Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-12 / 109. szám
1993. május 12., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC WÚJSÁG 5 A Tolna KBflVB Vásár és marketing Minden vállalkozó érdeke, hogy eredményesen tudjon vásárra, kiállításra felkészülni. Ennek elősegítése érdekében a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara egynapos felkészítő tanfolyamot szervez mindazok számára, akik már részt vettek, vagy részt kívánnak venni vásáron, illetve kiállításon. Bővebb felvilágosítás irodánkban. Kereskedelemfejlesztési program Nagy-Britanniában A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma Nagy-Britanniát az Európai Közösségben, illetve a világkereskedelemben betöltött súlya, pénzpiaci szerepe miatt kiemelt viszonylatként kezeli kereskedelemfejlesztési programjában. Elő kívánja segíteni a magyar termékek és szolgáltatások piacra jutását, új együttműködési formák feltárását. Ennek érdekében központi támogatást nyújt 1993-ban két kiállításra, több rendezvényen pedig az önálló vállalati megjelenést preferálja. Szakmai delegációt szervez, ajánlja a londoni kereskedelmi kirendeltség szolgáltatásait, marketingkampányt indít a magyar bor piád elhelyezése érdekében, továbbá üzletembertalálkozókat, szakmai fórumokat, konferenciákat szervez. Tolna megyei napok Csíkszeredában A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara örömmel üdvözli és támogatja a május végén Erdélyben, Csíkszeredában megrendezésre kerülő Tolna megyei napok c. rendezvénysorozatot. A program célja - melyben többek között iskolák, orvosok közötti kapcsolat- felvétel, zongora- és orgonaest, képzőművészeti kiállítás szerepel - a két megye kölcsönös megismerése, gazdasági, kultúrális és tudományos kapcsolatok kialakítása. A rendezvénysorozat anyagi támogatása közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül, az e célra befizetett összeg az adóá- lapból leírható. Oroszországba exportálók figyelmébe Az orosz hatóságok 1993. júliusától megkövetelik, hogy az importáruk minősége megfeleljen az orosz fogyasztóvédelmi törvényben előírt élet- és egészség- ügyi, környezetvédelmi és biztonságtechnikkai követelményeknek. A megfelelőséget kötelező minőségi bizonylattal igazolni, ennek hiányában az importárut nem vámolják el. Az NGKM felhívja az Orosz Föderációba exportálók figyelmét, hogy informálódjanak a kiszállítások előtt. Üzleti ajánlat A romániai Hunyad megye kereskedelmi és iparkamarája egyik tagvállalata nevében ajánl: növényi kivonatokat (eszendákat, illő olajokat), gyógynövényeket, gyógyteákat, amelyeket az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipar használhat. Ugyanez a cég keres üdítőitaloknak való aromát, különféle ízekben. Az érdeklődők mielőbb jelentkezzenek irodánkban (Szekszárd, Arany J. u. 23-25.) Amerikai gazdasági oktatóprogram A Junior Achievement amerikai oktatási program alapján már két budapesti középiskolában tanítanak közgazdaság- tant. A módszer célja, hogy megismertessék a tanulókkal a piacgazdaság viszonyait, a vállalkozások hátterét és feltételeit. A program 1919-ben indult el az USA-ban, de ma már 65 országban használják. Az oktatás négy szinten folyik. Az általános tananyag elsajátítása után vállalkozások, cégek„ szakemberei és menedzserei tartanak előadásokat a diákoknak. Az oktatás következő fázisában számítógép segítségével üzleti szituációkat játszanak el. Ezt a gyakorlati munka követi, ami azt jelenti, hogy a diákok az iskola keretein belül vállalkozásokat hoznak létre, és működtetik azokat. Az e program szerint oktató tanárok elmondták, a gyerekek vállalkozásként működtetik a büfét, vagy kiadványszerkesztéssel foglalkoznak, de - szponzorok segítségével - más vállalkozásra is lehetőségük van. Év végén osztalékot fizetnek. Szeptembertől az ország további 23 középiskolájában kezdik meg a Junior Achievement módszer szerinti oktatást, de szeretnék az általános iskolák felső tagozatában is bevezetni a programot. Business Index Business Index címmel mutatták be Budapesten azt a magyar-angol nyelvű üzleti katalógust, amely a ma Magyarországon működő vállalkozások adatait tartalmazza. A Business Index Kft. és a Transeurope Information Bank közös kiadványa hiteles és naprakész információt kíván adni az ipari, a kereskedelmi és a turisztikai témákban. A tervek szerint a kiadványt 148 országban forgalmazzák majd. Eljuttatják a különböző kereskedelmi kirendeltségekhez, kamarákhoz, szakmai szövetségekhez. Több példányt könyvtári használatra osztanak szét díjmentesen. Megkapják a kiadványt a World Trade Centerek, a vüág jelentős konferencia és kiállítási központjai és a különböző gazdasági tömörülések irodái is. A vállalkozás létrehozói a kétnyelvű üzleti katalógus mellé 24 órán keresztül működő számítógépes adatbanki szolgáltatást is ajánlanak. Az információs bázis a Magyar Távirati Iroda, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Vállalkozók Országos Szövetsége támogatásával jött létre. (MTI) Privatizációs bevételek Csaknem 19 milliárd forint privatizációs bevétel keletkezett az Állami Vagyonügynökségnél az év elejétől április végéig. Devizáért 9 milliárd 297 millió 926 ezer forint értékű állami vagyon került magántulajdonba. Forintért 5 milliárd 144 millió 848 ezer forintnyi vagyont adott el az ÁVÜ, míg 4 milliárd 35 miihó 619 ezer forint bevétele keletkezett április 30-ig úgy, hogy az értékesítés folyamán az új tulajdonos hitelt vett fel. Módosult az MRP-ről szóló törvény Ma, azaz május 12-én lép hatályba a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról (MRP) szóló 1992. évi LIV. törvény módosítása, amely a Magyar Közlöny 54. számában jelent meg. A törvénymódosításra azért volt szükség, mert a jogszabály részletesen foglalkozik a hitel és a részletfizetés nyújtásának feltételeivel. Kimondja, hogy a saját pénzforrás mértéke az egy résztvevőre átlagosan jutó vagyonrész vételárának függvényében változik, és az igénybe vett hitel nagyságától függ. A kondíciók hasonlóak az Egzisztencia-hitel feltételeihez, így a dolgozók az általános piaci hitelkondícióknál kedvezőbb módon juthatnak vagyonhoz. Ismeretes, hogy a kormány márciusban módosította az Egzisztencia-hitel feltételeit, és ennek eredményeként csökkent a saját forrásigény, hosszabbodott a futamidő. Á mostani módosító törvényjavaslat, melyet az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága korábban egyhangúlag fogadott el, az Egzisztencia-hitel megváltozott feltételeihez1 igazítja az MRP-tör- vényt. Ennek alapján az egy résztvevőre átlagosan jutó vagyonrész vételárának függvényében az alábbiak szerint alakul: 5 millió forint alatt a saját pénzforrás mértékének 2 százaléknak kell lennie résztvevőnként. Efelett a saját pénzforrás 100 ezer forint, ami az 5 millió forint 2 százalékát jelenti, és ehhez hozzáadódik az 5 millió forint feletti rész 15 százaléka. A saját erő részarányát a megvásárolt vagyonrészre vetítve kell megállapítani. A futamidő legfeljebb 15 év, amiből maximum 3 év a türelmi idő. Tallér Hétfőtől jegyezhetők a zárt végű Tallér Értékpapír Befektetési Alap befektetési jegyei. A befektetési alap jegyei június 18-ig 100 takarékszövetkezet, az Agrobank, az IBUSZ Bank és a Magyar Külkereskedelmi Bank fiókjainál, valamint a megbízott 21 brókercégnél jegyezhetők. A 10 ezer forintos címletű befektetési jegyeket - a jegyzési időszakon belül korlátlan mennyiségben - névértéken lehet jegyezni. Az IPOSZ és a szakmunkásképzés Az IPOSZ kezdeményezte a szakmunkásképzés támogatásának felülvizsgálatát, mivel tagjait hátrányosan érinti az a tendencia, hogy a nagyipar leépíti a szakmunkásképzést, s emiatt az iparitanulók a kisiparba áramlanak. Az IPOSZ-hoz tartozó iparosoknál az utóbbi két évben 5 ezerről 30 ezerre emelkedett a szakmunkástanulók száma. A gondot a képzésre adott állami támogatás okozza. Miközben ugyanis az állami tanműhelyek tanulónként évente 40.600 forintot kapnak, az iparosok havonta és tanulónként csupán ezer forint adóalap-csökkentési lehetőséghez jutnak. Ez évente és tanulónként mintegy 4800 forintot jelent. A szakértői megbeszélések szerint a helyzet megoldása az lehet, ha felemelik a mesterek számára az adócsökkentés összegét, vagy adómentes térítést adnak nekik. Jelenleg az előbbi látszik megvalósíthatónak. A bizottság kidolgozza az erre vonatkozó javaslatát és benyújtja a Pénzügyminisztériumnak. (MTI) Phareprogram Az Európai Közösség a Phare-program keretében 100 millió ECU értékű segélyt nyújt 1993-ban Magyarország számára, támogatva a piacorientált gazdaság kialakítását. Az erről szóló megállapodást az elmúlt héten írta alá a magyar kormány nevében Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára, az Európai Közösségek Bizottsága nevében pedig Alan Mayhew Phare igazgató. Az EK-bizott- ság a magángazdaság támogatására összpontosít, prioritást élvez a technológiai fejlesztés és a minőségügy, a mezőgazdaság fejlesztése, az egészségügyi reform és a felsőoktatás programja. Innovációpolitika A kormány május 7-én elfogadta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a pénzügyminiszter és az ipari és kereskedelmi miniszter által előterjesztett innovációpolitikai elképzeléseket. Ezzel kapcsolatban tartott tegnap sajtótájékoztatót Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az OMFB elnöke és Bottka Sándor elnökhelyettes. A tájékoztatón elhangzott: az innovációpolitika kidolgozása kétéves szakmai munkát vett igénybe. A tervet különböző fázisaiban vitára bocsátották. A vita 70 társadalmi szervezetben, illetve ezek szakegyesületeiben, tagozataiban zajlott, a szakmai közvélemény széles körének bevonásával. A sajtótájékoztató résztvevői hangsúlyozták: innovációpolitikára a piacgazdaságokban is szükség van, mivel a piac önmagában nem tudja teljesen megoldani az új termékek kutatását, fejlesztését, illetve egy adott átmeneti helyzetből gyors kibontakozást. Az innovációpolitikai koncepcióban új súlypontok és feladatok is érvényesülnek. Ilyen a régiók szerepének erősítése, ületve az, hogy az állam több funkciót átad az önkormányzatoknak, közalapítványoknak és más hasonló szerveződéseknek. A tervezetben szerepel a kis- és középméretű vállalatok versenyképességének elősegítése, a kutatás-fejlesztési eredmények átadásának, hasznosításának, intézményi hátterének kialakítása, illetve a minőségbiztosítási, műszaki szabályozási rendszer kialakítása. Pungor Ernő szólt a tudományos parkok kialakításának fontosságáról, illetve a Bay Zoltán intézményhálózatról, amelynek kiépítése most kezdődik. Az intézményrendszer célja, hogy az egyetemeket és oktatóikat, ületve kutatásaikat kapcsolatba hozza az P< ipari termeléssel. Új Cégkatalógus Megjelent a több mint 100 ezer budapesti és vidéki cég alapadatait tartalmazó új Cégkatalógus. A regiszter a cégbíróságokon bejegyzett, a Cégközlönyben már megjelent, rendszerezett adatokat teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé - közölték az újságírókkal az Igazságügyi Minisztériumban (IM) kedden rendezett sajtótájékoztatón a kiadó képviselői. Az IM által alapított Cégközlöny és a Company Data Informatikai Szolgáltató Kft. vezetői elmondták azt is: számítógép és telefon- vonal segítségével e héttől a cégek adatai a kívánt rendszerben lekérhetők a Company Data által működtetett, folyamatosan aktualizált számítógépes adatbanktól. (MTI) Brit privatizációs támogatás Nagy-Britannia három millió font (csaknem 400 millió forint) értékű támogatást nyújt Magyarország számára a privatizációs folyamat meggyorsításához. Ezt azután jelentették be, hogy a II. Erzsébet királynő kíséretében Magyarországon tartózkodó Chalker bárónő, brit tengerentúli fejlesztési miniszter megbeszélést folytatott Pongrácz Tiborral, a privatizációs ügyekkel foglalkozó államtitkárral. A pénzt a brit kormány úgynevezett Know How Alapjából biztosítják. (A Know how Alap a brit kormány programja Közép- és Ke- let-Európa gazdasági és politikai átalakulásának támogatására. 1989-ben 25 millió fontot különítettek el erre a célra Magyarország számára. Ebből a summából már több mint 14 millió fontot elköltötték mintegy 150 különféle projektre.) A most bejelentett támogatás nyomán a tervek szerint júniusban indulhatna az a program, amelynek részeként a kisbefektetőket preferáló részvényeket bocsátanának ki különféle kedvezményes vásárlási lehetőségekkel. (MTI) Bankok és vállalkozások A magyar gazdaság további fejlődésének egyik kulcskérdése, hogy a napjainkban meglévő mintegy ezer milliárd forint összegű lakossági megtakarítás egy részét miként lehetne átterelni a reálszférába, a befektetésekbe. Ez volt a témája annak a szakmai konferenciának, amelyet a napokban tartottak Budapesten a bankok és vállalkozások kapcsolatáról. Czirják Sándor, az MNB al- elnöke szerint a hazai bank- rendszer alapvető problémája, hogy a megtakarításokat nem tudja átforgatni a reálszférába, továbbá, hogy igen kevés az a hitel, amely biztonsággal kihelyezhető. Hiányoznak a hazai pénzügyi szférából bizonyos pénzintézetek is, például a befektetési bankok, illetve kevés befektetési alap működik. A jövőben mindenképpen erősíteni szükséges a hazai tőkepiacot. Másrészt a privatizációban meg keü jelennie egy jelentős magyar tulajdonosi körnek is, mivel a külföldi befektetők a hazai vállalatoknak csupán egy bizonyos körét kívánják felvásárolni, de a többi céget is privatizálni kell. Ez jelentheti végső soron majd a magyar gazdaság tényleges fellendülését. Nagy a konvertibilitás jelentősége a magyar gazdaság fejlődésével kapcsolatban. Á szakértők hangsúlyozták, napjainkban a magyar gazdaság szereplői számára a forint konvertibilis, vagyis gazdasági célból bármilyen összegű külföldi fizetőeszközhöz hozzájuthatnak a gazdasági társaságok. A teljes konvertibilitáshoz vezető út első két állomását, azaz a liberalizált külkereskedelmet és a liberalizált árak rendszerét hazánk igen gyorsan elérte. Nagyjából érvényesül a harmadik előfeltétel is, azaz hazánk külkereskedelme egyensúlyban van. További fontos előfeltétel azonban az infláció jelentős mérséklése. Botos Katalin, az Állami Bankfelügyelet vezetője hangoztatta: a vállalkozások érdeke az, hogy „házibankjuk" mellett az egész bankrendszer hosszú távon biztonságosan működjön. Véleménye szerint a banktörvény egyes paragrafusait nem lehet úgy módosítani, hogy azokat kiemelik a törvény egész gondolatából. Hibának ítélte ugyanis, hogy az E-hitellel kapcsolatban a parlament a közelmúltban enyhített azon a mértéken, amelyet a hitel felvétele esetén értékpapír-fedezetre eredetileg előírtak. Bányai Miklós, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. vezérigazgatója szerint némileg változtatni kell a hitelkonszolidáció eddigi feltételein. A jövőben nagyobb súlyt kell helyezni arra is, miként szervezzék át, „reorganizálják" a rossz hiteleket felvevő cégeket. Megítélése szerint részben növelni kell a bankok tőkeellátottságát, és tovább kell javítani hitelportfoliójukat, de legalább ilyen fontosnak ítélte az adós cégek gazdálkodásának rendbetételét. A reorganizációt azonban megítélése szerint nem a kereskedelmi bankokra keü bízni, hanem olyan cégekre, amelyek az adós vállalatok hosszú távú talpraállásában érdekeltek. Bányai Miklós egyúttal hangsúlyozta: a kereskedelmi bankok egyébként is a rövid távú forrásszerzésben érdekeltek, és a pénzintézeti törvény erősen korlátozza a banki befektetések mértékét.
