Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-10 / 107. szám
4 MÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1993. május 10., hétfő Gyerekcentrikus, szülőkkel együttműködő iskolát! A tudás svédasztala Cserhátiné Ács Adrienne, a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájának igazgatói székét öt évre, egy nehéz időszak lezárásaként nyerte el. Itt elég annyit megemlíteni, hogy az előző igazgató már sem a tantestület sem a szülők bizalmát nem bírta, de míg táppénzen van nem lehet neki felmondani, a vezetői megbízás alól viszont fel lehetett menteni, így lehetőség nyílt a pályázat meghirdetésére. Megindult az érdeklődés az állás iránt, ami a külső pályázók köré érdek- csoportokat szervezett a tantestület tagjai közül. Belső pályázó az „első körben" nem akadt, de aztán Cserhátiné a pedagógusok egy részének bíztatására úgy döntött, vállalja a kihívást. Ha ugyanis a tantestület nem képes kiállítani jelöltet, akkor tulajdonképpen alkalmatlannak Szeretni, tanítani, nevelni, az iskola a gyerekeké bizonyul a válság feloldására. Az első tantestületi szavazás után - ami arról szólt, kit látnának szívesen az indulók között - a két legnagyobb támogatást elért jelölt adta be a pályázatát. A másik az utolsó pillanatban visszalépett. tir Cserhátiné Ács Adrienne pályázatát a tantestület negyvenhét szavazóból negyven igen, négy nem és három tartózkodás mellett támogatta. A főiskolai tanács állásfoglalása száz százalék igen volt. Nyolcvankettőtől a főiskolán tanított oroszt és németet, illetve tanít most is, de 89-től az általános iskolában van főállásban. Jól ismeri tehát azt a kettős követelményt, amelynek a gyakorlóban dolgozóknak meg kell felelniük. Egyszerre tanítanak kicsiket és készítik fel a szakmára a főiskolásokat. Véleménye szerint az iskolában meglévő szellemi kapacitást használják ki igazán. A város hatodik általános iskolájaként - annak ellenére, hogy minisztériumi fenntartásúak - szeretnének jobban részt venni a szakmai közéletben, s jelen lenni a város életében is. Az elmúlt évek nem használtak az iskola tekintélyének, vissza szeretnék nyerni a régi vonzerőt. Elképesztő, de tény, hogy az ott dolgozó, tapasztalt, képzett nevelők bére igencsak le van maradva a városi és a környéki, az önkormányzati iskolák nevelőié mögött. Ennek megváltoztatásáért is tenni akar az új igazgató.- Szeretek németet tanítani, a megnövekedett igények miatt konjunkturális helyzetben vagyok, külső vagy akár egzisztenciális okaim nem voltak arra, hogy megpályázzam az állást. Inkább azért indultam, hogy bebizonyítsuk: képesek vagyunk a saját lábunkra állni. Ha meg tudtuk mondani, mi volt rossz azelőtt, tudnunk kell jól csinálni is. Célja a gyerekcentrikus, a szülőkkel együttműködő iskola, ahol a gyerekek jól érzik magukat. Ehhez szeretné igazítani az iskola belső megjelenését, külső képét is. Tenni kell a napközis, délutáni program kínálatának javításáért, mert különben a szülők először erről mondanak le. Álomképként idézte pályázatában John Holt amerikai Csak együtt lehetünk eredményesek Valakinek válaszolni kellett a kihívásra pedagógus gondolatát: „Olyan iskolára van szükség, amelyben minden egyes gyerek a maga sajátos módján elégítheti ki kíváncsiságát, fejlesztheti tehetségét, képességeit, érdeklődésének megfelelően tanul, a körülötte lévő felnőttek és gyerekek révén bepillantást nyerhet az élet sokszínűségébe és gazdagságába. Az iskola legyen egy óriási „svédasztal", nyújtson lehetőséget a sokféle intellektuális, művészi, kreatív és mozgásos tevékenységre. Ebből minden gyerek kívánsága szerint azt és annyit vesz, amit és amennyit akar." Mindez nem mond ellent annak, hogy a megbecsüljék a tudást a gyerekek esetében is, mert az iskolának fel kell készítenie a továbbtanulásra. Sokféle értékrendet elfogadó, mások igényeit és világnézetét tiszteletben tartó pozitív emberi mintát kell mutatni a gyerekeknek és a hallgatóknak egyaránt, vallja a „gyakorló" új igazgatónője. Ihárosi Ibolya Fotó Ótós Réka Haj dán 635 éve, 1358. május 10-én Kont Miklós nádor oklevelében megemlékezett a szekszárdi apátság 1061-es alapításáról. 160 éve, 1833. május 14-én született Rozsnyai Mátyás, Zomba egykori híres gyógyszerésze, aki országos díjat nyert a ma is használt kinincukor előállításával; ő volt az első megyénkben, aki újsághirdetést közölt helyi lapban. 100 éve, 1893. május 14-én a Tolnavármegyé- ben a következő megdöbbentő hír jelent meg: „Egy szegény özvegy, a sors által üldözött római katholikus asszony 10 hónapos, jól fejlődő kisfiát örökbe szeretné adni ..Május 16-án a kultuszminiszter Klamarik János miniszteri tanácsost bízta meg a Tolna megyében tervezett gimnázium lehetőségeinek megvizsgálásával. 90 éve, 1903. május 14- én megkezdődött az első írásbeli érettségi vizsga Szekszárdon. 85 éve, 1908. május 16-án adta hírül a Közérdek, hogy Budapest székesfőváros Garay Jánosnak díszsírhelyet adományozott, amelybe a hónap végén szállítják át hamvait. 80 éve, 1913. május 15- 16-án 18 romániai nagybirtokos és mezőgazda, köztük több képviselő, szenátor és Bukarest volt polgármestere Tolna megyében tett mezőgazdasági tanulmányutat, főleg a bonyhádi tájfajta szarvasmarha iránt mutattak nagy érdeklődést. 60 éve, 1933. május 14-én ünnepelte a szekszárdi cserkészcsapat 20 éves fennállása ünnepét. Krónikás Ki van a „KOS-FÉK” mögött? Baján a Petőfi-szigeten rendezett III. Tavaszi Termékbemutató 53 kiállítója között volt egy decsi bemutatkozó is. Az ezüstösen csülogó „KOS-FÉK" feliratú reklámtábla alatt beszélgettünk Kokos László mechanikai műszerésszel. Személygépkocsi főfék- illetve kuplunghengereket hozott a Bács-Kiskun megyei seregszemlére. A „KOS-FÉK" elnevezés részben a gyártott termék, másrészt saját nevéből és a Kos csülagjegyből - mert abban született - tevődik össze. Bevallottan nagyobb lett az érdeklődés, miután ez embléma is megjelent a piacon. Kokos László édesapja műhelyében alkalmazottként dolgozott 1988-ig. Azóta maga lett vállalkozóvá. Az egykori MOBIL - ma MOBILITÁS - nagykereskedelmi vállalat megkeresésére kezdtek Skoda személygépkocsik főfékhengereinek gyártásához. Az akkori megállapodásból némi csalódás után, egyéni kezdeményezés lett. A főfékhengerek vizsgálatát a TÜV-Hanno- ver-KTI Kft. végezte. Ezt már saját piackutatás és értékesítés követte. A Fiat típusnál az öntőminta készítésénél tart Kokos László. Gyakorlatilag már bevizsgált dologról van szó. Szinte azonnal gyártható. Természetesen ez a Ladákra és Polski-Fiatokra is alkalItt készülnek az alkatrészek mazható. A tervekben szerepel nyugati autótípusok főfékhengereinek gyártása is. Kokos László régóta tanulmányozza a főfékhengereket. Az a tapasztalata, hogy néhány típus főfékhenger gyártásával lényegesen olcsóbban meg lehetne oldani a hazai alkatrészellátásban a főfékhenger problémáit. Ő ezen fáradozik. Tegyük hozzá, sikerrel. A szakemberek tudják, hogy a szóbanforgó alkatrész gyártása meglehetősen kényes dolog. Ám, ha megfelelő feltételek vannak, no és bátorság is az induláshoz, akkor ... még arra is figyelni kell, hogy a főfékhengerek megfelelő csomagolásban jussanak a vásárlóhoz. Nem holmi csillogó, színes dobozolásra kell gondolni, csupán az igényesség egyszerűen kivitelezett formájára. A szekszárdi autóklub is igazolhatja a „KOS-FÉK" mérési eredményeinek megfelelőségét, amelyek jobbak a gyári hengereknél. A bajai termékbemutató első alkalom volt Kokos László életében, amikor kiállításon találkozott a közönséggel. A rendezvény kapcsán meglepetten tapasztalta, hogy a kiállítók között csak pár gyártó volt, a többiek mások által készített, leginkább külföldről behozott termékekkel akartak, próbáltak kereskedni.- dkj Viszik, hordják Nyugalmas, csendes hetet tudhatnak maguk mögött a Szekszárdi Rendőrkapitányság körzetében élő polgárok. Ami nem jelenti azt, hogy né- hányan ne szidhatták volna önmagukat könnyelműségük miatt. Nyitott ajtók Megint volt néhány besurranásos lopás munkahelyeken és lakásokban. Több esetben is előfordult, hogy a háziak csak átszaladtak néhány percre a szomszédba, aztán a látogatás vagy elhúzódott, vagy nem. Gyakorlatilag mindegy, mert néhány perc elég a gyakorlott besurranónak, hogy az előszobában lévő kabátból, táskából elemelje a pénzt. Ha a besurranó tolvajlás az adott héten több az átlagnál, a nyomozók felkeresik angyalarcú Petikét, a gyermekkorú specialistát. A múlt heti beszélgetés - hiszen 14 év alattiakat nem lehet büntetni - alkalmából a jobb sorsra érdemes kisfiú harminckét esetét mesélte el a nyomozóknak. Volt ezen kívül néhány tanyabetörés és elvittek ezt-azt nyitott autókból, illetve néhányat megint ismeretlen módszerrel, nyom nélkül nyitottak fel, s a benne jól látható helyen lévő értéket elvitték. A zsebtolvajok módszereiről Nem tudni, szerepel-e a bűnügyi statisztikában a szépen felújított szekszárdi piacon szerdán lezajlott történet. Nem tudni, hogy a sértett tett-e feljelentést, vagy nem. A tarka tolongásban egy hölgy az árut nézegette és közben néhány pillanatra kosara tetejére tette a pénztárcáját. Aztán már hiába kiabált a két mellette álló gyanús külsejű nőnek, hogy legalább a jogosítványát adják vissza. Á károsult hölgy hiába emlékezett arra is, hogy egy perce még hárman voltak mellette. A harmadik már messze járt a pénztárcával. -ihiA jégkárok csökkentéséért A felhőisten védernyője alatt A közelmúltban olvashattunk a jégeső elhárítás talajgenerátoros módszeréről. Most a Dél-Magyarországi Jégesőelhárítási Égyesülés igazgatójával, Huszár Istvánnal és Ge- resdi István meteorológussal beszélgetünk: — Nyilvánvalónak tűnik az egyesülés nevéből is a céljuk, szóljanak a fő tevékenységükről! — Elsődleges célunk - kezdj Huszár István - tagjaink részére a termelés biztonságának elősegítése érdekében hatékony jégesőelhárító szolgáltatást nyújtani. Ezzel kapcsolatban kötelességünk pontos információkat, előrejelzéseket adni, szakismereteket gyűjteni, olyan tapasztalatokra szert tenni, ami a jégkár legkisebb mértékére való szorítást jelenti. — Önök a talajgenerátoros jégesőelhárítással foglalkoznak. Mi ennek a lényege? — Ezt a módszert francia tapasztalatokból vettük át. Tőlük kaptunk lehetőséget 30 év gyakorlata alapján. Franciaországban kb. 600 talajgenerátor működik - magyarázza Ge- resdi István. A talajgenerátoros módszer lényege, hogy acetonban ágyazott ezüstjodid oldatot égetünk el az e célra készített berendezésekben, generátorokban. A keletkezett egy-két mikron nagyságú részecskék a meglevő légáramlással többezer méter magasságba jutnak fel, ahol sok-sok jégszemet hoznak létre. Vagyis többet, mint ami valójában kialakult, de megakadályozzák a nagyméretű szemek keletkezését. Az apróbb jégszemek, mikor a talaj felé közelednek olvadni kezdenek és így csökkentik a jégkárt. — Milyen távolságra kell helyezni egy-egy talajgenerátort és annak folyamatosan kell-e működni? — Ahhoz, hogy hatásos legyen a rendszer, egy időben nagy területen minél több, egymástól 10-12 km távolságra kell elhelyezni a generátorokat, és a jégesős folyamatokat megelőző 3-4 órával kell működésbe hozni -, magyarázza Geresdi István. — Tudjuk, hogy Szekszárdon is működik egy talajgenerátor, de gyanítom, hogy ez szűk területet érint. Mekkora az Önök körzetének határa? — Jelenleg Baranya, Somogy, Tolna megyében körülbelül egymillió hektár terület védelméről gondoskodunk, ám ebből csak 400 hektár az úgynevezett „fizető". Ennyi az egyesülésünkhöz már csatlakozott terület - mondja Huszár István, majd hozzáteszi: - A védekezés költsége így sem haladja meg évente a hektáronkénti 56 forintot. _ — Úgy tűnik, hogy nem csatlakozott még minden érintett az Önök egyesüléséhez. Csökkenthető ez a védekezési költség ha nő a tagok száma? — Igen. Hektáronként 15-20 forintra - válaszol Huszár István, — Ennél még egy kisebbfajta jégverés is nagyobb kárt okozhat. Mi a külföldi tapasztalat, miként járul hozzá a lakosság a jégkár megelőzéséhez? — Franciaországban az önkormányzatok vállalták a rendszer teljes fenntartását - feleli Huszár István. - Jó volna, ha nálunk is minél több polgármester jelezné testületének szándékát, hiszen lakosonként maximum 10 forintot kellene befizetni. Az 5000 lelket számláló települések esetében viszont csak 5 forintot. Ha mi külön-külön - személy szerint - fordulunk a kisgazdákhoz, növénytermelőkhöz, akkor a postaköltségünk is több mint tíz forint. — Szoros egüttműködésre volna szükség a szomszédos országokkal is? Hiszen a felhők nem ismernek országhatárokat. — Amennyiben széleskörű összefogás alakulna ki és ezáltal eljuthatnánk az ausztriai területekig, így bővülne védett területünk is. Déli irányban, a Dráván túlról is hasonló elképzelésekről jelezték szándékukat, ha a háború befejeződik, valóra válhat velük is az együttműködés. Ez optimálissá tenné és hatékonyabbá a jégesőelhárítást. Tapasztalatok szerint a jégkár 40 százaléka csökkenthető a talajgenerátoros módszerrel. Éontos lenne, hogy Tolna megyében is minél többen csatlakozzanak egyesülésünkhöz a bővítés miatt. Minél nagyobb terület tartozhatna a védőernyőnk alá. Decsi Kiss János Á
