Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-10 / 107. szám

1993. május 10., hétfő SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE KÉPÚJSÁG 5 Meg kell érteni a házsártos vevőket ... Két keris „nyerő "ff Kérdésstaféta Hamis csődök és a csalások Egy érettségi tantárggyal kevesebb miatt kell izgulniuk a szekszárdi Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépis­kola két végzős diákjának, akik a nemrégiben lezajlott or­szágos szakmai versenyen szép eredményt értek el. Pritz Ágnes a negyedik, Kemény Szilvia a tizenharmadik lett. így egyiküknek sem kell érett­ségizniük egy tantárgyból és a továbbtanulásnál is számít a jó teljesítmény. A diákok áruismeretből mérték össze tudásukat. Az iskolában elsőben a műszaki, másodikban az élelmiszer, harmadikban a ruházati osztá­lyokon ismerkedtek e tan­tárggyal, negyedikben min­denki választhatott: Ágnes a Korzó áruház cipő osztályán, Szilvia a 17-es ABC-ben „gya­korol". A verseny - amelyre dr. Péchy Benjáminná és Nedel- kovics Lászlóné készítette fel a lányokat - több fordulós volt, az ország valamennyi hasonló szakközépiskolájában Kemény Szilvia Kicsiny, de vezető hír volt 1903. május 10-én a Tolnavár­megye című újságban, hogy Spitkó Lajos királyi tanácsos, tankerületi főigazgató elnökleté­vel a megye első főgimnáziumá­ban először kezdődnek meg az érettségi vizsgák 14-én a írásbeli­vel, ami öt napon át tart - egy va­sárnap szünettel -, majd negyven nap múlva a szóbelin gyúrkóz- hetnek június 23-24-én a még csak reménybeli maturandusok. Manapság, amikor százával nevetnek ránk a tablókról a biza­kodó diákarcok a kirakatok köz­szemléjén, aligha tudjuk megér­teni, miért jöttek oly izgalomba a megyeszékhely amúgy komoly­nak ismert alakjai: sokat próbált politikusok, békés kereskedők, szerény hivatalnokok és szinte mindenki. Hosszú évtizedek küz­delmének gyümölcsét * jelentette az a nevezetes nap, olyan harcét, amelyet még a XVIII. században kezdtek meg elődeink a gimná­zium létesítéséért. A varsádi szü­letésű Wigand János igazgató, aki kezdettől fogva szíwel-lélekkel vezette az intézményt, két évvel előbb jelentette ki az akkori értesí­tőben: „Egy irányban azonban kérlelhetetlen az iskola: aki puszta elnézést, a messze jövőre kiható indokolatlan enyheséget kér a határozott tehetséghiány vagy állandó hanyagság részére, az ne számítson meghallgatásra . .., amilyen oktalanság volna a szülőktől ily esetben állhatatosan kérni az elnézést, épp oly lelkiis­meretlenség volna az iskolától e részben engedni". Mintha csak e szavakra vála­szolva a Tolnavármegye érettsé­git értékelő tudósítása: „becsüle­tére válik az intézetnek, hogy az érettségi semmivel sem árulta el, hogy ez az első, amely elnézésre tart igényt". Pedig már akkor, ki­lenc évtizede is elhangzott az azóta oly sokszor hallatszó búvös ige: „száz meg száz diáknak lel­kében él az a titkos vágy, hogy még az ó idejében szüntessék meg az érettségi vizsgálatokat". Pritz Ágnes rendeztek selejtezőket, a leg­izgalmasabb az volt, amikor egy adott termékcsoportról - a lány örömére kozmetikumok­ról - kellett ismertetőt tarta­niuk, egy háromtagú bizott­ság előtt. Szilvia kereskedelmi főisko­lára készül, Ágnes a pécsi egyetem felsőfokú külkeres­kedelmi tanfolyamára. Mint mondják, vannak há­zsártos vevők, de meg lehet szokni, no és persze meg kell érteni őket. — Hinni kell az emberek­ben - mondja Ágnes annak el­lenére, hogy volt rá eset, meg­próbált valaki véletlenül(?) el­tenni olyasmit a boltból, ami nem az övé volt. Kínos volt, de botrány nélkül visszatette a néni a nadrágot. .. Szilvia szerint minket, ve­vőket olyanoknak kell elfo­gadni, amilyenek vagyunk. Ha nem ért velünk egyet, in­kább hallgat. Merthogy az is­kolában azt tanítják, hogy a bolt nem vitafórum, a vevő­nek mindig igaza van. Ha meg nincs, akkor is úgy kell tenni, mintha az lenne ... Hangyál-Ótós Sokan azonban már ebben sem reménykedhettek az első osztály tanulói közül: 27 tanuló kezdte, de abból csak 11 jutott el a meg­méretésig, időközben pedig csat­lakozott még kilenc hozzájuk. Ez a húsz férfiú hordozta magában a megyeszékhely presztízsét s te­gyük hozzá, nem ok nélkül. Közü­lük két jeles, öt jó és tizenkét egy­szerűen érett került ki, csupán a későbbi paksi anyakönyvvezető­nek kellett ősszel javító vizsgát tennie. A jelesek közül Holub József egyetemi tanár lett, jeles törté­nészdoktor, Molnár Dezső ma­gánzó Sárbogárdon. A jók egyike, Csötönyi János Gyöngyösön re­formátus lelkész, Dúzs Sámuel Szekszárdon túzoltóparancsnok, Krón Miksa ugyanitt kereskedő, Tóth Pál pedig városi főszám- vevő. Az egyszerűen érettekből Eichardt István dr. fővárosi rendórtanácsos, Günther András teveli állatorvos, Hellebrant Béla esztergomi gimnáziumi rajzta­nár, Hantos (ekkor még: Hradek) Ferenc városi rendőrkapitány Szekszárdon, szintén itt gazda­sági egyesületi titkár John Sándor (az egykori tiszttartó fia), Perler Ferenc dr. ügyvéd lett Budapes­ten, Eunova Jenő iparművész Keszthelyen, Steiner Kálmán honvédalezredes Pécsett, ugyan­itt Sebestyén (ekkor még Schelez- nik) Károly katolikus pap, Un­termüller Ferenc munkásbizto­sító intézeti titkár a fővárosban, Vendel (érettségikor még: Wendl) István pedig Szekszárd polgár- mestere, aki leghosszabb ideig vi­selte e tisztet. Rajuk kívül még ketten kezdték el az egyetemet, de Haypál Vilmos joghallgató, Tóth Béla pedig műegyetemi hallgató korában halt meg. Ha végignézünk a névsoron, talán némi biztatást is adhatunk a néhány nap múlva izgalommal papír fölé görnyedőknek, s méltán tarthatjuk becsülendónek a régiek emlékezetét. Dr. Töttős Gábor Antal Pál kérdése dr. Berta Attilához, Tolna megye rendőr-főkapitányához: Tudomásunk szerint meg­erősítésre kerül a kapitány­ság gazdaságvédelmi osztá­lya. Milyen új jelenségek in­dokolják ezt? Az elmúlt években a gazda­ságban mélyreható változások következtek be. A gazdaság- irányítási rendszer szervezeti és eszközrendszerének átala­kulása, a piaci viszonyokra való áttéréssel együttjáró gaz­dasági mozgások jelentős vál­tozásokat eredményeztek az ország gazdasági arculatában, valamint a gazdálkodással összefüggő kriminalitás jelle­gében. A átalakulás befolyá­solta a bűnözés szerkezetét, ezért a társadalom, az állam­polgárok jogainak és érdekei­nek védelmében az állami szerveknek, így a rendőrség bűnügyi szerveinek is össze­hangolt megelőző, felderítő munkával szükséges reagálni, A televíziózás, mint minden, hihetetlen gyorsasággal fejlődik. Elég, ha belegondolunk abba, hogy tulajdonképpen még csak harminc éve működik a szek­szárdi tv-adó. Ugye, nem nagy idő? Ahhoz képest semmi esetre sem, hogy ma már lassan világ­híradókban, világműsorokban kell gondolkodunk. De marad­junk most csak Szekszárdon, pon­tosabban a Kálvária-dombon. Zsedényi Ferenccel, a megye- székhely televíziózásának doyen-jével idéztük fel a múltat. — Budapesten a felsőke­reskedelmi iskolában végez­tem, akkor már kísérletezget­tem egyénileg. A Tungsram akkoriban csinálta meg az első rádiócsövet, karácsonyra meg is kaptam a szüleimtől, de még aznap kiégettem... Érettségi után a Rádiócentrum nevű cégnél tanultam a szak­mát, majd az Állami Gép­gyárban helyezkedtem el nap­számosként, majd műszaki tisztviselőként. Ezután '39-ben Szekszárdra vonultam be katonának. Ide nősültem, elvégeztem a tisztiiskolát, majd századparancsnok let­tem. Végigcsináltam Erdélyt, a délvidéket, ott voltam a Donnál, a visszavonulásnál. — Amikor visszakerültem, akkor lettem a Honvédhíradó Szertár rádióműhelyének a vezetője főhadnagyként. A háború után megkaptam az iparengedélyt, mint rádiósze­relő. Szekszárdon én alapítot­tam meg a RAFILM vállalatot, ami '54-ben a postához került, akkor már RAVEL néven. Itt kerültem először kapcsolatba a televízió adással. Budapes­ten volt egy egyhónapos bent­lakásos tanfolyam, amit a posta vezérigazgatóság szer­vezett. Itt többen elhatároz­tuk, hogy építünk egy tévéa­dót. Akkor még csak Budapes­ten folyt kísérleti adás. Ez volt 1957-ben... — Nem tűnt ez akkoriban kissé merész ötletnek? — A kirendeltség vezetője­ként oktattam a Garay gimná­ziumban, mint technikus ta­nár. Azokkal a gyerekekkel építettük meg az adót, velük fűrészeltünk, faragtunk. Az adóállomás tulajdonképpeni kísérleteit '58-ban kezdtük meg. A jugoszlávok kérdezték is, hogy müyen adó működik a négyes csatornán. A posta visszaírt, hogy fogalmuk sincs. — Ezután nem sokkal az MHSZ kivette a kezemből a dolgot és egy ideig ők kísérle­teztek rajta - nem sok sikerrel. Aztán 1963-ban itt járt a posta vezérigazgatója és a megyei tanács akkori elnökével meg­hatékony intézkedéseket tenni. Á korábbi olyan ha­gyományos bűncselekmé­nyek, mint a lopás, betöréses lopás, sikkasztás és csalás mel­lett számolnunk kell az euró­pai piacgazdaságokra jel­lemző új bűnözési formák, el­követési módszerek felerősö­désével. Az információszerző, felde­rítő munkánkat szükséges szélesítenünk a hitelezőket sértő hamis csődök, fedezet­nélküli hitelfelvételek, a hami­sított bélyegzők felhasználá­sával elkövetett csalások, a privatizációval összefüggő visszaélések, az adó- és társa­dalombiztosítási csalások fel­derítése érdekében, valamint azon bűncselekmények irá­nyában, amelyeket a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1993. évi XVII. számú törvény tartalmaz. (Az emlí­tett törvény 1993. május 15-én lép hatályba.) Elsődlegesen ezek az okok és körülmények teszik szük­Zsedényi Ferenc kerestek, hogy mi kell ahhoz, hogy újra elindítsuk azt az adót, amit a gyerekekkel csi­náltunk. Újra össze kellett állí­tani, ehhez minden segítséget meg is kaptam, többek között egy francia adót a postától, azzal a feltétellel, ha augusz­tus 20-ra készen lesz. Akkor még minden dátumhoz volt kötve ... A Mezőgép segítsé­gével megépítettük az árbo­cot, felhúztuk rá az antenná­kat, a bemérést Nemsics Elek végezte, és megindult a kísér­leti adás. Akkor már lehetett fogni a pesti adót, azt játszot­tuk át a város részére. — Meddig működött ez a berendezés? — Közel egy évtizeden ke­resztül, amíg a posta nem szabványosította az adókat. — A kezdetekkor körülbe­lül hány televízió-készülék volt Szekszárdon? — Amikor a magyar kísér­leti adás beindult, összesen három tévé volt a városban, amikor pedig az adót megcsi­náltuk, egyből ötven lett. Az áruk ötezer forint körül moz­gott, a fizetésem akkor 2250 forint volt. ségessé a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Gazda­ságvédelmi Osztályának megerősítését. Azt gondolom, hogy a tisz­telt állampolgárok akkor kap­nak teljes képet, ha tájékozta­tást adok magáról a gazda­ságvédelmi szervezet múltjá­ról, jelenéről, illetőleg a to­vábbfejlesztés várható nagy­ságáról, A rendőrség gazdaságvé­delmi területén folytatott megelőző, felderítő munka a gazdaságban bekövetkezett átalakulási folyamatok hatá­sára az elmúlt időszakban el­bizonytalanodott. Ebben a változási időszakban az Or­szágos Rendőr-főkapitánysá­gon 1990-ben felszámolásra került a Gazdaságvédelmi Osztály, a központi szakirá­nyítást más szerv nem vette át. A rendőr-főkapitányságo­kon -így megyénkben is - a gazdaságvédelmi osztályok lényegesen csökkentett lét­számmal és bizonytalan fel­— A RAVEL-ből lett ké­sőbb a GELKA. — így van, '64-ig ott vol­tam, majd kiváltottam ismét az iparengedélyt, azután hoz­tuk létre a kisiparos udvart az egykori Fényszöv mögött. — A kettes műsort azon­ban csak jpval később sike­rült megkapniuk a szekszár­diaknak. — Csak Őcsényből lehetett fogni a pécsi adón a kettes műsort, így aztán '79-ben el­mentem és a templomto­ronyba szereltem fel az átját­szót. Három évig működött, akkor indult be a csávolyi adó. — Közel a nyolcvanhoz még mindig dolgozik. — Mit csináljak tízezer fo­rint nyugdíj mellett? Az utóbbi években a legnagyobb munkát a kisfalvak - Óbánya, Bátaapáti, Mőcsény, Győré - kábelrendszereinek rendbeté­tele jelenti. Győrében most próbáljuk megvalósítani a fa­lutévét. — Persze a jövő nem a ká­belé, elég lesz majd egy négy­szöget latenni az ablakba, és az űrből az jön majd be, amit éppen akarunk. A kábeltévé úgy meg fog szűnni, mint Puskás Tivadar vezetékes ta­lálmánya. KRZ Fotó: Degré Gábor Antenna a levegőben adatkörrel ugyan megmarad­tak, de a központi szakirányí­tás megszűnése, valamint a gazdaságvédelmi feladatokat szabályozó normák hiányá­ban tevékenységük jelentősen visszaesett. A vázolt körülményekre fi­gyelemmel 1991-ben megkez­dődött az új gazdasági rend­nek megfelelő gazdaságvé­delmi rendőri munka új ala­pokon történő megszervezése, és ez év márciusában elkészült a gazdaságvédelmi koncepció, amely részletesen meghatá­rozza a feladatrendszert, az el­lenőrzésre hivatott állami szervekkel, hatóságokkal tör­ténő együttműködés terüle­teit, ületőleg a személyi és tár­gyi feltételrendszert. A kon­cepció értelmében rendőr-fő­kapitányságonként a gazda­ságvédelmi osztályokat központi keretből - az ORFK minimum 5 fővel kívánja megerősíteni. A stafétabotot a következő kérdésemmel Waffenshmidt Jánosnak, a Húsipari Vállalat igazgatójának adnám át: Milyen gondok gyötrik az igazgató urat a húsembargó kapcsán? Rezesbanda Nyugati szomszédságunkban tombol az ózonpánik, a nagy la­pok első oldalain öklömnyi címbe- túk alatt árad az egészségféltó és - védő információk folyama. Sógo­rainknál ezzel együtt már kész az' ózonriadó terve, s ebben nem akármilyen szigorú passzus vo­natkozik a városi autózásra, mely bizony megátalkodott bűnöse egyebek mellett az ózonveszély­nek. Hogy nálunk van-e a véde­kezés programjában szó a gép­járművek használatának, ha nem is drákói tiltásáról, legalább kor­látozásáról, mély titok. Igaz, megfelelő eszközök sem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy naprakész jelentések tárgya le­hessen, hol tartunk. Azaz egye­lőre csak ott, hogy szavalunk a napozás veszedelmeiről, közben - mint ez legutóbb történt Szek­szárdon - rezesbanda fölvezetés­sel parádéztattuk a szüntelenül táguló autópiac káprázatos kíná­latát. Főbb útvonalainkon vonult végig a dolgát pompásan értő ze­nekar. Az ifjak által megszólalta­tott rezek persze megtették a ma­gukét, emberek száza termett az ablakokban, s nézte a zenekar után guruló, magakelletó autó­csodákat. Néztem magam is, igaz, nyál­csordulás nélkül, lévén számomra (nyilván születésemtől fogva) ve­szélyes jármú még a jelen sorok után esetleg kiutalható seprűnyél is, és az jutott eszembe, mostan­ság micsoda csata dúl a dohány­ipar termékeinek reklámozása miatt. Jólesett volna látnom, ha a ze­nés bemutató menet élén, vagy végén ott halad egy óriási tábla, rajta a felirat, mely arról szól, hogy a motorizáció okozta ártal­mak lassan-lassan lakhatatlanná teszik a földünket. Úgy tűnik, er­ről kevés szó esik, bár a cigaretta-, szivar- és pipafüst elmarasztal­ható szerepe például az ózonve­szélyben, lengedező pipafüstnyi csak. Amiképpen a dohányzás ár­talmai sem foghatóak azokhoz az ártalmakhoz, amelyeket az alko­holizmusnak, terjedő narkománi- ának és kapcsolódó „társainak" köszönhetünk. Olykor a végtele­nül ötletes reklámhadjáratok bal­jós áldásaként is. De álljon itt a lehangoló mor- golódás végén egy bátortalan fel-, illetve ráhangoló. A zenés áru­bemutató azt igazolta, hogy Szek­szárdon van (lenne) közönsége a köztéri fúvós programoknak, amiként voltak is. Nem kellene divatba hozni újra ezeket, esetleg ott, ahol egy másik autós cég ta­nyázott, a felvonulás parádé után napokig!? Ámbátor a Prometheus park sem lenne rossz hétvégi hangver­senyteremnek. Adhatnánk vele egy jó pofont mozgásszegény életmódunknak, mert a zene mi­att sokan elsétálnánk oda.- lászló ­Az adó a gimnáziumban készült Rejtett értékeink Az első érettségizők Harmincéves a szekszárdi tévéadó Az első rádiócsőtől a kábeltelevízióig i X

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom