Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-06 / 80. szám
4 KÉPÚJSÁG ■ TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1993. április 6., kedd A városházán hallottuk Kezdjük egy jó hírrel rovatunkat. Arról értesültünk állandó helyszínünkön, a városházán, hogy a tavalyi költségvetési év kedvező zárása Világos, mint az iregi sör Csak remény van Tolnanémedin bizonyára a legnagyobb gondot az okozza, hogyan segítsen az önkormányzat a szép számú rászorulón. Miklós Lajos polgár- mester szerint kész az önkormányzat szociális törvény-tervezete, s a százhatvan munkanélküli, illetve a huszonöt jövedelempótló támogatásban részesülő mellett másokra is gondolniuk kell. Munkahelyteremtésre - sajnos - még nincs kilátás, bár úgy tűnik, az Állami Vagyonügynökség eladja a volt kendergyárat, később Temaforg telephelyet. Csak reménykednek abban a község vezetői, hogy valakinek megtetszik, aztán valamilyen feldolgozó vagy összeszerelő üzemet létesít benne. Szerelőcsarnok, raktár, szociális helyiségek, telefon, telefax, valamint a vasút, illetve a főút közelsége adott és van munkaerő is. Mindez lényeges szempont és látható, nem tudni viszont, hogy mit hoz a jövő — legalábbis munkahely ügyben. Kitűnik az is - más településekhez hasonlóan - Tolna- némediben, hogy a község pénze valamivel több, mint tavaly, de az elvégzendő feladat mennyisége is növekedett. így világot megváltó terveik nincsenek, sosem voltak, de megpróbálnak aprókat lépni úgy, ahogy lehet. Áprilisban újra benyújtják pályázatukat a szentpéteri vezetékes vízhálózat megvalósítására és remélik, élhetnek a lehetőséggel, ugyanis ahol a munkanélküliek száma kétszerese az országos átlagnak, ott kaphatnak pótlólagos támogatást. Sok kérelem érkezett a földkiadó bizottsághoz, de kiméretni kevesen akarják - hisz- szük, hogy a költségek miatt. Nincs azonban rend a föld körül. A kárpótlásra jogosultak megfellebbezték a földkijelölést, és csak akkor kezdődhet meg az árverés, ha mindkét fél elfogadja a hivatal döntését. Erre szokták mondani: bizonytalan, mint a kutya vacsorája . . . .... .. P ihenőben, várakozóban Út, ami kéne Tizenegy éve volt útépítés Ozora és a fürgedi vasútállomás között, azóta egy fillért nem költöttek rá - mondják a fürgediek, s megtoldják any- nyival, rendszerek jönnek, mennek, de az út maradt, csak rögösebb, kátyúsabb lett. Valójában azonban nem ez a legnagyobb gond, hanem az, hogy kinek adja az Állami Vagyonügynökség a Tamási Állami Gazdaság fürgedi vasútállomástól Fornádig terjedő üzemi útját, amit ki kellene szélesíteni és összekötni Felsőnyék (tükrösi elágazótól) Magyarkeszi határán át Fürgéddel. Ugyanis ez a megoldás a környékbeli települések javára is válna, hiszen megnyílhatna az út Székesfehérvár, illetve Budapest felé, mentesülne a 65. számú főközlekedési út és - bár most is közlekedik Volán járat az üzemi úton, a vonatpótló autóbusz viszont nem megy Fürgédre - így Felsőnyék, Fürgéd és Ozora közelebb kerülne Tamásihoz. Az előzőek ismeretében érthető az érintett településen lakók igénye, de - sajnos - a helyzet felemás. Építhetnének ugyanis utat Fürgédtől Felsőnyék-Tükrösig, közel öt kilométert, ha az önkormányzatok letennék a költségek húsz százalékát, mivel akkor pályázhatnának a többire. Igen ám, de aki a lehetőséget adja, az nem mondja meg - lehet, hogy nem tudja vagy nem tudhatja, esetleg nem is akarja közölni -, honnan teremtsék elő a kistelepülések az anyagiakat. így, bár közösek az érdekek - legalábbis elvben annak kellene lenniük -, a nagy erőlködésből csak nyögés lehet, a vágy csak vágy maradhat, az útépítés pedig mézesmadzag. Ezért mondják azt Fürgédén, hogy rendszerek jönnek, mennek, de az út marad For- nádon, Kecsegén, Fürgédén, Ozorán, Magyarkesziben, Felsőnyéken ... is - Európában. Óvoda és ünnepség reális lehetőséget teremtett az 1987 óta épülő új óvoda befejezéséhez, amely 6,1 millió forintot igényel az önkormányzattól. Ä megállapodás előrehaladott állapotban van a kivitelezővel - információnk szerint ez a helyi Építőipari és Városgazdálkodási Vállalat -, így a tervek szerint augusztusban már birtokba vehetik a gyerekek a város életében jelentős közintézményt. Május végén több fontos esemény várható Pári városrészen. A beruházó tájékoztatása szerint 22-én várható az üdülőfalu építkezés ünnepélyes alapkőletétele, május 29-én pedig felavatják a lakossági összefogással és önkormányzati segítséggel létesülő emlékművet, amivel a második világháború pári áldozatainak állítanak emléket. (Itt mondjuk el, az emlékműről néhány héttel ezelőtt részletesen írtunk a Tamási és környéke összeállításunkban.) A Honvédelmi Minisztérium megbízásából - a KMB koordinálásával - megkeresték a települési jegyzőket, kérve a segítségüket a második világháborúban elhunyt és nem a temetőkben lévő katonasírok felkutatásához. Az önkormányzat és a jegyző ezúton is kér mindenkit, akinek ilyenről tudomása van, tájékoztassa az illetékeseket. Úgy hírlik, a városfejlesztési bizottság meghívásos pályázatot írt ki a város központjába, a művelődési ház, a könyvtár és a 2. számú irodaház - így nevezik most a volt pártbizottság épületét - közötti térség rendezési, ületve látványtervének készítésére. A pályázat eredményéről - eddigi bevált gyakorlatunknak megfelelően - beszámolunk majd. Felkötheti a söripar azt a bizonyos textilt, hiszen egyre több a magánsörfőzde, a vállalkozó, a képzett sörfőzőmester, aki be akar törni a piacra, aki meg akar élni az új munkájából. Álapoz(hat)nak a keresletre, az alacsonyabb árra, a gyorsabb szállításra és - bár nyolcnapos szúrt sörökről van szó - a minőségre is. A legújabb termék a fogyasztók poharában, korsójában most az Iregi világos, ami április 1-je óta a helyi Egyetértés Szövetkezet profilbővítésének az „eredménye". A nyolcnapos, világos, pilzeni minőségű sört előállító berendezés a nagymányoki Kari Béla szabadalma, nála tanulta ki a serfőző mesterséget Németh Endre mérnök és tőle kapják, veszik az alapanyagot is, amiből aztán naponta nyolcszáz liter folyékony kenyeret főznek. A főzéstől a palackozásig mindössze huszonegy nap telik el, és az árpalé fogyasztható. Varga János, a szövetkezet elnöke és Németh Endre szerint van a fantázia profilbővítésben, hiszen - bár Tolna megye egyik jóhírű borvidékén élnek - van kereslet az Iregi vüágosra. Iregszemcsén, Úji- regben és Nagyszokolyban árusítják a szövetkezet boltjaiban, meg a hangulatkarbantartó vállalatoknál, népies nevükön a „böcsületsüllyesz- tőkben", és úgy tervezik, hogy helyben, a sörfőzde területén - a volt cipőfelsőrész készítő üzemben - is nyitnak egy sörözőt. Ide kerthelyiséget, abba különböző rendezvényeket terveznek - megállító táblákkal teszik közzé a sörivás lehetőségét - és gondolnak hideg A sörfőzés első állomása sorfalatokra is. Van azonban érdeklődés Magyarkesziből, nyári szezonra a Balaton környékéről is. Az Iregi világos felét egy kétállásos palackozón literes üvegbe töltik, másik részét hordós kiszerelésben árulják, vitt edénybe - ceglédi kannába, demizsonba, műanyag kannába stb -, vagy éppen tizenkilenc literes szifonba töltik, s úgy árusítják. Azt tervezik, ha nő az igény, akkor bővítik - mert bővíteni tudják - a sörfőzdét és később vállalkozásba adják. Nem is biztos, hogy a távoli jövőről van(lesz) szó akkor, ugyanis a jelen is erre utal. Addig is a cél a piac. Ugye, olyan mindez, mint az iregi sör? Átépítik a csomópontot Simontornyán Úgy értesültünk a simon- tomyai községházán, hogy régi gond oldódik meg a közeljövőben, ugyanis a Tolna Megyei Közúti Igazgatóság átépíti a községben lévő veszélyes csomópontot. Négysávos útszakaszt alakítanak ki, felfestik a gyalogos átjárót és közúti jelzőlámpákat szerelnek fel. Á szakemberek és a nagyközség vezetői ettől várják a biztonságosabb közlekedést. A nagyobb biztonság mellett alapoznak az emberi fegyelemre is. Németh Endre a folyékony kenyér hőmérsékletét ellenőrzi Három hete egy kedves, szépen beszélő kislány, a tamási Németh Boglárka első helyezést ért el Mohácson, a testnevelés tagozatos általános iskolák versmondó versenyén, próza kategóriában. Munkatársaink felkeresték az I. Számú Általános Iskola 5. a osztályos tanulóját, aki élete első interjúját adta lapuknak. — Most, amikor gratulálunk a sikeredhez, megkérdezzük, hogyan kerültél Mohácsra. — Egyik oka, hogy nagyon szeretem az irodalmat - ha lehet, mindig olvasok -, szívesen tanulok, illetve mondok prózát és verset. A másik oka pedig az, hogy Mohács egyébként is vonzott. — Az irodalomszereteted- hez, annak kialakulásához biNémeth Boglárka zonyára többen is hozzájárultak. — Igen. Anya is nagyon szeret olvasni, de sokat köszönhetek Szép Károlynénak, aki alsóban tanított, most pedig Fekete Zsuzsának, akitől az irodalmat tanuljuk. — Mivel szerepeltél, mivel győztél Mohácson? — Egy nagyon aranyos történetet, Zelk Zoltán írását mondtam el. Mese a kutyahűségről a címe. — Áruld el nekünk, hogyan kell prózát mondani! — Hangosan, rendesen kell artikulálni és - anyukám is mondta - nem szabad sietni. Úgy kell mondani, mintha természetes beszéd lenne. — Mit szóltak az osztálytársaid a sikeredhez? — Gratuláltak. Biztosan örültek neki. — További sok sikert, sok szép olvasmányélményt kívánunk! — Köszönöm szépen. Csatornáznak Dr. Tóth László pincehelyi polgármesterrel legutóbb a utcán találkoztunk - bizonyára rossz lenne mindenkinek, ha állandóan a hivatalban ülne -, ám ez nem akadályozott meg bennünket abban, hogy ne váltsunk néhány szót, ne szerezzünk pár hírt. Ezek közül talán a legfontosabb á csatornázás, ami volumenét tekintve száznyolc- van-százkilencven milliós beruházás lesz, ha minden összejön. A Tolnanémedi- vel közösen megvalósítandó munka terveit az Alisca Patent készíti el, be is adja a pályázatot és csak akkor kell fizetni, ha megnyerték. Az úgynevezett „nagy" pályázat mellett kisebbekkel is szeretnék pótolni a saját erőt, ezért környezetvédelmi és vízügyi pályázatokban gondolkodnak. A költségek húsz százalékát saját erőből biztosítják. A község költségvetése kb. azonos a tavalyival. Ebből az összegből és a csatornázásnál említett módon szerzendő pénzből építik fel majd a központi iskola vizesblokkját, készíttetik el - tavalyi áron - az utcák szilárd burkolatát és fejezik be a Zrínyi utcában a járdaépítést. Mellette még a kul- túrház tetőszigetelését is meg akarják oldani. Jó hír - igaz, ez nem az önkormányzat, sokkal inkább a lakosság önként vállalt terheit jelenti -, hogy kétszázhatvan-kétszáznyolcvan személy kíván telefonhoz jutni jövő év december 31-ig. Az önerős fejlesztésben résztvevők zöme OTP kölcsönnel akar célba érni. Ha ez sikerül, akkor Pincehelyen minden harmadik házban lesz telefon. A mohácsi „győző"