Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-06 / 80. szám

4 KÉPÚJSÁG ■ TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1993. április 6., kedd A városházán hallottuk Kezdjük egy jó hírrel rova­tunkat. Arról értesültünk ál­landó helyszínünkön, a vá­rosházán, hogy a tavalyi költ­ségvetési év kedvező zárása Világos, mint az iregi sör Csak remény van Tolnanémedin bizonyára a legnagyobb gondot az okozza, hogyan segítsen az önkor­mányzat a szép számú rászo­rulón. Miklós Lajos polgár- mester szerint kész az önkor­mányzat szociális tör­vény-tervezete, s a százhatvan munkanélküli, illetve a hu­szonöt jövedelempótló támo­gatásban részesülő mellett másokra is gondolniuk kell. Munkahelyteremtésre - sajnos - még nincs kilátás, bár úgy tűnik, az Állami Vagyonügy­nökség eladja a volt kender­gyárat, később Temaforg te­lephelyet. Csak reményked­nek abban a község vezetői, hogy valakinek megtetszik, aztán valamilyen feldolgozó vagy összeszerelő üzemet lé­tesít benne. Szerelőcsarnok, raktár, szociális helyiségek, te­lefon, telefax, valamint a vasút, illetve a főút közelsége adott és van munkaerő is. Mindez lényeges szempont és látható, nem tudni viszont, hogy mit hoz a jövő — lega­lábbis munkahely ügyben. Kitűnik az is - más telepü­lésekhez hasonlóan - Tolna- némediben, hogy a község pénze valamivel több, mint tavaly, de az elvégzendő fel­adat mennyisége is növeke­dett. így világot megváltó ter­veik nincsenek, sosem voltak, de megpróbálnak aprókat lépni úgy, ahogy lehet. Ápri­lisban újra benyújtják pályáza­tukat a szentpéteri vezetékes vízhálózat megvalósítására és remélik, élhetnek a lehetőség­gel, ugyanis ahol a munkanél­küliek száma kétszerese az or­szágos átlagnak, ott kaphat­nak pótlólagos támogatást. Sok kérelem érkezett a föl­dkiadó bizottsághoz, de kimé­retni kevesen akarják - hisz- szük, hogy a költségek miatt. Nincs azonban rend a föld kö­rül. A kárpótlásra jogosultak megfellebbezték a földkijelö­lést, és csak akkor kezdődhet meg az árverés, ha mindkét fél elfogadja a hivatal döntését. Erre szokták mondani: bi­zonytalan, mint a kutya va­csorája . . . .... .. P ihenőben, várakozóban Út, ami kéne Tizenegy éve volt útépítés Ozora és a fürgedi vasútállo­más között, azóta egy fillért nem költöttek rá - mondják a fürgediek, s megtoldják any- nyival, rendszerek jönnek, mennek, de az út maradt, csak rögösebb, kátyúsabb lett. Valójában azonban nem ez a legnagyobb gond, hanem az, hogy kinek adja az Állami Vagyonügynökség a Tamási Állami Gazdaság fürgedi vas­útállomástól Fornádig terjedő üzemi útját, amit ki kellene szélesíteni és összekötni Fel­sőnyék (tükrösi elágazótól) Magyarkeszi határán át Für­géddel. Ugyanis ez a megol­dás a környékbeli települések javára is válna, hiszen meg­nyílhatna az út Székesfehér­vár, illetve Budapest felé, mentesülne a 65. számú főköz­lekedési út és - bár most is közlekedik Volán járat az üzemi úton, a vonatpótló au­tóbusz viszont nem megy Fürgédre - így Felsőnyék, Fürgéd és Ozora közelebb ke­rülne Tamásihoz. Az előzőek ismeretében érthető az érintett településen lakók igénye, de - sajnos - a helyzet felemás. Építhetnének ugyanis utat Fürgédtől Felsőnyék-Tükrö­sig, közel öt kilométert, ha az önkormányzatok letennék a költségek húsz százalékát, mivel akkor pályázhatnának a többire. Igen ám, de aki a lehe­tőséget adja, az nem mondja meg - lehet, hogy nem tudja vagy nem tudhatja, esetleg nem is akarja közölni -, hon­nan teremtsék elő a kistelepü­lések az anyagiakat. így, bár közösek az érdekek - legaláb­bis elvben annak kellene len­niük -, a nagy erőlködésből csak nyögés lehet, a vágy csak vágy maradhat, az útépítés pedig mézesmadzag. Ezért mondják azt Fürgé­dén, hogy rendszerek jönnek, mennek, de az út marad For- nádon, Kecsegén, Fürgédén, Ozorán, Magyarkesziben, Fel­sőnyéken ... is - Európá­ban. Óvoda és ünnepség reális lehetőséget teremtett az 1987 óta épülő új óvoda befe­jezéséhez, amely 6,1 millió fo­rintot igényel az önkormány­zattól. Ä megállapodás előre­haladott állapotban van a kivi­telezővel - információnk sze­rint ez a helyi Építőipari és Városgazdálkodási Vállalat -, így a tervek szerint augusz­tusban már birtokba vehetik a gyerekek a város életében je­lentős közintézményt. Május végén több fontos esemény várható Pári város­részen. A beruházó tájékozta­tása szerint 22-én várható az üdülőfalu építkezés ünnepé­lyes alapkőletétele, május 29-én pedig felavatják a lakos­sági összefogással és önkor­mányzati segítséggel létesülő emlékművet, amivel a máso­dik világháború pári áldozata­inak állítanak emléket. (Itt mondjuk el, az emlékműről néhány héttel ezelőtt részlete­sen írtunk a Tamási és kör­nyéke összeállításunkban.) A Honvédelmi Miniszté­rium megbízásából - a KMB koordinálásával - megkeres­ték a települési jegyzőket, kérve a segítségüket a máso­dik világháborúban elhunyt és nem a temetőkben lévő ka­tonasírok felkutatásához. Az önkormányzat és a jegyző ez­úton is kér mindenkit, akinek ilyenről tudomása van, tájé­koztassa az illetékeseket. Úgy hírlik, a városfejlesztési bizottság meghívásos pályá­zatot írt ki a város központ­jába, a művelődési ház, a könyvtár és a 2. számú iroda­ház - így nevezik most a volt pártbizottság épületét - kö­zötti térség rendezési, ületve látványtervének készítésére. A pályázat eredményéről - eddigi bevált gyakorlatunk­nak megfelelően - beszámo­lunk majd. Felkötheti a söripar azt a bi­zonyos textilt, hiszen egyre több a magánsörfőzde, a vál­lalkozó, a képzett sörfőzőmes­ter, aki be akar törni a piacra, aki meg akar élni az új munká­jából. Álapoz(hat)nak a keres­letre, az alacsonyabb árra, a gyorsabb szállításra és - bár nyolcnapos szúrt sörökről van szó - a minőségre is. A legújabb termék a fo­gyasztók poharában, korsójá­ban most az Iregi világos, ami április 1-je óta a helyi Egyetér­tés Szövetkezet profilbővíté­sének az „eredménye". A nyolcnapos, világos, pilzeni minőségű sört előállító beren­dezés a nagymányoki Kari Béla szabadalma, nála tanulta ki a serfőző mesterséget Né­meth Endre mérnök és tőle kapják, veszik az alapanyagot is, amiből aztán naponta nyolcszáz liter folyékony ke­nyeret főznek. A főzéstől a pa­lackozásig mindössze hu­szonegy nap telik el, és az ár­palé fogyasztható. Varga János, a szövetkezet elnöke és Németh Endre sze­rint van a fantázia profilbőví­tésben, hiszen - bár Tolna me­gye egyik jóhírű borvidékén élnek - van kereslet az Iregi vüágosra. Iregszemcsén, Úji- regben és Nagyszokolyban árusítják a szövetkezet boltja­iban, meg a hangulatkarban­tartó vállalatoknál, népies ne­vükön a „böcsületsüllyesz- tőkben", és úgy tervezik, hogy helyben, a sörfőzde területén - a volt cipőfelsőrész készítő üzemben - is nyitnak egy sö­rözőt. Ide kerthelyiséget, abba különböző rendezvényeket terveznek - megállító táblák­kal teszik közzé a sörivás lehe­tőségét - és gondolnak hideg A sörfőzés első állomása sorfalatokra is. Van azonban érdeklődés Magyarkesziből, nyári szezonra a Balaton kör­nyékéről is. Az Iregi világos felét egy kétállásos palacko­zón literes üvegbe töltik, má­sik részét hordós kiszerelés­ben árulják, vitt edénybe - ceglédi kannába, demizsonba, műanyag kannába stb -, vagy éppen tizenkilenc literes szi­fonba töltik, s úgy árusítják. Azt tervezik, ha nő az igény, akkor bővítik - mert bővíteni tudják - a sörfőzdét és később vállalkozásba adják. Nem is biztos, hogy a távoli jövőről van(lesz) szó akkor, ugyanis a jelen is erre utal. Addig is a cél a piac. Ugye, olyan mindez, mint az iregi sör? Átépítik a csomópontot Simontornyán Úgy értesültünk a simon- tomyai községházán, hogy régi gond oldódik meg a kö­zeljövőben, ugyanis a Tolna Megyei Közúti Igazgatóság átépíti a községben lévő ve­szélyes csomópontot. Négy­sávos útszakaszt alakítanak ki, felfestik a gyalogos átjárót és közúti jelzőlámpákat sze­relnek fel. Á szakemberek és a nagyközség vezetői ettől vár­ják a biztonságosabb közleke­dést. A nagyobb biztonság mellett alapoznak az emberi fegyelemre is. Németh Endre a folyékony kenyér hőmérsékletét ellenőrzi Három hete egy kedves, szépen beszélő kislány, a ta­mási Németh Boglárka első helyezést ért el Mohácson, a testnevelés tagozatos általá­nos iskolák versmondó verse­nyén, próza kategóriában. Munkatársaink felkeresték az I. Számú Általános Iskola 5. a osztályos tanulóját, aki élete első interjúját adta lapuknak. — Most, amikor gratulá­lunk a sikeredhez, megkér­dezzük, hogyan kerültél Mo­hácsra. — Egyik oka, hogy nagyon szeretem az irodalmat - ha le­het, mindig olvasok -, szíve­sen tanulok, illetve mondok prózát és verset. A másik oka pedig az, hogy Mohács egyébként is vonzott. — Az irodalomszereteted- hez, annak kialakulásához bi­Németh Boglárka zonyára többen is hozzájárul­tak. — Igen. Anya is nagyon szeret olvasni, de sokat kö­szönhetek Szép Károlynénak, aki alsóban tanított, most pe­dig Fekete Zsuzsának, akitől az irodalmat tanuljuk. — Mivel szerepeltél, mivel győztél Mohácson? — Egy nagyon aranyos tör­ténetet, Zelk Zoltán írását mondtam el. Mese a kutyahű­ségről a címe. — Áruld el nekünk, ho­gyan kell prózát mondani! — Hangosan, rendesen kell artikulálni és - anyukám is mondta - nem szabad sietni. Úgy kell mondani, mintha természetes beszéd lenne. — Mit szóltak az osztály­társaid a sikeredhez? — Gratuláltak. Biztosan örültek neki. — További sok sikert, sok szép olvasmányélményt kívá­nunk! — Köszönöm szépen. Csatornáznak Dr. Tóth László pincehe­lyi polgármesterrel leg­utóbb a utcán találkoztunk - bizonyára rossz lenne mindenkinek, ha állandóan a hivatalban ülne -, ám ez nem akadályozott meg bennünket abban, hogy ne váltsunk néhány szót, ne szerezzünk pár hírt. Ezek közül talán a legfontosabb á csatornázás, ami volume­nét tekintve száznyolc- van-százkilencven milliós beruházás lesz, ha minden összejön. A Tolnanémedi- vel közösen megvalósí­tandó munka terveit az Alisca Patent készíti el, be is adja a pályázatot és csak akkor kell fizetni, ha meg­nyerték. Az úgynevezett „nagy" pályázat mellett ki­sebbekkel is szeretnék pó­tolni a saját erőt, ezért kör­nyezetvédelmi és vízügyi pályázatokban gondolkod­nak. A költségek húsz szá­zalékát saját erőből biztosít­ják. A község költségvetése kb. azonos a tavalyival. Eb­ből az összegből és a csa­tornázásnál említett módon szerzendő pénzből építik fel majd a központi iskola vizesblokkját, készíttetik el - tavalyi áron - az utcák szilárd burkolatát és fejezik be a Zrínyi utcában a járda­építést. Mellette még a kul- túrház tetőszigetelését is meg akarják oldani. Jó hír - igaz, ez nem az önkor­mányzat, sokkal inkább a lakosság önként vállalt ter­heit jelenti -, hogy kétszáz­hatvan-kétszáznyolcvan személy kíván telefonhoz jutni jövő év december 31-ig. Az önerős fejlesztés­ben résztvevők zöme OTP kölcsönnel akar célba érni. Ha ez sikerül, akkor Pince­helyen minden harmadik házban lesz telefon. A mohácsi „győző"

Next

/
Oldalképek
Tartalom