Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-30 / 100. szám

12 WÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. április 30., péntek Kampányalkatrészek Beszélgetés Áder Jánossal, a Fidesz ügyvezető alelnökivel ______ — Hadd provokáljalak rögtön a beszélgetésünk ele­jén. Lengyel László, az ismert politológus azt mondta egy interjúban; a Fidesz érdekelt abban, hogy minél előrébb hozzák a választásokat, mert csökken a népszerűsége. Fel­tételezem, egy kampányfő­nöknek rögtön ott a tarsolyá­ban a válasz. — A legfontosabb válasz az, hogy a legutolsó közvéle­ménykutatás szerint egy szá­zalékot emelkedtünk, ami természetesen nem jelentős emelkedés, de a csökkenést mindenképpen cáfolja. Más­részt az összes pártnak a nép­szerűsége hullámzó, nem egy folymatos szinten áll, hanem ingadozik, nyilván ezt befo­lyásolják a különböző politi­kai események. Harmadrészt meg azért nem aggódom kü­lönösebben, mert így is meg­lehetősen nagy előnnyel veze­tünk a többiek előtt. Mi legin­kább egy májusi - tehát az eredeti időpontra kiírt - vá­lasztásokban gondolkodunk. — Magyarországon egy la­ikusnak körülbelül három szó ugorhat be a kampány szó hallatán: ígéretek, mocs- kolódás és plakátolás. — A plakátolás már csak a vége a kampánynak, ez lé­nyegesen korábban kezdődik el. A sikeres kampány első fel­tétele egy programkészítés és az eddigi parlamenti szereplés értékelése. Ez már megtörtént és a programkészítés egy fon­tos állomása le is zárult a kongresszuson; a szekciók az összeállított téziseket az egyes témakörökben elfogadták. — A programkészítésben, hirdetésben melyiknek a híve vagy: ígérjünk sokat, majd lesz belőle valami, vagy ígérjünk reálisan, vállalva a rizikót, miszerint nem biztos, hogy eufóriába kergeti az ál­lampolgárokat. — Az utóbbi pártján va­gyok, meglehetősen határo­zottan. Mindvégig azt mond­tam, hogy inkább a tartható ál­láspontot foglaljuk el. Vonat­kozik ez akár a kárpótlásra, az igazságtételre, és igaz volt legutóbb a nyugdíjkérdésre. Azt gondolom, a Fidesznek nem kellene ezen változtatnia, mert ha a Fideszt hazugságon fogják - remélem ez nem kö­vetkezik be -, akkor az ko­moly népszerűség-csökkenést eredményez. — Az általam említett harmadik kampánytartozék­ról, a mocskolódásról, még nem mondtál véleményt. — Kampánytartozék? Attól tartok, hogy az lesz természe­tesen 1994-ben is. A negatív kampány tulajdonképpen mindenütt része a politikai küzdelmeknek Nyugat-Euró- pában is. A mocskolódó kam­pány azonban nem. Azt, hogy ki milyen eszközöket használ, előre nem lehet tudni, '90 alapján azért körülbelül lehet sejteni. Mi, amennyire csak lehet, szeretnénk ebből kima­radni. — Egy évvel a választások előtt van-e már percre lebon­tott munkarendje a kam­pányfőnöknek? Visszaszá­mol-e? — Még nem készítettünk percre pontos forgatókönyvet, de ez is el fog készülni hama­rosan. Most részben a csapat­nak a toborzása zajlik, részben a különböző munkafelada­toknak, hatásköröknek az el­különítése, különböző eljárási, érintkezési szabályoknak a ki­alakítása, a technikai infrast­ruktúra kiépítése. Ezeknek megvan a határideje, de nem egy percre pontos menetrend, mint amilyen az utolsó három hónapban lesz. — Gondolkoztál-e már azon, miért pont te lettél a kampányfőnök? Én a szigo­rúságodra tippeltem. — Szerintem elég kézen­fekvő a magyarázat, az, hogy '90-ben is én voltam. Talán a többiek úgy gondolhatták, nem csináltam rosszul... — Akkor te biztos tudod, milyen a jó kampány. — A kampány az mindig más. Például három évvel ez­előtt inkább az utcán folyt a politika, legalábbis a Fidesz csak az utcai részvételen ke­resztül tudott a belpolitikába belefolyni, ma már a parla­mentben is tudja haliami a hangját. Ez mindenképpen stí­lusváltást eredményezett. Természetesen más, amiatt is, hogy amikor a növekvő nép­szerűség miatt kormányzati felelőség hárul egy pártra, ak­kor egészen másként kell szólnia, mint 1990-ben, ami­kor a politikai életben való megkapaszkodás volt a tét. — Milyen tanácsot adnál egy Fidesz-politikusnak, mi­lyen hibába ne esse bele a kampány során? — Általános tanácsokat nem lehet adni ez ügyben. In­kább egyénekre keíl lebontani, attól függően, ’ kinek milyen hibái, kinek milyen erényei vannak. Mindenkinek saját magát kell adnia, akkor sze­rintem nincsen semmi gond. Én mindenképpen óvnám a je­löltjeinket attól, hogy bele­menjenek felelőtlen ígérgeté­sekbe, amiről már korábban is volt szó. Ezt nem tartanám semmiképpen sem egy sikeres választási fogásnak. Előbb-utóbb ugyanis ezeket az ígéreteket számon szokták kérni az emberen, és akkor nagyon kellemetlen magya­rázkodni. KRZ STÍLUS, ZENE, EGYEBEK Ne vedd magad túl komolyan Használati utasítás Kortézia Önbizalmunk mérhetetlen, ezért ma alaposan belecsapunk a politikába. Ha igaz, jövőre vá­lasztunk, és mi vesszük a bátor­ságot, hogy politikusainknak né­hány jótanácsot adjunk. A mellé­kelt illusztrációt látva, rájuk fér. A teljes letargia elkerülése vé­gett, másról is trunk a ZUG-ban. Éljen MÁJUS 1. Sört és virs­lit, de sokat! írott képek Kenyeret és cirkuszt! Én már tudom, ki nyerheti meg a '94-es választásokat. Mielőtt még bármelyik politikus felkapná a telefont, üzenne értem, a köz javára bocsájtom a megoldást. Az győzhet, aki a feleségét is bevonja a kampányba. Nem kell túlságosan elmerülni ahhoz a politika feneketlen mocsa­rában, hogy észrevegyük, a hat parlamenti párt egyike sem állt elő '90-ben egy leendő valamirevaló first ladyvel, egyike sem használta fel a NŐT. Az amerikai - és nyu­gat-európai - példák közül, úgy tűnik, egyelőre csak a hot-dog és a hamburger ragadós. Pedig... Ők már régen tudják az aranyszabályt; publici­tást akarsz?! Vond be az (esetleg éppen aktuális) asszo­nyodat a közéletbe! Emelje fel a szavát valamilyen jóté­kony, nemes ügy édekében, vállalja fel az alkoholizmus elleni harcot vagy éppen, amit akar. Mindegy. Legyen slampos, ódivatú, extravagáns, piperkőc, kihívó ... Mind­egy. Mondjon badarságokat, bölcseket, szóljon bele a poli­tikába vagy hagyja hidegen. Mindegy. Csak legyen mellet­ted. A média máris a tied, hiszen témát, kenyeret adsz neki. Azt csinálsz vele, amit akarsz. Elsősorban leendő miniszterelnöknéknek, pártelnök- néknek, köztársasági elnöknéknek ajánlom az egykori first lady, Nancy Reagen Most rajtam a sor című köny­vét. KRZ Mozgóképek Egy film szaga Kovács Ákos karizmáról, barátnőről, Jagger-ről ZUG-adó a rádióban Verem a fejem a falba; hát meddig hiszek én még az Os- car-díjas filmekben!? Az „Egy asszony illata" is az, vagy négyre jelölték, Al Pacino (Frank bácsi) meg is kapta, mint legjobb férfi színész. Megint megcsaltak. A film valamikor napjaink­ban játszódik, de ez igazából most nem érdekes, ugyanis demagógiáját tekintve vetek­szik bármelyik ötvenes évek­beli pártkongresszussal. Char­lie, a kevés pénzű, de jó eszű egyetemista élete nagy válaszútja elé kerül; vagy beköpi a diákcsínyt elkövető három társát, vagy kirúgják az iskolából. Amíg a döntése ki­derül - kb. két és fél óra -, a közben megismerkedik Frank bácsival, a jó szimatú (minden női szappanmárkát ismerő), féléve teljesen megvakult alezredessel, aki éppen azt fontolgatja, hogy csinál ma­gának néhány szép napot - el is utaznak New Yorkba -, majd „szétloccsantja az agyát". A szokásos nincs értelme már semminek szindróma. Az öreg alezredes azért még át­adja néhány hasznos tapaszta­latát az ifjoncnak, mint pél­dául: „nincs szebb szó a világon, mint a ... (és most képzeljen ide mindenki egy négybetűs nemi szervet jelentó szót)". Miután Charlie ennek folytán kikupá- lódott, átveszi a kezdeménye­zést, a legeslegeslegutolsó pil­lanatban rábeszéli Frank bá­csit, miszerint, aki így tud tangózni és vezetni (olyan „életszagú" jelenet volt; va­kon, szélsebesen a metropo­lisz kihalt utcáin), az nem hal­hat meg. Frank bácsi hisz neki. Hálája jeléül elmegy az is­kolai perre, ahol hivatkozik az amerikai igazságszolgálta­tásra, az amerikai állampolgár becsületére, az amerikai iskola feladataira, kiosztja a bűnösö­ket („a kurva anyátokat"), majd a felcsattanó tapsviharból .rá­jön, van értelme így is az élet­nek. Lám, lám, milyen kicsin is múlik élet és halál. KRZ Ha minden igaz, akkor hét­főtől születik egy kistesónk, a neve ZUG-adó lesz. A Rádió Szekszárdban fog megszólalni ezután, minden hétfőn vala­mivel fél hat után. Szerkesztik és vezetik: Norbi és Polesz (Prosectura). Magyar és nem magyar zenékkel, interjúkkal, stb. A többit majd tőíük. A műsorba elhangzó Kovács Ákos-interjúból közlünk most részleteket. — Te vagy az a magyar pop­zenész, aki leginkább nem akar „csak" popzenésznek látszani. — Igazából ez nem tuda­tos, azt hiszem, inkább ösztö­nös, mint minden, amit én csinálok(...) Az én elsődleges indíttatásom 16 éves korom óta a film felé tol, hogy film­rendező legyek, ez különböző családi és egyéb okokból nem jöhetett össze(...) A Bonanza Banzai gyakorlatilag az én színpadra vágyakozásomnak, az én exhibicionizmusomnak a melléktermékei...) Az el­adási listáról kettő dolgot kell tudni, az eladási lista az nem eladási adatok alapján van, hozzávetőleges. A másik, hogy az a közönség, aki az én arcomra kíváncsi, éppen a Bo­nanza Banzai előélet miatt, az bekötött szemmel megvette a szólólemezt. Ami legalább annyira rossz, mint amennyire jó. Mert így soha nem fogod tudni a magad számára racio­nálisan leülepíteni azt az él­ményt, hogy ez jó lemez vagy azért veszik, mert a te fejed van rajta(...) Az, hogy ez jó lemez-e, az 10 év múlva, eset­leg a halálom után fog kide- rülni(...) — Sokan bevallják, hogy csak azért csinálják a pozenét, mert hatalmas tömegbázisa van. — A popzene, az rossz zene. A popzenét olyan embe­rek csinálják, akik nem tudnak zenélni. Á vüág legnagyobb, legsikeresebb zenekara, a Rol­ling Stones harmadrangú blues-zenészekből áll(...) A popzene a karizmáról szól. Ezt a mondatot kéretik valami fémbe öntenif...) A Keith Ri­chard nem nagyon tud gitá­rozni, a Charhe Watts nem tud dobolni, a korszak egyik legrosszabb dobosa volt, a Ringó Starral együtt(...) Ez az egész zenekar arról szól, hogy a Mick Jagger leejti csuk­lóba a kezét, csücsörít a szájá­val! ...) Ennek az országnak a pop­ipar minden rossz vonását si­került egyesítenie!...) Egyre szűkülnek a pénztárcák, a le­hetőségek, egyre több a kiad­vány, az import, MTV, Super Chanel, felejtsen el(...) Itt rengeteg eszkimó van és iszo­nyú kevés a fóka(...) Az MTV-ből veszed az elvárásai­dat, mint fogyasztó, viszont nem tudsz annyit fizetni a je­gyért, amennyit Hamburgban fizetnek(...) — A barátnőd, hogyan viseli el a rád háruló nyomást? — Az én barátnőm egy na­gyon toleráns ember, lassan ötödik éve formálgatjuk egy- mást(...) Az ő pozíciójára po­tenciális jelentkezők nem na­gyon vannak(...) Neki az a vonulat tetszik egyébként, amit a szólólemezemen kezd­tem el(...) Jazz-sarok Pat Metheny Ha igaznak bizonyulnak a híresztelések, május végén ismét Metheny-koncert lesz a Budapest Sportcsarnokban. Pat Metheny a hetvenes évek közepén tűnt fel újfajta gitáro­zásával. Akkoriban még ke­vésbé populáris húrokat pen­getett, több lemezen együtt játszott a tragikus körülmé­nyek közt elhunyt basszusgi­tárossal, Jaco Pastorius-szal, de olyan nagy nevekkel is, mint Michael Brecker, Dewey Red­man, Eberhard Weber, Charlie Haden, Jack Dejohnette, Bob Mo­ses. Külön figyelmet érdemel a nagy free-jazz innovátorral, Ornette Coleman altszaxofo­nossal készített közös lemeze. 1978-ban megalakult a Pat Metheny Group, melynek tevé­kenységéről azóta is erősen megoszlanak a vélemények. Tagadhatatlan, hogy a könnyedebb stílus sok rajon­gót hódított el a popzene más területeiről, s talán lépcsőfok lehet az „igazibb" jazz felé. Újdonság a gitár-szintetizátor használata, a nagyzenekari hangzásra törekvés és a lati­nos íz. Persze Metheny nem távolodott el a jazztől, ezt mu­tatja az 1981-ben kiadott 80/81 című lemez, melyet egy csúcspontnak tekinthetünk pályafutásában. Brecker utá­nozhatatlan szaxofon-siko­lyai, Jack Dejohnette - szósze- rint is - leírhatatlan dobolása, a bőgős Charlie Haden és a nagyöreg Dewey Redman „fi- lingje" igazi csemege. A '91-es budapesti koncerten egy blues erejéig felidézték ezt is. Még egy hónap: csak össze­jön a jegy ára ... V.G.Y. ZUG-tárlat Jóna Gudvardardóttir (Izland) Múlt, jelen, jövő. „Kultú­ránk töredékei gyűlnek tuda­tomba, lényegülnek át és kül­detnek új utakra szobraim­ban." Megdöbbentő, hogy valakit ilyen távolról, ilyen mélyen megrázzanak Európa közepé­nek változásai, s lelki rezdülé­seit ilyen egyértelműen képes közvetíteni. A múlt formáját fogvatartó szögesdrót, a szí­vünkben élő félelem jelképei­ként megjelenő üvegtüskék a múlt és jelen formáiban, a fel­felé csavarodó jövő, melynek tetején egy más minőség „ül“. „Formáim földközeliek, szellemük magasba nyújtó­zik." -BP.­Fotó: Ótós Réka KRZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom