Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

J93. március 1., hétfő MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Felvételi vizsga a Garayban A szekszárdi Garay Já­nos Gimnáziumban már­cius 4-én, csütörtökön, délután 2 órakor kerül sor az írásbeli felvételi vizs­gákra, minden jelentkező­nek egységesen, azoknak is, akik a Garay gimnázi­umot nem első helyen je­lölték meg a jelentkezési lapjukon. íróeszközt hozzanak magukkal a felvételizők, egyéb segédeszközre nincs szükség. A szóbeli vizsgákról a tanulók helyben kapnak tájékoztatást. Képviselői fórum Dombóváron Dr. Radochay Imre és dr. Szabó Imre önkor­mányzati képviselő lakos­sági fórumot tart a vízmű irodaépületében 1993. március 3-án, szerdán, 18 órakor. Minden érdeklődőt sze­retettel várnak. Ülést tart a munkaügyi tanács A Megyei Munkaügyi Tanács soron következő ülésére ma 14 órakor kerül sor a Tolna Megyei Mező- gazdasági Termelők Szö­vetségének székházában. Az ülés napirendjén sze­repel többek között a fog­lalkoztatási alap 1992. évi felhasználásának tapaszta­latairól tartandó beszá­moló, és az idei felhaszná­lás elveinek felvázolása. Szó lesz még a megyei munkaügyi központ és ki- rendeltségeinek tevékeny­ségéről, és a múlt évben végzett ellenőrzések ta­pasztalatairól. Német segítség Dunakömlődnek Paks testvérvárosának, a németországi Reicherstho- fennek önkormányzata pénzbeli hozzájárulást szavazott meg a dunaköm- lődi második világháborús emlékmű számára. Az összeget Steinger Pál, a.testvérvárosi kapcso­lat „motorja" nyújtotta át ünnepélyesen a múlt héten dr. Széchenyi Attilának, a város alpolgármesterének. A kömlődi emlékmű fel­szentelése májusban lesz, mégpedig pünkösd vasár­napján. Az oktatásról Bátaszéken Az oktatás jelene és jö­vője a témája annak a be­szélgetésnek, melyet már­cius 4-én, csütörtökön tar­tanak 17 óra 30 perces kezdettel a bátaszéki köz­ségháza nagytermében. Az esemény vendége dr. Jánosi György országgyű­lési képviselő, a Szocialista Párt alelnöke. Kábeltévé Zombán A Sár-Völ televíziós stú­dió munkatársai a hétvé­gén Zombán jártak. Felkeresték a település vezetőit, akiktől a falu múltjáról, jelenéről és a jövő terveiről kaptak át­fogó képet. Az elkészült filmet ma délután 6 órakor tekinthe­tik meg a zombaiak a helyi kábeltelevízióban. „Könnyen meg lehetne buktatni ezt a kormányt De minek? - vallja Pólyák Sándor országgyűlési képviselő Nincs irigylésre méltó hely­zetben Pólyák Sándor, hiszen a parlament költségvetési bi­zottságában nem kisebb sze­mélyiség, mint Pető Iván munkáját kell folytatnia. — Most próbálom felvenni a tempót, s gyűjteni a szükséges in­formációkat - adott tájékozta­tást Pólyák Sándor, majd azt is elárulta, hogy miként került az említett bizottságba. — Mi­után Pető Iván lett az SZDSZ elnöke, megnövekedett elfoglalt­sága miatt lemondott bizottsági tagságáról. Engem Soós Károly Attila és Kuncze Gábor frakció- társaim kértek meg arra, hogy vállaljam a delegálást. — A laikus azt gondolná, hogy ehhez a munkához köz- gazdasági vénára van szük­ség. Ön viszont műszaki szak­ember ... — A rendelkezésre álló pénz elköltéséhez nem kell különösebb gazdaságpolitikai szakképzettség. A bizottság elsősorban a törvényi háttérre ügyel. — Ebben a fontos bizott­ságban dolgozni minden­esetre nagy felelősség lehet az ön számára, kiváltképp Pető Iván után. — Felelősség, de ugyanakkor megtiszteltetés is. Akikjelkértek, azok úgy látták, hogy^van mit mondanom az üléseken. De még egyszer hadd hangsúlyozzam: esetemben nem konkrét pénzügyi felelősségvállalásról van szó, ha­nem a szakmai vélemények kö­zötti összhang megteremtéséről. — Ha már az összhangot megemlítette: mostanában Orbán Viktor, a Fidesz fron­tembere több alkalommal is „üzent" az SZDSZ-nek, az együttműködés kérdéseit fe­szegetve. — A rádióban nemrég folyta­tott egymással eszmecserét Or­bán Viktor és Pető Iván. A kér­dés, amit mindketten körüljártak, az az, hogy az 1994-es választá­sokon kettő, avagy három pólus közül választhat-e a szavazópol­gár. A két pólus elmélet hívei sze­rint a választék a szélsőjobb felé csúszó jelenlegi kormánykoalíci­óból, illetve a baloldal felé eltolódó ellenzéki koalícióból fog állni. A három pólus elmélet abból indul ki, hogy van a szélsőjobb felé csú­szó jelenlegi kormánykoalíció, a két liberális párt, tehát a Fidesz és az SZDSZ, illetve harmadikként ott a baloldal. Ebben nagyjából egyet is értett Pető Iván és Orbán Viktor, ám a Fidesz frakcióvezető­jének megérzése szerint az SZDSZ nem egyértelműen libe­rális pozícióból közelíti meg a jövő évi választásokat. — Beszélgetésünk idején érkezett a hír: a Fidesz és az SZDSZ megállapodott egy­mással. Ez a tény minden­esetre a három pólus elméletet erősíti meg ... — Való igaz, hogy megerősö­dött a liberális pólus,, ám ez nem jelenti azt, hogy a baloldalt le kel­lene írni. Az majd később dől el, hogy az MSZP mennyire fog kö­zeledni a liberális centrum felé. — Mostanság élénkülés ta­pasztalható a kormánykoalí­ció berkein belül. Ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ mintha nagyon csendben lenne. Pólyák Sán­dor is alig hallat magáról... — En nem tapasztalom azt, hogy különösebben csendben lenne az SZDSZ ... — Az MDF-hez képest, mely párt meghirdette a nyi­tási politikáját, miniszterek váltak meg posztjuktól, a kormány tagjai és az MDF képviselői járják a vidéket, minden fontos kérdéshez hozzászólnak... — Igen, ez így van, már most készülnek a következő válasz­tásra, s azt is érzik, hogy elvesztik azt. A kormányátalakítás pedig a látszat ellenére - szerintem lega­lábbis - semmivel nem javította a helyzetüket, sőt, inkább rontotta azt, mivel sokkal jobb cseréket is meg lehetett volna valósítani. Az SZDSZ most azon izgul, hogy vajon ez a kormány, sót, az or­szág kibírja-e a következő válasz­tásig? Könnyen meg lehetne buk­tatni ezt a kormányt, de az nem lenne jó az országnak. — Ezért jellemző a vissza­fogottság önre is? — Az az igazság, hogy egy­szerű dolog lenne a hibákat osto­rozva felszólalnom, s jelentkez­hetnék az újságokban cikkek tu­catjaival is. De minek? Nekem meggyőződésem, hogy a válasz­tópolgárok nagyon is jól látják a problémákat, felesleges ismétlé­sekbe bocsátkoznom. Azt még nem látják, hogy mi, szabadde­mokraták mit tehetünk az állam­polgárokért. S éppen erre kell most felkészülnünk. Szeri Árpád Nem lesz országos pályázat A dombóvári szavazás eredménytelen (Folytatás az 1. oldalról) majd folyamatosan érkeznek az urnákat és a jegyzőköny­veket hozó - a "mai" napot is munkával töltő - megbízot­tak. Az adatok ellenőrzése, összesítése, számítógépre vi­tele után/v19.30-kor megszüle­tett a hivatalos eredmény: Szavazáson megjelent és szavazott 1981 fő, ez a szava­zásra jogosultaknak 11,8 szá­zaléka. Ezek alapján a helyi kezdeményezésű népszavazás érvénytelen. így a jelenlegi ál­lapot van érvényben, vagyis az önkormányzati tulajdonú Gunarast. egyszemélyes kft. üzemelteti. A szavazók 64,56 százaléka, azaz 1279 fő igennel, 31,19 százaléka, azaz 618 fő nemmel szavazott. Még két érdekes adat: A legnagyobb szavazó arányt. Szarvasd érte el, A 268 főből 33 fő jelent meg. Ez 12,31 szá­zalék. A legkevesebb szavazati arányt a tüskei rész érte el. Az 1208 főből mindössze 93 fő je­lent meg, ez 7,69 százalék. Az előzetes becslésekkel (500-600 ezer forint) szemben, a helyi népszavazás költsége jelenleg 245 ezer forint körül van, mivel a költségeket, az előkészületeket sikerült ész­szerűen, csak a legszüksége­sebbekre korlátozni, illetve csökkenteni. Ezzel tehát végére ért a több hónapja húzódó - legyen, vagy ne legyen - népszavazás ügye. Lett népszavazás. Meg­volt a népszavazás. Ilyen volt a népszavazás. Tilinger Sándor A polgári védelem világnapján A Magyar Polgári Védelem - korábbi nevén Magyar Lé­goltalom - története immár közel 60 esztendőre tekint vissza, hiszen a légoltalmi szervezet kialakulását 1935-től számítjuk. Ez a szervezet már a II. vi­lágháború idején is bizonyí­totta, hogy szervezettségénél, kiképzettségénél fogva képes hatékonyan dolgozni az em­beri életek, anyagi javak men­tése, védelme érdekében. A háború után 1949-ben tör­tént meg a magyar légoltalom újraszervezése. Az azóta eltelt 44 esztendőben különféle vál­tozásokon ment át szerveze­tünk. Hivatásos és polgári ál­lományunk gyakorta került váratlan és új igények teljesí­tésének megoldása elé. Több­ször is változott a szervezet irányítását ellátó miniszté­rium. Soha nem változott azonban a szervezet humani­tárius célú alaprendeltetése, amelyet a Genfi Egyezmény az emberi élet, az anyagi javak védelmében határozott meg, és soha nem szűnt a polgári védelem személyi állományá­nak az áldozatos munkája, amellyel a legnehezebb fel­adatokat is sikerrel tudtuk megoldani. A hazánkban végbement társadalmi rendszerváltás, a gazdasági életben bekövetke­zett változások, a polgári vé­delemnek a honvédelmi tárcá­tól a belügyminisztérium irá­nyítása alá történő rendelése természetesen nehézségeket okozott a mindennapi és a táv­lati feladatok tervezésében, megvalósításában. Ma már azonban mindinkább kirajzo­lódnak az iránytmutató vona­lak. Rendeződött a polgári védelem jogi helyzete, mind­inkább megszilárdul szerve­zetünk léte, tisztázódnak hu­manitárius feladataink, egyér­telművé válik jövőnk útja. Ezt bizonyítja az idén immár má­sodízben megrendezett pol­gári védelmi nap eseményso­rozata is, amelyet szerény ke­retek között - a nagy látvá­nyos gyakorlatok mellőzésé­vel -, de annál magasztosabb, ünnepibb hangulatban tar­tunk meg. Tolna megyében az idén Bonyhádon emlékeztünk meg a világnapról, a polgármesteri hivatalban megrendezett ün­nepségen. Pakson az Afész Dózsa György úti boltjának kirakatában rendezett kiállítás emlékeztet a világnapra. Pintér László alezredes megyei parancsnok Keser-édes Ismerősöm kislánya egy pályázaton zsúrtortát nyert. Az édes nyereményt a díjat felajánló cukrászdában lehe­tett átvenni az általuk meg­adott időpontban. Elindultak hát - csak egy baj volt, a megadott néven két cuk­rászda is van a városban, először a közelebbivel pró- übálkoztak tehát. A kisasz- szony a pult mögött enyhén szólva csodálkozással majdhogynem gyanakvással - nézett rájuk, semmiféle tor­táról nem tudott. A másik üzletben ugyanez volt a helyzet, annyi különbséggel, hogy javasolták, várják meg a „főnököt", hátha tud vala­mit a cég által felajánlott díj­ról. Persze, nem várták meg, lévén nem szekszárdiak, ehe­lyett csalódottan távoztak. Hibát, mulasztást min­denki elkövethet, de adott esetben bizony az édes nye­remény keserű élménnyé változott. vem Film- és video szemle Dombóváron A hétvégén rendezték a 17. országos néprajzi amatőrfilm fesztivált és a 22. dunántúli független film- és video szem­lét a dombóvári művelődési központban. A néprajzi tárgyú amatőr­filmeket, melyek közül 8 vi­deotechnikával készült, 2 pe­dig S8-as technikával, pénte­ken délután vetítették. A Fazekas Bence MTV ope­ratőrből (elnök), valamint Czabán György és Ganczer Sándor amatőrfilmesekből álló zsűri ebben a kategóriá­ban legjobbnak a győri Har- tyándi Jenő Egykor a Gyimes- ben jártam című filmjét ítélte. A második díjat egy gyulai al­kotó páros, Balázs Erzsébet és Hajdú István László Katica el­ment című filmje, a harmadik díjat pedig Róka Ildikó és Móczár István Fába faragott élet című alkotása nyerte. Szombat délelőtt kezdődött a dunántúli független film- és video szemlére beérkezett 35 videofilm vetítése, s tartott egészen vasárnap hajnalig. A zsűri legjobbnak a kaposvári Klencsár Gábor-Káplár Géza-Lékai Sándor Városállam című filmjét ítélte, második lett Hártyándi Jenő Valahol Kö- zép-Európában, és a pécsi Katits Kálmán Elküldelek benneteket, mint bárányokat a farkasok közé, harmadik Hártyándi Jenő Ma­darak című alkotása. A dom­bóvári Vértes Zoltán Picur, Elza, Epszon című alkotása kü- löndíjban részesült. A zsűri elnökének vélemé­nye szerint általános jellem­zője az eseménynek a video totális előretörése, hagyomá­nyos értelemben vett film szinte nem is szerepelt a be­mutatón. Sajnálatos tény, hogy me­gyénket mindössze két alkotó képviselte, holott a hetvenes években kiemelkedő helyet foglaltunk el, főleg néprajzi tárgyú filmjeinkkel. Tillinger Bűnügyek Tolnán és környékén Negyvenötös lábnyomok a hóban Szabad lábra helyezése után beismert még 20 bűncselekményt A közelmúlt „terméséből" három bűncselekményt emelt ki Majsai János, a tolnai rend­őrőrs bűnügyi csoportveze­tője, amikor egy kis beszélge­tésre invitált. Az első Faddon történt. Ja­nuár 25-én éjszaka a járőr arra lett figyelmes, hogy két sze­mély egy nagy batyut cipel a hátán. Az igazoltatáskor megpróbáltak elmenekülni, de egy figyelmeztető lövést követően „voltak szívesek" megállni. Ekkor kiderült, hogy betörésből származó dolgok lapulnak a zsákban - duhányáru, ital -, amiket a közeli kisvendéglőből loptak. Sz. Ferenc és M. István koráb­ban a faddi Fanni cukrász­dába is behatolt, sőt, vágó­szerszámuk nyomát megtalál­ták a helyi benzinkút lakatján is, de „sikerrel" csak a ven­déglőnél jártak. Kézrekeríté- sük Kiss Ferenc törzszászlós és Sarkadi Lajos törzsőrmester érdeme. Az ügy érdekessége, hogy az elkövetők mindketten „makulátlanok", büntetlen előéletűek. A másik eset felderítése feb­ruár 6-án kezdődött. Egy bo­gyiszlói gazda bejelentést tett, hogy tanyáját és még kilenc másikat feltörtek ^Duna men­tén, a Homoki-rámpánál. A nyomozók három különböző lábbeli és két autó nyomát re­gisztrálták a hóban. Az egyik lábnyom feltűnően nagy volt. És találtak ott egy számlát is, mely a körülményekhez ké­pest túl száraznak tűnt. A cet­lin egy név is szerepelt, így szegődtek a vizsgálatot vég­zők (Németh István törzszász­lós, Tantos István zászlós és Hopka Dániel törzszászlós) a tolnai V. István nyomába. Első látogatásukkor ugyan nem ta­lálták otthon, de megtudták róla, hogy negyvenötös cipőt hord. Később V. István be­ment az őrsre megkérdezni, miért keresték, aztán tőle is kérdeztek egyet s mást. Az­nap, éjjel 2-ig, 28 betörést is­mert el, megnevezte társait is J. Józsefet és M. Józsefet. Utóbbiak katonatiszt-helyet­tesek, V. István pedig dísz­madarakkal, galambokkal foglalkozó, zárkózott, jámbor ember - legalábbis a szom­szédai szerint, akik megdöb­benve értesültek a történtek­ről. V. István - vallomása sze­rint - általában J. Józseffel „dolgozott". Alkalmanként azonban még beszervezett másokat is, például K. Istvánt, és fiát, K. Zoltánt. Áttételes, 1 méter 20 centis fogóval vágták a rácsot, a lakatot. A bűnügyi csoportvezető szerint most- már legalább 40 bűncselek­mény szerepel a listájukon. Meglátogatták a tolnai gimná­ziumot, a 2-es iskolát, a TÉ- KISZ-t, a selyemgyárat, a mű­velődési házat, a helyi téeszt, a Gazdaboltot, kocsmákat, és 23 tanyát. Mit loptak? A szőnye­get, a csillárt, és ami közte van. Tévét, videót, terményt, láncfűrészt, gázpalackot, kályhát, olajradiátort. Lajst­romuk 300 tételt tartalmaz. Olykor roppant ötletesen jártak el. A Gazdaboltból pél­dául a tetőn keresztül loptak egy rotakapát; a palarögzítő csavarokat fellazítva hatoltak be, majd szakszerűen vissza­tekerték azokat. A két főko­lompost őrizetbe vették, ám a nyomozó, Majsai János legna­gyobb bánatára, a bíró szabad lábra helyezte J. Józsefet, aki végig tagadott. Aztán, már „szabadítottan", újabb kérdésekre, még 20, ad­dig csak gyanított bűncselek­mény elkövetését beismerte. A harmadik eset, amiről a rendőrőrs munkatársa beszá­molt, február 20-án hajnali 2-kor történt. Két személy egy biciklit tolt, azon egy batyut, Tolnán, az Árpád utcában. Az egyik, látva a rendőrök - Bar- kóczi János törzsőrmester és Szalai József zászlós - köze­ledtét, kereket oldott, de a má­sikat igazoltatták, majd előál­lították. K. Lajos, betöréses lo­pásai révén már ismert a ható­ság előtt. Most is egy ilyen éj­szakai „kiruccanáson" volt. Zsákjában poharakat és lisztet találtak. Sokáig tagadott, de reggel 7-kor beismerő vallo­mást tett. Az egyik Árpád ut­cai lakatlan házból hozta el a „portékát". Összességében Majsai János bűnügyi csoportvezető elége­dett. Tolnán és környékén a bűncselekmények száma az országos átlag alatti, és a fel- derítettségi mutató is meg­nyugtató, 70 százalékos, míg országos viszonylatban ez nem éri el az 50 százalékot.-Wy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom