Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-08 / 32. szám
6 KÉPÚJSÁG GAZDASAG 1993. február 8. Válság vagy átalakulás? Beszélgetés az FM államtitkárával Privatizáció alulnézetből Miért jelentett csődöt a Patex Tolna Rt.? Ötszázból maradt húsz dolgozójuk Történetének kritikus szakaszát éli a magyar mezőgazdaság. Az egykori sikerágazat a gyökeres átalakulás és megújulás nehézségeivel birkózik, s nagy kérdés, hogy mikor jut túl e válságos perióduson. Erről beszélgettünk dr. Raskó Györggyel, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárával. —- Túlzás vagy realitás válságosnak ítélni mezőgazdaságunk állapotát? — Az agrárágazat egész arculata, szerkezete, a tulajdon- és birtokviszonyok, az üzemek élete, a technológia, sőt a felvevő piac is - változásban van, hiszen köztudott: keleti vásárlóink túlnyomó többségét elvesztettük. E folyamatok együttesen valóban a válság jeleit és tüneteit mutatják. DE hozzá kell tenni, hogy ilyen méretű átalakulással még a legfejlettebb országokban sem lehetne zökkenőmentesen megbirkózni. — Hiba volna azzal áltatnunk magunkat, hogy a nehézségeken rövid idő alatt túljutunk, hiszen a rendszerváltás a nemzetgazdaság egyetlen ágában sem jár együtt a mezőgazdaságéhoz hasonló tulajdonváltással. A föld magántulajdonba adása, a tsz-ek kötelező átalakítása, a vagyonnevesítés együttesen azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban hasznosított eszközöknek mintegy 90 százaléka már magántulajdonban van. A kárpótlás előrehaladásával pedig a művelhető földterület 1993. végére teljes egészében magántulajdonban lesz. — Agrárgazdaságunkban azonban a válságtünetek és az ígéretes eredmények együttesen vannak jelen. Hogy mást ne említsek: tavaly a szovjet utódállamokba mintegy 350 millió dollár értékű mezőgazdasági terméket exportáltunk s immár két éve jelentékenyen növekszik a nyugat-európai országokba irányuló kivitelünk. A magyar mezőgazdaság devizabevétele az 1991-92-es években meghaladta a 2.5 milliárd dollárt. — Milyen változásokat ígér az idei év? A világ a világbank tükrében A Washingtonban most közzétett világbanki kézikönyv szerint Svájcban a legmagasabb az átlagos jövedelem, egy főre számítva 33.510 dollár. A világon a legkevesebbet a mozambikiek keresnek, fejenként 70 dollárt. Az USA e táblázaton a tizedik helyet foglalja el 22.560 dollárral. Előtte a sorrend: Svájc, Luxemburg, Japán, Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia, Németország és Izland. A várható élettartam Japánban a legmagasabb: 79 év és Bissau-Guineában élnek a legrövidebb ideig az emberek, mindössze átlagosan 39 évet. A világbank 25. atlasztában első ízben hoznak nyilvánosságra az energiafelhasználással kapcsolatos adatokat. A kutatók arra kerestek választ, hogy egy-egy ország mennyi árut állít elő egy kilogramm nyersolaj (vagy más hasonló hőértékü nyersanyag) elégetése árán. E táblázat első helyezettje Dánia, amely hét dollár értékben gyárt árukat egy kiló kőolajjal. Második a sorban Olaszország (6.90 dollár) majd Japán következik (6.70). E három ipari ország használja fel leghatékonyabban a szóbanforgó energiát. A világbank kimutatása szerint az Egyesült Államok csupán 2,80 dollárnyi árut képes előállítani egy kilogramm nyersolaj elégetése árán. Ferenczy-Europress — Sajnos, a kárpótlási törvény elfogadása nagyon elhúzódott, s ennek tudható be, hogy a tsz-ekben csak jogi-formai átalakulás ment végbe, érdemi változásokra még nem került sor. Az igazi átalakulás csak most veszi kezdetét. A válságjelek tehát továbbra sem „halványulnak", de meggyőződésem, hogy mezőgazdaságunk stabilitását már nem veszélyeztetik. — Várhatóan az Országgyűlés belátható időn belül törvénybe iktatja az agrárpiaci rendtartást. Egyértelmű, hogy az átmeneti időszakban garanciát, kellő biztonságot kell nyújtani az alapvetően fontos élelmiszerek, alapanyagok termelőinek befektetéseik megtérülésére. Ezt a tárca a búza, a kukorica, a tej, a vágósertés és a vágómarha esetében garantált árakkal kívánja biztosítani - erre 9 milliárd forint áll rendelkezésre. — Az állami támogatás összege egyébként ez évben a tavalyi 36-37 milliárddal szemben 51 milliárd. Ebből 25 milliárd az export-, 21 milliárd pedig az átalakulást segítő alapokat szolgálja. Ez utóbbi elsősorban a családi farmer- gazdaságok létrejöttét, megerősödését hivatott elősegíteni. — Az idei feladatok között kiemelkedően fontos a megfelelő hitelintézeti rendszer kialakítása. Ma már többféle támogatási konstrukcióval rendelkezünk, de ezek csak akkor hozzáférhetők a termelőknek, ha a helyszínen ott a megfelelő bankszervezet, felkészült szakemberekkel. Célszerű lenne, ha a falusi takarékszövetkezetek és az OTP-fiókok mielőbb vidéki bankká alakulnának át. Nem agrárbankra, hanem olyan pénzintézetre van szükség, amely a falun élőket segíti - függetlenül attól, hogy mivel foglalkoznak. Ha ilyen vidéki bank ez évben nem jön létre, nagyon lelassulhat a mezőgazdaság kívánatos átalakulása. B. Szabó László Ferenczy-Europress A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 122,08 122,78 ausztrál dollár 57,31 ■ 57,61 belga frank (100) 248,42 249,58 dán korona 13,19 13,25 finn márka 14,83 14,93 francia frank 15,17 15,25 holland forint 45,61 45,83 ír font 124,19 124,83 japán yen (100) 68,01 6831 kanadai dollár 66,77 67,11 kuvaiti dinár 274,09 275,47 német márka 51,41 51,65 norvég korona 12, ír 12,17 olasz líra (1000) 55,16 55,48 osztrák schilling (100) 730,98 734,38 portugál escudo (100) 56,65 56,93 spanyol peseta (100) 72,22 72,60 svájci frank 55,52 55,80 Svéd korona 11,30 11,36 Tr. és cl. rubel 27,43 27,57 USA dollár 84,68 85,08 ECU (közös piac) 100,02 100,52 (Folytatás az 1. oldalról.) Nem kapta meg a társaság a gépeket, gépi berendezéseket, ingatlanokat, ezeket az alapítótól bérelni kellett. A legfontosabb termelési tényezőből - a fonalból - csupán 3 napra elegendő meny- nyiséggel rendelkeztünk. A korábbi vertikális felépítésből adódóan a Patex Budai Fonó Rt. Budapest fonalat állított elő, a Patex Tolna Rt. nyers szövetet gyártott, a Patex Alba Color Kikészítő Rt Székesfehérvár készítette el a termékeken a befejező műveleteket (kikészítés, csomagolás) és végezte az eladásokat bel- és külpiacon, ez utóbbit külker vállalaton keresztül. Egyik társaságnak sem volt elegendő forgóeszköze a termelés finanszírozásához. (Az egyéves zavartalan működés egyik társaságban sem volt biztosított). A tolnai rt. nyersárut adott el Székesfehérvárnak, aki azonban nem fizetett. Ebből következően Tolna sem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Már az alapítást követő 3. hónapban az 500 főt foglalkoztató tolnai rt-t a leállás veszélye fenyegette, hogy ezt elkerülje, hitel felvételére kényszerült. 1989-ben és 1990-ben a székesfehérvári tartozás Tolna felé 70-80 millió forintban állandósult, ennek kb. 75 százaléka állandóan lejárt határidejű volt. Az alapító 1990-ben alaptőkeemelést hajtott végre 68,5 millió forintos nagyságrendben (gépek, gépi berendezések, régi gyári ingatlan), de készpénzt, termeléshez szükséges forgóeszközt, továbbra sem biztosított. Az új gyár ingatlan (telekkel együtt) a soproni bejegyzésű, Budapesten működő Hanza Kereskedelmi és Termeltető Rt-be került apportként, ez időponttól az ingatlanokért a bérleti díjat ennek az rt-nek fizettük. 1990. év végére a székesfehérvári rt. bejelentette, hogy a továbbiakban csak bérmunkát hajlandó végezni, nem vállalja a készárú kibocsátást, mert nem tudja finanszírozni. Tolnán jelentős nagyságrendű rendelésre legyártott árukészlet volt akkor, ezért Tolna fel kellett, hogy vállalja a készárukibocsátó szerepét, mert ellenkező esetben a még 400 főt foglalkoztató üzemet le kellett volna állítani. A pénzügyi helyzet még kritikusabbá $ált, de a tolnai rt minden lehetséges eszközzel megpróbálta a talpon maradást. Jelentős termékszerkezetátalakítást hajtott vége, belső veszteségforrásai megszüntetésére tett erőfeszítései, azok eredményei a megduplázódó forgóeszközhiányt nem tudták kompenzálni. Segítséget sem az alapítótól, sem egyéb helyről nem kaptunk. Á tolnai társaság - több évtizedes nyersárú kiszállítási múltjából minden átmenet nélkül, jelentős forgóeszköz-hiány mellett készárú kibocsátóvá vált. A forgóeszköz-hiány növekedésének okai egyértelműen megfogalmazhatók. Ezek:- Az export árualap kibocsátója Tolna lett, de Székes- fehérvár a belföldi vevőkört nem adta át Tolnának. Az exportból megmaradt készleteket teherautószámra zúdította Tolnára - miközben Tolna sötétben tapogatózva, kereste a számára ismeretlen belföldi piacon ezen árualap elhelyezésének lehetőségeit.-1991-re a késedelmi kamatok mértéke 28 százalékról 44 százalékra emelkedett- 1991-ben jelentkeztek az 1990. IV. negyedévben felvett 116 millió forintos rövidlejáratú hitelek kamatterhei.- Az év elején megkezdett exporttételek árbevétel-befolyása mintegy 5 hónapot vett igénybe.- A belföldi kereskedelmi privatizáció következtében a nagyvolumenű gyártási igényt felváltotta a kistéfelek sokasága. A kikészítés 4-5 hetet vett igénybe - jelentős nagyságrendű felár felszámításával. . - 1191-re a hitelkamatok mértéke elérte a 40 százalékot.- Előzőek mellé a fűtés- rendszer meghibásodása is társult. Nem tudott a társaság több hónapon át a szövéselőkészítéshez gőzt biztosítani. (Szegeden, Mezőberényben, bérmunkában végeztette ezen tevékenységeket jelentős többletköltség felmerülése mellett).- Fokozta a gondokat, hogy 20 éve megépült lapostetős termelőüzeme több helyen beázott, egy-egy eső alkalmá-' val a termelőgépekre folyt a víz a mennyezetről. 1991-ben 9,4 millió forintos költséggel el kellett végeztetni a szövődé tetőszigetelését. 1991. év végén a tolnai rt. összeolvadt a Hanza rt-vel, így a tolnai ingatlanok visszakerültek a tolnai társasághoz. 1992. júniustól váratlan fordulat következett be a Pa- tex-es társaságok együttműködésében:- A Patex-Budatext Álba Color Rt. visszatartotta a bérmunkára kiszállított árukészleteket (belföld+export).- A fonalért, kikészítésért készpénzfizetést kért és közölte Tolnával, hogy ameny- nyiben Tolna nem fizet, a bérkikészítésen kintlévő készleteket saját maga értékesíti.- A Székefehérváron lévő készletekre jelentős árengedményt kért, miután „birtokon belül" volt. Tolna körül a kör bezárult: 1992. június végén a Pamuttextilművek állami vállalatot államigazgatási felügyelet alá vonták, és privatizációs biztosnak az ÄVÜ kinevezte a Patex Alba Color Székesfehérvár Rt. volt ügyvezető igazgatóját, aki jelenleg a privatizációs biztosi feladatai mellett a Patex Budatext Álba Color Rt. szétválásával a csődeljárásban megalapított Alba Color Székesfehérvár Rt. ügyvezető igazgatója is. Á privatizációs biztos 1992. augusztus 11-én felkereste a tolnai társaság export bonyolítóját és arrg utasította főrészvényesként, hogy a lehető legrövidebb időn belül valamennyi exportügylet kerüljön a Patex Budatext Alba Color Rt-hez, az is amit tolna már legyártott és bérmunkára Székesfehérvárra szállított, mert Tolna jelentős tartozást halmozott fel. (Csak megjegyzés képpen: ennek a társaságnak a rövidlejáratú tartozása háromszoros nagyságrendet képez a tolnai tartozásokhoz viszonyítva.) így került sor arra, hogy a tolnai tulajdonú árukészletek székesfehérvári tulajdonként kerültek ki exportra és az árbevételek is Székesfehérvárra folytak be. A Patex Budatext Alba Color Rt. elnök-igazgatója 1991. december 15-től betölti a -tolnai társaságban a felügyelő bizottság elnöki posztot is. Ebből következően a tolnai rt. kezéből szinte minden lehetséges eszközt - a túlerőben lévő társaság és annak vezetése - kivesz. Az előzőekben vázoltak miatt Tolna nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, a bankkamatok, a késedelmi kamatok mértéke tovább növekszik. (A működés időintervalluma alatt ezek nagyságrendje már elérte a 250 millió forintot). A tolnai társaság 1992 augusztus 31-én csődöt jelentett, a hitelezőkkel folytatott csődegyezségi tárgyalások eredménytelenül zárultak, ennek következményeként a Patex Tolna Rt-t felszámolják. A termelő tevékenység az rt-ben már korábban megszűnt, dolgozó kollektívánkból két kft. alakult. Csak reménykedhetünk,hogy ezek a magánszemélyekből alakult társaságok lehetőséget kapnak arra, hogy kedvező kamatozású hitelekkel finanszírozhassák a termelésüket és 2-3 .éven belül, kivásárolva a szükséges eszközöket, a sok megpróbáltatása után végre igazi tulajdonosai lehetnek' annak, aminek a fedezetét önmaguk kitermelték. # A tolnai Patexból tavaly nyáron kivált két kisvállalkozás: a Tolnacolor Fonalfestó Kft. 16 fővel, és az Altotex Szövő Kft. 100 fővel. Maga az rt., az egykori ötszáz helyett, már csak húsz dolgozót foglalkoztat. A többiek munkanélküliek lettek. A csődeljárás tart, várhatóan hosszan, hónapokig, évekig. Dobra kerülnek a gépek, az épületek, köztük olyan unicumok is, mint a kultúrotthon, az orvosi rendelő, az ipari műemléknek is beillő régi gyár - melyeknek a város is hasznát vehetné... De a közelmúlt válásai és próbaházasságai folytán, furcsa módon a tolnai Patexhez került a mezőbe- rényi gyár egyik területe is ... Na, az is eladó lesz! Összességében: beszélhetünk arról, hogy utcára tettek embereket, beszélhetünk arról, hogy kft-kbe mentik a vagyont, beszép hetünk arról, hogy a privatizációs biztos „haza dolgozik", Székesfehérvárt és nem Tolnát futtatja, ezek mind csak következmények. Következményei egy elvakult iparpolitikának, mely azt szajkózza, hogy szerkezetet kell váltani, miközben nem teremti meg annak feltételeit, miközben abszolút érzéketlen atekintetben, hogy itt emberi sorsokról van szó! Fiúk! Óriási lehetőség! Elmehettek a Don-kanyarba! Soha nem látott tájakat járhattok be! Igaz, hogy majd egy kicsit hideg lesz, meg egy kicsit lőnek... Wessely Fotó: Gottvald Szabó Tamás: az idén gyorsul a privatizáció Túljutott a tanulóidőn és a kísérletezés szakaszán a hazai privatizáció - összegezte Szabó Tamás tárcanélküli miniszter a tulajdonváltás folyamatának 1992-es tapasztalatait szerdai sajtótájékoztatóján. Az Állami Vagyonügynökség privatizációs bevételeinek végösszege meghaladta a 72 milliárd forintot; ebből csaknem 41 milliárd devizában, 17 milliárd forintban folyt be, az értékesítés többi részét egzisztencia, illetve privatizációs hitelügylet keretében bonyolították le. A miniszter az óév jelentős pozitívumaként értékelte, hogy sikerült megteremteni a tulajdonváltás jogi-törvényi kereteit, létrejött az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság, s immár tisztázódott, hogy mi marad továbbra is állami tulajdonban, mi kerül „átadó-listára". A folyamatok tehát jó irányúak, annak ellenére, hogy - amint azt Szabó Tamás megjegyezte - „létezik olyan sajátos politikai erőtér, amely nem támogatja, inkább akadályozza a privatizációt". Ez évben a kormányzat a folyamat gyorsulásával számol; a tervek szerint a privatizációból származó bevételek meghaladják majd a 100 milliárd forintot. Változatlan törekvés, hogy a hazai és a külföldi számára stabil, kedvező befektetési feltételeket biztosítsanak. t Sokat várnak az új befektetési forma, a lízingelés elterjedésétől. Ilyen jellegű értékesítésre 7 olyan vállalatot hirdettek meg, - köztük a Békéscsabai Kötöttáru Gyárat, a Kalocsai Start Autójavító kft-t - amelyekre korábban nem akadt vevő most viszont már 15 pályázó jelentkezett. Az idei privatizációk során főként a telekommunikációs piacon, a „telefó- niában", továbbá a bankok, a gáz- és elektromos szolgáltató vállalatok és a gyógyszertárak hálózatában számítanak a tulajdonváltás megélénkülésére. Szabó Tamás hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják az érintettek eddiginél jobb, gyakorlatiasabb tájékoztatását - ennek jegyébefl erőteljesen bővítik az információs hálózatot. A cél az, hogy a megtakarításaikat befektetni kívánó lakosok lehetőleg késedelem nélkül, helyben juthassanak hozzá a privatizációval kapcsolatos minden érdemi ismerethez.-szomaFerenczy-Europress
