Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

6 KÉPÚJSÁG GAZDASAG 1993. február 8. Válság vagy átalakulás? Beszélgetés az FM államtitkárával Privatizáció alulnézetből Miért jelentett csődöt a Patex Tolna Rt.? Ötszázból maradt húsz dolgozójuk Történetének kritikus sza­kaszát éli a magyar mezőgaz­daság. Az egykori sikerágazat a gyökeres átalakulás és meg­újulás nehézségeivel birkózik, s nagy kérdés, hogy mikor jut túl e válságos perióduson. Er­ről beszélgettünk dr. Raskó Györggyel, a Földművelésü­gyi Minisztérium közigazga­tási államtitkárával. —- Túlzás vagy realitás válsá­gosnak ítélni mezőgazdaságunk állapotát? — Az agrárágazat egész arculata, szerkezete, a tulaj­don- és birtokviszonyok, az üzemek élete, a technológia, sőt a felvevő piac is - válto­zásban van, hiszen köztudott: keleti vásárlóink túlnyomó többségét elvesztettük. E fo­lyamatok együttesen valóban a válság jeleit és tüneteit mu­tatják. DE hozzá kell tenni, hogy ilyen méretű átalakulás­sal még a legfejlettebb orszá­gokban sem lehetne zökke­nőmentesen megbirkózni. — Hiba volna azzal áltat­nunk magunkat, hogy a ne­hézségeken rövid idő alatt túl­jutunk, hiszen a rendszervál­tás a nemzetgazdaság egyet­len ágában sem jár együtt a mezőgazdaságéhoz hasonló tulajdonváltással. A föld ma­gántulajdonba adása, a tsz-ek kötelező átalakítása, a va­gyonnevesítés együttesen azt jelenti, hogy a mezőgazdaság­ban hasznosított eszközöknek mintegy 90 százaléka már ma­gántulajdonban van. A kárpót­lás előrehaladásával pedig a művelhető földterület 1993. végére teljes egészében ma­gántulajdonban lesz. — Agrárgazdaságunkban azonban a válságtünetek és az ígéretes eredmények együtte­sen vannak jelen. Hogy mást ne említsek: tavaly a szovjet utódállamokba mintegy 350 millió dollár értékű mezőgaz­dasági terméket exportáltunk s immár két éve jelentékenyen növekszik a nyugat-európai országokba irányuló kivite­lünk. A magyar mezőgazda­ság devizabevétele az 1991-92-es években megha­ladta a 2.5 milliárd dollárt. — Milyen változásokat ígér az idei év? A világ a világbank tükrében A Washingtonban most közzétett világbanki kézi­könyv szerint Svájcban a leg­magasabb az átlagos jövede­lem, egy főre számítva 33.510 dollár. A világon a legkeve­sebbet a mozambikiek keres­nek, fejenként 70 dollárt. Az USA e táblázaton a tizedik he­lyet foglalja el 22.560 dollárral. Előtte a sorrend: Svájc, Lu­xemburg, Japán, Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia, Németország és Izland. A várható élettartam Japán­ban a legmagasabb: 79 év és Bissau-Guineában élnek a leg­rövidebb ideig az emberek, mindössze átlagosan 39 évet. A világbank 25. atlasztában első ízben hoznak nyilvános­ságra az energiafelhasználás­sal kapcsolatos adatokat. A kutatók arra kerestek választ, hogy egy-egy ország mennyi árut állít elő egy kilogramm nyersolaj (vagy más hasonló hőértékü nyersanyag) elége­tése árán. E táblázat első he­lyezettje Dánia, amely hét dol­lár értékben gyárt árukat egy kiló kőolajjal. Második a sor­ban Olaszország (6.90 dollár) majd Japán következik (6.70). E három ipari ország hasz­nálja fel leghatékonyabban a szóbanforgó energiát. A vi­lágbank kimutatása szerint az Egyesült Államok csupán 2,80 dollárnyi árut képes előállí­tani egy kilogramm nyersolaj elégetése árán. Ferenczy-Europress — Sajnos, a kárpótlási tör­vény elfogadása nagyon elhú­zódott, s ennek tudható be, hogy a tsz-ekben csak jogi-formai átalakulás ment végbe, érdemi változásokra még nem került sor. Az igazi átalakulás csak most veszi kezdetét. A válságjelek tehát továbbra sem „halványul­nak", de meggyőződésem, hogy mezőgazdaságunk stabi­litását már nem veszélyezte­tik. — Várhatóan az Ország­gyűlés belátható időn belül törvénybe iktatja az agrárpiaci rendtartást. Egyértelmű, hogy az átmeneti időszakban ga­ranciát, kellő biztonságot kell nyújtani az alapvetően fontos élelmiszerek, alapanyagok termelőinek befektetéseik megtérülésére. Ezt a tárca a búza, a kukorica, a tej, a vágó­sertés és a vágómarha eseté­ben garantált árakkal kívánja biztosítani - erre 9 milliárd fo­rint áll rendelkezésre. — Az állami támogatás összege egyébként ez évben a tavalyi 36-37 milliárddal szemben 51 milliárd. Ebből 25 milliárd az export-, 21 milliárd pedig az átalakulást segítő alapokat szolgálja. Ez utóbbi elsősorban a családi farmer- gazdaságok létrejöttét, meg­erősödését hivatott elősegí­teni. — Az idei feladatok között kiemelkedően fontos a megfe­lelő hitelintézeti rendszer kia­lakítása. Ma már többféle tá­mogatási konstrukcióval ren­delkezünk, de ezek csak akkor hozzáférhetők a termelőknek, ha a helyszínen ott a megfe­lelő bankszervezet, felkészült szakemberekkel. Célszerű lenne, ha a falusi takarékszö­vetkezetek és az OTP-fiókok mielőbb vidéki bankká ala­kulnának át. Nem agrár­bankra, hanem olyan pénzin­tézetre van szükség, amely a falun élőket segíti - függetle­nül attól, hogy mivel foglal­koznak. Ha ilyen vidéki bank ez évben nem jön létre, na­gyon lelassulhat a mezőgaz­daság kívánatos átalakulása. B. Szabó László Ferenczy-Europress A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 122,08 122,78 ausztrál dollár 57,31 ■ 57,61 belga frank (100) 248,42 249,58 dán korona 13,19 13,25 finn márka 14,83 14,93 francia frank 15,17 15,25 holland forint 45,61 45,83 ír font 124,19 124,83 japán yen (100) 68,01 6831 kanadai dollár 66,77 67,11 kuvaiti dinár 274,09 275,47 német márka 51,41 51,65 norvég korona 12, ír 12,17 olasz líra (1000) 55,16 55,48 osztrák schilling (100) 730,98 734,38 portugál escudo (100) 56,65 56,93 spanyol peseta (100) 72,22 72,60 svájci frank 55,52 55,80 Svéd korona 11,30 11,36 Tr. és cl. rubel 27,43 27,57 USA dollár 84,68 85,08 ECU (közös piac) 100,02 100,52 (Folytatás az 1. oldalról.) Nem kapta meg a társaság a gépeket, gépi berendezéseket, ingatlanokat, ezeket az alapí­tótól bérelni kellett. A legfontosabb termelési tényezőből - a fonalból - csu­pán 3 napra elegendő meny- nyiséggel rendelkeztünk. A korábbi vertikális felépí­tésből adódóan a Patex Budai Fonó Rt. Budapest fonalat állí­tott elő, a Patex Tolna Rt. nyers szövetet gyártott, a Pa­tex Alba Color Kikészítő Rt Székesfehérvár készítette el a termékeken a befejező műve­leteket (kikészítés, csomago­lás) és végezte az eladásokat bel- és külpiacon, ez utóbbit külker vállalaton keresztül. Egyik társaságnak sem volt elegendő forgóeszköze a ter­melés finanszírozásához. (Az egyéves zavartalan működés egyik társaságban sem volt biztosított). A tolnai rt. nyersárut adott el Székesfehérvárnak, aki azonban nem fizetett. Ebből következően Tolna sem tudott eleget tenni fizetési kötelezett­ségeinek. Már az alapítást kö­vető 3. hónapban az 500 főt foglalkoztató tolnai rt-t a leál­lás veszélye fenyegette, hogy ezt elkerülje, hitel felvételére kényszerült. 1989-ben és 1990-ben a szé­kesfehérvári tartozás Tolna felé 70-80 millió forintban ál­landósult, ennek kb. 75 száza­léka állandóan lejárt határi­dejű volt. Az alapító 1990-ben alaptő­keemelést hajtott végre 68,5 millió forintos nagyságrend­ben (gépek, gépi berendezé­sek, régi gyári ingatlan), de készpénzt, termeléshez szük­séges forgóeszközt, továbbra sem biztosított. Az új gyár in­gatlan (telekkel együtt) a sop­roni bejegyzésű, Budapesten működő Hanza Kereskedelmi és Termeltető Rt-be került ap­portként, ez időponttól az in­gatlanokért a bérleti díjat en­nek az rt-nek fizettük. 1990. év végére a székesfe­hérvári rt. bejelentette, hogy a továbbiakban csak bérmunkát hajlandó végezni, nem vállalja a készárú kibocsátást, mert nem tudja finanszírozni. Tol­nán jelentős nagyságrendű rendelésre legyártott árukész­let volt akkor, ezért Tolna fel kellett, hogy vállalja a készá­rukibocsátó szerepét, mert el­lenkező esetben a még 400 főt foglalkoztató üzemet le kellett volna állítani. A pénzügyi helyzet még kritikusabbá $ált, de a tolnai rt minden lehetsé­ges eszközzel megpróbálta a talpon maradást. Jelentős termékszerkezet­átalakítást hajtott vége, belső veszteségforrásai megszünte­tésére tett erőfeszítései, azok eredményei a megduplázódó forgóeszközhiányt nem tud­ták kompenzálni. Segítséget sem az alapítótól, sem egyéb helyről nem kaptunk. Á tolnai társaság - több év­tizedes nyersárú kiszállítási múltjából minden átmenet nélkül, jelentős forgóesz­köz-hiány mellett készárú ki­bocsátóvá vált. A forgóeszköz-hiány növe­kedésének okai egyértelműen megfogalmazhatók. Ezek:- Az export árualap kibo­csátója Tolna lett, de Székes- fehérvár a belföldi vevőkört nem adta át Tolnának. Az ex­portból megmaradt készlete­ket teherautószámra zúdította Tolnára - miközben Tolna sö­tétben tapogatózva, kereste a számára ismeretlen belföldi piacon ezen árualap elhelye­zésének lehetőségeit.-1991-re a késedelmi kama­tok mértéke 28 százalékról 44 százalékra emelkedett- 1991-ben jelentkeztek az 1990. IV. negyedévben felvett 116 millió forintos rövidlejá­ratú hitelek kamatterhei.- Az év elején megkezdett exporttételek árbevétel-befo­lyása mintegy 5 hónapot vett igénybe.- A belföldi kereskedelmi privatizáció következtében a nagyvolumenű gyártási igényt felváltotta a kistéfelek sokasága. A kikészítés 4-5 he­tet vett igénybe - jelentős nagyságrendű felár felszámí­tásával. . - 1191-re a hitelkamatok mértéke elérte a 40 százalékot.- Előzőek mellé a fűtés- rendszer meghibásodása is társult. Nem tudott a társaság több hónapon át a szövéselő­készítéshez gőzt biztosítani. (Szegeden, Mezőberényben, bérmunkában végeztette ezen tevékenységeket jelentős több­letköltség felmerülése mel­lett).- Fokozta a gondokat, hogy 20 éve megépült lapostetős termelőüzeme több helyen beázott, egy-egy eső alkalmá-' val a termelőgépekre folyt a víz a mennyezetről. 1991-ben 9,4 millió forintos költséggel el kellett végeztetni a szövődé tetőszigetelését. 1991. év végén a tolnai rt. összeolvadt a Hanza rt-vel, így a tolnai ingatlanok vissza­kerültek a tolnai társasághoz. 1992. júniustól váratlan for­dulat következett be a Pa- tex-es társaságok együttmű­ködésében:- A Patex-Budatext Álba Color Rt. visszatartotta a bér­munkára kiszállított árukész­leteket (belföld+export).- A fonalért, kikészítésért készpénzfizetést kért és kö­zölte Tolnával, hogy ameny- nyiben Tolna nem fizet, a bér­kikészítésen kintlévő készle­teket saját maga értékesíti.- A Székefehérváron lévő készletekre jelentős árenged­ményt kért, miután „birtokon belül" volt. Tolna körül a kör bezárult: 1992. június végén a Pamut­textilművek állami vállalatot államigazgatási felügyelet alá vonták, és privatizációs biz­tosnak az ÄVÜ kinevezte a Patex Alba Color Székesfe­hérvár Rt. volt ügyvezető igazgatóját, aki jelenleg a pri­vatizációs biztosi feladatai mellett a Patex Budatext Álba Color Rt. szétválásával a csődeljárásban megalapított Alba Color Székesfehérvár Rt. ügyvezető igazgatója is. Á privatizációs biztos 1992. augusztus 11-én felkereste a tolnai társaság export bonyolí­tóját és arrg utasította főrész­vényesként, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül vala­mennyi exportügylet kerüljön a Patex Budatext Alba Color Rt-hez, az is amit tolna már legyártott és bérmunkára Szé­kesfehérvárra szállított, mert Tolna jelentős tartozást hal­mozott fel. (Csak megjegyzés képpen: ennek a társaságnak a rövidlejáratú tartozása há­romszoros nagyságrendet ké­pez a tolnai tartozásokhoz vi­szonyítva.) így került sor arra, hogy a tolnai tulajdonú árukészletek székesfehérvári tulajdonként kerültek ki exportra és az ár­bevételek is Székesfehérvárra folytak be. A Patex Budatext Alba Color Rt. elnök-igazga­tója 1991. december 15-től be­tölti a -tolnai társaságban a felügyelő bizottság elnöki posztot is. Ebből következően a tolnai rt. kezéből szinte minden lehetséges eszközt - a túlerőben lévő társaság és an­nak vezetése - kivesz. Az előzőekben vázoltak mi­att Tolna nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségei­nek, a bankkamatok, a kése­delmi kamatok mértéke to­vább növekszik. (A működés időintervalluma alatt ezek nagyságrendje már elérte a 250 millió forintot). A tolnai társaság 1992 augusztus 31-én csődöt jelentett, a hitelezőkkel folytatott csődegyezségi tár­gyalások eredménytelenül zá­rultak, ennek következmé­nyeként a Patex Tolna Rt-t fel­számolják. A termelő tevékenység az rt-ben már korábban meg­szűnt, dolgozó kollektívánk­ból két kft. alakult. Csak re­ménykedhetünk,hogy ezek a magánszemélyekből alakult társaságok lehetőséget kap­nak arra, hogy kedvező kama­tozású hitelekkel finanszíroz­hassák a termelésüket és 2-3 .éven belül, kivásárolva a szükséges eszközöket, a sok megpróbáltatása után végre igazi tulajdonosai lehetnek' annak, aminek a fedezetét önmaguk kitermelték. # A tolnai Patexból tavaly nyá­ron kivált két kisvállalkozás: a Tolnacolor Fonalfestó Kft. 16 fő­vel, és az Altotex Szövő Kft. 100 fővel. Maga az rt., az egykori öt­száz helyett, már csak húsz dol­gozót foglalkoztat. A többiek munkanélküliek lettek. A csődeljárás tart, várhatóan hosszan, hónapokig, évekig. Dobra kerülnek a gépek, az épüle­tek, köztük olyan unicumok is, mint a kultúrotthon, az orvosi rendelő, az ipari műemléknek is beillő régi gyár - melyeknek a vá­ros is hasznát vehetné... De a közelmúlt válásai és próbaházas­ságai folytán, furcsa módon a tolnai Patexhez került a mezőbe- rényi gyár egyik területe is ... Na, az is eladó lesz! Összességében: beszélhetünk arról, hogy utcára tettek embere­ket, beszélhetünk arról, hogy kft-kbe mentik a vagyont, beszép hetünk arról, hogy a privatizációs biztos „haza dolgozik", Székesfe­hérvárt és nem Tolnát futtatja, ezek mind csak következmények. Következményei egy elvakult iparpolitikának, mely azt szaj­kózza, hogy szerkezetet kell vál­tani, miközben nem teremti meg annak feltételeit, miközben abszo­lút érzéketlen atekintetben, hogy itt emberi sorsokról van szó! Fiúk! Óriási lehetőség! Elme­hettek a Don-kanyarba! Soha nem látott tájakat járhattok be! Igaz, hogy majd egy kicsit hideg lesz, meg egy kicsit lőnek... Wessely Fotó: Gottvald Szabó Tamás: az idén gyorsul a privatizáció Túljutott a tanulóidőn és a kísérlete­zés szakaszán a hazai privatizáció - összegezte Szabó Tamás tárcanélküli miniszter a tulajdonváltás folyamatá­nak 1992-es tapasztalatait szerdai saj­tótájékoztatóján. Az Állami Vagyo­nügynökség privatizációs bevételei­nek végösszege meghaladta a 72 milli­árd forintot; ebből csaknem 41 milliárd devizában, 17 milliárd forintban folyt be, az értékesítés többi részét egzisz­tencia, illetve privatizációs hitelügylet keretében bonyolították le. A miniszter az óév jelentős pozití­vumaként értékelte, hogy sikerült megteremteni a tulajdonváltás jogi-törvényi kereteit, létrejött az Ál­lami Vagyonkezelő Részvénytársaság, s immár tisztázódott, hogy mi marad továbbra is állami tulajdonban, mi ke­rül „átadó-listára". A folyamatok tehát jó irányúak, an­nak ellenére, hogy - amint azt Szabó Tamás megjegyezte - „létezik olyan sajátos politikai erőtér, amely nem tá­mogatja, inkább akadályozza a priva­tizációt". Ez évben a kormányzat a folyamat gyorsulásával számol; a tervek szerint a privatizációból származó bevételek meghaladják majd a 100 milliárd forin­tot. Változatlan törekvés, hogy a hazai és a külföldi számára stabil, kedvező befektetési feltételeket biztosítsanak. t Sokat várnak az új befektetési forma, a lízingelés elterjedésétől. Ilyen jellegű értékesítésre 7 olyan vállalatot hirdet­tek meg, - köztük a Békéscsabai Kötöt­táru Gyárat, a Kalocsai Start Autója­vító kft-t - amelyekre korábban nem akadt vevő most viszont már 15 pá­lyázó jelentkezett. Az idei privatizációk során főként a telekommunikációs piacon, a „telefó- niában", továbbá a bankok, a gáz- és elektromos szolgáltató vállalatok és a gyógyszertárak hálózatában számíta­nak a tulajdonváltás megélénkülésére. Szabó Tamás hangsúlyozta, hogy fon­tosnak tartják az érintettek eddiginél jobb, gyakorlatiasabb tájékoztatását - ennek jegyébefl erőteljesen bővítik az információs hálózatot. A cél az, hogy a megtakarításaikat befektetni kívánó lakosok lehetőleg késedelem nélkül, helyben juthassanak hozzá a privati­zációval kapcsolatos minden érdemi ismerethez.-szoma­Ferenczy-Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom