Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

1993. február 8. ERRŐL - ARRÓL MÉPÚJSÁG 7 Az olvasó kérdez Mégegyszer a magyarkeszi tűzről A közelmúltban Magyarke- sziben kigyulladt egy istálló, a tűz átterjedt a lakóépületre is. Mivel tűzoltóság helyben nincs, több mint harminc ki­lométerre lévő siófoki tűzol­tók vonultak a helyszínre, ám a jeges út miatt már késve ér­keztek. Ennek az esetnek kap­csán Csőglei István, a Tolna Megyei Tűzoltóság elnöke le­velet írt szerkesztőségünknek és a következő kérdésekre kért választ, melyeket Ma­gyarkeszi polgármesteréhez intézett: — Miért nem működik helyben a korábbi években tö­kéletesen tevékenykedő diák tűzoltó fiú- és leányrajjal ren­delkező önkéntes tűzoltóság? — Helyesli-e, hogy a gyors védelem hiánya miatt az ot­tani lakosok másodlagos ál­lampolgárokká váltak? — Mit szólnak mindehhez Magyarkeszi állampolgárai? A kérdéseket továbbítottuk Kiss Károlynak, Magyarkeszi község polgármesterének, aki megtiszteltetésnek vette, hogy az újság nyilvánossága előtt tájékoztathatja az olvasókat az esetről és a község problémái­ról. — Mielőtt válaszolnék, föl­vetődik néhány gondolat: Tamásiban miért nincs azon­nal vezényelhető tűzoltóko­csi? Fontos lenne ez azért is, mert Tamási Magyarkeszitől mindössze húsz kilméterre van, és tapasztalatból tudom, hogy a segítség Sárbogárdról szokott először megérkezni. Magyarkesziben van ön­kéntes tűzoltóegyesület, ta­valy négy ízben vettek részt tüzek oltásában. Elismerem, hogy nem működik tökélete­sen, de jobbítása érdekében keressük a megoldást. A mű­ködéséhez az önkormányzat minden támogatást megad. Nálunk nincs másodlagos állampolgár, csak rendes-ren­detlen, szegény és gazdag ember. A szerencsétlenül járt család megsegítésére a tűzese­tet követő napon rendkívüli képviselő-testületi ülést hív­tam össze. Arra a kérdésre, hogy mit szólnak mindehhez a magyarkeszi emberek? Én egyértelmű választ erre nem tudok adni. Esetleg kérdezzék meg őket, de nehogy úgy jár­janak, mint a szamaras ember a mesében. Alapítványi felhívás A „Don menti magyar sírok gondozására" A II. világháborúban 1942-43-ban az oroszországi Don folyó térségében hősi ha­lált halt 2. magyar hadsereg­beli honvédjeinek, munka­szolgálatosainak egykori - ma már jeltelen - beazonosított temetőinek, sírjainak kegyeleti hellyé alakítása - közel egy­éves alapítványi működés mellett - eredményesen fo­lyik. Ezidő alatt megszentelt ke­reszt áll Boldirevkában, Jablo- csonjéban, Kolbinoban, Mar­kiban, Sztorozsevojében és kopjafa Repjevkában. 1993. tavaszától a tervek szerint magyar imádság és Himnusz hangzik el Puhovon, Veretjén, Jekatyerinovkán, Osztrogozsszkon, Archan- gelszkojén, az Oszkol völgyé­ben, valamint az Uzmány ha­difogolytáborban (ma börtön). Az Alapítványunk nem az 50 évvel ezelőtti katonapolitikai céloknak, hanem a „hullócsil­lag" sorsú embernek állít em­léket. Az alapítvány tovább lépéseit az alábbi számlaszá­mon lehet segíteni: „Don menti magyar sírok gondozására" Alapítvány. Kereskedelmi Bank Rt. Kis- várda, Deviza számla: 401-601701443. Forint számla: 443-10855. . Az Alapítvány címe: H-4621 Fényeslitke, Kossuth Lajos u. 177. Telex: 73230. Telefax: (42) 13210. MÓL. Rt. Fényeslitke. Miért változnak a kamatok? (1) Csaknem két esztendeje va­gyunk tanúi a kamatok csök­kenésének, s annak, hogy az egyes pénzintézetek - például az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. - bi­zonyos kamatok (mondjuk a lakáshitelek kamatainak) csökkenését „előrejelzik". Mi mozgatja fel- vagy lefelé a kamatlábakat? Hogy a kér­désre válaszolhassunk, min­denekelőtt tisztázni kell, hogy a bankok abból a kamatrésből élnek, amely az ügyfelektől kapott és a forrásaikért fizetett kamatok között húzódik. For­rásokhoz a betétesektől és a folyószámla-tulajdonosoktól, valamint a jegybanktól jutnak. A források költségei tehát a bankok számára jelentős rész­ben adottak, hiszen a megta­karítók bizonyos kamatláb alatt nem helyezik el a pénzü­ket a bankban. A jegybank a maga kamatlábait aszerint ha­tározza meg, hogy a pénz megőrizze a vásárlóerejét, az infláció pedig kezelhető le­gyen. Ebbe a kereskedelmi bankoknak nincs beleszólá­suk. Mindezt összeadva derül ki, mekkorák a kereskedelmi bankok forrásköltségei. A források közé tartoznak az olyan, belföldi, illetve kül­földi eredetű célhitelek is, amelyek vállalkozások meg­kezdésére, illetve fejlesztésére szolgálnak. E célhoz kötött hi­teleket általában kedvezmé­nyes kamatokkal „forgalmaz­zák" a bankok. Sok dolguk nincs a pénzzel, csupán szol­gáltatást végeznek: megvizs­gálják a lehetséges adós kö­rülményeit és üzleti szándé­kait, s ezek ismeretében vál­lalnak bizonyos kockázatot. Ennek ellentétele a kamatrés. Ezért fordul elő, hogy mire a felhasználóhoz jut a kedvez­ményes hitel, a felszámított kamat jóval magasabb, mint amennyit a donor korábban felszámított. Kamatbevételhez adósaiktól jutnak a bankok. Cégektől, háztartásoktól, a többi kereskedelmi banktól, a jegybanktól, az állam-, illetve az önkormányzatok „háztar­tásaitól". Ez utóbbiak általá­ban gondosan kikalkulálják, hogy mekkora kamatfizetést, kamatlábat vállalhatnak el üz­leti, illetve beszerzési szándé­kaik megvalósításához. A kamatmarzsnak nevezett különbözet olyan tétel, mint a kereskedelmi árrés: egy része a költségeket, másik része az eredményt fedezi. (Bizonyos költségeket a bankok egyes szolgáltatásaik igénybevevői­vel közvetlenül fizettetnek meg, például az átutalási mű­veletek sordíját, s ezzel a ka­matkülönbözet költségfede­zeti részét mérséklik.) A bankok eredményérde­keltek. Tulajdonosaik, legye­nek azok részvényesek, ma­gán, vagy jogi személyek, ne­tán maga az állam, meghatá­rozott színvonalú jövedelmet várnak el befektetett tőkéjük után. Ez a kamatrés növelésé­vel, vagy belső szerkezetének megváltoztatásával, a költsé­gek csökkentésével érhető el. Gépesítés, automatizálás, számítógépesítés, jobb távköz­lés - mind a költségeket csök­kentheti ... ám nagy beruhá­zásokat igényel. Ennek fede­zetét is a kamatrésben, az eredményben kell megterem­teni. A jobb szervezés, a takaré­kosság is fontos, ám alig mér­sékelheti a kamatlábakat. S ráadásul van olyan költ­ségelem is, amely alig függ a bankoktól. Ez pedig a kocká­zatok csökkenése, illetve nö­vekedése, amelyre ha tetszik, ha nem, fedezetet kell terem­teni. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Mi a közal­kalmazottak minősítése? A közalkalmazott kérésére - és a végrehajtási rendeletek­ben szabályozott esetekben - jogviszonyának megszűnése­kor a munkáltató köteles mi­nősítést készíteni, ha a jogvi­szony legalább egy évig fenn­állt. A minősítés a személyi ada­tokon túl csak a munkakör be­töltésével kapcsolatos ténye­ket és az ezeken alapuló érté­kelést tartalmazhatja. A minősítést az érintettel ismertetni kell; ha az abban foglaltakkal nem ért egyet, észrevételeit a minősítésre föl­jegyezheti. Még eldöntésre vár a nyugdíjak emelésének ügye Mikortól, mire és hogyan? Milliók várják izgalom­mal, mit jelent a gyakorlat­ban az Országgyűlés ko­rábbi határozata, miszerint 1993-ban 14 százalékkal emelik a nyugdíjakat. A kérdések közül talán a leg­fontosabbak: a korábbi ha- gyományokank megfelelően az idén is két részletben, ta­vasszal és ősszel kapják-e meg az emelést a jogosultak; a számításoknál az 1992. évi átlagot, vagy az utolsó havi nyugdíj öszegét veszik-e fi­gyelembe? Nem mindegy az sem, hogy 14 százalékot mi­lyen arányban osztják meg, illetve visszamenőleg január elsejétől lesz-e érvényes az emelés? A sokat vitatott dif­ferenciálás főleg a kisnyug­díjasokat és a legmagasabb járandóságban részesülőket érinti. A jelenlegi 6000 forintos öregségi nyugdíjminimum­ból egy magányos ember már nem tud megélni. Ők tehát nagyobb emelésre számítanak. Azok viszont, akik az évek hosszú sora Alapítvány a közbiztonságért Az elmúlt héten írtunk a Szekszárd és környéke köz- biztonságáért életre hívott alapítványról. Akik támogatni szeretnék anyagilag is, azok­nak fontos, hogy a helyes bankszámlaszám a következő: MHB Rt. 466-12809-0000. Műegyetemi állásbörze A sikeres első műegyetemi állásbörze után, újból meg­rendezik a műegyetemi állás­börzét február 23-24-én, a Műegyetem aulájában. A műegyetemi állásbörze gondolata 1991-ben a Buda­pesti Műszaki Egyetemen működő BELST (Board of Eu­ropean Students of Techno­logy) nemzetközi diákszerve­zet tagjainak tapasztalataira épülve született meg. Az első műegyetemi állás­börzén, 1992. márciusában a fent említett tapasztalatokat igen jól sikerült kamatoztatni. A rendezvényen 36 cég vett részt, akik több mint 150 munka- és tanulmányi lehető­séget ajánlották fel a diákok­nak. A helyszínre látogató 2500 diák élt is a kedvező al­kalommal. Az érdeklődők nagy része természetesen mű- egyetemista volt, de szép számban jelentek meg a köz- gazdasági és jogi egyetemen végzők közül is. A szervezők úgy gondolják, hogy nagy segítséget nyújthat az állásbörze ahhoz, hogy magyar műszaki élet csatla­kozzon Európáhooz. A ren­dezvény legfontosabb feladta, hogy lehetőséget biztosítson a vállalatoknak és a diákoknak a közvetlen kapcsolatfelvé­telre. A cégek találkozhatnak a profiljuknak megfelelő tu­dással rendelkező végzős hallgatókkal, bemutatkozhat­nak a diákoknak és az egye­tem oktatóinak, illetve szak­mai és diplomatervező gya­korlatok meghirdetésével ins­pirálhatják az alsóbb éveseket arra, hogy ismereteiket a vál­lalat számára a későbbiekben hasznosítható irányba fejlesz- szék. Ezzel egyidőben a diá­koknak lehetőségük adódik, hogy olyan munkahelyet ke­ressenek, ahol az érdeklődé­süknek legmegfelelőbb mun­kát végezhetik. A kapcsolatteremtés előse­gítése céljából egy új szolgál­tatást vezetnek be, amelyet próbafülkének nevezték el. Ez nem más, mint egy három részből álló helyiség az állás­börzén, ahol a következő dol­gokban tehetik próbára ma­gukat az ide látogató diákok: Önéletrajzi írás: az előzetesen megírt önéletrajzot e téren já­ratos emberek segítenek kija­vítani és formába önteni. Pró­bainterjú: egy elbeszélgetés felvétele videóra és kielem­zése. Teszt írása: olyan tesztek megíratása, amilyeneket a cé­gek interjúk alkalmával szok­tak kitölteni. Ez az esemény az ipar és a diákok közötti jó munkakap­csolat kialakításán kívül elő­segíti olyan versenyhelyzet megteremtését, amely hozzá­járul a szakmai, nyelvi, stb. színvonal emelkedéséhez. Természetesen ehhez minden évben megrendezett fórumra van szükség, aminek az 1992. tavaszi rendezvény volt hiva­tott az alapjait megteremteni. Az állásbörze megrendezé­sében célul tűzték ki, hogy minden olyan szakterület di­ákjai résztvegyenek a rendez­vényen, amelyre az ipari vál­lalatnak szüksége lehet, ezért kiterjedt propaganda hadjára­tot folytatunk mind a mű­szaki, mind a gazdasági felső- oktatás intézményeiben. Ennek megfelelően, ugyan­csak biztosítani szeretnénk azt, hogy a vállalatok a lehető legszélesebb körben jelenje­nek meg, hogy ezzel a teljes magyar műszaki és gazdsági felsőoktatás diákjai lehetősé­get kapjanak a kapcsolat te­remtésre. Az idei vállalati érdeklődés felmérésére még az első állás­börze alkalmával kérdőívet töltettünk ki a jelen levő cé­gekkel. mz alatt az átlagosnál több tb-járulékot fizettek be, mél­tánytalannak tartanák, ha járandóságuk növelésének határt szabnának. Legutóbb is például 2000 forintben ha­tározták meg az emelés ma­ximumát. A nyugdíjas érdekvé­delmi képviseleteket és szervezeteket tömörítő nyugdíjaskamara azt tar­taná igazságosnak, ha az el­sősorban szociális jellegű juttatásokat az államháztar­tás vállalná magára, és nem a társadalombiztosítás egyre kevesebb pénzéből, a többi rászorult hátrányára olda­nák meg a gondot. Erre most már törvényben szabá­lyozott lehetőség van: a rö­videsen hatályba lépő szoci­ális törvény az eddiginél többféle anyagi támogatást tesz lehetővé. Például mód lesz arra is, hogy a közü­zemi díjakat vagy a lakbért az önkormányzat lakhatási költségtámogatás címén ki­fizesse a legrászorultabbak- nak. E kérdésekre az érintet­tekkel együtt kíváncsian várják a választ a Nyugdíj- folyósító Igazgatóságon is. Mint az illetékestől megtud­tuk, az emelés mikéntjéről az Országgyűlésnek kell döntenie. Az egyik javaslat- tevő, a Népjóléti Miniszté­rium szerint a tavaszi 10 és az őszi 4, vagy a 9 illetve 5 százalékos emelés közül kel­lene választaniuk a hona­tyáknak. Jelenleg még a tárcaközi egyeztetés folyik, a kérdés nyitott. A következő ülésszak csak január 25-én kezdődik, tehát azelőtt semmiképpen sem jelenhet meg az a kor­mányrendelet illetve az a végrehajtási utasítás, amelynek alapján megkez­dődhet az új nyugdíjak számfejtése. Az igazgatóság dolgozói felkészültek, illetve fokoza­tosan készülnek a nagy munkára. sz.m. Ferenczy-Europress APEH tájékoztató Előző cikkünkben a nyug­taadási kötelezettséggel kap­csolatos változásokat és tud­nivalókat ismertettük. Ehhez kapcsolódóan foly­tatnánk az adózók tájékozta­tását azzal, hogy a nyugtaa­dási kötelezettségnek kétféle módon: un. „kézi nyugtával" vagy jóváhagyott típusú pénz­tárgéppel tehetnek eleget. A „kézi nyugta" adása alatt szabvány szerinti nyugtatömb használatát kell érteni, mely a nyomtatványboltokban be­szerezhető. Az adóigazgatási azonosí­tásra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgépek típusát az Országos Pénztárgéptech­nikai Bizottság bírálja el és te­szi közzé az általa elfogadott gépek listáját meghatározott időközönként (Adó- és Elle­nőrzési Értesítő). Ezeknek az üzembehelye­zése esetén 1992. december 31-ig beszerzett gépeknél le­hetőség volt arra, hogy az üzembehelyező a pénztárgép árát az általános forgalmi adó visszaigénylésével meg­egyező módon visszaigé­nyelje. Az 1993. január 1-e után be­szerzett pénztárgépeknél ez a lehetőség megszűnt, helyette más kedvezmény lesz, melyet várhatóan a pénztárgép for­galmazók vehetnek igénybe. A kedvezmény pénzátvételi helyenként 1 db pénztárgép egyszeri beállítására terjed ki az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tör­vény alapján. A kedvezmény minden nyilvántartásba vett adóa­lanyt megilleti, kivéve- a mezőgazdasági tevé­kenységet folytató adóalanyt, valamint- azt az adóalanyát, amely az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását bizto­sító pénztárgépet e törvény hatályba lépését megelőzően szereztek be, és annak adót is tartalmazó beszerzési árát, il­letve az Országos Pénztárgép­technikai Bizottság által meg­határozott forintösszeget elő­zetesen felszámított adóként levonta, visszaigényelte. A kedvezmény formáját, mérté­két, igénybevételének egyéb feltételeit és módját, valamint visszafizetésének eseteit a nyugta adóigazgatási azonosí­tásának módjáról szóló jog­szabály módosítása fogja tar­talmazni. A részletes tudnivalókat a megjelenését követően későb­biekben ismertetjük. Tájékoztatjuk az ÁFA fize­tésre kötelezett adóalanyokat, hogy 1993-ban az általános forgalmi adó nettó összegét (függetlenül attól, hogy befi­zetendő vagy visszaigénylő) havonta (tárgyhót követő hó 20-ig) az APEH 82. r. számú 65-ös jelzőszámú nyomtatvá­nyon kell bevallani. A nyomtatványt kereske­delmi forgalomban lehet be­szerezni. KÖZLEMÉNY Értesítjük a társasági adó hatálya alá tartozó egyszeres könyvvezetési kötelezettségű adózóinkat, hogy a 24. számú 1992. évi társasági adó bevallásukat az alábbi helyen és időpontban szíveskedjenek leackii Átvétel illetve leadás helye: SZÜV Székház Szekszárd, Wesselényi utca 15. Időpontja: 1993. február 15-19. naponta 8-16 óráig. A társasági adó hatálya alá tartozó kettős könyvvezetési kötelezettségű adózóink a 25-ös számú 1992. évi társasági adó bevallásukat külön értesítésünkben megjelölt napon, de mindenképp 1993. február 22-26. között a fenti helyen (SZÜV Székház Szekszárd, Wésseiényi utca 15.) szíveskedjenek leadni. ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL „a, Tolna Megyei Igazgatósága, Szekszárd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom