Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-04 / 29. szám
4 KÉPÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. február 4. ,jVáros-képek" Pakson Régi szép polgárház a Virág utcában. A több mint százéves épület jelenlegi tulajdonosa Rauth Konrád. Hírek innen-onnan Herczeg József önkormányzati képviselő, a Paks Városért Mozgalom prominens képviselője február 10-én, szerdán, délután 18 órakor a városháza nagytermében tart beszámolót választókörzetének polgárai részére. Az előadó minden érdeklődő városi polgárt szeretettel vár. * Figler János országgyűlési képviselő február 5-én, pénteken, 14 órától fogadja a város polgárait a paksi városháza épületében. A Bibliaismereti Szabad- egyetem következő előadása február 8-án, hétfőn lesz, 17 órakor. Az előadás témája: Pál elfogatása, s a témáról Bre- bovszky János evangélikus lelkész beszél majd az érdeklődőknek. A Bibliaismereti Szabadegyetem ezúttal nem a városi művelődési központban lesz, hanem a paksi evangélikus imateremben, mely a Kossuth Lajos utca 23. szám alatt található. * Szintén február 8-án, hétfőn, 17 órakor kerül sor a 6-os lottó gálaműsorral egybekötött sorsolására Pakson, a művelődési központban. Az eseményt a televízió is felveszi. * Vámos Magda divattervező közreműködésével a paksi városi televízió és a művelődési központ közös rendezvényeként divatbemutatót tartanak február 15-én, hétfőn, 19 órai kezdettel a művelődési központban. A rendezvényen a tél és a tavasz divatját csodálhatják meg, mégpedig a paksi butikok kínálata alapján. Pedagógusportré Pálya, hivatás, kitüntetés Beszélgetés Pál J. Pétemé Németh László-díjas tanárral A Magyar Kultúra Napja alkalmából Németh László-dí- jat vehetett át Budapesten Pál J. Pétemé Hanuszka Gyöngyi, a IV. Számú Általános Iskola földrajz-rajz szakos tanárnője. A gyermekek harmonikus személyiségfejlesztése terén elért pedagógiai munkájáért kapta kitüntetését a paksi születésű tanárnő. Az általános iskola felső tagozatát az Ybl Miklós tervezte, régi szép Anna utcai általános iskolában végezte. A szépen rajzoló kislányt Bencze Barna tanár irányította a színek és formák világa felé, így hát a gimnázium elvégzése után a pécsi tanárképző főiskolán mint földrajz-rajz szakos tanár szerzett diplomát. A pedagóguspályát egy Pécshez közeli kis faluban, Nagynyárádón kezdte. Ezekhez az évekhez fűződik a Janus Pannonius női karban való éneklés, ami által még Svédországba is eljutott. Férjhezmenetele után Szek- szárdra költöztek, ahol az éneklést a madrigálkórusban, a tanítást pedig Szedresben folytatta. Ezek után következett Paks, ahol kisebb kitérők után - dekoratőr volt a művelődési házban - 1986-ban a IV. Számú Általános Iskolában kezd el tanítani. — Milyen manapság a rajzó- rák súlya az általános iskolai oktatásban ? — A rajzot általában nem tartják fontos tantárgynak, de a pedagógus önmaga és a gyerekek számára is azzá teheti abban a heti kétszer 45 percben, amíg együtt vannak. Örülök, ha a gyerekek jól érzik magukat az órán, s szívesen foglalkoznak a koruknak megfelelő önmegvalósítást célzó feladatokkal. — Tapasztalatai szerint a különböző művészeti ágakhoz hogyan viszonyulnak a gyerekek? — E téren a gyerekek nagyon fogékonyak. Ám erre a fogékonyságra már kicsi korban nyitottá kell tenni őket, ez azonban nem mindig egy óvónő vagy egy pedagógus feladata, legalább ilyen fontos a családi indíttatás is. — Mivel teszi vonzóvá a tanár a ceruzák és ecsetek világát a gyerekek számára? — Ennek megszerettetését már az óvodában el kell kezdeni. Nem szabad, hogy a gyerekben gátlás fejlődjék ki, hogy „nekem nem sikerült valamit jól lerajzolni". Minden Pál J. Péterné ákom-bákom gyönyörű! A rajzolás az önkifejezés egyik eszköze. A rajzban, egy „műben" a gyermek saját személyiségét mutatja meg az egész világnak. A rajztanításban szerencsés momentum, hogy kézzel fogható eredményt produkál, ami ott van a rajzlapon. A rajzainkat pedig szeretnénk megmutatni mindenkinek! pzért is neveztünk be az Expo '96 „Egy jobb világért" címmel kiírt képzőművészeti pályázatára. Nyolc tanulónknak került ily módon kiállításra a pályázata. A karácsonyi kifestőkönyv elkészítését is a fenti célok motiválták - többek között. — Essék egy-két szó másik tantárgyáról, a földrajzról is! — Á földrajz az egyik legszebb tantárgy. Az egész világot ismerhetik meg rajta keresztül a gyerekek. — Miért van szükség a művészettörténet tantárgy oktatására? — A tantárgy keretében ötödik osztálytól kezdve a művészettörténet segítségével a gyerekek előtt feltárul a művészetek világa. Úgy érzem, hogy egy mondjuk hetedik osztályos gyereknek illik tudnia, hogy ki volt, mikor és mit alkotott Leonardo da Vinci, vagy Szi- nyei Merse Pál. — Többen vannak a városban, akik rajztanítással, képzőművészettel foglalkoznak. Vajon lehetséges lenne-e egy művészetbarát kört létrehozni? — Rajtam nem múlik! Eördögh Album Paksról Cseresznyéspusztai beszélgetés, téli napsütésben A város önkormányzata megbízásából került kiadásra a Kiss G. Péter által írt és fényképezett paksi fotóalbum. Á kiadvány ihletője egy Hollandiából ajándékba kapott hasonló kiadvány, mely a holland fővárost mutatja be. Ez az első olyan vállalkozás, ami a várost ilyen széles körűen és szép kivitelben mutatja be az érdeklődők - a remények szerint bel- és külföldi turisták - számára. A képek híven tükrözik mind a kisvárosi bájt és hangulatot, mind a modern Pak- sot. Az album első fotója, mely a Hajnali derengés a Duna felett címet viseli, leginkább egy impresszionista festményre emlékezteti az embert. Katolikus iskola az Atomvárosban Az elmúlt évben a római katolikus egyház több volt ingatlanára nyújtotta be tulajdoni igényét Pakson, többek között a Kossuth Lajos utca 2. számú épületére is, ahol jelenleg a kisegítő iskola működik. Az önkormányzat az épületet csak abban az esetben adná vissza az egyháznak, ha az a kisegítő iskola működtetését vállalná. Ezt foglalja magában a képviselő-testület 1992. májusi határozata. Az egyház ezt az elmúlt tanévben nem tudta vállalni. Paks város katolikus egyházközössége tavaly októberben kelt alapító nyilatkozatával elhatározta a „Balogh Antal Katolikus Általános Iskola" megalapítását, mint azt dr. Széchenyi Attila alpolgármestertől megtudtuk. Az iskola nyolcévfolyamos, alapfokú nevelési-oktatási intézmény, általános iskolai besorolásban működik. Székhelye: Paks, Templom tér 4. Az iskola két részre tagolódik. A katolikus kisegítő iskolára, mely 1993. július 1-től kezdené meg működését a tulajdonába visszakerülő Kossuth utcai épületben. Másik része pedig az állami tantervvel működő katolikus általános iskola lenne, melyet az 1993/94-es tanévtől kívánnának elindítani, első és második osztállyal^ a Templom téri ingatlan tulajdonjogának egyidejű átvétele nélkül. A városatyák a testület február 9-én sorra kerülő ülésén tárgyalják a katolikus egyház kérését, miszerint, az új iskola zavartalan működéséhez az önkormányzat a normatív támogatás mellett biztosítsa a szükséges többletráfordítást, arányosan az önkormányzat által fenntartott iskolákhoz képest. A katolikus iskola névadójáról, Balogh Istvánról megtudtuk, hogy 1942-ben született Nagysurányban, áldozó pappá 1966-ban szentelték a győri püspöki székház kápolnájában. Paksra 1974-ben került segédlelkésznek. A fiatal egyházi ember nagy gondot fordított a hitoktatásra, és sok-sok szeretettel foglalkozott a gyermekek lelki nevelésével. Közel 15 éve, Gerjenben búcsú volt, amin Balogh Antal is részt vett kis tanítványaival. A búcsú után a gyermekek a Dunában lubickoltak, mígnem kettőjük fuldokolni kezdett. A fiatal pap a két kisgyermeket kimentette, de ő maga ezért életével fizetett. A paksi katolikus egyház- közösség e névadással adózik Balogh Antal emlékének, s bízik abban, hogy az a szeretet, amely a fiatalon elhunyt pap leikéből sugárzott, az iskola falai között is megtalálható lesz. e.g. A Pakstól három kilométernyire lévő Cseresznyéspuszta igazi téli hangulatot áraszt a szikrázó napsütésben. A csikorgó hideg igen megfelel a disznóöléshez, igaz, most van a szezonja is, ennek az egész családot igénybe vevő feladatnak. Disznóölésre készülnek a 63 éves Ledneczki Józsefnéék is, a hétvégén két hízó kerül a böllér kése alá. Ledneczki Józsefné, Erzsi néni nyugdíjas. — Parasztok voltunk, ugyanúgy, mint a szüléink, nagyszüleink annak idején. Iskolába is ide jártam, a pusztán, abba az épületbe, ahol most nyaranta iskolások táboroznak. Az urammal 1952-ben házasodtunk össze. Ő is idevalósi volt, a szüleinek 60 holdjuk volt. Ezért aztán a páromat kulákcsemetének minősítették, és leszerelték a honvédségtől. Akkoriban Tatabányán éltünk, ott szolgált, Ledneczki Józsefné mint tiszthelyettes. Mikor leszerelt, hazajöttünk és ide építettük a házunkat a szüleim háza mellé. Mindketten az állami gazdaságban dolgoztunk. Én szőlőmunkás voltam. Aztán, nem sokkal a nyugdíj előtt átjöttem a Dunamenti té- eszbe. Hiába, a téesznél még 25 mázsa kukorica is járt, illetve jár még ma is. A Ledneczki házaspár három gyereket nevelt fel. A nagyobbik fiú gépkocsivezető Szekszárdon, a két kisebbik pedig hegesztő, Pakson, illetve Földespusztán. — Mindig volt jószág a ház körül, anélkül nem porta a porta. Ma is van hízó, baromfi, meg persze házőrző kutya. — Erzsiké néni, mivel jártak be régen Paksra? — Gyalog vagy biciklivel. A téesz traktorral, a gazdaság pedig teherautóval hozta-vitte az embereket munkába. — Milyen volt akkoriban a kereset? — Még emlékszem arra, hogy az uram a fél fizetéséből tudott venni magának egy télikabátot Pakson. — Minden szükséges megvolt itt a pusztán? — A villanyt még a hatvanas években vezették be. Víz nagyon sokára lett, alig két éve, hogy van vezetékes vizünk. A régi boltot mi építettük társadalmi munkában, az áfész pedig most úgy eladta, hogy egy szót sem szólt. — S hogy megy a sora manapság Erzsi néninek? — Sajnos, három éve egyedül vagyok, akkor halt meg az uram. Várom a gyerekeimet, az unokáimat, hogy kijöjjenek néha ide hozzám. Nyáron jó, mert van egy kis szőlő ezen a homokon, ott vagyok egész nap, mindig van valami munka. Ilyenkor télen lassan telnek a napok, kötögetek az unokáknak, tavaszra, hús- vétra készülök már. — Mennyi nyugdíjat kap? — Valaha, nyolc éve, 2.880 forinttal mentem nyugdíjba. Most szegény uram nyugdíját kaphatom, ehhez a téesz is ad havonta 400 forintot, így tíz forint híján 10 ezer forintot kapok kézhez. De ne higgye, hogy ezt mind magamra költőm! Van a családban munka- nélküli is. E.G. Téli puszta Egy kis napozás
