Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-27 / 49. szám

1993. február 27. HÉT VÉGI MAGAZIN NÉPÚJSÁG 7 Munkatársunk malajziai riportja A malajziai konzul Kétszáz milliót fektetett a tolnai szövetkezetbe Őszentsége szerény ebédje A Vatikánban nincs Hilton Fáskerty Gábor a Magyar Köztársaság tiszteletbeli kon­zulja Malajziában. Működését akkor kezdte meg, amikor a köztársaság elnöke ott járt. Fáskerty Gábor az In­diai-óceán egyik Malajziához tartozó szigetén, Penangban él. — Hogyan került ide? — Mindig a világot jártam. Az országot 1956-ban hagy­tam el, és Németországban dolgoztam. Legutóbb a Sie­mens Szingapúr alapítója és vezetője voltam. Megtetszett nekem ez a vidék, s tudtam, hogy a Siemensnél nem lehe­tek más, csak vezető. Elhatá­roztam, hogy otthagyom a cé­get, átköltözöm Malajziába, és üzemet alapítok. Itt munka­adó vagyok. Tudom, anélkül a tapasztalat és tudás nélkül, amelyet a nagyvállalat adott, nem boldogultam volna. Talpra állni azonban a magam erejéből kellett. Penang paradicsom. A nö­vényzete trópusi, a környe-_ zete tiszta, annak ellenére, hogy Malajzia legnagyobb ipari központja. Igaz, a nehézipari üzemeket a félszigetre telepítették. Itt, a szigeten csak környezetbarát technológia van. Itt a legma­gasabb az életszínvonal, a le­galacsonyabb a munkanélkü­liség, a Malajziai Szövetségi Államnak ez az egyetlen olyan állama, ahol a Az elmúlt esztendőkben Cikón egyre nagyobb teret kapott a nyúltenyésztés. Va­jon mi a helyzet manapság? - erre a kérdésre szerettünk volna választ kapni. Reicherdt Zoltántól, a Baji Kisállattenyésztő Kft. felvásár­lójának a közvetítőjétől (aki maga is több évtizede nyu- lász) a következőket tudhat­tuk meg: — Bajról 3 hetente jönnek a nyulákért, a szállítás idejét megtáviratozzák. A legutóbbi szállításkor 250-300 darabot vittek el. Ez a szám mutatja, hogy még mindig jelentős az állomány a községben. Köz­tudott, hogy nálunk sok a kis nyugdíjas és egyre nő a mun­kanélküliek száma, főleg ők foglalkoznak a tepsifülesek­kel. Cikóról még a vaskútiak szállítanak, s ennek kapcsán muszáj megemlíteni a konku­rencia harcot, melynek a te­nyésztők látják a kárát. Ret­tentő nagy probléma az átvé­teli árak ingadozása, hisz nyá­ron kevesebb a télinél, pedig a munka, a vesződség egyforma és a táp is ugyanannyiba ke­rül. Sorolom a példákat: az alapsúly 2 kiló 40 deka. A vaskútiak, hogy úgy mondjam néhány dekán is „szőröznek". Tudvalevő, hogy az állomá­nyon belül különböző okok miatt selejtezni kell. Nos ugyancsak a vaskútiak 4 kilón felül nem veszik át, illetve in­dok nélkül másodosztályúra minősítenek le. Valamelyik átvevő kiíratja mondjuk a 110 forintos átvé­teli árat, aztán közvetlen a szállítás előtt csupán 100 fo­rintot ígér. A bajiakban szerencsére megvan a jó indulat, így ide­lakosságnak több mint a fele kínai. — Tudja, ott ahol a kínaiak élnek, előbb vagy utóbb felvi- rágzik a kereskedelem és a gazdaság. A szövetségi álla­mok közül ott a legalacso­nyabb az életszínvonal, ahol a legkevesebb a kínai. — De hát itt akkor nehezebb céget alapítani. — Igaz, de Szingapúr telí­tett volt. Az üzem, amelynek Fás­kerty Gábor tulajdonos-igaz­gatója, ma 800 embert foglal­koztat, többségük nő. A mun­kahét öt és félnapos. A munka: apró elektronikai al­katrészek szerelése, tekercsek készítése. Mindezt kézzel. Az üzem falai között a ma­láj nyár. A levegőt szinte látni lehet a magas páratartalom miatt, s az idegent nem a hő­ség, hanem a nedvesség teszi próbára. — Az itt élők megszokták ezt - magyarázza Fáskerty Gábor -, a gépek viszont nem bírják. Oda kellett légkondici­onálót telepíteni, ahol a robo­tok dolgoznak. A munkások Fáskerty Gá­bor üzemében 4-500 malajziai dollárt keresnek havonta. A társadalombiztosítás 22 száza­lékot kér: felét az üzem, felét a dolgozó vállalja. A nyereség a tulajdonos magánügye. A tő­két viszont forgatni kell. Fás­kerty Gábor egészen a tolna húzódik a gazdák zöme, hisz nyilvánvaló, odaviszi a ■nyuszkáját mindenki, ahol többet adnak érte és tisztessé­gesebben mérnek. Mint már említettem, az árak ingadozását kell(ene) megszüntetni, legyen az el­sődleges cél az átvétel össze­gének szintentartása. Keresztes Antal és fia, Ambrus két évtizede foglal­koznak nyúllak Jelenleg az ál­lomány 20 anyából és 2 bakból és több mint száz különböző nagyságú nyúlból áll, melyek a házikészítésű faólak legmo­dernebb típusában vannak el­helyezve. Az elmúlt héten 40 darabot adtak le. Ambrus egyöntetűen kijelenti: nincs haszon a nyúltartásban. Nem véletlenül „épített le" a kö­zelmúltban 10 anyát. Sorolja érveit: A nyúl rendkívül érzé­keny, kényes állat, ezért min­dig fennáll akár a tömeges el­hullás veszélye is. Hál'Isten velük ilyen még nem fordult elő. (Gyorsan lekopogja az asztal sarkán).- A téesztől 500 öl lucernát béreltünk, amit kézierővel, kaszával vágtunk le. Jó idő esetén másnap forgattunk, há­rom nap múlva gyűjtöttünk, aztán fuvaros után nézhet­tünk. Amikor otthon volt a széna, fel kellett rakni a pad­lásra. Ez most az egyszerű példa, ha azonban esősre for­dul az idő, többször kell for­gatni, ez plusz munka, idő, ugyanakkor rosszabb a minő­ség. Egyébként csak táppal és lucernaszénával etetünk, na­ponta háromszor. Zöldet egyáltalán nem kapnak, fű­szénát fészekrakáskor teszünk az ólakba. Tehát az etetnivalót megyei Tolnáig forgatta a tő­kéjét. Itt vett meg egy szövet­kezetei, amely a csőd gzélére került. t — Tudja, sok érték van a föld alatt, de kibányászni csak az tudja, aki ért hozzá ma­gyarázza. j. — Tolnán sem az ottanj mun­kások szakértelme miatt ment tönkre a cég - vetem, közbe. — Mibe került az Önnek? — Nem illik ezt kérdezni - feleli -, de magának elárulom: 200 milliót fektettem bele. — S hogyan került innen, Malajziából Tolnába? — Még 1989-ben ismerked­tem meg a budapesti BNV-n a vezetőkkel, akkor egy bér­munkáról szóló megállapodás is körvonalazódott. Az üzlet azonban elaludt. Most, hogy bajba került a cég, megkeres­tek. — S kapott az alkalmon. — Befektetni akartam. — Mit takar a cég neve: Fast- ron? — Szóösszetétel: Fáskerty és elektron. — Elektromos cikkeket gyárt Tolnában is? — Egyelőre azt, amit gyár­tottak. De megnézzük, hogy mi jó, mi keresett és mi az, amit el kell felejteni. — S az első tapasztalata? — El kell felejteni azt, hogy mindenki mindent csinál, és azt is, hogy a munkaidőt ösz- szekeverjük az ebédidővel és mind úgy kell megvenni. A lucernával való munkát nem számolom. A jelenlegi állo­mány hetente 2 zsák tápot fo­gyaszt el, ami majdnem 1500 forint, ugyanakkor ha minden „összevág" 3 hónap szükséges a leadásig. Kapjak leadáskor 8 ezer forintot, ám ha a táp és a széna árát kiszámítom épp hogy egál... Elképzelésem szerint, amennyiben a közeljövőben nem realizálódik, nem egysé­gesedik a téli-nyári átvételi ár, nem lesz tenyésztés. Leszer­ződtem tavaly 600 darabra a vaskútiakhoz. Semmibe vet­ték a szerződést. Hol így, hol úgy akartak fizetni, ráadásul fitymálódtak, a mérésről jobb ha nem szólok ... A múltkor bajban voltak, mert hetek óta mindenki a ba­jiakhoz vitte, akik 110-et ígér­tek, erre ők 122-őt ígértek azonnal. Hát ez egészséges versenyszellem?! Joggal kér­dezheti bárki, akkor miért nem számoltam fel az állo­mányt ... Édesapám nyugdí­jas, neki elfoglaltságot jelent, valamint a leadáskor kapott összeget tudjuk forgatni, il­letve nem muszáj fizetéstől fi­zetésig élnem. A kiadások mellett, ha fel­számolom az időt, (etetés, ita­tás, trágyázás, almolás, ellés és pároztatás után fertőtlenítés, valamint az etetnivaló utáni szaladgálás) nyugodtan mondhatom a napi 8 órát. Újra csak ismételni tudom önmagam: 720 forintos táp mellett nem szabad 100-110 forintért nyulat tartani! Persze a nyári ár ennél jóval keve­sebb: 75-80 forint! Hunyadi István a pihenőidővel. Tolnában megkérdeztem, mikor ebé­delnek az emberek. Azt felel­ték, itt nincs ebédidő. Min­denki akkor eszik, amikor akar, és leginkább azt, amit hozott magával. Hát kérem ez nem megy. Az ottani ügyve­zető igazgatót meghívtam egy hétre, nézzen körül itt, Malaj­ziában. Mielőtt visszautazott, azt kérdeztem tőle, hogy mi a véleménye? így felelt: az el­maradásunk legalább 15 év. — A tiszteletbeli konzulság nem vállalkozói feladat. Mit kell csinálnia? — Eligazítani a magyaro­kat, segíteni nekik, ha bajba kerülnek. — Milyen gyakran jár itt, az örök nyár szigetén magyar? — Azt nem tudom - felelte -, csak azt, hogy összesen né­gyen lakunk itt. Rajtam kívül egy 70 éves asszony, akit ma­láj férfi szerelme hozott ide. A férfi eltávozott, hátra a gyere­keket és a feleségét hagyta. Az asszonyt ideköti a család, s azt sem tudja, hogy otthon él-e még a rokonság. Ezenkívül egy faipari mérnök házaspár dolgozik itt, egy üzemet irá­nyítanak. — Ön maláj? — Én magyarnak szület­tem. 1959-ben német állam­polgár lettem, s Malajziában állandó tartózkodási enge­délyt kaptam. Ha útra kelek, mindig haza megyek. Ma­gyarországra, Münchenbe is és Penangba is. Fáskerty üzemének udva­rán óriás magnóliafa virágzik, és fűszeres illatot hoz a ten­gerről érkező szél. Az út innen a félszigetre 18 kilométer hosszú hídon át vezet, Ma­gyarországra ennél sokkal hosszabb az út. Kercza Imre Pályázat Az Osztrák-Magyar Tudo­mányos és Oktatási Akció- program Alapítvány ez évben is meghirdeti a két ország egyetemi oktatási és kutatási kapcsolatainak elmélyítését szolgáló pályázatait. A alapítvány ösztöndíjakkal segíti egyetemisták, frissen diplomázott szakemberek, tudományos kutatók és a fel­sőoktatási intézményekben oktatók cseréjét, oktatási, tu­dományos és kulturális prog­ramokban való részvételét. Bátaszéken és Tolnán A tűzoltószövetség megyei elnöksége kibővített ülést tar­tott. Csőglei István elnök tájé­koztatta a jelenlévőket az or­szágos elnökségi ülésen el­hangzottakról, a soron követ­kező feladatokról. Március 16-án tartják Budapesten az országos küldöttértekezletet, ahol megjelenik dr. Habsburg Ottó, a szövetség tiszteletbeli elnöke is. Megyénket 6 fő képviseli. A szövetség Széchényi Ödön plakettet alapít. Évente 10 db adományozható olyan személyeknek, akik a tűzvéde­lem érdekében tevékenyked­tek. Javaslatot tárgyalnak meg a tűzoltók szolgálati érme ügyében. Jelenleg - mivel ha­tályon kívül helyezték az ed­digi jogszabályt - nem törté­nik meg a sokszor több évti­zeden át végzett munka elis­merése. Az idei Flórián-napi ünnep­ségeket a Nógrád megyei Pásztón rendezik. Ide minden megyéből tűzoltócsapatokat várnak. A nemzetközi tűzol­tószövetség a soros ülését ver­sennyel egybekötve Berlinben tartja. Ide küldöttség és ver­senycsapatok utaznak. Alsó-ausztriai versenyre meghívás érkezett. Önkéntes Néhány héttel ezelőtt a ma­gyar püspöki kar küldöttsége látogatást tett Rómában. Az úgynevezett Ad limina látoga­tásra öt évenként kerül sor, ilyenkor minden ország egy­házi méltóságai ellátogatnak a küszöbhöz. Szent Péter és Szent Pál sírjához és egyben találkoznak a Szentatyával is, kicserélik nézeteiket az egy­házi élet aktuális kérdéseiről. A küldöttség tagja volt Mayer Mihály pécsi megyéspüspök is, akit személyes benyomá­sairól kérdeztünk. — A látogatás egyben za­rándokút, amelynek egyik eleme a négy nagy baziliká­nak a megtekintése, és az ot­tani imádkozás. Közös szent­misét tartottunk a Péter Bazi­likában a magyarok Nagyasz- szonya kápolnájában, a Maria Maggione templomban. A Szent Pál Bazilikában a pápa tartott szentmisét, amint részt vett a teljes püspöki kar, és ott voltak a különböző egyházak vezetői is. A vatikáni bazili­kában egy vesperást imádkoz­tunk közösen. — Miről beszélgettek a Szentatyával? — Elsősorban egyházi kér­dések kerültek szóba. El­mondtuk, szerintünk mik a magyar társadalom elvárásai az egyházzal szemben. Én magam arról beszéltem, hogy a társadalom az egyháztól el­sősorban a bajban lévő embe­rek megsegítését várja. A pápa kifejtette: tulajdonképpen minden karitatív szolgálat az Isten szeretetéből táplálkozik, és ezért az Isten szeretete so­hasem elhanyagolható, soha­sem másodlagos, és ez min­den karitatív szolgálatnak a gyökere. — Visszatérve Rómára, hogyan telik a Szentatya egy napja? — Annyit tudok, amennyit láttam. Mint említettem, egyik reggel közösen miséztünk Öszentségével. Hét órára be­széltük meg a misét, de már jóval 7 óra előtt a Szentatya ott volt a kápolnában, elmélke­dett. Délelőtt 10 órától, fél 11-től fogadja a különböző or­szágokból érkező püspököket, férfiraj vehet részt. Az orszá­gos elnökség ülésén résztve­vők sajnálattal észrevételez­ték, hogy a belügyminiszter úr által az önkéntes tűzoltók megsegítésére ígért 50 millió forint nem érkezett meg. A ja­vaslat ellenére az országgyű­lés illetékes bizottsága nem foglalkozott az önkéntes tűz­oltóságok normatív támogatá­sának bevezetésével. A társa­dalmi szervezetek részére el­különített összegből olyan in­dokkal maradtak ki, hogy szakmai szervezetek. Ez így lenne, ha a működési feltétele­iket jogszabály rendezné. Mindezek azért is sajnálato­sak, mert egyre több helyen és egyre magasabb beosztású vezetőktől hangzik el, hogy az önkéntes tűzoltóságokat fej­leszteni kell. ígéretekkel pedig nem lehet tüzet oltani. A megyei elnökség határo­zatot fogadott el tömlők és egyéb felszerelések elosztásá­ról, melyeket a hivatásos tűz­oltóság bocsátott rendelke­zésre. Ezeket hamarosan megkapják az érintett önkén­tes tűzoltóságok. Diáktűzoltó tagozat létrehozását javasolják a küldöttértekezletnek. Fel­adatuk a fiatalok összefogása, felkészítése. Elfogadták a pol­fél 2-kor ebédel. Az ebéden két csoportban vettünk részt, mert nem volt elég hely mind­annyiunknak. Az ebéd vi­szonylag szerény: nagyon vé­konyra szeletelt sonka, kis olajbogyóval és némi ecetes hagymával volt az előétel, utána húsleves következett, majd sülthús, sárgarépa-, pá­rolt kelbimbó, kevés rizzsel. Befejezésül sajtot szolgáltak fel. Mindössze ennyi a pápai ebéd. — A vatikáni szállás, gon­dolom, hasonlatos egy szerze­tesi cellához... — A papi szállodában lak­tunk, ahol a világ különböző országaiból jövő püspökök, papok közül bárki helyet kér­het. Kívánsága szerint regge­livel, ebéddel, vacsorával, vagy csak félpanziós ellátás­sal. A Vatikánban nincs Hil­ton, mindenkinek volt egy kü­lön kis szobája, mint ahogy minden hotelben, ahhoz tar­tozott egy vizesblokk. — Kikkel találkoznak az egyházi vezetők, ha hivatalo­san a Vatikánba látogatnak? — Amikor a püspökök hi­vatalos úton Ószentségénél járnak, akkor a kongregáció­kat és a minisztériumokat is felkeresik. A miniszterelnök­ségre, az államtitkárságra a püspöki, a papi és a hittani kongrecióba minden püspök el szokott menni. A többi kongregációba pedig azok a püspökök mennek el, akik Magyarországon azzal a spe­ciális feladattal vannak meg­bízva. Én összesen tíz helyen tettem hivatalos látogatást. A nevelési kongregációhoz tar­tozik a hivatásgondozás, így szóba került a Pécsett újrain­dult szeminárium is. Örültek, hogy 25 szeminaristánk és negyvenegynéhány civil hall­gatónk van a teológiai főisko­lán. — Jól tudom, hogy hölgyek is járnak a főiskolára? — A teológiai főiskolán a civilek között nők is vannak, akik ha végeznek, ugyanúgy taníthatnak hittant, mint a fér­fiak. Lombosi Jenő Ferenczy Europress gárőrség szervezetével kö­tendő együttműködési megál­lapodás szövegét. Aláírásra a jövő hónapban kerül sor. Már­cius 27-én a megyei tűzoltópa­rancsnoksággal közösen szakmai napot tartanak az önkéntes és vállalati tűzoltó- parancsnokok részére. Riasz­tórádiókat, oltókészülékeket és vágóberendezést mutatnak be. Külföldi cég is jelen lesz. Megyénkben eísőnek ala­kult a Szegzárdi Tornász Tüz- oltóegylet. Ennek 120 éve. A szövetség elődje 1893-ban ala­kult, a faddi önkéntesekkel egyidőben. Ezekről is meg kell emlékezni. Remény van arra, hogy a szekszárdi önkor­mányzat útján a 120 év törté­nete könyv alakban jelenik meg. Az elnökség szorgalmazza, hogy az önkéntes tűzoltósá­gok tagjai által fizetség nélkül végzett kemény és veszélyes munkát - a lehetőségek hatá­rain belül - elismerjék úgy, ahogy azt külföldön már ter­mészetesnek veszik. Me­gyénkben Bátaszéken és Tol­nán tették meg az első lépése­ket, amikor a kommunális adó megfizetése alól az önkéntes tűzoltókat mentesítették. Cs.I. Nem nagyon éri meg tenyészteni Bajra és Vaskútra szállítják a cikói nyulakat j$g y Bg| v, ^ í V v 88880 §J áj S jggg Az átvételi árakat kellene szinten tartani Nem fizetnek kommunális adót az önkéntes tűzoltók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom