Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

1993. február 22. ERRŐL - ARRÓL

Mit esznek gyermekeink? (II.)

‘4 Sgggfö§ jmi g§ V>V í< ||§|§||Í|| ■#• Vk '&é If 3 I SU |§f||f3§ ^ ' Hűi '*-+ v í ,Z , , £> V %>- ^ \ * ' ' J"v-> v

Tapasztalatok az iskolai gyermekétkeztetés Tolna megyei helyzetéről

Hll ü ' i w , P$ '\ ül K § * < ^ Ili üü$ ü$ - , 3i ? " v

MPUJSAG 7

Az UNICEF szövetségeseket keres segélyalapjához

Mindannyian tudjuk, hogy a társadalomban a gyermekek a legvédetle- nébbek. Sorsuk alakulása nagymértékben függ szüleik társadalmi helyzetétől, a felnőtt világ gondoskodásától. Különösen riasztó azoknak a gyerekeknek a sorsa, akiknek szülei munkanélkülivé váltak. Az egyik vagy mindkét kereset elvesztése a családban súlyosan veszélyezteti a gyermek testi, lelki és szellemi fejlődését.

Az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága a nyilvánosság bevonásával szövetségeseket keres a segítségnyújtáshoz.

Célunk egy olyan UNICEF segélyalap létrehozása, mely minél több munkanélküli szülő gyermekének tud az iskolaév

hátralévő részében havi ezer forintos támogatást biztosítani. Szeretnénk elérni, hogy ezeknek a gyerekeknek is mindennap" jusson tízóraira való, vehessenek egy-egy

könyvet és ne kelljen otthon maradniuk az iskolai kirándulásokról.

Kérjük, hogy azok a magánszemélyek, vállalatok, intézmények, és szervezetek, amelyek szívükön viselik e gyerekek sorsát és anyagilag megtehetik; támogassák befizetéseikkel akciónkat!

Kérjük, felajánlásaikat „UNICEF segély" megjelöléssel a 218-98055 V. kér. fiók 508-012-372-9 számú OTP számlára vagy a 1027 Bp, Varsányi Irén u. 26-34. címre küldött postautalványon fizessék be.

A Hunyadi utcába költözött a Máltai Szeretetszolgálat

Iskolából, óvodából hazafelé gyakran faggatjuk a gyermekeinket - mit ettél egész nap, finom volt az ebéd? Eleget kaptál? Esetenként kérdezni sem kell, mert a gyermek első útja a hűtő- szekrényhez vezet, ami egyből árulkodik. Ilyenkor felvetődik a kérdés bennünk szülőkben, vajon mit csinálnak az általunk befizetett napi 50-60 forintokkal az iskolákban, hogy a gyermek mindig éhesen jön haza. Erre a kérdésre kereste a választ a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Tolna Megyei Felügyelősége, amikor vizsgálta a megyében a gyermekélelmezés helyzetét.

A gyermekétkeztetés finanszírozási kérdései Az iskolákhoz kiküldött kérdőíven megkérdeztük, hogy az iskola vezetése hogyan ítéli meg az étkezési térítési díjakat. A teljes étkeztetés norma szerinti díját a megkérdezettek közül (69) 42 megfelelőnek, 27 nem megfelelőnek tartja. Azok, akik nem tartották megfelelőnek a normát, alapvetően az áremelések hatására hivatkoztak mint olyan tényezőre, amely hatással van a norma betarthatatlanságára. Második helyen említették az alacsonyan megállapított normát, melyet az önkormányzatok juttatnak az intézményekhez.

A megyében az étkezési nyersanyagnormák 30 és 115 Ft között szóródnak. A teljes étkeztetés normái 70 és 115 Ft közöttiek, s ez a középiskolákban jellemző. A részleges étkeztetés normái 30 és 70 Ft között mozognak, de többségében 45 és 55 Ft közöttiek. Ez alapvetően az általános iskolák által meghatározott, mivel ott az iskolák több mint 60 %-ában 45-55 Ft közötti a norma. Az étkeztetést végzők igyekeznek olyan beszerzési forrásokat felkutatni, ahol az élelmiszerek a legolcsóbban beszerezhetők. Az étkezés árát befolyásoló tényezők közül kiemelten említették a

nyersanyagárak emelkedését, a rezsiköltségek növekedését, néhányan hivatkoztak az üzemeltető haszonérdekeltségére, az alapanyag beszerzési nehézségekre.

Az étkezést igénybe vevők térítési díjai

Az étkezést igénybe vevőnek, ha semmilyen kedvezményre nem jogosult, a meghatározott nyersanyagnorma forint összegét kell fizetni. Ha a családban 3 vagy több gyermek van, akkor a nyersanyagnorma felét, ha szociális alapon kap támogatást, akkor a támogatás mértékétől függően a norma bizonyos százalékát kell fizetni.

A szülők által térítendő étkezési díjak általában 30 és 115 Ft közöttiek, attól függően, hogy milyen étkeztetést vesz igénybe a gyermekük. A teljes étkeztetést igénybe vevők többségénél a térítési díj 65 és 80 Ft közötti. A részleges étkeztetést igénybe vevőknél a térítési díjak többnyire 35 és 55 Ft közöttiek. Az ebédtérítési díj szintén 35 és 55 Ft közötti tartományba esik. Az óvodások többsége 35-40 Ft között fizet a részleges, tehát háromszori étkezésért, az általános iskolásoknál 40 és 55 Ft közötti. Az ebédtérítés általános iskolásoknál általában 30 és 45 Ft között, a középiskolásoknál 45-50 Ft között mozog.

Térítési díjkedvezmények és azok forrásai

Felméréseink alapján a megye tanulóinak 20,9 %-a részesül valamilyen kedvezményben. Ebből 11,7 % a szociális rászorultság alapján kap térítési kedvezményt.

A kedvezményben részesülők száma jogcímenként és mértékenként a következő képet mutatja: szociális rászorultság alapján 3171 diák kap kedvezményt az önkormányzatoktól (az ossz. tanuló létszám 11,7 %-a).

A kedvezmény mértéke jelentős szórást mutat 10 és 100 % között. Teljes díjtérítést kap 600 tanuló (általános iskolások) az ossz. tanulói létszám 2,2 %-a. 40-50 % kedvezményt kap a tanulói létszám 2,7 %-a, ezek is főként általános iskolások. 20-30 %-os kedvezményben részesül a tanulói létszám

2,4 %-a, főként szintén általános iskolás. E jogcímen kétszerese a községekben tanulók kedvezményezett létszáma a városokéhoz viszonyítva.

— Három vagy több gyermekes családok normatív támogatását (50 %) élvezi a tanulók 9 %-a, azaz 2443 diák. Forrása: az önkormányzati költségvetés.

— Az állami gondozottak 100 %-os költségtérítésben részesülnek, számuk 24, ezek közül általános iskolás 21, s döntő többségük községi iskolába jár. (Forrás: GYIVI.)

— Tanulmányi eredmény alapján összesen 20 tanuló részesül 50, vagy 100 %-os költségtérítésben, ezt az iskola biztosítja.

— Érdekes kezdeményezés a Paksi Atomerőmű Rt. által biztosított támogatás az Energetikai Szakképzési Intézet tanulói részére, a támogatás mértéke 54 és 94 % közötti, a kedvezményezettek száma 392.

— Némely önkormányzat konkrét forint összegű napi térítést nyújt általános iskolás és óvodás tanulók részére. Ezek közül kiemelkedik a du- naföldvári önkormányzat, amely 16 Ft/nap támogatásban részesíti a város valamennyi óvodai és iskolai tanulóját.

Póczikné Orosz Valéra Fotó: Ritzel Zoltán

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szekszárdi Csoportja értesíti a lakosságot, hogy végleges helyére, a Szekszárd, Hunyadi u. 4. sz. alatti épületbe költözött. Az iroda az I. emelet 11. sz. helyiségben, a raktár a földszinten, kívülről, a gyógyszertár felőli oldalról, megközelíthetően található.

Irodai ügyelet: munkanapokon délelőtt 9-12 és csütörtökön délután 14-16 óra között van.

Raktári ügyeletet adományok átvételére 1993. február 26-tól kezdődően minden héten pénteken 15-17 óráig tartanak.

Adományok kiadására a

rászorulók részére 1993. március 4-től minden héten csütörtökön 15-17 óra között kerül sor.

Mint korábban, most is köszönettel fogadunk ruhaneműket, tartós élelmiszert, a háztartásban hasznosítható bármilyen eszközt, használt műszaki cikket, könyvet, folyóiratot, játékot, valamint pénzbeli adományt.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány javára adott adományok az adóalapból leírhatók.

Várjuk még azok jelentkezését, személyesen vagy írásban, akik esetenként, ha nagyobb mennyiségű adományról van szó, szállítást vállalnak.

A Szeretetszolgálat egyelőre telefonnal nem rendelkezik.

Energiapazarlás és környezetszennyezés: egymás „édestestvérei"

Pályázati felhívás farmergyakomokok németországi képzésére

Valószínűleg a következmények ismeretének hiányának köszönhetően nem volt kellő foganatja a február elején elhangzott felhívásnak: ne autózzunk a füstködös napokon. A nyugat-európai iskolákban állandó téma az energiatakarékosság. Nálunk is cél lehet, hogy a diákok értessék meg szüleikkel, minél több energiát használnak fel feleslegesen, annál több szennyező anyag levegőbe juttatását segítik elő.

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a február elején tapasztalt budapesti szmog egyik fő okozója az enerigapazarlás.

Sajnos, mi magyarok egyelőre nemigen akarjuk tudomásul venni, hogy miközben az erőművekben megtermelik a villamosenergiát, a gázt tisztítják, szállítják, a gépjárművek üzemanyagát előállítják, óriási mennyiségű szeny- nyezőanyag kerül a levegőbe, környezetünkbe.

Minél hosszabb ideig égetjük feleslegesen a villanyt, hagyjuk nyitva a hűtőszekrény ajtaját, hagyjuk bekapcsolva a TV-t, rádiót, miközben mással foglalkozunk, annál több energiát pa- zarlunk el, s egyben annál több szennyező anyagnak a természetbe juttatását segítjük elő.

A nyugat-európai országokban már régóta elsőrendű téma ez az iskolákban is. Ott gyakran a diákok figyelmeztetik a szüleiket arra, ne folyóvízzel mosogassanak, javíttassák meg a csöpögő csapokat, rövid távolságra inkább gyalog, busszal vagy metróval menjenek. Azok a magyar iskolások, akik szeretnének megtanulni okosan, környezetkímélőn bánni az energiával, s ugyanerre kívánják ösztönözni társaikat, szüleiket, további információt kérhetnek a Magyar-EK Energia Központ 135-4140-es telefonszámán.

Svájci tréning

A munkanélküliség megoldása nem csupán az átképzés

A munkanélküliség egyre nagyobb társadalmi feszültséget okoz. A pillanatnyilag egyetlen megoldásnak látszó módszer az átképzés, ami valójában nem oldja meg a helyzetet, viszont rengetegbe kerül az államnak. Az egész folyamat legfontosabb tényezője maga az állását vesztett ember. Nélküle, az ő közreműködése nélkül nem lehet megtalálni a megoldást. A munkanélküli állapot, ha tartóssá válik, lelkileg is megviseli az embert, aki segítség nélkül nemigen tud változtatni helyzetén. Ezt a segítséget egy úgynevezett tréning keretében kaphatja meg. Ezt vallja

Marco Seiegrist, a KABA elnevezésű svájci alapítvány vezetője, aki munkatársaival bekapcsolódott a hazai munkanélküliség gondjainak enyhítését célzó erőfeszítésekbe.

Jászberényben, az ottani Tanítóképző Főiskola tanárainak közreműködésével eddig két, úgynevezett munkaerőpiaci tréninget szerveztek. Az egy-egy egyhetes tréningen a résztvevők megvizsgálták az állásvesztés külső és személyes okait. A lelki támasz megtalálásával sokan eredeti szakmájukban találtak új lehetőségeket.

A svájciak a tréningek költségeit fedezik. A jászberényi

Tanítóképző Főiskola főigazgató-helyettese, Stanits Károly elmondta, hogy ők viszont a pedagógiai-pszichológiai előképzettségű trénerek képzésében vállalnának feladatot. Márciusban tartanak ilyen tréner-képzőt, amelyen a helyi munkaügyi központ munkatársait is felkészítik. Ám a KABA-alapítvány tevékenységi körébe szeretné bevonni a szakszervezeteket is, amelyek sokat tehetnek a munkahelyek megőrzéséért, valamint

egy-egy cégen belül részt vesznek a munkanélkülivé váló dolgozók gondjainak megoldásában.

Kiss Erika (FEB)

A gyakornokképzés időtartama 4 hónap. Várható időpontja 1993. május 5 - szeptember 5.

A program résztvevői elsősorban növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó családi parasztgazdaságban kerülnek elhelyezésre. Ingyenes szállás és teljes ellátás mellett havi 300 DM zsebpénzt kapnak. A kiutazás cso- protosan történik. Az utazási költség 50 százalékát a Földművelésügyi Minisztérium fizeti. A pályázatokat 1993. március 10-ig az FM Tolna megyei Földművelésügyi Hivatalhoz kell benyújtani (7100 Szekszárd, Mártírok tere 11-13. Telefon: 74/19-122).

A kompenzációs felárról

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény a mező- gazdasági tevékenységet végzők körében a különleges jogállást a kompenzációs felár érvényesítésének lehetőségét az 55. §-tól az 59. §-ig szabályozza.

Az alábbiakban tájékoztatjuk az érintetteket a kompenzációs felár érvényesítésének feltételeiről és módjáról:

A kompenzációs felár érvényesítésének egyik feltétele az, hogy a termékfelvásárló ÁFA alany legyen. A második feltétel, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végző e tevékenységére tekintettel nem választotta az ÁFA alanyiságot. A harmadik feltétel, hogy a jogosultak mezőgazdasági tevékenysége a törvény 13. §. 19. pontjában foglaltaknak is meg kell feleljen. (Mezőgazdasági tevékenységnek minősül saját előállítású termékek értékesítése, feltéve, hogy azt az adóalany nem kereskedelmi tevékenységként végzi, továbbá nem rendelkezik

nyílt árusítású bolttal, üzlettel, más, állandó, vagy ideiglenes elárusító hellyel.)

A felvásárló és a kompenzációs felárat érvényesítők (termelők) teendői:

— A felvásárló a részére teljesített értékesítésről bizonylatot (felvásárlási jegyet) bocsát ki, melyen rögzíti a termelő nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát.

— A termelő köteles a felvásárlóval közölni az értékesítési bizonylat (felvásárlási jegy) kiállításakor az aláírásával hitelesített nyilatkozatban a nevét, a címét, az adóigazgatási azonosító számát, továbbá azt, hogy az értékesítése megfelel a mezőgazdasági tevékenységi körnek.

a kompenzációt érvényesítő a nyilatkozattételi kötelezettségének a felvásárlási jegyen is eleget tehet.

— Az adószámmal nem rendelkező magánszemély esetében az adóigazgatási szám megegyezik a magán- személy személyi számával - ezt köteles a felvásárlóval közölni.

— Az adószámmal rendelkezők (tekintet nélkül arra, hogy milyen tevékenységgel kapcsolatban rendelkeznek adószámmal) az adóhivataltól igazolást kell kérjenek, mely igazolás bemutatásával az adószámot használhatják a kompenzációs felár igénybevételére.

— Az igazolás az adóalany-nyilvántartásban

rendszeresített adatlapon kérhető, mely átmenetileg az adóhivataltól (és kihelyezett ügyfélszolgálataitól), később a nyomtatványboltokban szerezhető be.

Felhívjuk azon vállalkozók (nem magánszemélyek és egyéni vállalkozók) figyelmét, melyeknek FE- AOR-kódja (0110-től

0201-ig) mezőgazdasági, hogy 1993. február 28-ig nyilatkozzanak arról, hogy tevékenységükkel kapcsolatosan élni kívánnak-e a kompenzációs felár érvényesítési jogukkal.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Szekszárd