Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-22 / 44. szám
6 KÉPÚJSÁG GAZDASÁG 1993. február 22. Privatizáció előtt az AGRAM Pillér a kárpótlási jegyeknek (Folytatás az 1. oldalról.) Az öntözőberendezések gyártása mellett, a cukorrépa betakarítási gépek helyett a sertéstenyésztéshez szükséges eszközöket vettük be. Ehhez társult még a perforált lemez és acélszelvények gyártása mely az összárbevétel felét meghaladta. — Ezután történt a névváltoztatás. — Igen, 87-ben, és ezzel azt akartuk jelképezni, hogy tevékenységünk megváltozott. 91-ben ismét váltásra kényszerültünk, mert a belföldi piac teljesen visszaesett, ezt csak tetézte a két német állam egyesítéséből adódóan mintegy 1500 tonna acélcső export meghiúsulása. 1990-ben a várdombi gyáregységünk kft.-vé alakult, magával vitte az öntözőberendezés profilját. A múlt év közepén pedig a perforált lemezgyártó bt. egy külföldi tőke részvételével kft.-vé alakult. — A kiválások hogyan érintették a vállalatot? — A szekszárdi és a gyönki kollektívára szűkültünk. A két gyáregységben 294 embert foglalkoztatunk. Két éve sikerült ismét elindítanunk az export-tevékenységünket, aminek az eredménye hamarosan jelentkezett: 91-ben 60 millió forint, 92-ben 93 millió, az idei évre pedig várhatóan 250 millió forint lesz az árbevételünk. — Milyen tevékenységgel sikerült ezt elérni? — A tevékenységünk 20 százalékát teszi ki a zártszekrény gyártás, másik 20 százalékát a sertéstenyésztéshez szükséges komplett rendszerek, a fiaztató rekesztől a komplett épületig. Ezen a területen a KA-HYB segítségével a keleti piacra is sikerült betörnünk. A fennmaradó részben meghatározó az export-tevékenységünk, építőipari állványokat, lakatos munkát szállítunk. A gyönki gyáregységünkben elsősorban műanyagajtókat és alumínium-radiátorokat készítünk, Szekszárdon pedig a fémbútorok és az alumíniumból készült ipari létrák jelentik a fő profilt. Ez utóbbit a múlt év utolsó felében kezdtük el gyártani, a licencet a német partnerünktől kaptuk, mégpedig termékvisszavásárlási kötelezettséggel. Fémbútoraink között gyerekbútorok, polcok, tv-asztal és franciaágy is szerepel. — Visszatérve a dolgozók létszámára, volt-e leépítés a vállalatnál? — Inkább átrendeződés, a termelő területen növeltük a kiszolgáló területet, csökkentettük a dolgozóink létszámát. A létraüzem létesítésével tulajdonképpen munkaerőfelvételre is kényszerülünk. A 294 emberből 8,5 százalék felsőfokú, 25 százalék pedig középfokú végzettségű, a fizikai dolgozók 62 százaléka szakmunkás. — Az AGRAM ma még állami vállalat, szóba került-e a privatizáció? — A múlt év tavaszán az Ipari Minisztérium lehetőséget biztosított világbanki finanszírozásból a vállalat átvilágítására. Ez egy angol cég irányításával októberben fejeződött be. Ennek alapján egy rövid lejáratú akciótervet állítottunk össze, melynek célja a privatizáció előkészítésé. Jelenleg a szakértő kiválasztásán dolgozunk, aki partnerünk lesz a feladatok végrehajtásában. Várhatóan július 1-től ez a vállalat már másik társasági formában fog majd működni. — Melyik gazdasági formát választják? — Mindegyiknek van előnye és hátránya is, ennek a kiválasztásában is számítunk a szakértő véleményére. Nálunk is, mint minden vállalatnál, a pénz és a piac alapvető tényező a jövőnket illetően, de addig is, míg ezek a kérdések rendeződnek, a kidolgozott stratégiánkat követve dolgozunk. A kárpótlásijegy-tulajdono- sok előreláthatólag március 16—ától jegyezhetik a Pillér Első Ingatlan Befektetési Alap befektetési jegyeit - tájékoztatott erről az alapkezelő Pru- dent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. illetékese. A Pillér alap Budapest belvárosában található irodaházakba fekteti tőkéjét: bérbe adja az irodákat, és a bérleti díjakból származó nyereséget fizeti ki hozamként a befekte- tésijegy-tulajdonosoknak. Ma már több értékpapír alap is létezik, viszont a Pillér lesz az első ingatlan befektetési alap Magyarországon. A befektetési jegyek megvásárlói nemcsak a hozamra szereznek jogosultságot, hanem az alap tulajdonában lévő tulajdontárgyakra is. Az ingatlanalap feloszlatása után az alap tulajdonában lévő ingatlant értékesítik, és az ebből származó bevételt szétosztják a befekte- tésijegy-tulajdonosok között. A Pillér befektetési alap zártkörű jegyzésssel jött létre. Az Állami Vagyonügynökség 3,2 milliárd forint névértékben, készpénzért lejegyezte a Pillér befektetési alap összes befektetési jegyét, és ezt követően az alap 3,2 milliárd forinAdórendőrség járőrózik Oroszországban Volt KGB-sekből, katonákból és rendőrökből álló, kellően felfegyverzett adórendőrség járőrözik a közeljövőtől Oroszországban, hogy segítsen az adóbehajtóknak munkájuk elvégzésében, illetve megállítsa a korrupciót - je- ' lentette az ITAR-TASZSZ. Az adószedővédők feladata, amelyeket törvényben is szabályoztak, többrétű lesz: normális munkakörülményeket kell teremteniük az adó- felügyelők számára, megvédeni őket a kétes elemek fenyegetéseitől és a fizikai erőszaktól, de hozzá kell járulniuk az adószerveken belül elharapódzó korrupció megelőzéséhez is. tért megvette az ÁVÜ kezelésében lévő nyolc belvárosi irodaházat. így most elvileg az ÁVÜ tulajdonában lévő befektetési jegyeket lehet majd megszerezni kárpótlási jegyért. A kárpótlásijegy-tulaj- donosok 3 darab 1000 forint címletértékű kárpótlási jegyért 4 darab 1000 forint névértékű befektetési jegyet jegyezhetnek. A március 16—i kibocsátáskor kétmilliárd forint értékű befektetési jegy lesz majd jegyezhető, a fennmaradó mennyiséget pedig 1993 második félévében kínálják majd fel jegyzésre. Az előzetes becslések szerint az alap a befektetési jegyek névértéke után 1993-ban 5, 1994-ben 9 százalékos hozamot fizet, ami azután évente egy-két százalékkal emelkedik, és 2003-ra eléri a 23 százalékot. Szintén az előzetes becslések alapján évi 10 százalékos áremelkedést feltételezve az alap felszámolása után a befektetők az eredeti befeketetésük több mint kétszeresére számíthatnak. Az alap befektetési jegyei bekerülnek a Budapesti Értéktőzsdére is, ahol a kialakuló árfolyamon bármikor értékesíthetők, illetve megvásárolhatók lesznek. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 12252 125,32 ausztrál dollár 58,64 59,88 belga frank (100) 253,48 258,14 dán korona 13,63 13,89 finn márka 14,55 14,95 francia frank 15,45 15,73 görög drachma (100) 38,83 39,67 holland forint 46,43 47,29 ír font 12737 129,97 japán yen (100) 7138 72,58 kanadai dollár 67,60 69,00 kuvaiti dinár 277,44 282,94 német márka 52,27 53,23 norvég korona 12,30 12,54 olasz líra (1000) 55,02 56,60 osztrák schilling (100) 743,31 756,91 portugál escudo (100) 57,00 58,10 spanyol peseta (100) 72,59 74,11 svájci frank 56,67 57,75 svéd korona 11,41 11,67 USA dollár 85,52 87,08 ECU (közös piac) 101,45 103,41 Mauthner Fotó: Ritzel Az alumíniumlétrák gyártása új, induló tevékenység Az Agrobank új konstrukciói Agrobank-csekk néven új, pénzkímélő fizetési módot vezet be a mezőgazdasági felvásárlók munkájának segítésére az Agrobank Rt. A pénzintézet egyúttal új hitelkonstrukciókat is biztosít a kukorica és a tavaszi árpa termelőinek - jelentette be Kunos Péter, az Agrobank Rt. elnökvezérigazgatója. Az Ágrobank-csekk névre szóló, előre fedezett csekk lesz, melynek kedvezményezettje kizárólag magánszemély lehet. Az csekkeket tartalmazó füzeteket a mezőgazdasági felvásárlók 10, 20, illetve 30 lapos változatban válthatják ki, egy-egy csekklap pedig 30 ezer forintos értékhatárig tölthető ki. Ennek megfelelően a szükséges fedezet 300, 600, illetve 900 ezer forint lesz. Az Agrobank-csekkeket a felvásárlók az ország mintegy 2600 postahivatalában, illetve a pénzintézet 50 fiókjában tudják majd beváltani. A postánál a kiállítást követő 8 napon belül válthatják be tulajdonosaik, ezután viszont fél évig már csak az Agrobank fiókjaiban. A kiállítás után fél évvel a csekk érvényét veszti. A pénzintézet vezetője szólt arról a két hitelkonstrukcióról is, mellyel a kukorica, illetve tavaszi árpa termelőket támogatják majd. Az Agrobank a kukorica termesztéséhez hektáranként 20 ezer forint, a tavaszi árpa termesztéséhez hektáronként 15 ezer forint kölcsönt nyújt a vállalkozásoknak, tsz-eknek, illetve ezzel foglalkozó vállalatoknak. A pénzintézet az egyes technológiai műveletek elvégzésének költségeit hitelezi meg számlák ellenében, a kölcsönt az értékesített termény árbevételéből fizetik vissza a hitelfelvevők. A konstrukciót két formában dolgozták ki: egyrészt olyan gazdálkodók számára, akik folyamatosan képesek a kamatok visszafizetésére, másrészt azoknak, akik csak a betakarítás után tudják a kamatokat törleszteni. A kukorica esetében a kölcsön első részletét, azaz a hektáronkénti 10 ezer forintot március 16-án vehetik fel az igénylők, a következő hektáronkénti 10 ezer forintos kölcsönt pecjig szeptember 15- én. A hitel ez év november 15-én jár le. A tavaszi árpa esetében március 16-án hektáronként 10 ezer forintot kapnak az igénybe vevők, július 15-én pedig további hektáronkénti 5 ezer forintot. Éves szinten a hitelek mintegy 30 százalékos kamatozásúak. Szélesedő dél-koreai - magyar gazdasági kapcsolatok Tavaly - a novemberi adatokat figyelembe véve - a dél-koreaiak magyarországi exportja 56 millió dollár értékű volt, a távol-keleti országba exportált magyar áruk értéke pedig mintegy 28 millió dollár. A diplomáciai kapcsolatok felvétele, 1989 óta a két ország közti kereskedelem dinamikusan nőtt. A jóval nagyobb fogyasztói piaccal rendelkező Lengyelország után 1992- ben Magyarország volt Dél- Korea legfontosabb keleteurópai gazdasági partnere - mondta Oh Young-Whan, a Dél-Koreai Nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A dél-koreai-magyar áruforgalom 1988-ban még csak 32 millió dollár értékű volt, 1991-ben viszont már elérte a 122 millió dollárt. Ebből a koreai behozatal 84 millió dollárt, a magyar kivitel 38 milió dollárt tett ki. 1991 második félévétől a koreai exportszint növekedése megállt. Ennek oka, hogy - a diplomáciai kapcsolatok felvétele után - a forgalom ekkor érte el a normális szintet. 1992-ben - novemberig - a távol-keletiek által behozott áruk túlnyomó része (68 százaléka) elektromos készülék és alkatrész volt, kisebb mértékben exportáltak autókat (6 százalék) és textilárut (16 százalék). A magyar export 1988 óta folyamatosan növekedett. 1988-ban még csak 11 millió dollár értékű volt, 1991-ben viszont már 37 millió dollár. A koreaiak főként a magyar gyógyszerek, gépek, mező- gazdasági cikkek, az acél- és más fémtermékek iránt érdeklődtek. A magyar termelők számára jó alkalmat kínál a dél-koreai bemutatkozásra az augusztus 7-től november 7-ig tartó taejoni Expo,93 - mondta Oh Young-Whan. Ez egyben az Expo ,96 előtti utolsó világ- kiállítás lesz, amelynek során fel kívánják hívni a világ figyelmét a budapesti expóra is. A magyarországi befektetések terén Dél-Koreát csak Japán előzte meg az ázsiai országok közül. Az eddigi összes befektetés értéke mintegy 37 millió dollár. Ennek túlnyomó része három nagy vegyes vállalatra- az MHB-Daewoo Bankra, a Samsung Electronics Magyar Rt.-re és a Pannon- Lucky Plastics Ltd.-re - koncentrálódott, de már működik négy kisebb vegyesvállalat is, és az élelmiszer- és az építőipar területén hamarosan újabb szerződések aláírása várható. Bankkölcsönök formájában is jelentős dél-koreai tőke került Magyarországra. A Magyar Nemzeti Banknak eddig nyújtott dél-koreai kölcsönök összege eléri a 250 millió dollárt. A magyar import előre- mozdítására 10 millió dolláros hitelt kapott a Magyar Külkereskedelmi Bank és az MHB-Daewoo Bank. Az utóbbi évek a tudományos-oktatási kooperáció területén is előrelépést hoztak. Tavaly márciusban nyílt meg a Budapesti Műszaki egyetemen a Magyar- Koreai Technikai Együttműködési Központ. Tavaly a központ két szemináriumot szponzorált, és március végén újabb szemináriumot indítanak el Balatonfüreden az atomenergia hasznosításáról. Tőke- és hitelinjekcióra várva Agrár-kölcsön vidéki bankoktól? Egyre sürgetőbben vetődik föl az igény: szükség volna a vidéki bankhálózat kialakítására. Mindennek külön nyo- matékot ad az a körülmény, hogy a Világbank külön hitelkerettel is kész egy ilyen pénzintézeti szervezet létrehozásának támogatására. A szakértők és az érintettek véleménye egybevág: az agrárhitel fontos lendítője lehet a mezőgazdaság folyamatos termelésének és az ágazat fejlődéséhez nélkülözhetetlen beruházások tető alá hozatalának. Érdemes azonban áttekinteni, mi az útja-módja, esetleg -akadálya a vidéki bankok létrejöttének. Szervezeti lépés, például új hálózat megteremtése, netán a meglévő hálózat átalakítása, vagyis a takarék- szövetkezetek profiljának módosítása kínálja a jó megoldást? De mérlegelni kell azt is, hogy az agrár hitelélet vérkeringésének megindulását mennyiben hátráltatják olyan tényezők, mint például a források elégtelensége, az agrár- termelés hosszabb ciklusaihoz nem igazodó hitel-feltételek, a hitelbiztosítékok nem kielégítő volta, a megtérülés biztosítékát adó értékesítési lehetőségek hiánya vagy például a földjelzálog hitelintézményének a hiánya. Nos, ha e tényezők az agrár-hitelezés gátjai, akkor megváltoztatásukat követően a meglévő bankok fiókhálózata és a takarékszövetkezeti hálózat versengésének eredményeként megszülethet a vidéki banki rendszer. E vetélkedésnek elsősorban az ügyfelek látnák hasznát - nem lenne tehát helyes a mezőgazdasági hitelezést valamelyik banktípus, bankforma monopóliumává tenni. A pénzintézeteknek maguknak kellene dönteniük: a gazdákhoz közelálló, speciális felkészültségű hálózat, sajátos információs rendszer költségei, szembesítve a kihelyezések várható biztonságával és hozamával arra adnak-e ösztönzést, hogy bevonuljanak, illetve bentmaradjanak vagy pedig kivonuljanak ebből az üzletágból? Az agrárhitelezés fogyatékosságaiban nem a hitelezés szervezeti formáinak kialakulatlansága a ludas, sokkal inkább az üzemeken kívüli számos piaci tényező, az üzemek gyönge alkalmazkodóképessége, a számos szervezeti és joghézag. A hitelezés megjavításához tehát önmagukban a szervezeti változások nem elegendőek. Az utóbbi években mind a hazai, mind a külföldi kereslet erősen csökkent, s ebben nemcsak a hazai jövedelmezőség kedvezőtlen alakulásának, hanem a hagyományos exportpiacok összeomlásának és az importnak is szerepe van. Vagyis nemcsak a keresleti, hanem a hazai agrárkínálati oldal - például a túlzott mértékű gabonatermelés - is okolható a negatív tendenciák érvényesüléséért. Ezek a piaci viszonyok nyomott értékesítési árakhoz vezettek, miközben a mező- gazdaság által vásárolt, költségként jelentkező ipari eredetű nyers- és üzemanyagok, gépek árai emelkedtek, azaz szélesebbre nyílt az agrárolló. Jól érzékelteti ezt, hogy 1970 és 1992 között az agrártermékek felvásárlási árindexe 296,1-re emelkedett, tehát nem egészen háromszorosára nőtt. Ugyanezen idő alatt viszont a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari termékek árindexe meghaladta a a 700-at! Ily módon az agrár ágazatban a nyereség is rendkívüli módon leszűkült, ami pedig mégis megmaradt, az a közvetítő kereskedelem zsebébe vándorolt. Mindebből az a következtetés adódik, »hogy csak átfogó agrártermelési és agrárpiaci koncepció részeként oldható meg eredményesen a mezőgazdaság tőke- és hitel ellátása. Bácskai Tamás Fcrenczy Europress
