Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

1993. január 4. MEGYEI KORKÉP iEPUJSAG 3 Egyre több az import cement A Tolna megyei fo­gyasztóvédelmi felügyelő­ség vizsgálata szerint az utóbbi időben egyre több importált - elsősorban szlovák gyártmányú - ce­ment került forgalomba a megye építőanyagot for­galmazó telepein. Az import cement meg­jelenésének oka többek között a hazai cement árá­nak az utóbbi években való nagyarányú emelke­dése. Az import áru árban versenyképes, és minő­ségben sem marad el a ha­zai cement mögött. A több mint tíz egység­ben, ahol a vizsgálat zaj­lott, a telepvezetők egyet­értettek abban, hogy az import cement megjele­nése valóban versenyt eredményezett, mert az import árut is forgalmazó telepeken a hazai gyártó, versenyezve a külföldivel, csökkentette árait. Bibliaismereti szabadegyetem Az apostolok cselekede­tei a témája a paksi műve­lődési ház bibliaismereti szabadegyetemének, melynek következő elő­adása ma délután 17 óra­kor lesz a művelődési ház nagy klubjában. A téma Pál és Barnabás első missziós útja, előadó Vida István dunakömlődi plébános. Tanulmányterv szennyvíz­tisztítóhoz Dunaföldvár önkor­mányzata új szennyvíz- tisztító telep építését, va­lamint a csatornahálózat kibővítését tervezi, s e cél­ból tanulmányterv elkészí­tésére kerül majd sor. A tanulmányterv elké­szítésének gondolata a vá­ros összevont rendezési terve módosításának kap­csán merült fel, többek kö­zött abból kiindulva, hogy a jelenlegi szennyvízelhe­lyezési mód nem felel meg az előírásoknak, és a ren­delkezésre álló közmű ka­pacitása is messze alulma­rad a városban keletkező szennyvíz mennyiségének. A tanulmányterv arra is lehetőséget ad majd, hogy a településszerkezeti és városrendezési szempon­tok érvényesüljenek. Gyermekek a környezet- védelemért A paksi II. számú általá­nos iskola 6. a osztálya je­lentkezett az európai lég- szennyezettségi program által meghirdetett pro- jectre, melyet a Norvég Természetvédelmi Társa­ság az angol „WATCH" szervezettel együttmű­ködve hirdetett meg Eu­rópa tizenkét országában. A paksi kisiskolások je­lentkezését elfogadták. A kerettantárgy jellegű program során a lég- szennyezés problémáival foglalkoznak, többek kö­zött a savas eső káros hatá­saival, illetve a felszíni ózonréteg jelentőségével. Az elvégzett feladatok segítségével a környezet- védelem jelentőségéről és fontosságáról nyerhetnek fogalmat az iskolások. A programban egyéb­ként Magyarországról 1030 csoport vesz részt. Hóval kezdődik az év (Folytatás az 1. oldalról.) hó eltávolítása ezáltal köny- nyebbé válik majd. Az alásó- zás a főutakon történik, az al­sóbbrendű utakon a veszélyes emelkedőkre illetve lejtőkre érdesítő anyagot szórnak a gépek, főként salakot és ho­mokot. Vasárnap este minden út járható állapotban volt Tolna megyében. A havazás főként Szekszár- don és a megyeszékhelytől délre fekvő területeken volt számottevő, a megye más tér­ségeiben inkább hószállingó­zás volt a jellemző. A hóréteg Dombóvár és Tamási körzeté­ben egy-két centiméter, Paks térségében egy centiméter, Szekszárd térségében, és a megyeszékhelytől délre pedig 5-8 centiméteres volt. A meteorológia előrejelzése szerint borult idő várható, a havazás folytatódik, hófúvás is kialakulhat. Emellett az elő­rejelzés hideget jósol, napköz­ben is mínuszok várhatók, te­hát aki útnak indul gépjármű-, vei, óvatosan vezessen. vm Fotó: ótós A hallássérültek állásajánlatokat várnak Dr. Tóth Rudolf a köztársasági megbí­zott területi hivata­lának főtanácsosa, s társadalmi megbíza­tásként a Hallássé­rültek Tolna Megyei Szervezetének tit­kári teendőit látja el. A szervezet tizenöt éve, 1977-ben ala­kult, s jelenleg száz rendes és 79 pártoló tagja van. A száz rendes tagból 37-en siketek, a többiek­nek különböző fokú hallássérülése van. — Miből és meny­nyiből gazdálkodnak? — Az országos szervezettől, vagy ahogy mi mondjuk, a központtól, ka­punk egy szerény költségvetést, amit lehetőségeink sze­rint ki tudunk pó­tolni. 1992-ben a me­gyei önkormányzat­tól 30 ezer forintot, Szekszárd önkor­mányzatától 20 ezer forintot, a Sárszeg áfésztől 15 ezer fo­rintot, a Népbolt rt-től, a Gyógyszer­tári Központtól és a Kisállattenyésztő Szövetkezettől 5-5 ezer forintot kap­tunk. A pénzünkből 10 ezer forintot az országos televí­zió-feliratozási program támogatá­sára ajánlottunk fel, 20 ezer forintot pe­dig a központunk­nak, egy mikrobusz vásárlására, amit a megyei szervezetek használhatnak majd. Öt, igencsak rászo­ruló tagunkat is ré­szesítettük egy kis pénzügyi segítség­ben. — Vannak fiatal tagjaik is? — Igen, s szá­mukra alakult meg az ifjúsági klub, mely minden hónap második péntekén tartja foglalkozásait itt Szekszárdon, a Mikes utca 1. szám alatt található II. számú idősek klubja helyiségében. Kö­szönet illeti Si­monná Váradi Zsu­zsát, a klub vezető­jét, aki nagyon lelke­sen szervezi ezeket a foglalkozásokat. Van a szövetség­nek futballcsapata is, mely idén a Pan­nónia Kupában harmadik helyezést ért el. — Mit tud nyúj­tani a szövetség tagjai számára? — Minden ta­gunk ingyen kapja a Hallássérültek Lap­ját, ezen kívül évente egyszer az ország bármely te­lepülésére, a vidé­kiek emellett évi hat alkalommal Szek- szárdra térítésmen­tesen utazhatnak. A szekszárdi sport- csarnok évi egy-két alkalomra rendelke­zésünkre bocsátja panorámás autóbu­szát, mellyel kirán­dulni mehetünk. Jog- és érdekvé­delmi szolgáltatá­sunk is van, nem konkrét ügyvédi feladatokra gondo­lok, inkább tanácsa­dást, útbaigazítást, kérvények, kérel­mek megfogalmazá­sát tudjuk vállalni. Hetente kétszer, kedden és csütörtö­kön van fogadónap, 8-10 óráig, a megyei önkormányzat épü­letében a 29. számú szobában. A szövet­ség évi tagdíja ren­des és pártoló (nem hallássérült) tagok­nak 240 forint, nyugdíjasoknak és tanulóknak pedig 120 forint. A szerve­zet várja a megyé­ben élő hallássérül­teket, jöjjenek, lépje­nek be hozzánk, sze­retettel várjuk a pár­toló tagokat is. — Mi a hallássé­rültek leggyakoribb problémája? — Erősen sújtja tagjainkat a munka- nélküliség. A leg­több munkahelyen az elsők között vol­tak, akiket leszáza­lékoltak, mondván, hogy így nem ma­radnak jövedelem nélkül. Ez igaz, de hogy csak egy kirívó példát említsek, van olyan tagunk, aki 18 éves koráig állami gondozott volt, on­nan kikerülve leszá­zalékolták, szociális otthonba utalták. Leéli az életét anél­kül, hogy dolgozott volna, és megáll­hatna a saját lábán. Várjuk ezért a mun­káltatók állásajánla­tait, amivel a leg­többet tudnának raj­tunk segíteni. Ven ter Marianna Leltár idején Parafenomének márpedig vannak Aki átlátott a borítékon jggggj g jgjgjgg ggg 4' gg■. , s g g Avagy hogyan tegyünk szert vásárlási utalványra Parafenoménok, mint azt Úri Geller példája is mutatja, vannak. Egy ilyen ismeretlen, a borítékon is átlátó „parafe- nomén" okozott kellemetlen meglepetést régi előfizetőnk­nek, Lovász Istvánnénak. A Varsádon lakó hölgy egyete­men tanuló lányának akart karácsonyi meglepetést sze­rezni, ösztöndíj kiegészítőként tíz darab 100 forintos ajándé­kutalványt adott fel ajánlva, levél kíséretében. Mindehhez idősebbik lánya is mellékelt pár üdvözlő sort húgának, ugyanabban a borítékban. Az ajánlott levelet annak rendje és módja szerint meg is kapta a címzett, csakhogy megfogyatkozva. A vásárlási utalványok és az édesanya er­ről értesítő levele hiányzott, csupán a nővér üdvözlő sorai érkeztek meg a diáklány cí­mére a kollégiumba. Olvasónk nem tudta ki­nyomozni, hogy hol tűntek el az utalványok, ki vette ki azo­kat a zárt borítékból. Annyi bizonyos, magyar parafeno- mén „könnyített" az általa túl súlyosnak ítélt borítékon, nem kis keserűséget okozva ezzel az édesanyának és a lányának. /. kováts Az év eleje egyben a leltáro­zások időszaka is. Tapasztal­hatták ezt azok a szekszárdi polgárok, akik karácsony, il­letve szüveszter után vásá­rolni akartak a megyeszékhely élelmiszerboltjaiban. Karácsony után legtöbben még csak azt tapasztalhatták, hogy az üzletekben alig van áru, üresen ásítoznak a pol­cok. Újév után aztán a boltok zöme zárva is maradt, látszott ez többek között azon is, hogy szombaton és vasárnap hosz- szú sorokban tolongott a nép a Bartina abc-ben. Rendben is lenne ez a do­log, leltározni muszáj, s kö­liekre számítanák, támasz­kodnék. Az alkotás minősé­gén. kell meghatározni, hogy mi kerüljün a nyilvánosság elé! — Egy-egy intzémény új vezetője gyakran hozza ma­gával saját ismerőseit, és a ré­gebben dolgozókat felváltja velük. — Ha ez kérdés lesz, akkor máris mondom, hogy nincse­nek ilyen terveim. Szerintem ez a kollektíva az évek során olyan szintű munkát végez, amit kár lenne megbontani. Nagy szükségem van min­denkire, mert kezdő vagyok ezen a téren. Sőt, a módszere­ket sem akarom változtam, mert ahogy fogadnak egy-egy szönhetően a kétkulcsos áfá­nak, át kell árazni minden cikket, ami eddig 0 kulcsos áfával működött, s ez sem kis munka. Az is igaz, hogy előre is be lehet okosan vásárolni, de hát az ember még messze nem tö­kéletes, valami mindig elfelej­tődik, váratlan vendégek ugorhatnak be, nem is szólva azokról a háztartásokról, ahol kisgyerekek vannak, akiknek friss tej, friss kenyér szüksé­geltetik. így aztán jó magyar szokás szerint tolongunk a boltban, s úgy vásárolunk, mintha a vi­lágvége készülődne. vem előadóművészt, avagy a kö­zönséget, annak sajátos han­gulata van. Ezért szeretnek ide járni az emberek. Ez csak fejleszteni kell, ha lehet. Ak­kor még otthonosabbá válik itt minden. Erre is vannak elkép­zeléseim, csak a formát kell hozzá megteremteni. — Mi lesz az első olyan rendezvény, ami már az el­képzeléseid, terveid szerint lesz? — Pár hónapig minden a régi menetrendhez igazodik. Decemberben derült ki, hogy megkapom ezt az állást, így erre az esztendőre nem tud­tam tervezni. Úgy érzem, a je­lenlegi kollégáimmal sikerül majd megoldani közösen az elképzeléseinket, amelyekben - hangsúlyozom - a jó minő­ségű alkotások, művek bemu­tatása a cél. * Baky Péter minőséget szá- monkérő egyéniségét alkotá­sai tükrében már korábban megismerhettük. Érdekes volna a másik öt, esetleg nyolc pályázóval is találkozni, hal­lani elképzeléseikről, ame­lyekkel öregbíteni szándékoz­tak az egykori zsinagóga épü­letének, a mai Művészetek Háza jó hírnevét. Decsi Kiss János Szekszárd, Művészetek Háza Új minőség - régi módszerekkel Interjú Baky Péter igazgatóval (Folytatás az 1. oldalról) — Tolna megyéhez való kötődésed fogorvos feleséged révén teremtődött. Először Magyarkesziből jeleztük, hogy él ott egy festőművész, később Zomba vállalta büsz­kén jelenléteteket. Aztán az 1980-as évek közepétől Szek­szárdon telepedett le a család. Itt már aktívabban kapcsolód­tál a megye művészeti életébe. Milyen viszony alkuit ki a Művészetek Házával? — Néha eljártam a rendez­vényeire, de konkrét kapcso­latom nem volt. — Mi motivált, hogy meg­pályázd az igazgatói állást, mit fogalmaztál terveid kö­zött? — A szekszárdi Művésze­tek Házát szigorúan a művé­szetek házának tekintem. Ezt a szerepet eddig jól betöltötte. A sokrétű kapcsolatot, amit Méry Éva megteremtett, to­vább szeretném mélyíteni a művészekkel és a közönséggel egyaránt. Azt tervezem, hogy a ház más intézményekkel vagy önmaga is olyancsúcs- produkciókat hajtson végre, ami két-három évenként nem­zetközi jelleggel ismétlődik. Legyen ez a zene vagy a képző- és iparművészet terén. Úgy gondolom, megbecsülést jelenthet a háznak éppen úgy mint Szekszárdnak. A kortárs művészetet és művészeket sa­játos módon szeretném bemu­tatni a város közönségének. Egy-egy művészeti aukciót is képzelek. Tulajdonképpen ez motivált a pályázat megírásá­ban. Természetesen ott részle­tesen kifejtettem elképzelése­imet. — Festmőművészként, de az utóbbi időben a tanító­képző főiskola tanáraként is sokan ismertek. Ez utóbbi ál­lást most feladtad. Nem tekin­tetted igazán hivatásodnak a tanítást: — Nagy örömmel és szere­tettel tanítottam, de nem érez­tem valódi hivatásomnak. Az elképzeléseimmel gyakran fa­lakba ütköztem. így nem oko­zott megrázkódtatást a pálya elhagyása. A művészet szere- tete emeli hivatássá a mostani lehetőséget, hogy itt dolgoz­hatok. — A kortárs képzőművé­szek otthonává kívánod tenni ezt a házat. A megyén belül élő művészekre számítasz-e? Gyakran lehetett hallani, hogy nem szponzorálták kellően őket! — Ez így igaz. Inkább sza­vaztak bizalmat fővárosi mű­vészeknek, mint a helybeliek­nek. Csak példának említem a közutálatnak örvendő „kilátói szobrot". Abból a pénzből tíz évig lehetett volna mene­dzselni a megyei művészeket. Szeretnék számukra több le­hetőséget biztosítani. Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy csak ők kapnak helyet. Olyan művészetek és mű­vészcsoportokat akarok be­mutatni, akiket a szekszárdi közönség kevésbé ismer. — Akkor ez nem jelenti azt, hogy ismét megyén kívüliek jelennek meg? — A művészetet nem lehet belteljesen megoldani. Az itt élő művészek nem tudják fel­vonultatni azt a színes és szé­les skálát, amit a mai zene és képzőművészet jelent. Buta­ság kenne ha csupán a helybe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom