Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-24 / 303. szám
6 KÉPÚJSÁG KARÁCSONYI MAGAZIN 1992. december 24. • • Ökumenikus naptár December 24. Csütörtök. Köznap. Napi igék: Kát: 2 Sám 7,1-5.8-11.16. Zsolt 88. Lk 1,67-79. Ref: Ez 36,20-38. Lk 2,1. EV: Lk 2,1-14. Őrt: Tit 1,5-2,1. Lk 20,9-18. A katolikus naptárban Ádám és Éva emlékezete. Mint az emberiség ősszülői, Isten iránti engedetlenségük miatt kiestek Isten kegyelméből, a Sátán uralma alá kerültek és magukkal rántották az egész emberiséget is, mert bűnük és következménye minden leszármazottjukra átszáll. Jézus éppen azért testesült meg, hogy a bűn rabságából megváltsa az emberiséget. A hagyomány szerint az ősszülők megbánták bűnüket, bocsánatot nyertek, így helyet kaphattak a szentek naptárában. A református és az evangélikus naptárban Ádám és Éva napja. Az ortodox egyházban karácsony előünnepe és Szent Eugénia és Klaudia vértanúnők napja. December 25. Péntek. Karácsony. Napi igék: Kát: íz 52,7-10. Zsolt 79. Zsid 1,1-6. Jn 1,1-18. Ref: Ez 37,1-14. Lk 2,8-14. Ev: Lk 2,15-20. Tit 3,4-7. Or: Tit 1,15-10. Lk 20,19-26. A keresztény egyházakban Jézus Krisztus születésének ünnepe. Jézus születését a IV. századtól üli meg az egyház. É napon a katolikus egyházban három misét tartanak: az éjféli misén a betlehemi barlangban megszületett kisdedet imádják, a hajnali misén a Jézus imádására siető pásztorokra emlékeznek („pásztorok miséje"), a délelőtti ünnepi mise a kisdedben Isten egyszülött Fiát, a világ urát köszönti, aki előtt az egész világ hódolni tartozik. A karácsonyi liturgiát a fény hatja át: a ragyogóan kivilágított templom fénye Krsiztus szimbóluma, aki a világ világossága, az üdvösség napja, akinek felkeltével új korszak kezdődött az emberiség történelmében. A zsinagógái naptárban hanukka 6. napja. December 26. Szombat. Karácsony 2. napja. Napi igék: Kát: ApCsel 6,8-10. 7.54-60. Zsolt 30. Mt 10,17-22. Ref: Ez 37,15-28. Lk 2,15-20. Ev: Mt 10,16-22. ApCsel 6,8-15. Őrt: Efel 1,16-23. Lk 12,32-40: A katolikus naptárban Szent István vértanú ünnepe. Jézus eltávozása után az apostolok segítője volt az evangélium terjesztésében és a jótékonykodásban. Krisztusban való hite miatt megkövezték. Miközben dobálták rá a köveket, ő imádkozott kivégzőiért. Az ortodox egyházban Isten Szülőjének főünnepe. A zsinagógái naptárban hanukka 7. napja. December 27. Karácsony utáni vasárnap. Napi igék: Kát: Sir 3,3-7. 14-17. Zsolt 127. Kol 3,12-21. Mt 2,13-15. 19-23. Ref: Ez 38. Zsolt 125. Ev: Lk 2,22-40. Zsolt 2. Őrt: Kol 1.12- 18. Lk 14,16-24. A katolikus naptárban karácsony nyolcadolásának 3. napja és a Szent Család ünnepe. Az ünnepet XIII. Leó pápa vezette be a múlt század végén, mert úgy látta, hogy a modem családok közül sok válságba került. A szent család - József, Mária és Jézus - mintája lehet a mai keresztény családoknak is. - Ugyanezen a napon emlékezik meg az egyház Szent János apostolról és evangélistáról, Jézus legkedvesebb tanítványáról, akire a kereszten rábízta anyját, Máriát. A református és az evangélikus naptárban János napja. Az ortodox egyházban Szent István első vértanú napja. A zsinagógái naptárban hanukka 8. napja. December 28. Hétfő. Köznap. Napi igék: Kát: ljn 1,5-2,2. Zsolt 123. Mt 2,13-18. Ref: Ez 39. Lk 2,21-40. Ev: Mt 2.13- 18. Lk 2,21-24. Őrt: Zsid 3,5-11.17-19. Lk 20,27-44. A katolikus naptárban karácsony nyolcadának 4. napja és az aprószentek ünnepe. Heródes király, amikor értesült Jézus születéséről, trónját féltve tőle, 2 éves korig, kivégeztette a bethelemi kisdedeket, hogy biztosan elpusztítsa a gyermek Jézust. Az V. század óta ünnepük meg őket mint vértanúkat, akik Krisztus helyett haltak meg, ilymódon „vérkeresztségben" részesültek és üdvözültek. A református és az evangélikus naptárban Kamilla napja. Az ortodox egyházban 20.000 nikomédiai szent vértanú napja. December 29. Kedd. Köznap. Napi igék: Kát: ljn 2,3-11. Zsolt 95. Lk 2,22-35. Ref: Ez 40,1-27. Lk 2,41-52. Ev: Jn 3,16-21. Lk 2,29-35. Őrt: Zsid 4,1-13. Lk 21,12-19. A katoükus naptárban karácsony nyolcadának 5. napja és Becket Szent Tamás püspök és vértanú (+1170) emléknapja. Előbb Henrik angol király kancellárja, majd Can- tenbury érseke volt. Amikor a király beavatkozott az egyház ügyeibe, Tamás szembeszállt vele, ezért száműzetésbe kényszerült. Hat évi számkivetés után visszatért városába. A király istentisztelet közben a székesegyházban megölette. A református naptárban Tamás, az evangélikus naptárban Dávid napja. Az ortodox egyházban 14.000 szent gyermekvértanú napja. December 30. Szerda. Köznap. Napi igék: Kát: ljn 2, 12-17. Zsolt 95. Lk 2,36-40. Ref: Ez 40,28-49. Lk 3,1-9. Ev: ljn 3,1-6. Lk 2,36-40. Őrt: Zsid 5,11-6,8. Lk 21,5-7.10-11. A katoükus naptárban karácsony nyolcadának 6. napja és Szent Dávid király emlékezete. Izrael második királya, próféta és zsoltárszerző. Az ő családjából származott Jézus. A református és az evangéükus naptárban Dávid napja. Az ortodox egyházban Szent Anyszia vértanúnő napja. December 31. Csütörtök. Köznap. Napi igék: Kát: ljn 2,18-21. Zsolt 95. Jn 1,1-18. Ref: Ez 41. Lk 3,10-20. Ev: Lk 12,35-40. Róm 8,31-39. Őrt: Zsid 7,1-6. Lk 21,28-33. A katoükus naptárban karácsony nyolcadának 7. napja és I. Szent Szilveszter pápa (+355) emlékezete. Az ő pápasága alatt szűntek meg a keresztényüldözések, az egyház előjött a katakombákból és rohamos virágzásnak indult. Ekkor ülésezett az első egyetemes zsinat, ekkor épült a Szent Péter és a Szent Pál bazilika. Ő az első nem-vértanú szentek egyike. A református és az evangéükus naptárban Szilveszter napja. Az ortodox egyházban Szentéletű Melánia napja. (A karácsonyi ünnepkör vége.) Nyelvek, melyek gazdagítják egymást Amit a szlovákok és a románok a magyaroktól sajátítottak el Dr. Décsy Gyula nem tartja rokonoknak a sumérokat Dr. Décsy Gyula, aki nemrég tartott előadást a szekszárdi tanítóképző főiskolán, a vele készített interjú kezdetén előrebocsátotta: nem tudja, hogy életútja különleges, avagy inkább tipikus. Az mindenesetre biztos, hogy kisebbfajta regénynek is beillő az a pálya, amit eddig bejárt a professzor úr. A Felvidéken született, s az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1943-ban. Majd az egyetemi évek következtek, Budapesten, illetve Pozsonyban, egészen az 1947-es kitelepítésig. Décsy Gyula a szüleivel együtt Mözsre került, ahol két évig lakott. Tanulmányait mindenesetre tovább folytatta, a tudományok kandidátusa lett a szláv nyelvekből. 1956-ban elhagyta Magyarországot, a göttingai, majd a hamburgi egyetemen talál magának állást. Két évtizedes németországi tartózkodás után átköltözött az Egyesült Államokba, az indianai egyetem meghívására. Jelenleg is ott oktat, az ural-altáji országos nyelvi központ vezetője. — Professzor úr! Miért fontos az Egyesült Államok számára az uráli nyelvcsalád? Csak nem azért, mert a magyar nyelv is innen eredeztethető? — Amerika számára a látszat ellenére minden fontos. Kiváltképp Európa és Ázsia, azaz összefoglaló elnevezéssel Eurázsia. Eurázsia kultúrájának lényeges része az uráli, ezen belül a finnugor nyelvcsalád. A Jenyiszej és a Duna folyók között hatalmas területen beszélik ezeket a nyelveket, igaz, más népek, főként szlávok is laknak errefelé. — A magyar nyelv mennyiben tekinthető jelentősnek ebben a régióban? — Nemcsak ebben a régióban, hanem szélesebb értelemben is jelentős. Hadd említsek egy érdekes adalékot: a legnépesebb, legtöbb ember által beszélt nyelvek háromezres listáján a magyar a negyvenhetedik. — Korábban is ilyen előkelő helyen szerepelt? — A középkorban a magyar még fontosabb lehetett, mint manapság. Bizonyíték erre Calipinus szótára, melybe a közép-európai nyelvek közül a magyaron kívül csak a lengyel és a cseh került be. — A körülöttünk élő nemzetekre milyen hatást gyakorolt a magyar nyelv? — A szlovák nyelv hangta- nilag meglehetősen hasonult a magyarhoz, ez kimutatható az úgynevezett ejtésbázis esetében. Ugyanez vonatkozik a szerbhorvát nyelvre is. Az erdélyi román nyelvben pedig százszámra találhatók magyar jövevényszavak. A román, de ugyanígy a szlovák költözködő pásztorkodás terminológiája egyértelműen magyar jellegű. — S vajon a környező nemzetek mennyiben gazdagították a magyar nyelvet? — Minden hatás kétirányú, ebből következik, hogy a magyar nyelvben is fellelhetők szlovák avagy szerbhorvát jövevényszavak. Ám ha meny- nyiségileg összevetjük az eredményt, akkor kiviláglik a magyar nyelv sokkal erősebb hatása. Ezzel persze egyáltalán nem .valami kultúrfölény elméletet akarok kreálni, mindössze erre az érdekes jelenségre kívánom felhívni a figyelmet. — Egy évtizeddel ezelőtt szinte nap mint nap lehetett hallani az állítólagos sumér-magyar nyelvrokonságról. Ön miként ítéli meg ezt a kérdést? — Nos, én nem tudom megcáfolni azt, ami nincs bebizonyítva. Mert az nem bizonyíték, ha valaki összeszed háromszáz hasonló szót a su- mérból és a magyarból. Ez ugyanis inkább azt jelentheti, hogy ez a két nyelv nem rokona egymáshoz. Bárczy Géza professzor mondta egyszer, hogy nincs olyan két nyelv a világon, melyből egy gyakorlott nyelvész ne lenne képes néhány óra alatt háromszáz hasonló formájú és jelentésű hangsort kiemelni. Ebből következik, hogy nem a feltűnő hasonlóságok, hanem a szabályos eltérések rendszere bizonyíthatja az igazi nyelvrokonságot. Á magyar ház és a német haus szavakból például a magyar-német nyelvrokonságra lehetne következtetni. A különbség akkor válik nyilvánvalóvá, ha az ősgermán husu, illetve a finnugor kota szavakat hasonlítjuk össze. — Ön bizonyára sok véleményt hallott a magyarról. A külföldiek szépnek találják ezt a nyelvet? — Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Vannak emberek, akiknek tetszik a magyar nyelv, ide tartoznak például a finnek, akik ugyanazt az ejtésbázist használják, mint mi. Egyébként bármelyik nyelv nevezhető szépnek vagy kevésbé szépnek, nehéznek vagy könnyűnek. Szeri Árpád Fotó: Ótós Réka / Dr. Ery Márton emlékezete Holnap, december 25-én lesz 55 éve, hogy 73. életévében Budapesten hirtelen elhunyt dr. Éry Márton, Tolna vármegye nyugalmazott alispánja, törvényhatósági bizottságának örökös tagja, volt országgyűlési képviselő, a Vármegyék és a Városok Országos Mentőegyesületének ügyvezető alelnöke, Szekszárd megyeszékhely, Bölcske, Dombóvár, Döbrököz, Duna- földvár, Gyulaj, Nagykónyi, Szakcs települések díszpolgára. December 28-án temették el a szekszárdi alsóvárosi temetőben a város által adományozott díszsírhelyre. A temetésen Döbrököz község lakosságát dr. Vicze Máté István és Gödön György képviselték, akik - többek között - az ősi döbröközi földből vitt rögökkel tisztelték meg a nagynevű, tiszteletreméltó földijük sírját. Dr. Éry Márton 1865. október 15-én született Döbrökö- zön, az ottani harangozó és takácsmester fiaként. Elemi iskoláit helyben végezte, melynek során felfigyeltek a talpraesett fiú tehetségére. Ennek alapján Bencze István döbröközi plébános támogatta abban, hogy továbbtanulhasson a Pécsi Cisztercita Gimnáziumban. Az érettségi sikeres letétele után pedig felvették a Pécsi Püspöki Jogakadémiára. Ennek eredményes elvégzése után, 1891-ben a kolozsvári tudományegyetem jogi karán megszerezte a jogi doktori oklevelet és címet. Ezt követően rövid ideig Erdélyben, a Ma- ros-Torda vármegyei köz- igazgatásban dolgozott, 1892-től pedig szülőföldjén, a Tolna vármegyei közigazgatásban. Először gyakornokként kezdte, majd aljegyzőként, másodfőjegyzőként, főjegyzőként, alispánhelyettes- ként és 1922-től alispánként folytatta vármegyei szolgálatát. Intézkedéseiben kitűnt határozottságával és jóindulatával. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor jogellenesen elbocsátották az állásából, majd annak bukása után, 1919. augusztus első napjaiban visz- szahelyezték abba és agilisán résztvett a korábbi közigazgatási rendszer visszaállításában és működtetésében. 1922-23-ban miniszterális szinten eljárt annak érdekében, hogy ne szüntessék meg a dombóvári főgimnáziumot, melynek nagy szerepe volt a Dombóvár környéki ifjúság oktatásában. 1926-ban - egységpárti programmal - országgyűlési képviselővé választották a dombóvári választókerületben. Magas beosztásaiban sem feledkezett meg soha a szülőfalujáról, támogatta annak fejlődést. Jelentős szerepe volt abban, hogy ártézi kutat, kö- vesutat és iskolát építettek Döbröközön. Támogatta a Dombóvár-Döbrököz-Kurd településeket összekötő kövesút megépítését is. A vármegye más településein is segítette a helyi viszonyok pozitív irányú fejlődését. Ennek is köszönhette, hogy az említett településeken díszpolgárrá választották. A döbröközi Gödön György versben foglalta össze Döbröközzel kapcsolatos érdemeit. A verset Márton-napi köszöntő címmel röviddel halála előtt megküldték neki Budapestre, aminek nagyon megörült. Döbrököznek és Tolna vármegyének egyaránt javára vált, hogy a tehetséges Éry Márton az ismeretlenségből és az alacsony szintű társadalmi életviszonyokból felküzdötte magát a vármegye magasrangú vezetői közé, továbbá az Országházba és minden szolgálati helyén jól megállta a helyét. Dr. Gelencsér Gyula ZÚZMARA
