Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám

10 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. december 12. Pecabottal Nagy fogások Nem panaszkodhatnak a pecások: az elmúlt hetekben, hónapokban jónéhányszor melléjük szegődött a szeren­cse. Szaklapjuk, a Magyar Horgász szerkesztősége - do­kumentált, hiteles bejelenté­sek alapján - folyamatosan vezeti a rekordlistákat, ame­lyekből kitűnik, hogy ez év­ben is bőven akadtak nagy fo­gások. A pontyozók számára a ráckevei Duna szigetbecsei szakasza bizonyult a legjobb „vadászmezőnek". Volt olyan horgász, aki ezen a részen két hónap alatt hat darab egyen­ként 10 kilónál nagyobb súlyú potykát emelt ki a vízből. (Amúgy mellékesen kifogott 2 mázsányi amurt is - 7 kilós át­lagsúlyban.) Érdekesség, hogy minden zsákmánya kukori­cára harapott rá. Előkelő helyre került a hor­gászkrónikában Balatonbog- lár, ahol egy 21 kiló 15 dekás hal került horogra. Külön ér­dekesség, hogy „személyé­ben" alighanem a magyar tenger egyik korelnöke mon­dott búcsút a Balatonnak: a pikkelyén levő évgyűrűk ta­núsága szerint 11 évet élt meg, ami a pontyok világában ma­tuzsálemi kornak számít. A pecások „Oscar-díjára", az Aranyhorogra egy rába- menti horgász pályázhat jó eséllyel. Még februárban, kö­tésig vízben gázolva kereke­dett felül egy csaknem 13 és félkilós ponttyal vívott harc­ban, méghozzá könnyű-fegy­verzettel: 2 kiló szakítószi­lárdságú zsinórral és félcenti­nél is kisebb horoggal. Horgász-berkekben vizeink legelőkelőbb, legelegánsabb lakójának a fogassüllőt tartják. (Az a mondás járja, hogy csak frakkban vagy szmokingban szabadna horgászni rá ...) Pár évvel ezelőtt az élő Dunából emelték ki legnagyobb, 14 ki­lós példányát - s ez a rekord máig is él. Ám a Balatonból és a Velencei tóból ez évben már 10 kilónál nagyobb nemes ra­gadozókat fogtak ki, a csúcs­döntés tehát nem kilátástalan. A legmagasabb súlycso­portba a harcsák tartoznak - termetesebb példányaik néha mázsányira is megnőnek. Roppant erejük félelmetes el­lenféllé avatja őket, ezért csak nagyon erős felszerelésekkel, éjszaka, csónakból akasztanak bajszot velük a horgászok. Noha hagyományosan a Tisza és a Kőrösök vize a kedvenc lakhelyük, az idén a Vajai őstó volt a nagy fogások színtere: két hónap alatt hét, egyenként 35-50 kiló közötti harcsa ke­rült partra. Közülük hármat egy napon belül egyazon hor­gász fogott ki. Virág A kroton A szekszárdi műszergyár kertészetében Átal Andrásné és Arató Lajos keze munkája nyomán az üvegházban többszáz fajta virág pompá­zik. Közülük is a Codiaeum Variegatum „Pictum"-ot, a kroton-t, Átal Andrásné, Ibo­lya mutatja be. A kroton a fényigényes, napos helyet kedveli leginkább, ott fejlő­dik a legszebben. Vízigényes, és egyben páraigényes nö­vény is. Alulról kell öntözni szobahőmérsékletű vízzel, és nem baj ha víz áll a tálkában. Ajánlott azonban, hogy egy hét alatt egy-két napig üresen maradjon. így elősegítjük a gyökér levegőztetését. Á tál­kába, hogy a pára kellőkép­pen biztosítva legyen, tehe­tünk sódert vagy gyöngyka­vicsot. Kedveli a tápanyag­ban gazdag földet, de meglo­csolhatjuk kéthetene tápol­dattal is, a növény meghálálja azt. Rendkívül érzékeny a hi­deg, huzatosa levegőre, ezért ettől óvni kell. Betegségei gyakorlatilag nincsenek. Ha a virágnál valamiféle fejlő­dési rendellenességet tapasz­talni, az csak kezelési hibából adódhat. Vigyázni kell, hogy 16 Celsius fok alatti helyi­ségbe ne tegyük a növényt, mert lehullanak a levelei. Szaporítani hajtásdugvá­nyokról lehet, de otthon ne kísérletezzünk vele, mert nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek. (p-t) A mellfekvenc árulkodik Madarat tolláról, férfiembert nyakkendőjéről... Az elegáns öltözék elma­radhatatlan darabja, a nyak­kendő mintegy 350 évvel ez­előtt tűnt fel a divat egén. A tréfáskedvű nyelvújítók által nyaktekerészeti mellfekvenc- nek keresztelt ruhatartozékkal - miként a divat-történészek tudni vélik - mi magyarok ajándékoztuk meg az emberiséget. Richelieu bíbo­ros könnyű lovasságának mintegy 2.000 magyar huszár is tagja volt, s nyalka honfitár­saink egyenruháját egészítette ki az akkor újdonságszámba menő nyakravaló. Ma már a férfiöltözék lege­gyénibb darabjaként tartják számon a nyakkendőt, amely számtalan szín-, hossz- és formaváltozatban hódít szerte a világon. De nemcsak „öltöz­tet", hanem árulkodik is. A divatpszichológusok ugyanis határozottan állítják: abból, hogy ki milyen nyakkendőt visel, az illető sokféle jellemző tulajdonságára lehet követ­keztetni. Szerintük például a bohém művészlelkek többnyire nem az inggallér alá bujtatott, ha­nem a szinte sálként viselt nyakkendőket kedvelik. A hi­bátlan megjelenésre sokat adó, pedáns gavallérok többsége a csokornyakkendő híve. A vi­dám, örökifjú férfiak körében a cipőpertlire emlékeztető „zsinegnyakkendő" (amit az olaszok találóan spagetti-ken­dőnek hívnak) a népszerű. A hosszú - s jobbára szolid, sötét színrányalatú - nyakravalók viselői általában hagyomány­tisztelők, sőt konzervatívak. Akik gumipánttal fölerősít­hető, előrekötött mellfekven- ceket hordanak, azokat nem­csak az öltözködésben, hanem általában is a lezserség, a tra­díciók iránti közömbösség jel­lemzi. Leghatásosabb a személyes példa. Bodrogi Gyula, a cso­kornyakkendő első számú hazai propagátora. (FEB fotó) Fekete nadálytö, cickafark, apróbojtorján ... Új készítmények fölfekvés ellen A bőr fölfekvéseit megelőző és a kialakult sebeket gyógyító új készítmény került a pati­kákba és fitotékákba. A Medif- leur magyar szabadalom, megalkotója Bíró Csilla gyógyszerész, kutatásvezető. A beteg, idős emberek réme, a fölfekvés főként akkor következik be, amikor a be­tegséget kísérő magas láz nyomán megerősödik a verí­tékképződés. Emiatt a bőr nem tud megfelelően léle­gezni, romlik védekezőképes­sége, felpuhul és kisebesedik - mondja a feltaláló. Az általam kifejlesztett Medifleur gél mintegy filmhártyaként rási­mul a bőrre, meggátolja az iz- zadságcseppek behatolását, de nem tömi el a pólusokat, így a bőrfelület szabadon léle­gezhet. A védő, nyugtató és regeneráló készítmény tar­talmaz egyebek köztöt seb- gyógyulást serkentő ka­milla-kivonatot és számos más gyógynövényt. Fontos alkotó eleme például a fekete nadálytö télen szedett gyö­kere, azután a csalán, az apró­bojtorján, nyírfakéreg kivonat és a cickafark. A sebgyógyító hatás az alkotóelemek kikísér­letezett összetételének kö­szönhető. Kórházakban, utó­kezelő osztályokon, ahol a ké­szítményt eddig kipróbálták, a betegek és az orvosok egya­ránt nagyon kedvező tapasz­talatokról adtak számot.-szóma­Ferenczy-Europress A pedagógia hétköznapjai Gyermeki kudarcélmények - szülői válaszok Gondokkal teli mai vilá­gunkban is igaz a pedagógia régi megállapítása, hogy a gyermek boldogsága - termé­szetes állapot. Kérdés azon­ban, hogy a kicsinyek számára idillikus helyzet meddig és hogyan őrizhető meg. A kör­nyezet ugyanis akaratlanul is fölsebzi az apróságok körüli védőburkot, s a boldogság kék madara gyorsan elröppen. A gyerekeket általában első „munkahelyükön", a bölcső­dében, az óvodában érik a kezdeti, mélyebb nyomot ha­gyó kudarcok. Az új életfor­mával járó sokféle kötöttség, az alkalmazkodás kényszere, a korlátok közé szorított játék mind-mind sajátos megpró­báltatás. A látszólag ártalmat­lan helyzetek (közös alvás, tisztálkodás, evés), a társak­hoz fűződő kapcsolat kialakí­tása szintén sok buktatót rejt magában. Egy véletlenül elej­tett tányér, egy csúfolódó megjegyzés, vagy lerombolt játékvár nehezen kiheverhető fiaskó számukra. Nagyon fontos, hogy a szü­lőket ne érje váratlanul ez az életszakasz, s már csemetéjük első kudarcait is észrevegyék. Tudnivaló, hogy a kezdeti ne­hézségek még ideig-óráig csak a gyerek kedvét szegik. A so­rozatos sikertelenségek, sé­relmek azonban már ellenke­zést, sőt ellenállást váltanak ki a felnőttek, a szülők akaratá­val szemben. A még mélyebb nyomokat hagyó kudarcokra pedig már a gyerek agresszi­vitása, állandósuló idegessége és nyugtalansága figyelmez­tet. Nagy hiba volna, ha ezekre a jelenségekre a szülők vala­miféle „szeretet-megvonás- sal", ridegséggel reagálnának. Az sem szerencsés, ha a kö­zömbös „be nem avatkozás" módszeréhez folyamodnak. Ez is, az is lazítja a jórészt ér­zelmeken alapuló gyer­mek-szülő kapcsolatot, s könnyen befelé fordulóvá, együttműködésre képtelenné teszi a gyereket. Jobb eredményt ígér, ha a felnőtt családtagok megpró­bálják a kudarcélmények ha­tását ellensúlyozni. Persze nem pátyolgatásra, agyonvi- gasztalásra és agyba-Tőbe dí- csérgetésre van szükség, ha­nem a gyermeki önbizalom erősítésére. Dicsérjük azért, amit ügyesen, jól csinál, s egy időre vegyük takarékra az apai-anyai szigort, ha rosszal­kodik. Az ideges, hisztérikus, nyugtalan állapot oldását fel­tétlenül megkönnyíti a biza­lomteli, jó szó. Már az óvo­dáskorú kisfiúval, kislányai is lehet és kell időnként komoly, afféle „felnőtt" beszélgetést folytatni. A napi történések­ről, örömökről-gondokról be­szélgetve azután szót ejthe­tünk egy-egy óvodai, játszó­téri rossz élmény, balsiker okairól is, elkerülésének mód­jairól is. A kudarcok ütötte sebek gyógyulását úgy is gyorsíthat­juk, ha csitítjuk a gyermeki indulatokat, s türelemmel megmagyarázzuk, hogy egy-egy vélt vagy valós sére­lem miatt oktalanság túl sokat keseregni. A szülők gyermek­korából felidézett, ma már fa­lán mosolyogtató kudarc-él­mények, a személyes példák szintén gyógyító lelki kúrát je­lenthetnek a kicsiknek. S „gyógyultan" önmaguktól is arra hajlanak majd, hogy megnyíljanak a világ előtt, ne pedig elbújjanak előle. Dr. Kecsmár Ilona Ferenczy Europress CSAHOLÓ Tények és tervek Dunaföldváron Dunaföldváron az elmúlt években, de különösen 1992-ben fellendült a kutyás élet. Mint már beszámoltunk róla, nemrégiben 42 fővel megalakították a MEOE Szekszárdi Szervezetének helyi csoportját. Minden pá­ros héten hétfőn este a Du- nasor 3-ban egy bölcskei fia­talember, Szénási István in­tézi a kutyások adminisztrá­ciós ügyeit. Az ügyvezető titkárral bölcskei lakásában ültünk le beszélgetni. Há­tunk mögött a falon a kanapé fölött a falra kifeszített ber­náthegyi bőr biztosította a beszélgetéshez illő hangula­tot. — Ez a kutya Magyaror­szág legszebb anyakutyája volt, sok kiállításon szerepelt - kezdi a beszélgetést Szé­nási István - amikor elpusz­tult, kikészítettem a bőrét. — Hogyan lesz valaki bölcskeiként a dunaföldvá- riak titkára? — Tizenöt évvel ezelőtt hét évig Dunaföldváron, a Vár étteremben voltam fel­szolgáló, rengeteg ismerő­söm, barátom lett ez alatt az idő alatt. Akkor ott még szinte senki sem kutyázott. Csak mostanában, mióta a Túri Árpád állatorvos haza­költözött, lendült fel a te­nyésztési kedv. Tenyészte­nek itt mindent: csivavától a bernáthegyiig. — Visszatérve a saját te­nyésztésre, milyen fajtákkal foglalkozik? — Először németjuhász kutyám volt, ez a fajta min­dig is volt a bernáthegyiek mellett. Az első bernáthegyit a Csók doktortól vettem. Je­lenleg hét felnőtt kutyám és két kölyök van. Németju­hászból van két anya és egy kan kutya. A bernáthegyiek­kel az elmúlt másfél évben nem volt szerencsém, négy anyakutyám pusztult el, szívinfarktusban, agyvér­zésben, agyvelőgyulladás- ban, egyben pedig betakarő- dott a kölyök, az okozta a vesztét. Az utolsó alomból a két szukát meghagytam, azok most hét hónaposak, ők lesznek a tenyészanyák. Szaladgál az udvarban egy cocker spániel is. Ót a gyereknek vettem karácso­nyi ajándékba. Együtt nőttek fel, az Attila most 3 éves. — Hamarosan vége az évnek, biztosan tervezik a jövőt, milyen elképzeléseik vannak a dunaföldváriak- nak? — Az önkormányzattól kaptunk egy 400 négyszögö­les fás, ligetes területet, a gázcseretelep mellett, ezt társadalmi munkában beke­rítjük, az anyagra minden tag bead a közösbe ezer fo­rintot. Az Alkotmány téesz- től ígéretet kaptunk, hogy a szükséges akácoszlopokat méltányos áron rendelkezé­sünkre bocsájtják. A bekerí­tett részen belül pedig épí­tünk egy nemzetközi verse­nyek rendezésére alkalmas kotorékpályát, ennek az anyaga nagyrészt már meg­van. A pénzt a szekszárdi szervezettől kaptuk. Tavasz- szal szeretnénk egy őrző-védő tanfolyamot is in­dítani, már a saját pályán­kon. Április 17-én a tervek­ben szerepel egy tenyész- szemle, az I-es (a németjuhá­szok kivételével) és a IX-es fajtacsoportba tartozó ku­tyák részére. — Sok sikert kívánunk! Gottvald Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom