Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

1992. november 2. SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE NÉPÚJSÁG 5 A közelség hozadéka Sióagárd életképes Feledtette-e a rendszerváltozás az egykori körzetesítéseket, ami­kor a falvak elnéptelenedtek, mert elvitték az iskolát? Mi a helyzet ma? Körkép a városkörnyék kiste­lepüléseinek iskoláiról. Sióagárdon nem tendencia ugyan, de jelenségnek számít, hogy néhány iskoláskorú diá­kot inkább a városba visznek a szülők. Teszik ezt azok, akik - mint mondani szokás - adnak magukra, vagy valami okból megsértődtek. Ezekről beszél­gettünk Páldy Gyulával az is­kola igazgatójával, aki mind­járt az elején leszögezte: erről a jelenségről ő nem vesz tu­domást, mert a tapasztalat - kettő kivételével - hogy a vá­rosban tanuló általános isko­lások közül nem vált különb ifjú, mint a Sióagárdon vég­zett gyerekek. Ugyanúgy ta­nulnak tovább, ha akarnak, mint a városiak. Speciális is­kolákban, német, matematika tagozatokon is megállják a he­lyüket. Nem okoz törést az is­kola életében, ha akadnak akik nem oda Íratják a gyere­keiket, hanem Szekszárdra. Sióagárdon ma 107 általá­nos iskolai tanuló van. 12 pe­dagógus tanít. Csak a rajzhoz nincs szaktanár, de a 7-8. osz­tályban a műszaki rajz beve­zetésével ezt a technika szako­sokkal oldották meg. Számí­tógép, német nyelvtanítás nem új dolog ezen a városhoz közeli kistelepülésen. A kö­zelség azt is magában hor­dozza, hogy egyre több szek­szárdi költözik ki Sióagárdra és épít ott családiházat. Igaz, hogy ők nem akarják megsza­kítani gyermekük tanítását, ezért a diákok maradnak Szekszárdon, pontosabban be­járnak a városi iskolába. Külön fejezetet érdemel az a törekvés, ami igazán komoly tervek bizonyítéka, nevezete­sen a Általános Művelődési Központ építése. Pályáztatás után a tervezés stádiumában vannak. Majdan a művelődési ház és az iskola közös fenntar­tásban működik. A környéken erre már számos példa van, sok tapasztalattal. Mind­egyikből kiválasztják a jót, ke­rülik az ellentmondásokat. Tömören így összegezhető az iskolaigazgató beszéde azon a településen, ahol a népi kultúrának gazdag tartalmú, színes viseletű hagyományai vannak. Olyan őrzők vigyáz­zák és ápolják ezt, akik orszá­gos, nemzetközi megmérette­tésben is jó nevet szereztek a falunak. Az iskola ezt szem előtt tartja és eszközeit ennek irányába fordítja, nem té­vesztve a célt, ami nem más, mint az életképesség megőr­zése. -Decsi­Kérdésstaféta A múzeum a múlt tárgyiasult emlékeinek őrzője Kérdésstafétánk harmadik válaszadója, dr. Töttős Gábor a megyei múzeum igazgatójának, dr. Vadas Fe­rencnek adta tovább a „stafé­tabotot": A múzeum padlásán talál­ható egy bronz mellszobor Horthy Miklósról. A kérdés kettős: nem jelentkezett-e va­laki mostanában, hogy szíve­sen felállítaná, illetve mi a szobor őrzésének célja? íme: Tolna vármegye közkór­háza 1930 októberétől viselte Magyarország kormányzója nevét. Horthy Miklós érca­lakja - a népjóléti miniszter avatóbeszédét olvasva - azért került a főbejárat elé, mert a szobor hivatott „megörökíteni azt az időt és korszakot", amelyben őfőméltósága „a magyar sorsnak megszemé­lyesítője". A miniszter nem tévedett. A Szentgyörgyi István szob­rászművész által megformált személy valóban egy törté­nelmi korszak reprezentánsa, olyané, amelynek napja 1945-ben leáldozott. Szinte törvényszerű a mi kis hazánk táján, hogy a hata­lommal együtt a szimbólu­mok is eltűnnek. így volt ez már a rómaiak idején is, kü­lönben hogyan kerülhettek volna a múzeum előtti hatal­mas oltárkövek a Gel- lért-hegyről a Bölcske melletti dunai erőd falába építő­anyagnak. Még a jobbik eset, hogy az avatás napján „nap­sugarak aranyfolyamában fürdő" legfőbb hadúri szobor a múzeumpadlás félhomá­lyába került, mert beönthet­ték, akár darabokra is törhet­ték volna, hiszen ilyesmire is akad bőven példa. A szekszárdi múzeum a múlt tárgyiasult emlékeinek tízezrei között nemcsak Horthy Miklós szobrát, ha­nem, hogy az újabb szerze­ményekre is utaljunk, Lenin portréját meg a Hazafias Népfront bútorait, a Munká­sőrség zászlait s régi fegyve­reit is őrzi. Ami a Horthy-szobrot illeti, mosta­náig nem jelentkezett érte senki, így az türelmesen várja, hogy egyszer majd, talán egy kor- vagy kórháztörténeti kiál­lításon, közönség elé kerüljön fehérmárványba faragott mi­niszterei társaságában, akik­nek mellszobrai a szekszárdi kórház főépületének előcsar­nokában az ötvenes évek ele­jéig maradhattak; feltehetően azért, mert akikről mintázták őket, Vass József népjóléti és Pesthy Pál igazságügy-mi­niszter, az új épülethez szük­séges pénz megszerzésében segédkeztek. A miniszterek helyére - sze­rencsére - nem politikusok kerültek, hanem a magyar or­vostörténet kiemelkedő sze­mélyiségei: a Sárszentlőrincen született Balassa János, a kor­szerű magyar sebészeti okta­tás és gyakorlat megteremtője, és barátja, Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, a gyermekágyi láz kóroktaná- nak megalapozója. Eddig a válasz. Vadas Ferenc kérdése Csá- nyi Lászlóhoz, akit a sors 40 éve vetett Szekszárdra: Érdemes-e magyar írónak egy kisvárosban éíni, amikor Illyés szerint is Pesten a kö­zelség és a jólértesültség a másodrendűeket az első közé viszi, vidéken pedig mind­ezeknek a fordítottja érvé­nyesül? Válasz: jövő hétfőn. Ön is felteheti! Ezeken a hasábokon irigyekszünk választ keresni az ol­vasóinkat foglalkoztató kérdésekre. Ön, Kedves Olvasó szintén megkereshet bennünket kérdésével, közérdeklődésre számot tartó problémájával. Levelét, hívását, személyes jelentkezését várja a Szék- szárd és környéke oldalak szerkesztője: Hangyái János Kisbíró, hangosbemondó, kábeltévé KTVSA A címben szereplő öt betű nem rejtvény: a Kábeltelevízió Stúdió Alsónána rövidítése. Alsónánán, a helyi kábeltévé október 19-i kísérleti, majd 26- i „rendes" adásában köszön­tötte Gurmainé Simon Ildikó bemondó az önkormányzat, a kábeltelevízó létrehozói nevé­ben a nézőket. Kollár László polgármester és Molnár Géza tanár, képviselő-testületi tag az adás után elmondották, hogy a sok jelentkező közül a TOLNAKOM Kft.-t bízták meg a munkálatokat végzésé­vel. Az első bekötések ára 13 600 forint volt - az áfa kifize­tését az önkormányzat vállalta magára - a későbbi rácsatla­kozások tizennyoleezerbe ke­rültek, a díjat a kft. előlegezte meg, a polgárok részletekben törleszthetik ezt az összeget. Nagy az érdeklődés, hisz a mintegy 260 házból 190 ott­honba jut el a kábeltévé adása. A működéshez szükséges legfontosabb technikai felsze­reléseket több helyről szerez­ték be, ügyesen kihasználták, hogy nagyobb intézmények kiárusítást tartottak. A műsorral pedig, úgy gondolom, sok alsónánai úgy van, mint e sorok írója: elfo­gult és büszke. A kisbírót, akit dobolással, hangos felolvasás­sal csalogatta ki a falu lakos­ságát az utcára, hogy el­mondja a mindenki számára tudnivaló fontos híreket, fel­váltotta a hangosbemondó, most pedig megszületett a he­lyi tv. Az első adásban bemutat­ták, hogy a községháza mel­letti szolgálati lakásból milyen korszerű óvoda épült a ki­csiknek. Régóta irritálta a falu lakóit a központi szemétlera­kóhely hiánya. Most a megva­lósulásról számolhattak be: a faluból a Bátaszék felé vezető úton találták meg a helyet, amely négy község szemétle­rakását, tárolását véglegesen megoldja. A szüreti bált sok évi kiha­gyás után most ismét meg­rendezték. A mulatságról is - még ha kicsit hosszan is - be­számolt az első műsor. Jó volt nézni az adást és tudni, érezni, hogy lesz ez még sokkal jobb is. Technikai­lag fejlettebb, tartalmában sokoldalúbb, képi megfogal­mazásában színesebb, hisz a lelkes csapat bemutatkozása már az első alkalommal jól si­került. Sas Erzsébet- Mely szakmák oktatásával foglalkoznak?- A szakmunkástanulókat építőipari szakmákra oktat­juk, a felnőttek részére kiírt - főként átképzési tanfolyama­inkon - kommunális karban­tartókat, adóügyi és társada­lombiztosítási ügyintézőket, és környezetvédelmi asszisz­tenseket képezünk - válaszol Gyurkovics Ferenc.- Flány tanulójuk van?- Negyvenkét szakmun­kástanulónk van, a felnőttek tanfolyamait pedig általában húsz fővel indítjuk.- Mekkora vagyonnal alakult a kft.?- Egymillió kétszáznegy­venezer forinttal. Ezt a tőkét a hat alapító tag adta össze.- Hogyan merült fel az, hogy magánvállalkozásban foglalkoz­zanak szakoktatással?- Ezzel a kft.-vel tulajdon­képpen mi, volt szakoktatók munkahelyet teremtettünk önmagunknak. A Tolna Me­gyei Tanácsi Építőipari Válla­lat jogutód nélkül megszűnt, így állás nélkül maradtunk volna. Közel húsz éve dolgo­zunk az oktatás területén, szí­vesen csináljuk ezt a munkát, és a gyerekek is ragaszkodnak ahhoz az oktatóhoz, akinek a keze alatt tanulni kezdtek.- Milyen feltételek mellett dolgoznak?- A feltételeket a mi dol­gunk megteremteni, a TO- TÉV-től nem kaptunk va­gyont. Kézi szerszámokkal jól el vagyunk látva, a gépekről viszont ugyanez nem mond­ható el. A megyei szakképzési alaptól csak a költségeink öt- ven-hatvan százalékát igé­nyelhetjük vissza, a többit - a rezsi költségeit, és a műhe­Szakik a „SZOKI"-nál Az utóbbi években megszokhattuk már: nem ritka, hogy állami fel­adatokat nem állami intézmények látnak el. Egyre inkább' így van ez a szakoktatás területén, az állami vállalatok megszűnése, átalakulása után, mind több kft. foglalkozik szakmunkástanulók oktatásával. Ezek közé tartozik a szekszárdi SZOKJ Kft., amely az 505-ös Szakmunkás- képző Intézettel kötött együttműködési szerződést. A kft. munkáját Gyurkovics Ferenc és Tóbiás János irányítja. Tetőfedés Szőlőhegyen Kovács Vilmos szakoktatóval lyünk bérleti díját - nekünk kell állnunk. A tanulóink a felnőttek bérének mintegy hatvan százalékát kapják munkájukért, az építőiparban ráadásul elég sok a holt idény.- Mennyit fizetnek a műhe­lyért?- Évi félmillió forintot.- Nem próbáltak segítséget kérni az önkormányzattól?- Eddig nem, de a közeljö­vőben szeretnénk. Nem pénzre lenne szükségünk, ha­nem egy - a privatizáció során esetleg felszabaduló - épü­letre, ahol ki lehetne alakítani egy telephelyet.- Mennyit fizetnek a felnőtt tanulók a tanfolyamokon való részvételért?- Az átképzési tanfolyam a munkanélkülieknek ingyenes, a költségeiket a munkaügyi központ állja. Emellett egy saját szervezésű, ív- és lánghegesztő tanfolyamot is indítunk, itt a száznyolcvan órás képzés ára huszonhéte­zer forint.- Mekkora a nyereségük eze­ken a tanfolyamokon ?- Öt-tíz százalék. A meg­engedett legmagasabb haszon tizenöt százalék.- A kft. tagja a Gyakorlati Ok­tatók Országos Szervezetének. Milyen előnyeik származnak eb­ből?- Ez az érdekvédelmi szer­vezetünk. A GYOSZE teszi le­hetővé a megfelelő informá­cióáramlást az oktatási szer­vezetek között, és fontos a szerepe a rendeletek egységes értelmezésében is.- Találnak majd munkát, akik Önöknél végeznek?- Ez már nem a mi felada­tunk. Fotó: Kispál Tóth Képviselői fogadóórák novemberben Jobban Zoltán 13. sz. vá­lasztókerület. November 3-án (kedd) 16.00-18.00 h-ig. pol­gármesteri hivatal 33. sz. te­rem. Dr. Leidecker Jenő 12. sz. választókerület. November 10-én (kedd) 16.00-18.00 h-ig. polgármesteri hivatal 33. sz. terem. Dr. Gémes Balázs 2. sz. vá­lasztókerület. November 9-én (hétfő) 18.00-tól. 2. Sz. Általá­nos Iskola, Zrínyi u. Fodor Miklós 10. sz. válasz­tókerület. November 9-én (hétfő) 16.30-17.30 h-ig. Pol­gármesteri Hivatal 33. sz. te­rem. Posta Péter 14. sz. választó- kerület. November 17-én (kedd) 16.00-18.00 h-ig. Pol­gármesteri Hivatal 33. sz. te­rem. Dombai Gyula 9. sz. vá­lasztókerület. November 24-én (kedd) 16.00-18.00 h-ig. Polgármesteri Hivatal 33. sz. terem. Nem tegnap írták ... „Ha megnézzük járásaink, versenyállását az őszi mező- gazdasági munkálatokban, láthatjuk azt, hogy a szek­szárdi járás ezen a téren is az utolsó helyet foglalja el, pedig a szekszárdi járásnak is meg­van minden adottsága arra, hogy felszámolja az őszi me­zőgazdasági munkálatokban mutatkozó lemaradást. Külö­nösen a vetési munkálatokkal van alaposan lemaradva, ami annak tudható be, hogy a köz­ségi tanácsok de nem utolsó sorban a járási tanács sem fek­tet kellő súlyt a dolgozó pa­rasztság felvilágosítására. olvasható a Tolnai Napló 1952. november 2-i számá­nak első oldalán a Hozzuk be a lemaradást az őszi vetésben című cikkben, amely ellen­példaként említi Sióagárdot és Bátát, ahol a termelőcso­portok jeleskedtek igazán: „A Béke termelőcsoport már a jövő évi gyapot alá is elvé­gezte az őszi mélyszántást.. Beadási kötelezettségét is az elsők között teljesítette... Most nagyban folynak a mélyszántási és gyapotszedési munkálatok és hogy munkála­taikat sikerre vigyék, felaján­lották, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. év­fordulójának tiszteletére no­vember 7-ig mind a gyapot­szedését, mind pedig a mély­szántást befejezik." Új köntösben nyílik meg a Télikert- ezzel a meglehetősen ta­lányos címmel már a Tolna Megyei Népújság 1962. no­vember 1-jei számának 4. oldalán találkozhat az ol­vasó, alatta pedig ezt ol­vadhatja: A szekszárdiak kedvelt szó­rakozóhelye, a Sörkert már rég bezárt. Maradt a Kispipa, a Szabadság, a Kulacs, a Vasúti vendéglő. Egyik sem kimon­dottan táncos szórakozóhely és ezt a szerepet már néhány éven keresztül a művelődési ház alagsora, a télikert töltötte be. A népszerű télikert a jövő hét elején nyílik meg újra. A vendégek bizonyára csodál­koznak majd: teljesen új kön­tösbe öltöztetik. A terem kör­ben faburkolatot kapott, telje­sen új, az eddiginél hangula­tosabb világítást, a falak pasz­tellszínű festést. Eddig sok panasz volt a terem szellózet- lensége miatt. Most nagytelje­sítményű ventillátort szereltek fel. A terem egyik sarkában presszópultot, gépet állítanak fel. A berendezés is új lesz, kárpitozott székekkel '. Régebben közös helyiségben volt a konyha és a söntés. Most külön helyiséget kapott a söntés. Tetszetős, új Télikert várja tehát a szekszárdiakat.- Nem ígérjük, hogy az új köntös(ben való) megnyi- tás(á)ra visszatérünk. Ezzel szemben felcsaptuk a Tolna Megyei Népújság 1972. no­vember 2-i számát is, mely­nek utolsó oldalán az alábbi írást találtuk: „Disch Joeky Club A Disch Joeky magyarul annyit jelent, lemezlovas: azaz egy fiú (általában szakállas), aki kisebb klubokban bemu­tatja a legújabb lemezeket, az ujjongó teenagereknek. Ilyen lemezlovas van most már Bá- taszéken is - egy - a fényszöv kirakatában lévő plakáthirde­tés szerint. A plakát közepén (fényké­pen) ül egy fiú (szakállas) és rezignált képpel nézi a lemez­játszót. A plakáton vannak fel­iratok is. Ilyenek: CCR, WHO, Beatles, Deep Purpl, Janis Joplin, Kék 9, Jesus Christus. Ezek részben elő­adók, részben zenekarok. Ezenkívül minden szerdán a művelődési házban a Led Zep­pelin együttes játszik. A mű­sorvezető Székely Lázár (Tuku). Oké old boys and girls im Bataseak!"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom