Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
6 KÉPÚJSÁG GAZDASAG 1992. november 2. A főbiztos mérleget készített Nyitás: 1200 nap múlva Kereken számítva mintegy 1200 nap maradt az Expo megnyitásáig, s ahogy fogy az idő, úgy válnak borúlátóvá a kétkedők: megtettünk-e mindent az előkészítésért? Barsiné Pataky Etelkát, az Expo főbiztosát kértük meg, készítse el az előkészületek gyorsmérlegét. — Február 25-én dördült el a startpisztoly, amikor a BIE kimondta a végleges igent és bejegyezte a rendezvényt. Ekkor lehetett csak hozzákezdeni azokhoz a részletes tervekhez, amelyek kidolgozására már pénzt is áldozni kellett. Ráadásul a bejegyzéssel egyidőben a BIE is adott néhány olyan fontos feladatot, amelyekre október elejéig megoldást várt tőlünk. Hogy mi történt közben? — Kijelöltük a világkiállítás pontos helyszínét, s ezt a főváros is jóváhagyta. Meghatároztuk az Expo tematikáját: „A kommunikáció egy jobb világért". Azt gondolom, ez telitalálat. Elkészítettük a kiállítás alapszabályát és a meghívandó országokba elküldtük a szerződéstervezeteket. A jogászaink egész nyáron ezen dolgoztak. A BIE kérésére kialakítottunk egy olyan szervezeti modellt, amely az Expót függetlenné tette az ingatlan- fejlesztéstől. — Miközben javában folytak a nagyobb lélegzetű munkák, nem lehetett elhanyagolni a napi tárgyalásokat sem. Megállapodtunk a déli összekötő vasúti hídtól északra fekvő terület gazdáival a hasznosítás lehetőségéről, a MÁV-val a régi teherpályaudvar területének átadásáról. Ehhez szanálni kellett 42 lakást is. Sikerült mindenkivel tetszése szerint megállapodnunk, így nem került sor egyetlen kisajátítási eljárásra sem. Elkészítettük a telekfelosztási tervet, ami nélkülözhetetlen az új telekviszonyok bejegyzéséhez. Ezzel egyidőben a tervek részletes leírását tartalmazó kiadvány eljutott a külképviseleteinkre, ahol minden érdeklődő rendelkezésére áll. — Hozzákezdtek a közművel tervezéséhez, egy részük már el is készült, s januártól már a megvalósítási tendereket szeretnénk meghirdetni. Kidolgoztuk a teljes szervezési időbeosztást, aminek alapján végre napra pontosan meg lehet mondani, mikor, hol, milyen munkák kezdődnek, minek, mikor van a határideje. Végül említem, de nagyon fontos: befejeződött az építési terület teljes geodéziai felmérése, semmi- akadálya a földmunkák megkezdésének. Ennyire futotta az erőnkből az elmúlt nyolc hónapban. (koós) Ferenczy Europress Állatszámlálás A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint tovább csökkent az ország szarvarmarha állománya, valamelyest élénkült viszont a gazdálkodók sertéstenyésztési kedve - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Lendai János, a hivatal elnök-helyettese. A reprezentatív minta alapján végzett állatszámlálás adatai szerint szeptember 30-án összesen 1 millió 251 ezer szarvasmarhát tartottak a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek és a kistermelők. Ez alig több mint fele a 10 évvel ezelőttinek. Az adatokból az is kitűnik, hogy a szarvasmarha-állomány a magán- gazdálkodóknál és a mező- gazdasági vállalatoknál, szövetkezeteknél egyaránt csökkent. A sertések száma 6 millió 711 ezret tett ki a számlálás időpontjában, szemben a 10 évvel ezelőtti 11 millióval. Úgy tűnik azonban, hogy a sertésállomány csökkenése megállt: az elmúlt év decembere óta ha nem is nagymértékű, de egyenletes a gyarapodás. Ez elsősorban a kistermelők sertés-tenyésztési kedvének fellendüléséből adódik, ami vélhetően annak köszönhető, hogy míg augusztusban a fel- vásárlási ár kilónként 80 forint volt, mostanra a tőzsdei árak meghaladják a 100 forintot is. A KSH elnök-helyettese azt is elmondta: a hivatal rendkívül fontosnak tartja a mező- gazdaság jelenlegi nehéz helyzetében az állatállomány rendszeres nyilvántartását, hiszen az állomány változása nagymértékben befolyásolja a felvásárlási és fogyasztói árakat. A mostani állatszámlálás egyébként 4 millió forintba került. Bővül az ország kapuja Jaklics György Ybl-díjas építész tervei nyomán készült el a Ferihegyi repülőtér kettes terminálja. Most az építész elkészítette ill. megtervezte a repülőtér II.B és C terminál terveit. Világgazdaság sorokban Strasbourg: A Közös Piac parlamentje szerdán este nagy többséggel jóváhagyta az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) kötött szerződést. A képviselők közül 351 szavazott igennel, 16 nemmel és 17 tartózkodott. Az EC.T létrehozásával a világ legnagyobb egységes piaca jön létre. A szerződés életbe lépéséhez az EK és az EFTA összes tagállamának parlamentje általi ratifikálás is szükséges. Washington: Minden idők legnagyobb költségvetési hiányát jegyezték fel az Egyesült Államokban a szeptemberrel befejeződött 1992-es költség- vetési évben. A deficit 290,2 milliárd dollár volt, s csak azért nem több, mert a kormány az 1993-as költségvetésre tolt át többmint 60 milliárd dollárnyi közkiadást, melyet a bankrendszer reformja tesz szükségessé. Az eddigi rekordot az előző költségvetési év tartotta, 269,5 milliárd dolláros hiánnyal. Mennyit hoz a konyhára a „kétkulcsos"? Kétkulcsos, vagy három- kulcsos legyen a januártól alkalmazott általános forgalmi adó? A most folyó költségvetési vita egyik, a szó szoros értelmében vett „kulcs-kérdése" ez. Korábban a 25 százalékos kulcsot tekintették átalános- nak, ezzel terheltek minden szolgáltatást, fogyasztási terméket, amely nem tartozott az úgynevezétt létfontosságú cikkek körébe. A 0 százalék-kulcsot a tömegfogyasztás alapvetőnek minősített termékeinek, szolgáltatásainak esetében alkalmazták, ide sorolták többek között a tejet, a tejtermékeket, az egyes háztartási energiaforrásokat, a helyi közlekedést, a lakbéreket, hogy csak néhányat említsünk a valóban legfontosabbak közül. A 15 százalékos kulcsot olyan esetekben alkalmazták, amikor ugyan a normatívnak tekintett 25 százaléknál kedvezőbb feltételekkel kívánták segíteni a fogyasztást, de az adómentességet túlzott kedvezménynek tekintették. A mostani kormányjavaslat szerint a jövő év januárjától mindössze két kulcsot alkalmaznának: egy 8 százalékost és egy 25 százalékost. Az előzetes számítások szerint 126 milliárd forinttal nőnének az ÁFA bevételek és elérnék az évi 285 milliárdot. Mondjuk ki: a piacon 126 milliárd forintnak megfelelő áremelést takar a lépés. E körül kavarog most a vihar. A kétkulcsos rendszer ellenzői azt hangoztatják, hogy nem lehet minden kötöttségtől mentesen növelni a költségvetési bevételeket. Nincs olyan lényeges szempont - és ide sorolják a költségvetési hiányt és bizonyos támogatások forrásigényét is -, ami teljesen szabad kezet adna a pénzügyi tárcának az adóprés használatához. A másik oldal szerint nyü- vánvaló, hogy több bevételre van szüksége az államnak, s ezt az igényét méltányolnia kell a parlamentnek. A szakszervezetek azt kívánják, hogy a fogyasztási kiadások növekedését és a költségvetési intézmények - iskolák, kórházak - ÁFA-emelés- ből adódó többletkiadásait kompenzálja a kormány. Anélkül ugyanis romlik a szolgáltatások színvonala. De ma még a kormány tanácstalannak tűnik a kompenzálás módját, lehetőségeit illetően. Általános béremelést csak úgy adhat, ha lemond bizonyos adóbevételekről és előírja, hogy azt béremelésre fordítsák a munkaadók ... így viszont éppen a bevételét csökkentené, ahelyett, hogy emelné. Elvileg persze elrendelhetne általános béremelést is, de ezzel versenyképtelenné tenné a termelést, felerősödne a vállalatok létszámcsökkentési törekvése, ami megint a közös kassza kiadásait terhelné, tehát másutt megint adót kellene emelni, vagy külföldi hitelt felvenni a fogyasztási fedezetére. Akármelyik ujját harapja meg a költségvetés - neki fáj. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Behajthatatlan kintlévőségek Nyolcmilliárd forint a lakosság adóssága A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében számvetést készítettek azokról a tartozásokról, amelyek a lakosságot a díjbeszedő vállalatoknál terhelik. Elsősorban a közüzemi díjak törlesztését és a lakbér- fizetést vizsgálták. Dr. Kölner Ferencet, a szervezet főtitkárát kérdeztük a vizsgálat tapasztalatairól. — Sajnos szembe kell nézni a tényekkel: a megemelt lakbérek, a közüzemi szolgáltatások növekvő díjai meghaladják a lakosság fizetőképességét. A legfrissebb adatok szerint jelenleg ez a kintlévőség meghaladja a nyolcmilliárd forintot és az adósságállomány egyre növekvő tendenciát mutat. Példaként hadd említsem a fővárost: a díjbeszedő vállalatok nyilvántartásai szerint 1990-ben még csak az érintettek 1,7 százaléka nem tudott fizetni, 1991-re 4-9 százalékra ugrott ez az arány, az idén pedig már 8 százaléknál tartunk. Az év végéig várhatóan eléri a 10 százalékot. — Mitől várnak ebben változást? — Szeretnénk, ha a szociális védőháló valamilyen formában kiterjedne erre a problémára is, de ismereteink szerint az 1993-ra tervezett lakáscélú szociális támogatások összege a már fennálló tartozások töredékét sem fedezi. A hátralékok növekedési üteme tehát jövőre sem csökken. A szolgáltató szervezetek közül az önkormányzati alapítású cégek vannak igazán bajban, mert nyomott árakon dolgoznak. Á kintlévőségeik már a szolgáltatások biztonságát veszélyeztetik. — Egyre gyakrabban hallani újabb áremelésekről, amelyek egyaránt érintik majd a közüzemi díjakat és a lakbéreket. Mi lesz a kintlévőségek sorsa? — Az áremelések elkerülhetetlenek. Egy részüket éppen a kintlévőségek magas összege gerjeszti. A hátralékok bizonyos részét - akarva-akaratlanul is - azokkal fizettetik meg, akik eddig is eleget tettek fizetési kötelezettségeiknek. — Várható-e cserébe legalább a lakáskörülmények javulása? — Aligha. Az áremelések ellenére is romlani fog a lakásállomány minősége, mert már amikor önkormányzati tulajdonba kerültek, legaW& ' ♦ Hírünk a világban lább 400 milliárd forintnyi felújítást kellett volna elvégezni az épületeken. Ugyanakkor a lakásokat fenntartó és üzemeltető, szolgáltató vállalatoknál nem jönnek létre azok a pénzügyi alapok, amelyek fedezetet nyújtanának a nélkülözhetetlen korszerűsítésekre, vagy a szolgáltatások kapacitásbővítésére. Ezért e téren is további romlás jegyei mutatkoznak: például betelnek a nagyvárosok környéki szeméttelepek, a kezeletlen háztartási hulladék pedig az ivóvízkészleteket veszélyezteti. — Mi a helyzet a nem fizető gazdálkodó szervezetekkel? — Egyre többen vannak ezek is. A gazdasági szerkezetváltás nagyon sok vállalatot ellehetetlenített, fizetés- képtelenné váltak, csődöt jelentettek. Szeretnénk, ha az ÁVÜ privatizációs bevételeinek egy részét a megszűnő gazdasági szervezetek közüzemi tartozásainak kiegyenlítésére fordítanák. Áhogy a világon sehol, Magyarországon sem vonulhat ki az állam a lakás- és településüzemeltetés anyagi támogatásából. K. T. Ferenczy Europress A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) Houston: Amerikai-magyar befektetési konferenciát tartottak a Texas állambeli Houstonban. Mint dr. Nemes Tibor, a New York-i magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője elmondta, a mintegy 120 helyi üzletemberrel azért ismertették a magyar gazdaságban rejlő lehetőségeket, mert Amerikának ez a része magyar szempontból még kiaknázatlan. Ezért gazdag tájékoztató anyagokkal érkeztek Texasba, ahol megjelent a magyar ipar és kereskedelem számos képviselője is. Közvetlen kapcsolatok jöttek létre, amelyektől azt várják, sikeres üzletekhez vezetnek. A konferencián Barsiné Pataky Etelka, a világkiállítás főbiztosa megismertette a résztvevőket az Expo kínálta lehetőségekkel. Az Expo-főbiztos közlése szerint Houstonban és korábban New Yorkban, Washingtonban is, óriási érdeklődést tapasztaltak az amerikai vállalkozók részéről. London: A londoni tőzsdén jegyzett Magyar Beruházási Társaság - az első, kizárólag üzleti alapon szervezett magyar országalap - augusztus végéig vagyona több mint 87 százalékát befektette. Februárban 71 százalékos volt az arány. A csütörtökön kiadott évközi jelentés szerint a cég befektetéseinek 39,36 százalékát (35,5 millió dollár) a budapesti és a bécsi tőzsdén jegyzett magyar, illetve Magyarországgal kapcsolatban levő osztrák, továbbá ugyancsak tőzsdén levő svájci és brit intézményekben és cégekben helyezte el. árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 125,29 128,09 ausztrál dollár 55,35 56,594 belga frank (100) 251,25 255,91 dán korona 13,40 13,66 finn márka 16,29 16,69 francia frank 15,19 15,47 görög drachma (100) 39,74 40,58 holland forint 45,79 46,65 ír font 136,09 138,69 japán yen (100) 64,74 65,94 kanadai dollár 64,23 65,63 kuvaiti dinár 267,91 273,41 német márka 51,54 52,50 norvég korona 12,64 12,88 olasz líra (1000) 59,62 60,90 osztrák schilling (100) 732,69 746,29 portugál escudo (100) 575,98 59,08 spanyol peseta (100) 72,59 74,11 svájci frank 57,84 58,92 svéd korona 13,69 13,95 USA dollár 79,58 81,14 ECU (közös piac) 101,17 103,13
