Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-14 / 269. szám

1992. november 14. MEGYEI KORKÉP Bonyhádi nyugdíjasok Tolnán A tolnai nyugdíjasklub meghívására november 16-án Tolnára látogatnak a bonyhádi nyugdíjasklub tagjai. A programban sze­repel a művelődési házban bállal egybekötött műso­ros est is, ami 16 órakor kezdődik. „Gyakorlás esték” A szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Gyakorló Általános Iskolá­jában kedd esténként „Gyakorlós esték" címmel előadásokat szerveznek. A nemzeti alaptanterwel kapcsolatos előadásokat egy-egy törvénytervezet­nek, majdan a parlament elé kerülő szakmai kon­cepciónak készítői tartják. Az első előadásra novem­ber 17-én (kedden) 16 óra­kor kerül sor a gyakorló iskola tanári szobájában. Testületi ülés Iregszemcsén November 16-án, hét­főn, délután két órai kez­dettel tartja soron követ­kező ülését az iregszem- csei képviselő-testület a községháza nagytermé­ben. Az ülésen Túrós László polgármester tájé­koztatja a képviselőket az előző ülést követően tett legfontosabb intézkedé­sekről és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásá­ról, majd Kovács Zoltán tamási rendőrkapitány is­merteti a bővített körzeti megbízott csoport létreho­zásában résztvevő közsé­gek közbiztonságának helyzetét. Rendeletet al­kotnak a képviselők a köz- tisztségviselők illetménya­lapjának megállapításáról, a részükre adható juttatá­sokról és kedvezmények­ről. Az ülés végén kineve­zik a helyi általános iskola igazgatóját. Hátizsákkal Szibériában Egy tolnai fiatalember, Varga Mihály két szek­szárdi társával együtt az idén Szibériában járt. Dia­vetítéssel egybekötött él­ménybeszámolót tart no­vember 20-án 12 és 13 órakor is a tolnai művelő­dési házban. A mezőgazdaság jovojerol Dr. Zsíros Géza, a Par­lament Mezőgazdasági Bi­zottságának elnöke tart előadást „A magyar me­zőgazdaság jövője" elne­vezésű fórumon, melyen Tolna mmegyét dr. Had- házy Árpád,, a Földműve­lésügyi Minisztérium Tolna Megyei Földműve­lésügyi Hivatalának főfe­lügyelője képviseli majd. A fórumot ma tartják Keszthelyen, az egyetem Georgikon karának új kon­ferenciatermében. A szekszárdi dombvidékről A szekszárdi dombvi­dék rekonstrukciójának helyzetéről, a további ren­dezés műszaki, pénzügyi lehetőségeiről lesz szó no­vember 18-án délután 2-től Szekszárdon, a vízügyi szakaszmérnökségen a hidrológiai társaság ülé­sén. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Dr. Ternák Gábor fóruma Csökken a munkanélküli segélyezés időtartama és összege (Folytatás az 1. oldalról) Valaki ugyanis az ő szemében nem attól „igazi" képviselő, hogy 150 módosító javaslatot nyújt be a T. Házban, hanem attól, hogy több szálon futtatja a dolgokat, megfelelő módon foglalkozik az egyes ember gondjától, a helyi problémá­kon át, az országos ügyekig, mindennel. — Az én anyámat már többször elszidták, a kor­mánnyal együtt, az ilyen helyi fórumokon - mondta dr. Ter­nák -, főleg, ha italos is volt a felszólaló. Olyat is a fejemhez vágtak már, hogy „Maguk rosszabbak, mint a kommu­nisták, mert kötelezővé teszik a hátsó biztonsági őv haszná­latát a kocsikban!", de összes­ségében az a véleményem, hogy minden nyűg, baj elle­nére, az emberek hallgatnak az őszinte és komoly szóra. Elégedetten távoznak az ilyen összejövetelekről; már akik megtisztelnek azzal, hogy el­jönnek. S talán egy fokkal bát­rabbak is lesznek, mert ismét azt hallják valakitől, hogy nem kell félniük, nyugodtan beleszólhatnak saját dolgaik alakításába, cselekvő részesei lehetnek egy demokratikus fo­lyamatnak. A fórumon egyébként tolnai viszonylatban sokan, negyve­nen vettek részt. A képviselő először rövid helyzetértéke­lést tartott, majd kérdésekre válaszolt. Szólt arról, hogy a kárpótlás és a privatizáció elindult, de még messze nem a kívánatos tempóban halad. Fel kell gyorsítani a folyamatokat, ügyelve arra, hogy ne szapo­rodjanak a visszaélések, ne le­gyen a tulajdonosváltás egyenlő a gátlástalan lopással. — Néhány hónapon belül, pártállástól függetleniil(!) el­kapják legalább a „főtolvajo­kat"! - állította dr. Ternák Gá­bor. Majd azzal folytatta, hogy stabil tulajdonosi réteg kiala­kítása volna a cél, de egyelőre még sok az akadály. Egy ilyen a fekete munka is, ami a tár­sadalombiztosítást, és ezáltal a költségvetést károsítja. A munkanélküliséggel kap­csolatban azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak minden­képpen hathatós intézkedése­ket kell most már hoznia, mert a legfejlettebb ipari országok is 10 százalék alattinak szere­tik tudni ezt a számot, azt ké­pesek elviselni, kezelni. Ko­rábban nálunk a gyárkapukon belül bújt meg a munkanélkü­liség, most, a struktúraváltás során kikerült az utcára. So­kan, sajnos, visszaélnek vele, mint „lehetőséggel". Abban a kórházban is, melyben dr. Ternák Gábor dolgozik, van 29 betöltetlen ápolónői állás, ugyanakkor 43 ápolónő tar­tózkodik otthon, munkanél­küli segélyen, s egyikük sem kapkod a felkínált lehetőség után. A segélyezésre, az ilyen esetek miatt nincs elegendő pénz, ezért csökkeni fog an­nak időtartama és összege. A továbbiakban Magyaror­szág politikai stabilitásáról, és. az azt megingató Csurka-ta- nulmányról beszélt. — Ez a térség egyetlen olyan országa, ahol még nem volt kormányválság - mondta -, s bár a háborúkat rendesen el szoktuk veszíteni, most nagy lehetőségünk adatott arra, hogy megnyerjük a bé­két. Csak, sajnos, annak a bi­zonyos tanulmánynak forint­ban lemérhető kára volt. Elter­jedt a világban, hogy politikai de-stabilizáció léphet fel Magyarországon, s attól kezdve a hiteleinket fél száza­lékkal magasabb kamatra kaptuk. Kérdések hangzottak el a kárpótlással járó egyenetlen­ségről. Arról, hogy aki a kivitt földjéért odaadta a kárpótlási jegyét, és semmije sem maradt - se eszköze, se tőkéje -, ho­gyan léphet tovább. S arról, hogy mit tett „az MDF színei­ben pompázó" képviselő konkrétan a helyiekért. Ternák doktor válaszolt, felsorolt néhány általa, illetve a közreműködésével elinté­zést nyert ügyet, stb. Volt aki a parlamenti pad­sorok ürességét hozta fel. Másvalaki megvédte a vendé­get, mondván, hogy a képvise­lőt mindig ott látja a tévében - ha nem tartózkodik külföldön -, hisz az az első, hogy őt nézi, keresi. Egy cikiző kérdés is elhang­zott: — Mikor Jelcin tartotta a beszédét, és nem volt tolmá­csolás, honnan tudták, hogy mikor kell tapsolni? — Figyeltük azokat, akik tudnak oroszul - válaszolta mosolyogva dr. Ternák Gá­bor. Wessely Hadd dühöngjön! Háromszáz néző az sok vagy kevés? Attól függ, mihez ké­pest. Mondjuk ahhoz viszonyítva, hogy a csütörtök esti Sziámi koncerten 270 forintos jegyekkel merészeltek előállni, ahhoz képest sok. Viszont, ha a zenekart övező nimbuszt veszem fi­gyelembe, valamint, hogy először jártak Szekszárdon, akkor már némi elbizonytalanodást érzek. Maradjunk annyiban, hogy aki ott volt, az kapott 25 számot, s ez akárhogy is számolom, dar Ionként alig több, mint 10 forint. És akkor még az előzenekart, a Vidámparkot nem is vettem figyelembe. Valószínűleg fenti számításaim nyomán a sikeres vállalko­zóktól járna nekem egy kedveskedő arcon paskolás, a földhöz­ragadt kultúrpártiakat meg eszi a fene. De hiába, a Müller Péter Sziámi is megmondta, hogy „dühöng a vállalkozószellem". Hát, hadd dühöngjön! Miután most sikerült bebizonyítanom, hogy a mai kor em­bere vagyok, azt azért még közölném, hogy nem ismerek a Szi­áminál aktuálisabb zenekart. Igaz, öt évvel ezelőtt is hasonlókat mondtam. KRZ Fotó: Vincze Andrea Amikor egy Sziámi magába merül Szóltak a szirénák (Folytatás az 1. oldalról) A Déldunántúli Áramszol­gáltató Vállalat Szekszárdi Üzemigazgatóságának helyet­tes vezetőjétől, Király Gyulától a következőket tudtuk meg az esetről: Harminchét sziréna „énekelt" egy szekszárdi 120/20 kilo wattos hangfrek­venciás vezérlőrendszernek harminc kilométeres körzeté­ben - illetve a körzet déli ré­szén -, amit egyben energeti­kai vezérlőnek is használnak. A szirénázás oka az volt, hogy egy vezérlőjelet tévesen adtak ki, s bár annak a való­színűsége igen csekély, hogy ez a jel működésbe hozza a ri­asztórendszert, most ez tör­tént. Az ügy egyébként - meg­lepő talán - személyes felelős- ségrevonással folytatódik, s a DEDÁSZ mindent elkövet, hogy sem műszaki okok, sem pedig személyi hanyagság miatt ne szólaljanak meg többé ok nélkül a szirénák.- nagy ­Polgármesterek felkészítése Tolna megye 108 polgár- mestere kapott - különböző helyszíneken - polgári vé­delmi kiképzést az elmúlt na­pokban. Simontornya pol­gármester-asszonya, dr. Dési Ivánná, aki a régió központjá­ban, Tamásiban november 13-án megtartott előadássoro­zaton vett részt, az alábbiak­ban összegezte tapasztalatait: — Jogi rendelkezésekről, humanitárius feladatokról, az alkotmányban, az önkor­mányzati törvényben és más rendelkezésekben rögzített kötelezettségekről kaptunk tá­jékoztatást. Mivel a polgár- mester a polgári védelmi fel­adatok megvalósításának el­sőszámú felelőse, szervezési feladatai kiterjednek katonai, karitatív területekre, a riasz­tási és védelmi létesítmények fenntartására, gondozására, valamint az élelmiszer-, ivó­víz- és gyógyszerellátás bizto­sítására is, katasztrófa esetén. Felhívták a figyelmet arra, hogy a „felülről jövő" szerve­zést fel kell hogy váltsa a helyi polgári védelem szervező­dése, ki kell dolgozni egy tervsorozatot, hogy a régión belül kik mozgósíthatók, kik állíthatók „csatasorba". Kér­dés, hogy a feladatok pénz­ügyi hátterére lesz-e fedezet. Mert az önkormányzatok szűkös költségvetése aligha teszi lehetővé, hogy komoly összegeket tartalékoljunk e célra, még ha jól tudjuk, és át is érezzük a dolog fontossá­gát!-Wy­Károsultak kerestetnek Újabb csaló szenesemberek megyénkben Alig néhány hónapja, hogy Tengelic térségében megjelent néhány csaló sze^ nesember, s a kifizetett szénnek csupán a felét szál­lították a jóhiszemű vásár­lóknak. Úgy látszik, szénben „utazni" manapság igen­csak kifizetődő lett, ugyanis Simontornya, Szakály, Re- göly térségéből is hasonló tapasztalatokról számolhat­nak be a rendőrök. Ez év nyarán, illetve őszén megyénkben - de más megyékben is - három bu­dapesti és egy tápiószecsői férfi jelent meg egy kék színű, hosszúplatós Ifával (rendszáma: BOU-079), va­lamint egy bordó fülkéjű, szürke platós Ifa tehergép­kocsival. Járták a településeket az­zal, hogy a kocsolai Tü- zép-telepről hoztak szenet, s ha vevőt találtak, akkor an­nak az udvarába, vagy egyenesen a széntároló he­lyiségbe hordták be fonott kosarukkal a tüzelnivalót. A vevőket hamis mérlegeléssel csapták be szemérmetlenül: a kifizetett mennyiség felét pakolták csak le. Hogy a szénüzlet igen­csak beindult, s jól jövedel­mezőnek bizonyult - már­mint a csalók számára -, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ebben az idő­szakban másik három bu­dapesti férfi is hasonló mó­don károsította meg a téli tüzelőre vágyókat. Ők az FX 93-40 rend­számú, szürkéskék színű, hosszúplatós Ifa tehergép­kocsival járták az ország, a megye területét. A megrendelők udvarába ugyancsak fonott vesszőko­sárral hordták a szenet, amit előzőleg a saját mérlegükön mértek le. S mint minden szentnek maga felé hajlik a keze, az ő mérlegük nyelve is inkább maguk, mint a vásárlók irá­nyába billent ki. A Tamási Rendőrkapi­tányság kéri, hogy akik ily módon vásároltak szenet, je­lentkezzenek a kapitányság bűnügyi osztályán: 7090 Tamási, Kossuth tér 2., tele­fon: /714/-1222. Ossza meg örömét! Olvasóink írják Ismét örülhettünk a közel­múltban a mözsi német tánc- együttes és énekcsoport gyö­nyörködtető műsorának. Egy 43 tagú, az NSZK-beli Duis- burgból, a Thyssen Művekből érkezett vendégcsoportnak mutatták be tudásukat. A vé­lemény az ajándékozás mel­lett az volt: „Magyarországi itt-tartózkodásunk alatt ez volt a legszebb napunk." M-né Schmidt Éva Mözs Őszi pincézés - Budapesten A Szekszárdi Szüret ren­dezvényei sorában szerényen szerepelt az évről évre vissza­térő Őszi pincézés, a zenés irodalmi műsor, amelyen cseh, szlovák és magyar írók vettek részt. A külföldi írókat szervező dr. Karol Wla- chovsky úgy gondolta, hogy a főváros érdeklődésére is szá­mot tarthatna a műsor, ezért Szekszárd várossal közösen ismét előadták azt a Cseh és Szlovák Kulturális Központ-’ ban november 12-én, csütör­tökön. A bevezető szavakban az Alisca Borrend nevében sze­rencsés, de sorsunkat jól in­téző és bölcs véletlennek mondták, hogy éppen a minő­ség világnapján kerül sor a szellemi és valóságos Őszi pincézésre. A magyar írók - köztük Mészöly Miklós, Szek­szárd díszpolgára - szeretettel és szakértelemmel bizonyítot­ták, hogy a borivó ember leg­kevésbé sem alkoholista, szá­mára a hegy levének ezernyi íze, a barátságot szavainkba oldó szerepe a legfontosabb. A szép számú közönség, amely az intézmény színház- és vetítőtermét megtöltötte, az előadást hasonló lelkesedéssel üdvözölte, mint az utána kö­vetkező borversenyt. A Hor­váth József bormester bemuta­tásával fellépő borok között a balatonbogláriak, kiskőrösiek és szekszárdiak egyaránt di­csőséggel ’ szerepeltek, hiszen mindhárom tájegység képvi­selői több aranyérmet nyertek a főleg írókból, művészekből álló zsűri bírálata alapján. Jó­zsi bácsi szakértő megjegyzé­sei mellett anekdotái aratták a legnagyobb sikert, s a közön­ség fölkerekedett, hogy gya­korlati tapasztalatokkal is gazdagodjék a borok terén. Dr. Karol Wlachovsky erre az estére száműzte a jobbnál jobb söröket is a kóstolóteremből, hogy semmi ne zavarja a bor­nak áldozok misztériumát. A szíves vendéglátás végén emlékoklevöleket adtak át a borvidékek képviselőinek, akik bemutatták szűkebb ha­zájukat és még sok ilyen al­kalmat kívántak a bort és kul­túrát együtt kedvelőknek. t-g■

Next

/
Oldalképek
Tartalom