Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-10 / 240. szám

1992. október 10. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Előadás a közvélemény­kutatásokról A Tolna Megyei Tudo­mányos Ismeretterjesztő Egyesület minden érdek­lődőt szeretettel vár A Köz Véleménye? avagy Ho­gyan készülnek a közvé­lemény-kutatások? című előadásra. Az előadó Ma­rián Béla, pszichológus, a MEDIÁN Közvélemyény- kutató Intézet munkatársa. Az előadás helye: Szek- szárd, TIT II. emeleti ta­nácsterem (a volt pártház­ban). Az előadás ideje: ok­tóber 12, hétfő, 18 óra. Szekszárdi nyugdíjasok figyelmébe! A Szekszárdi Nyugdíja­sok Érdekszövetsége Ki miben ügyes? címmel ez év decemberében kiállítást rendez. A kiállításon bármely sa­ját készítésű tárggyal részt lehet venni (kötés, horgo­lás, faragás, stb.), és a kiál­lított tárgyakat eladásra is fel lehet kínálni. A műveket november 30-ig lehet eljuttatni a Nyugdíjasok Érdekszövet­ségéhez, hétfőnként 8 és 12 óra között. Cím: Szekszárd, Dózsa György u. 1. Testületi ülés Nagymányokon A nagymányoki önkor­mányzati képviselőtestület a jövő héten, október 14-én (szerdán) tartja soros ülé­sét. Fő napirendi pontként az iskola középtávú neve­lési koncepcióját vitatják meg. Napirenden: az oktatás 1992. október 14-én, szerdán tartja következő ülését a simontomyai ön- kormányzat. A napirenden a község közüzemi vállalatainak a működése, a távközlés fej­lesztése mellett az általá­nos iskola gimnáziumi osztállyal való bővítése, valamint a tornacsarnok építésének jelenlegi hely­zete szerepel. Nosztalgia buli Szálkán A Szabad Demokraták Szövetségének szekszárdi irodája szeretettel meg­hívja az érdeklődőket Szálkára, a Horog csár­dába egy kellemes ötórai teára. A ma, október 10-én, este kilenc órakor kezdődő nosztalgia bulin belépődíj helyett 100 forint kötelező fogyasztás lesz. Fogyasz­tani pedig szeszes- és üdí­tőitalokat, hagymás zsíros kenyeret lehet. Szekszárdról az utolsó buszjárat 18.30-kor indul Szálkára, s a vasárnap reg­gel ötig tartó buliról az 5 óra huszas busszal lehet visszajönni Szekszárdra. Zsűrizés után Neves képzőművészek­ből álló zsűri válogatta ki csütörtökön száznyolc­vanöt műalkotás közül azt a száztízet, amelyek három hétig kiállításra kerülnek október végétől, a szek­szárdi Babits Mihály mű­velődési házban. A kiállí­tott alkotások közül 24 művet országos kiállításra is javasoltak. Hol a hús, hol a felvágott? Minden városban, minden piaci napon Eltűnt a belsőség, kevés a füstöltáru Hosszú hetek óta hiányzik a húsboltok pultjairól a sertés és a marha belsőség, és igen gyér a választék füstöltáruból is. Nem rendelnek az üzletek, tartva a magas áraktól vagy nem szállítanak a húsipari vál­lalatok? Ennek próbáltunk utánajárni. Szekszárd, Skála áruház — Sertés-, marhabelsőséget nagyon ritkán kapunk, vese, lép, tüdő hosszú ideje egyálta­lán nincs - válaszolta kérdé­sünkre az ABC vezetője, Ku­ruc Béláné. — A Szekszárdi Húsipari Vállalattal állunk ál­landó kapcsolatban, hiába rendelünk, nem kapunk ezek­ből az árukból semmit. A tü­dőt állítólag egészségügyi okok miatt nem szabad forga­lomba hozni. Pótolja ezeket a termékeket a baromfi, pulyka, kacsahús, amelyekből igen jó az ellátás és kedvezőek az árak, a friss vágású csirke kiló­ját 168 forintért adjuk. Pulyka zúza-májat mindig kapunk, amennyit kérünk Zalaeger­szegről. Füstölt töltelékáruból jelenleg nincs gond, jó a kíná­lat. Dombóvár, Napsugár ABC — Húsáruból nincs folya­matos ellátás annak ellenére, hogy magasak az árak. Belső­ségből egész évben gyenge volt az ellátás, most meg egyáltalán nem szállít a Szek­szárdi Húsipari Vállalat, hiába rendelünk. A dombóvári Al­kotmány téesztől kapunk ser­téshúst és belsőséget, de nem számottevő mennyiségben - tájékoztatott Tóth Lajos igaz­gató. — Kapcsolatunk van még a Bácshússal, a MOBI- USZ-szal és a Zala megyei Húsipari Vállalattal is, de mindegyik cégnél ugyanaz a helyzet, hiába kérünk, nem kapunk kellő mennyiségű árut. Ami a füstöltárut illeti, azzal augusztus végéig nem volt problémáidé szeptember­től szinte vezényszóra eltűnt, még szalonnából is csak a rendelt mennyiség 20 százalé­kát kapjuk meg, angolszalon­nából ma 6 kilót szállítottak a rendelt 40 kiló helyett, ko­lozsváriból semmit, zalai bor­dázott füstölt szalonnából úgyszintén nem kaptunk egy dekát sem, de főtt áru sincs, sőt a reklám ellenére picksza- lámi sem. Simontomya, ABC Áruház — Tőkehús, belsőség van, füstölt töltelékáru nincs. A jövő hónapban beindítom a tölteléküzememet, akkor lesz kolbász, szalámi is - mondta Bögyös László, aki három hó­napja bérli az ABC húsrészle­gét az Áfésztől. A vállalkozó­nak saját vágóhídja, húsfel­dolgozó üzeme és sertéstelepe van Simontomya és Tolnané- medi között. — Minden nap friss húst viszek az üzletbe, a saját sertéseimet vágom, mert az alapanyag-ellátás területén óriási gondok vannak. Vágó­marha egyelőre még van, de szerintem télre azzal is gon­dok lesznek. Szekszárdi Húsipari Vállalat Többszöri próbálkozás után sikerült csak a Szekszárdi Hú-. sipari Vállalatnál illetékest ta- ■ lálnunk, aki az ellátást illetően nyilatkozni tudott. — Sajnos, igazuk van az üzletvezetők­nek, nem tudjuk szállítani a kért mennyiségű és fajtájú hú­sárukat, mert nagyon lecsök­kent a vágások száma. Ami kevés vágás történik, abból töltelékárut készítünk - vála­szolta Kovács Róbert terme­lési igazgatóhelyettes. — Ko­moly gondok vannak, az egész országban elfogyni lát­szik az élőállat. Vágósertésből már most hiány van, de év vé­gére marhából is ugyanez lesz a helyzet. Korábban hetente hét-nyolcezer sertést vágtunk, most ezerötszázat, marhából háromszázat a hét-nyolcszáz helyett. A minisztérium állás- foglalása szerint sertés- és marhahúsból importra szoru­lunk idén. Ösztönözni kellene az egyéni gazdákat élőállat tartásra, meg kellene szer­vezni a termeltetési feltétele­ket. * Tavaly dömping volt ser­tésből, a gazdák áron alul ad­tak túl kocáikon, akik erre alapozták jövőjüket, azok kö­zül sokan tönkrementek. Előtte a tehenet tartó gazdál­kodók kerültek ugyanilyen nehéz helyzetbe. Jelenleg marhából, sertésből egyaránt hiány van. Az előzmények alapján nem kellett jóstehetség ahhoz, hogy ezt bárki előre lássa. Annyi bizonyos: a meg­fontolatlan központi szabá­lyozások miatt termelők, fel­dolgozók, forgalmazók és fo­gyasztók ma egy hajóban eveznek. F. Kováts Éva Elmaradt a rendkívüli testületi ülés A péntek délután két órára Dombóváron összehívott rendkívüli önkormányzati tes­tületi ülést, határozatképte­lenség miatt - csak tíz képvi­selő jelent meg - elnapolták. Az ülés idejére a kórházi dolgozók által tervezett tünte­tés is elmaradt. A városháza előtt, kis csoportokban körül­belül száznyolcvan ember fi­gyelte a városháza épületét. A képviselők távozása után hozzávetőleg harmincán be­szélgettek a polgármesterrel, Győrfi Csongor képviselővel és Horváth Lajos országgyű­lési képviselővel. A téma természetesen Gu- naras, és a kórházigazgató felmentése körül zajlott. A következő testületi ülést a jövő héten, csütörtökön tart­ják. Tilinger Rendőrségi razzia Összehangolt rendőri akció kezdődik megyénkben is az il­legális kereskedelem felszá­molására. Mostantól minden városban, minden piaci napon megjelennek a járőrök - vá­mosok társaságában -, és be- pakoltatják a kipakolókat. Többnyelvű röplapot nyújta­nak át nekik, mely közli, hogy a magyar törvények tiltják az ilyen „kereskedelmet". Mint a Tessék elpakolni! megyei kapitányság tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Sándor gazdaságvédelmi, és dr. Józsa Csaba igazgatásren­dészeti osztályvezető el­mondta, elsődleges céljuk a megelőzés. Ezért korán kelnek a rendőrök, s már a kezdet kez­detén távozásra szólítják fel a nagy batyukkal érkező, enge­déllyel nem rendelkező, első­sorban külföldi árusokat. Hogy e ke­reskedelem legalizálására, valamilyen elkülönített piactéren volna-e mód, az illetékesek azt válaszol­ták, hogy nem. Azért nem, mert el­vileg be sem hozható olyan mennyiségű portéka, amennyivel itt a „feketén árulók" kiáll­nak a placcra; tehát már a határátlépés­kor törvényt sértenek.- Wy- Fotó: KPM Nemcsak az árusok keltek korán Tolnán Nők, koncentrációs táborokban Nyilatkozat a megkülönböztetések ellen Ternák Gábor meglepetést keltett az Európa Tanácsban „Félek, határozottan félek" Kisgazda székház zárt ajtók mögött Ahol valóban kulcsember a titkárnő Manapság rendre feltűnnek az önjelölt, világmegváltó po­litikusok és pártvezérek, majd ahogy jöttek, úgy el is tűnnek a porondról. Maradnak vi­szont azok, akiket nem lehet leváltani, mert szükség van a munkájukra. Közéjük tartozik a titkárnő is, mint az ügyinté­zésben, a folyamatos műkö­désben nélkülözhetetlen mun­kaerő. A titkárnő - létformá­jából adódóan - általában nem politizál, csak dolgozni sze­retne. Ha hagyják. Farkas Ferencné számára mostanában bizonyára jelen­tőségteljes értelmet nyert az élni és élni hagyni kívánalma. A Független Kisgazdapárt megyei szervezete által al­kalmazott titkárnő Szekszár- don, a Hunyadi utcai szék­házban dolgozik, meglehető­sen különleges, mondhatni rendkívüli körülmények kö­zött.-— Mióta megalakult a me­gyében a másik kisgazdapárt (azaz a Torgyánhoz hű Gör­csös János féle csoportosulás - a szerk.), azóta folyton a szék­ház kulcsát követelik tőlem - , panaszkodik Farkas Ferencné. — De hát én, hogy úgy mond­jam, nem tudok két úrnak szolgálni, én annak idején dr. Hadházy Árpád beosztottja­ként kerültem ide. — Miként lehet ilyen kö­rülmények között dolgozni? — Hát, tessék elképzelni. Amikor reggel háromnegyed kilencre ideérek, kinyitom a székház ajtaját, s bezárom magam után. így kell dolgoz­nom, hogy nyugtom legyen. — Fél valakitől? — Félek, határozottan fé­lek. Megtörténhet, hogy bejön ide öt ember, s arra kényszerít, hogy adjam át a pártiroda kulcsát. Éljöttek egyébként ez ügyben hozzám, a lakásomra is, és ott követelőztek. Még szerencse, hogy otthon volt a férjem, s kiutasította a hívat­lan látogatókat. — De ha bezárja a párt­székház ajtaját, akkor oda még sürgős, fontos ügyben sem léphet be senki... — Sajnos, pontosan ez a helyzet. Hiába zörög valaki az ajtónál, én fent az irodában nem hallom, nem tudom be­engedni. Múltkor egy nap há­romszor is keresett a fiam, de hát nem tudott bejönni. — Gondolom, nagyon un­ja ezt az állapotot. — Ez egyszerűen elkeserítő és borzasztó. Felnőtt ember lé­temre, harmincöt év munka- viszony után ilyen lehetetlen helyzetbe kerültem. Pedig én csak egy egyszerű alkalmazott vagyok. Szeri Árpád Dr. Ternák Gábor, szek­szárdi országgyűlési képvi­selő, a magyar delegáció tag­jaként részt vett az Európa Tanács őszi ülésszakán. — Milyen volt az ülés hangu­lata? — Érdekes volt, mert nagy volt a várakozás a szervezettel kapcsolatban, ami természete­sen nem reális, mert a cselek­vési lehetőségei korlátozottak. Másrészt pedig azért, mert igen sok olyan téma volt, amit részletesen meg kellett be­szélni. Itt most csak utalnék az európai egyesülési szerző­désre, amin lehet hogy kell majd változtatni, de minden­képpen abba az irányba kell haladni. — A jugoszláviai helyzet­ről drámai értékeléseket hal­lottunk. A hozzászólások zöme az európai országok be­avatkozását sürgette, sőt azt is többen egyértelműen kifeje­zésre juttatták, hogy a helyzet kialakulásáért is felelős a be nem avatkozási politika. — Fontosnak érzem el­mondani, amit a hét végén hallottam, mert annyira drá­mai. A Demokrácia Centrum nevű egyesület szervezett ta­nácskozást, a nők részvételé­ről a demokratikus átalakulási folyamatban. Egy szlovén származású nő elmondta, hogy a boszniai szerbek fenn­tartanak több tízezres, csak női táborokat, az asszonyokat naponta többször megerősza­kolják, aki terhes lesz, azt vagy elzavarják, vagy lemé­szárolják. Erre a szörnyűségre úgy derült fény, hogy a nőket felajánlották az ENSZ-kato- náknak. — Mit tehet a tanács ez ellen? — Azt, hogy felhívja a vi­lág figyelmét a történtekre, csak az a katasztrófa, hogy amíg a tárgyalások folynak, ilyenek megtörténnek. — Hogyan fogadták az Ön hozzászólását a szegénység elleni harc, illetve a menekültek kérdé­sében? — Az elszegényedés elleni küzdelemnek arra a vonására mutattam rá, hogy kialakulá­sához nemcsak tradicionális okok vezetnek. A politikai ins­tabilitás, és a- gazdasági ne­hézségek több országban hir­telen szegényítik a társadalom nagy szegmenseit. Ez abban is meg fog nyilvánulni, hogy éhes emberek tömegei kelnek át a határokon. Példaként hoz­tam föl, amit az egyik napi­lapban olvastam, hogy az Uk­rán határon tízezrek állnak már most sorban. Felhívtam a figyelmet arra, hogy ezeknek az embereknek a politikai vál­tozások háborúkat, éhínséget hoztak. Kilátástalan helyzetük miatt hajlamosak arra, hogy szélsőséges eszméket - köztük a fasizmust - magukévá te­gyék. Könnyen elhihetik, hogy ha valaki ellen fellépnek, legyen az egy másik ember, vagy nép, akkor nekik jobb lesz. A jelenség veszélyeire hívtam fel a figyelmet, amitől azért néhányan fölkapták a fe­jüket, mert az a sok szépség, jóság, demokrácia, amit ott egymás fejére öntöztünk, sok­kal durvábban fest a valóság­ban. Helyenként a jugoszlá­viai válsággal kapcsolatban is a naivitás jelei mutatkoztak, azt mintegy törzsi háborúnak tekintik, ami nem érinti Eu­rópa többi részét. — A szegénység elleni küzdelmet illetően abban ma­radtunk, hogy mindenki köz­vetíti saját állama felé azt az igényt, hogy minden állam­polgárnak biztosítsák a mini­málbér hatvan százalékát, el­látásként. . Nyilvánvaló, hogy ezt a szándékot is elsöpörheti az éhező rr\enekültáradat. — Megint azt kell kérdeznem, hogy mit lehet tenni? , — Amire az Európa Ta­nácsnak lehetőségei vannak. Egy kis lépés lehet az a memo­randum is, amit beterjesztet­tem - több nyugati és keleti képviselő aláírta -, s arra irá­nyul, hogy ne növeljük a fe­szültséget. Az egyes orszá­gokban a törvényhozó, a vég­rehajtó és az igazságügyi szervek, s azoknak az alkal­mazottai semmi olyan nyilvá­nos nyilatkozatot nem tehet­nek, ami más vallás, nemzet, vagy népcsoport elleni meg­különböztetést tartalmaz. — Megemlíteném rnég, hogy egy KDNP-s képviselő elküldte a kisebbségi törvény tervezetét, ami igen jó vissz­hangot váltott ki. Az még so­sem történt meg a tanács tör­ténetében, hogy előzetes vé­leményt kértek volna törvény- tervezetről. Ihárosi Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom