Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-07 / 211. szám

1992. szeptember 7. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Katonaköteles fiatalok sorozása Pakson, a katonaköteles fiatalok sorozására októ­ber 12. és október 20-a kö­zött kerül sor, a városi művelődési házban. A sorozás előkészítésé­ben a polgármesteri hiva­tal és a Tolna Megyei Hadkiegészítő Parancs­nokság vesz részt. A sorozással kapcsolat­ban bővebb tájékoztatást a hivatal fsz. 9. számú irodá­jában adnak. Nyugdíjas találkozó Szekszárdon A szekszárdi Postás Szakszervezet nyugdíjas csoportja szeptember 11-én, pénteken, délután fél négy órai kezdettel Szekszárdon, az 505. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet éttermében tartja nyugdíjas találkozó­ját. A találkozót Bodó László, a szakszervezeti bizottság titkára nyitja meg, majd köszöntik a 80 éves szaktársakat, Bencze Mihályt, és Prantner Ist­vánt. A programban sze­repel még, hogy a talál­kozó résztvevőit a Platán Klub üdvözli. * Eletreform tanfolyamot szerveznek „Amit tehetünk önma­gunkért egészségünk ér­dekében" címmel tizenkét órás életreform tanfolya­mot szervez a bonyhádi városi könyvtár -VITA NOVA klubja, szeptember 17-18-19-én. A tanfolya­mot Császárné Benke Má­ria vezeti. Bővebb infor­mációt a könyvtár megke­resésével (telefon: 51-834) adnak. Zenebarátok figyelem! A Szekszárdi Művésze­tek Háza a korábbi évek­hez hasonlóan az 1992/93-as hangversenyé­vadra is meghirdette „Ze­nebarát" bérletét. Ez a bér­let arra jogosítja tulajdono­sát, hogy szeptember else­jétől 1993. augusztus 31-ig valamennyi művészetek háza-beli koncertre féláron vásárolhat belépőjegyet. Véradás Pakson A Tolna Megyei Ön­kormányzat Kórháza Vért­ranszfúziós Állomása szeptember 10-én véradást szervez Pakson, a helyi vö­röskereszt közreműködé­sével. A polgármesteri hi­vatalban sorra kerülő vér­adás 9 órától délután 17 óráig tart. A piac és a piaccsarnok marad Tolna város képvi- selő-testülete döntött a piac és a piaccsarnok to­vábbi hasznosításáról. Úgy határoztak, hogy nem adják ki vállalko­zásba, hanem az önkor­mányzat mindkét egységet saját maga működteti a jö­vőben is. Közigazgatási és gazdasági akadémia Ma alapítják meg A főtitkár egykori elnökéről „Nem akartam élezni a helyzetet" Székesfehérvárott A Megyei Jogú Városok Szövetsége - amelynek Szek- szárd is pártoló tagja - és a szekszárdi székhelyű Magyar Önkormányzati Tanácsadó és Befektető Részvénytársaság (UBI Rt.) kezdeményezésére ma Székesfehérvárott meg­alakul a Magyar Közigazga­tási és Gazdasági Akadémia (MKGA). Külföldi alapítói közé tartozik - többek között - a Német Tisztviselők Szövet­sége Akadémiája. A kommunikációs intéz­mény független, pártsemle­ges, és nem érinti az állami ok­tatás monopóliumát. Az ön­kormányzati munka résztve­vőinek és a városházákon dolgozó tisztviselőknek, gaz­dasági szakembereknek, vál­lalkozóknak nyújt elméleti, és elsősorban gyakorlati ismere­teket. Részt vesz a részvény- társaság (UBI) további tevé­kenységi köreinek kialakítá­sában. Az egyesület, alapszabálya szerint, a fentieken kívül tu­dományos kutatásokat folytat, hazai és nemzetközi szakmai rendezvényeket, végbizonyít­ványt adó tanfolyamokat szervez, oktatási anyagokat ál­lít elő és terjeszti azokat. Az igények szerint tanfolyamait kihelyezi más városokba. A célok megvalósítása ér­dekében széleskörű együtt­működést folytat a hasonló célú intézményekkel, szerve­zetekkel. Közhasznú célokat szolgál, nem nyereségérdekeit szervezet, a gazdaságosság nem tartozik elsődleges fel­adatai közé. Induló vagyona a tagok hozzájárulásaiból és egyéb juttatásokból áll, a ké­sőbbiekben saját vállalkozása­iból jut bevételekhez, amelyek ismét az eredeti célok megva­lósítását szolgálják. Az akadémia tagjai lehet­nek természetes és jogi szemé­lyek, ha eleget tesznek az alapszabályban foglalt előírá­soknak. Németh Béla Úgy tűnik, hogy a megúju­lást választotta mottójául az egyébként patinás nevű kis­gazdapárt, hiszen Németh Béla ezzel az egyetértésre ta­láló igénnyel emelkedett szó­lásra a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Vajon ez a kívánalom újfajta viszonyt is jelent a korábban - enyhén szólva - nem éppen agyondicsért agrárértelmi­séggel? - kérdeztük a főtitkár­tól. — A lehető legszorosabb Tanszersegély Udvariban is-adnak támo­gatást a tanévkezdésre: az óvodásoknak ezer, az általá­nos és középiskolásoknak 1300 forint jut. Az eljáró diá­kok bérletét is kifizetik. Nemzetközi tudományos tanácskozás a paksi atomerőműnél Egyhetes nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődik ma Pakson, amelynek házigazdája és egyik szervezője a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság. Megszervezésében közremű­ködött az Argonne National Laboratory, a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség és az Országos Atomenergia Bizottság. A tanácskozás témája az erőművek biztonsága, ezen belül is a sugárzásvédelmi kérdések, sokféle megközelítésben. Többek között elemzik az eddig bekövetkezett atomerőművi balesetek tapasztalatait, tanulságait. A program naponta fél kilenckor kezdődik, az angol nyelvű előadásokat, amelyek nyilvánosak, konzultációk követik. Emlékműszentelés Cikón zárta beszédét a kuratórium elnöke. Ezt követően Máyer Mihály szentelte fel a carrarai már­ványból készült emlékművet, amelyre kétszáztizenkét hősi halott, vagyis minden nyolca­dik cikói lakos neve került fel. A második felszólaló, Véber András, a túlélő bajtársak, pontosabban a kitelepítettek nevében mondott beszédet. Mint ismeretes, a második vi­lágháború után Cikó német lakosságát - a község nyolc­van százalékát, kitelepítve Németországba - megfosztot­ták otthonától. Az emlékmű (Folytatás az 1. oldalról.) Máyer Mihály, pécsi megyés­püspök által, a halottak lelki üdvéért celebrált mise előzte meg. Ez alkalomból megjelent Erdős László ezredes, a Hon­védelmi Minisztérium osz­tályvezetője, a Második Vi­lágháború Tolna Megyei Hal- lottaiért Alapítvány kuratóri­umának elnöke, Hambuch Géza, a Magyarországi Néme­tek Szövetségének ügyvezető elnöke, Theodor Zens, pécsi német konzul, és Priger Jó­zsef, a Megyei Önkormányzat elnöke. A helyieken kívül sok Németországból érkezett tú­lélő, hozzátartozó is részt vett az emlékműszentelésen. Katonai díszmenet hozta a helyszínre a történelmi zász­lókat. Elsőként Erdős László szólt az egybegyűltekhez, szenvedélyesen nagyívű tör­ténelmi áttekintésében főként a magyarság sorstragédiáiról beszélt, kevesebb teret szen­telve a német nemztetiségű áldozatoknak. Szavai szerint, a nemzet életében akkor zárul le egy háború, ha tisztességgel eltemette halottait. Gyógyult, egészséges nemzetet szeret­nénk, ehhez pedig sokszor fájó sebeket kell föltépni. „Le­gyen e hely egy közösség ösz- szetartozásának oltára" Tisztelgés a hősök előtt Erdős László ezredes szól a megjelentekhez beszédes jele annak, hogy e fa­luban kétszáz évig németek éltek. Az anyagi segítség, amellyel ők, volt cikóiak hoz­zájárultak a katolikus temp­lom, a Szent-Rókus kápolna felújításáahoz, az emlékmű létrejöttéhez, a megbékélést. szolgálja, azt, hogy az új cikó­iak emlékezzenek a régi cikói- akra - mondta Véber András. Mindkét beszédet természe­tesen német, illetve magyar tolmácsolásban is hallhatták a jelenlévők. Az ünnepség végső aktusa­ként koszorút helyezett el az emlékműnél Forray Gellért, a helyi kuratórium, Erdős László és Máyer Mihály a me­gyei kuratórium és az egyhá­zak, Hambuch Géza a Ma­gyarországi Németek Szövet­sége, Adam Zigler pedig a hozzátartozók nevében. A program ezzel azonban még nem ért véget, délután a cikói Kálváriát szentelték újra, majd este bálon ismerkedhet­tek a falubeliek a német ven­dégekkel, kedden pedig rövid kiránduláson vehetnek részt az ó-cikóiak jóvoltából azok, akik társadalmi munkát vé­geztek a templom, és az em­lékmű munkálatainál. Tóth együttműködést kell kialakí­tanunk az agrárértelmiséggel - válaszolt Németh Béla. - Az alapvető különbségek szép lassan eltűnnek, megszűnik az érdekellentét, sőt, idővel egyenesen érdekazonosság alakul ki. Hiszen a kockázat mindenhol azonos: az egyéni és a szövetkezeti gazdálkodó esetében egyaránt. — A téesz elnökök sem számítanak többé a kisgaz­dák első számú közellensé­geinek? — Miért számítanának an­nak? Akiket most választanak meg elnöknek, azok legitimi­tását a szövetkezeti tagok ad­ják. Ezt a törvényességet pe­dig senkinek sincs joga meg­kérdőjelezni, egyedül a tag­ságnak. — A kisgazda párton belül már megtörtént egy „törvé­nyességi óvás", dr. Torgyán József esetében, akinek el­nöki tisztségét, illetve tagsá­gát a dunántúli régió meg­szűntnek tartja. Ismerve dr. Torgyán József habitusát, mit nyom ez a döntés a latban? — Azt azért fontosnak tar­tom, hogy összejöttek a Du­nántúl kisgazda képviselői és vezetői, s egységesen hoztak határozatot. Bízom benne, hogy az elkövetkezendő hetek és hónapok a tagságot is olyan állásfoglalásokra késztetik, melyek az igazi kisgazda ér­dekek és célok védelmében születnek. — Milyen viszonyban van most dr. Torgyán Józseffel? — A június 11-i elnökségi ülés óta nem találkoztam vele. Mint emberre nem haragszom rá, viszont a politikáját - s ezt személyesen is megmondtam neki - nem tudom elfogadni. Ahova vitte a pártot, az nem kisgazda út, sőt, aggódom, hogy nem is magyar út. — Azért az egyik Frideri- kusz show műsorban úgy tűnt, hogy önök ketten na­gyon jó viszonyban vannak. Kiderült, hogy ön elnököm­nek nevezi dr. Torgyán Jó­zsefet, aki viszont Bélámnak szólítja önt... — A látszat valóban azt mutatta, hogy jó viszonyban vagyunk, persze, én nyilván­valóan nem akartam élezni a helyzetet. A valóság azonban közel sem volt ilyen szép, hi­szen politikai nézeteim az első pillanattól kezdve homloke­gyenest ellenkeztek dr. Tor­gyán József nézeteivel, nem is beszélve stílusunkról. — Mostanra - legalábbis az alapvető célkitűzésekben - egységesnek nevezhető a kisgazda párt? — Elsöprő erejűnek látom az egység felé törekvő irány­zatot. Lehet, hogy az alap- gondolat megvalósítási útját némelyek másképp közelítik meg, ám legfőbb céljainkat mindenki - de legalábbis a ki­lencven százalékos többség - elfogadja. Szeri Árpád Fotó: Gottvald Károly Gombatermesztési bemutató Palánkon Örülne a gomba a szekszárdi pincéknek Százhatvan érdeklődő gyűlt össze a palánki mezőgazda- sági szakiskola aulájában a Quality Champignons Gmbh, német érdekeltségű, gomba- termesztéssel foglalkozó kft. kedvcsináló előadásán. A vetí­téssel egybekötött bemutatón dr. Tasnádi Gábor, az angliai székhelyű Nemzetközi Gom- betermesztési Intézet munka­társa vezette be a jelenlévőket a termesztett gombák ismere­tébe. Előadásában elhangzott, hogy a világon évente mint­egy hatmillió tonna gombát termesztenek, s ennek két­harmada a termesztett csi­perke - népszerű nevén sam- pion gomba -, az a fajta, amellyel az említett kft. is fog­lalkozik. A kerecsendi központú cég igazgatójától, Rácz Lászlótól megtudtuk, hogy komoly ter­veik vannak Szekszárddal, a város ugyanis viszonylag nagy, kihasználatlan pincefe­lülettel rendelkezik, amely al­kalmas a gombatermesztésre. A piacon jó referenciákkal rendelkező kft. egyébként há­rom éve alakult, nyolcvan mil­liós vagyonnal működik, és évi harmincöt millió forint ér­tékben exportál gombát. Te­vékenységi körébe tartozik az előállításon, a bel-, és külföldi értékesítésen kívül a konzer­válás is, mivel felvásárlásuk teljes körű, tehát nemcsak a friss árut veszik át. A friss gomba viszont nagyon jó fel­vevő piacra talál nyugaton, fő­leg Németországban. A cég tervei szerint, ha a szekszár­diak is kedvet kapnának, heti nyolcvan mázsa gombakom- posztot szeretnének Tolna megyébe szállítani. A sióagárdiak körében már kedvező fogadtatásra talált a csiperke termesztés, ami nem igényel nagy befektetést, in­kább figyelmet és szakértel­met. Most a szekszárdiakon a sor: a gombának tetszene a vá­ros. Tóth A Tolna Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet a szekszárdi kirendeltségre HÁROM FŐ MUNKAÜGYI ÜGYINTÉZŐI álláshely betöltésére. Feltételek:- jelentkezés írásban részletes szakmai önéletrajzzal,- felsőfokú végzettség és államigazgatási gyakorlat előnyben, a jelentkezést a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Igazgatójának kell benyújtani 1992. szeptember 15-ig (7100 Szekszárd, Mártírok tere 11-13.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom