Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKÉ 1992. szeptember 1. Felmérések A városházán hallottuk á*m a :^BMS 1 * II.'. T ' íj L BipS®3® jy *■ .jjgMiML W-Jrj A legutóbbi testületi ülésen interpelláció hangzott el a 61. és a 65. számú főközlekedési utak városi kereszteződésének megnövekedett balesetveszélyessége tárgyában. Közismert hogy az illetékesek döntése alapján a kamion- és teherforgalmat a nyári idő- szakbban elterelték a Balaton partjáról, így a 61. számú fő- közlekedési út lett az egyik terelőút. Ez jelentős forgalom- növekedést és az említett kereszteződésben a balesetek számának emelkedését jelenÚj tanárok Pincehelyen Egy vizit kellős közepébe toppantunk be a pincehelyi községházán, ahol Schlauch Ede iskolaigazgató kíséretében három pályakezdő tanár mutatkozott be. Pontosabban szólva csak egynek kellett megismertetnie magát, mivel Katona Mária matematika-fizika szakos és Fodor Tibor földrajz-testnevelés szakos helybeli, Teleki Andrea - matematika-kémia szakos - viszont tabi. Velük bizonyára erősödött a tantestület, s a gyerekek is jobban járnak, hiszen a három fiatal pedagógus beállásával 98 százalékos lesz a szakosan leadott órák száma. Érthető ezért az öröm. A pályakezdőkkel való találkozás meghatározta további beszélgetésünket. A görbői iskolához vizesblokkot építettek a helyi tsz szakemberei, akik pályázaton nyerték el a munkát - tudtuk meg elöljáróban, aztán arról hallottunk, hogy minden általános iskolás ingyen kapja meg a tankönyveket, az első osztályosok a füzeteket is. A nevelési segélyből fel nem használt összeg sorsáról később döntenek, valószínűleg karácsonyra osztják fel. Akkor már a középiskolások is szóba jönnek. Nemcsak az iskolásokra, hanem a legkisebbekre, az óvodásokra is gondoltak Pincehelyen. Elkészült az óvoda központi fűtése és a villanyhálózat teljes felújítása. így az apróságok is jobb körülmények között tölthetik el hasznosan a napjaikat. tette. A polgármesteri hivatal a Közúti Igazgatóság és a rendőrség szakembereinek bevonásával igyekszik kialakítani azt a műszaki megoldást, ami biztonságosabbá teszi a kereszteződést. A burkolati jelek számának megnövelésével, illetve fényvisszaverő prizmák burkolatba történő beépítésével kívánják felhívni a közlekedők figyelmét az elsőbbségadás kötelezettségére. Ez a megoldás nem zárja ki a gépkocsivezetők figyelmét. Szintén testületi döntés az alapja a következő intézkedésnek. A hivatal munkatársai felmérik, hogy az úgynevezett Nagyhorhos burkolásának és vízelvezetésének kb. 4 millió forintos költségéből az ingatlanaik révén érintett tulajdonosok - hetvenet érint - hajlandók lennének-e a hiányzó 1,4 milliót vállalni, ami 20 ezer forintot jelent személyenként. A beruházás költségeit az ön- kormányzat részben pályázati A nagyszokolyi faluközpontban, a községházával szemben forog a helybeli. Nem véletlen ez, hiszen az utóbbi ötven esztendőben már a harmadik apropóból találtak oda a keletről jövők. Igaz, ezúttal nem fegyverrel érkeztek, hanem a volt szocialista nagyipar remekeit - vízcsapot, kaszát, búvárszivattyút, kulcskészletet és egyéb műszaki cikkeket - hozták magukkal, hogy a földre terített ponyváról kínálják azokat. így természetesen a fogadtatás is más volt, mint annak előtte. — Tán csak nem a maszek világra készül? - fordulunk a gumitömlőt vásároló Rado- vics Józsefhez. — Nem akarok én maszek lenni - nevet. — Úgy művelték a földet a maszekok, hogy ilyen gaz van benne - mutat a derekáig a beszélgetésbe kapcsolódó Kiss támogatásból, részben pedig saját pénzből biztosítaná. Jelenleg folyik annak a felmérése, hogy milyen anyagi eszközöket igényel a város általános iskolás korú tanulóinak és a helyben tanuló középiskolásoknak a térítésmentes tankönyvhöz való juttatása. Az adatok beszerzése után ezt az összeget - kb. egymilliót - a képviselő-testület biztosítja, s ezzel csökkenti az iskolakezdéssel kapcsolatos szülői terheket. A legutóbbi testületi ülésen megalakult a városi földrendező bizottság. Az önkormányzat megbízottja Cseke Sándor, az igénybejelentők közül pedig Berta Józsefet, Kocsis Károlyt, Csike Györgyöt, Marton Gyulát, Kurdi Mihályt, Tóth Lászlót, Gás- párné Kovács Mariannt, Csík Gyulát, Nyirati Bálintot és Veldi Jánost választották a tagok sorába. Mindnyájan tamási lakosok. László, aztán nevesíti is az illetőket. — Csak nem az eszköz hiányzik? — Az még csak lenne, de az értékesítéssel van gond - válaszolja, Radovics József pedig kiegészíti, pontosítja: — A megmaradt földeken a tsz is akar dolgozni, így nem adja el a gépet. Az a baj tényleg, hogy most nem vesznek semmit. — Legfeljebb potom pénzért - bólint rá a társa. — Most vittek el négy marhát tőlem a jugók, négy még maradt. Belföldre nem érdemes nevelni, külföldre még úgy, ahogy megéri - példálózik Radovics József. — Most hallottuk, felmegy a hús ára. — Azám - mondják -, csak nem a felvásárlásé. — Mikor lenne jó az ár? — Akkor, ha reális összeNémedi hírek A legutóbbi ülésén úgy döntött a tolnanémedi képviselő-testület, hogy az óvodai, illetve az általános iskolai napközis térítési díj felét továbbra is átvállalja az önkormányzat. Az általános iskolai tanulók ingyen juthatnak tankönyvhöz, míg a középfokú oktatási intézményekben tanulók ezer-ezer forint támogatásban részesülnek. Jó hír még az iskoláról, hogy megszépül, szeptember elején befejeződik az épület külső tatarozása. Céltámogatás elnyeréséért nyújtottak be pályázatot a Szentpéteri szőlőhegy ivóvízhálózatának kiépítésére. Ha megkapják az 1,2 miilót, akkor jövőre nem kell az erdő alatti gémeskútból hordania 80 embernek az „ivóvizet". Az ukrán árus és a portékája gért lehetne a gépet megkapni- állítja Radovics József. - Hetvenezer volt egy MTZ régen, annyiért ma is megvennénk. Most nem itt tartunk. A 40 forintos gázolaj mellett nőnek a termelési költségek, az állattartással pedig úgy járunk, hogy nem lehet etetni- valót venni. Lesz 1000 forintos kukorica, aztán 80 forintért veszik az első osztályú bika kilóját. A disznót is majd levágják malac korában. Azt mondom én maguknak, a legjobban termő területet vetettük be kukoricával, kiszemese- dett, de ebben a nagy kánikulában, aszályban aszalódottak a szemek. Gondolhatják, mi lesz belőle. Egyelőre a jövő sem bíztat sok jóval: szántanánk, de nem megy bele az eke a földbe. Le vagyunk maradva a munkával. Itt tartunk- összegez, aztán elköszön. Szavai súlyát érezzük. Délidőben Nagyszokolyon ■ Akikkel beszélgettünk: Radovics József és Kiss László Becsengettek Ma megkezdődött a tanév. Nem fogadták kitörő lelkesedéssel e tényt diák ismerőseim, de biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb beletörődnek majd a megváltoztathatat- lanba. Ehhez kívánunk az alábbiakkal egy kis segítséget - úgy is mondhatnánk -, némi reménysugarat adni. Az idei tanév 1993. június 11-én fejeződik be. Ettől eltérnek a középiskolák és a szakmunkásképzők utolsó évfolyamain, a nemzetiségi és a kéttannyelvű gimnáziumokban. A zeneiskolákban a szorgalmi idő szeptember első hetében kezdődik és június második hetében végződik. Az első félévet január 31-én zárják, a tanulmányi eredményről az iskolák február 5-ig értesítik a diákokat, a szülőket, illetve a gondozókat. A téli szünet december 19-től január 3-ig tart. (A szünet előtti utolsó tanítási nap december 18, péntek, a szünet utáni első tanítási nap pedig január 4-e, hétfő.) A tavaszi szünet április 2-án kezdődik és április 13-án fejeződik be. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 1-je, csütörtök, a szünet utáni első tanítási nap április 14-e, szerda. A szünetnapok száma nem nőhet, de indokolt esetben a téli és tavaszi szünet első és utolsó napját a központi rendelkezésektől eltérően is megállapíthatja a nevelőtestület. Az alap- és középfokú oktatási-nevelési intézmények az említetteken túl a tanév folyamán - iskolai célokra, feladatokra - tíz tanítás nélküli munkanapot is adhatnak diákjaiknak. Ezek idejét maguk határozzák meg. Az új tanév rendje kötelező érvényű - fenntartótól függetlenül - valamennyi alap- és a középfokú oktatási-nevelési intézményre, valamint zeneiskolára. Kapós menti tervezgetések Ha nem is kaptak céltámogatást új óvoda építésére Szabályban, azért két év alatt - saját erőből - mégis elkészült. A több mint 13 millió forintba kerülő intézménybe írásunk megjelenésének idejére kény- szerűségből már beköltöznek a nebulók, de az ünnepélyes átadás később, a gyönyörű faragott játékok felállítása után lesz. A hónap elején, pontosan augusztus 3-án megalakult földrendező bizottság tevékeny napok elé néz - tudtuk meg Varga Sándor jegyzőtől. Szakályban ötvenheten adták be földigénylési kérelmüket, s úgy hírlik, közülük kevés, aki meg akarja munkálni és akad közöttük olyan is, aki még nem kapott kárpótlási határozatot. Értesüléseink szerint sokminden nem világos, ezért a polgármester meghívta az FM képviselőjét egy előadás megtartására, amit élénk érdeklődés kísért és a kárpótlási hivatallal együttműködve próbaárverést is szervezett. Tervezgetésről szóltunk fentebb a címben, s úgy gondoljuk, a megvalósult álmok mellett beszélni kell a jövőről is. „Beneveztek" az idei cél- támogatási akcióba: torna- csarnok építéséhez adtak be pályázatot. Úgy gondolkodnak, a központi támogatással és saját erővel az elkövetkező 3-4 évben felépíthetik a gyerekek testi neveléséhez feltétlenül szükséges létesítményt, ami a község lakóinak sportolását is nagyon jól segítheti. Nem merül feledésbe a gáz- hozjutás lehetősége sem. A kérdés az, hogy honnan lehetne hozzájutni. Mindenesetre tartják a kapcsolatot a tanulmánytervet készítő tervezővel, aki ugyanezt teszi a gázmüvekkel. Hasonló a helyzet a telefonnal is. A MATÁV által tett 35 ezer forintos ajánlat megvalósulásához 120 igénylő kellene. A polgármesteri hivatal dolgozói hamarosan megkezdik az igények felmérését. Tervezik azt is Szakályban, hogy képeslapot adnak ki a faluról, s azon a község jellegzetes épületei - tájház, templom, panorámakép Csicsóból nézve stb - szerepelnek majd. Arra is gondoltak, hogy színes prospektust is készíttetnek, ami belépőül szolgálhat a tájháznál és utána emléknek. Balogh Árpádné polgár- mestertől származó információ szerint megkereste őket Törő György, valamint a Tolna Megyei Levéltárból Kaczián János, hogy Magyar- ország fennállásának ezeréves évfordulójára Ékes Jánossal együtt elkészítenék Szakály történetét. E fontos ügyben jövőre felmérést végeznek, hiszen 200-300 ház lakóinak igénye és támogatása - vásárlási szándéka - kellene ahhoz, hogy megjelenjen a kötet. Bízunk abban, hogy a szaká- lyiak átérzik a dolog nagyságát, hiszen tudják, a jövő a múltban gyökerezik. Koczor József a csizmalehúzó „működését" magyarázza Három-négy éve kezdte el gyűjteni a régi idők eszközeit, tanújait, a különféle szerszámokat, funkcionális termékeket az Értényben élő Koczor József. A helyiektől vett, kapott tárgyak között található többek között a hordókészítő, illetve cipész szerszámai, tulipános láda, különböző köcsög, kuglófsütő, cserépedény, mozsár, paszitás edények, fonott szék, bölcső, faszenes vasaló, csipérvas, krumplivágó, vonyogó, favilla és még sok más egyéb. Szinte felsorolni is nehéz. Jól ábrázolnak egy letűnt kort, az egykori Értényről vallanak. Gyűjtőjük azt szeretné, ha Tamásiban bemutathatná a felhalmozott anyagot a nagy- közönségnek. Bizonyára akkor - értő kezek nyomán - az értékesebbje jobban szem elé kerülne. A múlt századból megmaradt téglák Hordókészítő szerszámok, fazekasmunkák „ Egy féltett kincs, a bölcső, a sok közül Régiséggyűjtő
