Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

1992. szeptember 1. TÁJOLÓ »ÚJSÁG 5 Nemzetiségek a művészetben Német képzőművészeti kiállítás a gyönki művelődési házban TV-napló Vízöntő Azt mondják, belépünk a Vízöntő korszakba, boldog idő köszönt az emberiségre, meszűnik a rút viszály, egészsége­sebbek, okosabbak leszünk. Legyen így, bár aki az égi tér­képre néz, némi gyanakvást is érezhet, mert a csillagképek csak innen látszanak egységes csoportnak, a Vízöntő, az Aquarius csillagai például jókora távolságban vannak egy­mástól, az egyik 1350 fényévre, a másik 1100, a harmadik mindössze 78 fényévre, s nehéz megmondani, hogy ezek hogyan hatnak egymásra és a földi életre, de nem kell kicsi­nyeskedni. A tv új havi műsora, ellentétben néhány mással, nem babonát terjeszt, hanem reménységet akar ébreszteni a csüggedt emberekben. Ki ne hinné el a dalai lámának, hogy a boldogság alapja a magas intellektus és a meleg szív, s a lazító Buddha templomának masszázsgyakorlatai nyilván adnak testi felüdülést, már annak, aki meg tudja fizetni. A zene gyógyító hatása közismert, feltéve, hogy nem süketítő hangerővel művelik a szomszédban, amint erre a Szent Gel- lért-legenda költői részlete is emlékeztet. A természetgyógyászat kérdése bonyolultabb, s az ősi ázsiai módszerek hatékonysága is vitatható, az átlagos élet­kor adatai mindenképp erre figyelmeztetnek. Az orvostu­domány pedig mégis csak fejlődött, Arany János unokáját, Piroskát huszonegy éves korában olyan tüdőgyulladás vitte el, aminek gyógyítása ma magától értetődő. Fűben, fában az orvosság, mondják a vegetáriánusok is, ami így van, csak engem egy gyerekkori emlékem ma is za­varba hoz ezzel kapcsolatban. Szomszédunkban élt Ro- honczi bácsi, aki vegetáriánus volt, amit akkor bicsérdistá- nak neveztek. Télen is hajadonfőtt járt, vegvetette a húst, s azzal bíztatott bennünket, hogy száz évig fog élni. Apám az oroszlánokra hivatkozott, melyek elég erősek, de még senki nem látta legelni őket. Rohonczi bácsi fölényesen mosoly­gott az ilyen balgaságon, mint a díjbirkózók-, megfeszítette izmait, s ette tovább a zöldséget. Történt egy ősszel, hogy megfázott, egy hét múlva meg is halt, pedig legföljebb negyven éves lehetett. Hitem ekkor ingott meg a vegetáriá­nus gyakorlatban, de ez ne zavarjon senkit, s ezt is csak azért mondtam el, mert Rohonczi bácsi története belefér ebbe a kedélyes és helyenként okosan szkeptikus műsorba, amihez sok sikert kívánunk. Vaszary János ízig vérig színházi ember volt. Bátyja, Gábor sikeres hu­moros regényeket írt, amelyek nyugaton is nagy példány­számban jelentek meg. Vaszary János Spanyolországba ment a háború után, színházat alapított s színdarabokat írt, ekkor már jobbára spanyolul. 1963-ban halt meg, itthon már nevét sem emlegették. Felesége, Muráti Lili néhány éve itt­hon volt, ő beszélt róla, de a mai színházlátogató számára újra fel kell fedezni, ahogy most a tévé tette. Nem volt nagy író, de mindent tudott a színházról, s tudta a nagy titkot, hogyan kell ébren tartani az érdeklődést, a lankadó cselekménynek hogyan lehet új fordulatot adni. A Hölgyek és urak című komédia kitűnő példa erre. Az alaphelyzet Agatha Christie módszerére emlékeztet: a vidéki kastély zárt világában a vendégeknek kell kinyo- mozniok, hogy mi történt. Itt azonban nem öltek meg senkit, annyi történt, hogy éjszaka az egyik hölgyvendég bement az egyik úr szobájába. Az úri társaság felháborodik, Vaszary azonban szemmel láthatóan élvezi a frivol helyzetet, s a sze­relmi nyomozás arra is alkalmat ad, hogy elmondja vélemé­nyét az urakról. A kép nem hízelgő. Kiderül, hogy a becsüle­tükre oly kényes előkelőségek távolról sem feddhetetlenek, ha pedig pénzről van szó, züllött kupééként viselkednek. Pedig Vaszary nem kritikai realista, aminek Mikszáthot is tartották, különösebben irodalmi szempont sem vezeti, csak kihasználja a változatos lehetőségeket, amelyek ebben a fo­nák helyzetben rejlenek. Az irodalom egyébként soha nem vette komolyan, miként az úgynevezett polgári dráma művelőit sem, akiknél feltét­lenül jobb, elegánsabb, leleményesebb. Hajdufy Miklós kitűnő színészeket vonultatott fel s jól pergő, vidám előadást csinált, kicsit feledtetve gondjainkat, még a lankasztó hőséget is a jókedv szellője enyhítette. Csányi László B, mint B, M, mint M A BM zenekar itt még a Holló-stúdióban A Gyönki Művelődési Ház és Könyvtár Nemzetiségek a művészetben címmel kiállítás sorozatot indít útjára. Ennek első kiállítását szeptember 16-án, szerdán délután három órakor nyitják meg a művelő­dési házban. A Mainz-i Képzőművészeti Robert Halmi és húszezer sztár jelölt A múlt héten New Yorkban faggattam a világhírű magyar származású Robert Halmi filmproducer-rendezőt, aki elmesélte, hogy most folyik vi­lágszerte a Scarlett női fősze­replőjének kiválasztása. Eddig - nem tévedés - húszezer sze­replőjelöltet nézett meg. Egyik legesélyesebb a regény eredeti helyszínén, Atlantában élő ifjú sztárjelölt-szépség, aki talán méltó utódja lenne a felejthe­tetlen Vivian Leight színész­nőnek. Hamarosan eldől, hogy ki lesz az Elfújta a szél folytatásának a főszereplője, mert nemsokára elkezdődik a forgatás. Halmi úr elmondta, hogy nyolcszor egyórás TV film készül a regényből, és már a bemutató időpontja is megvan. 1993. novemberében, az egész világon egy időben sugározzák a televíziós állo­mások a minden eddigit fel­ülmúló parádés kiállítású fil­met. Halmi úr tavaly készült filmje a Mr. és Mrs. Bridge - melynek főszereplői Paul Newmann és Joanne Wood­ward - a hét legjobb között volt, amelyet Oscar-díjra jelöl­tek. Ezt a filmet még nem ját­szották nálunk, de szerencsére ajánlhatunk egy másikat, amit szintén Robert Halmi rende­zett és Kenyában játszódik. A film címe: Az őr, és a TV2-őn vetítik szeptember 3-án, igaz kicsit későn, 23.30-kor. Wusching Antal Útközben a repülőgépen Robert Halmival az egyik szereplő­válogatás helyszínére Szakfőiskola professzora, Leo Leonhard és tanítványai mu­tatkoznak be: Éva-Maria Bolz, Steffen Büchert, Christine Fent, Ulrike Hedeler, Joachim Holz, Manfred Linder, Katja Nida, Martin Rehnert, Mi­chael Rühl, Susanne Seitz, Christine Tosch, Christian Biotechnológia és Környezet- védelem Több, megyénket is érintő elemző írással jelent meg a Bi­otechnológia és Környezetvé­delem - eszközök a és mód­szerek a mindennapok gya­korlatában alcímet viselő fo­lyóirat idei második száma. Tudósítás olvasható benne arról a sajtótájékoztatóról, amelyet dr. Petz Ernő vezéri­gazgató tartott a paksi atome­rőműben, és amelyről mi is beszámoltunk a Népújságban. Dr. Szabó István környezet- védelmi főmérnök A környe­zetvédelem helye az energia- politikában című sorozatának II. és III. fejezete ugyancsak az atomerőművel foglalkozik. Egy másik írásban ezt olvas­hatjuk: „Á paksi atomerőmű­vet a világ legbiztonságosabb atomerőműveinek csoportjába sorolom, illetve nem én, ha­nem az illetékes nemzetközi szakértők." - a kijelentés Lárig Istvántól, az Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkárá­tól származik. Möhring és Michael Rausch. Leo Leonhard írja a kiállításra invitáló reprezentatív meghí­vóban: „Varsádot 1986-ban fedeztem fel, amikor Kniesz Henrik felkért arra, hogy szü­lőfalujáról néhány látképet fessek. Közben ehhez a falu­hoz és lakóihoz igen szoros kapcsolat fűzött, úgyhogy még néhányszor ott töltöttem szabadságomat, és festettem. 1991. szeptemberében a ma­inz-i Rheinland-Pfalz-i Szak­főiskola diákjaival voltunk ott, hogy velük skicceket és akva- relleket készítsünk. E diáko­kat sem hagyta érintetlenül a falu, annak környezete és la­kói. Ennek lecsapódása látható képeinken is. Számunkra ez olyan volt, mint egy utazás a múltba, s valóban az is. Amit melankóliában és elragadta­tásban ott mindannyian meg- éreztünk, hogy ennek a hely­nek nagy a múltja, de kevés a jövendő előtte. Egy széthulló időről van itt szó, hiszen a pa­raszti élet már a múlté. Az élet még folyik a deszkacsűrök és a vályogházak között. E té­nyek fölötti szomorúsá­gunkba azonban belevegyül valami, ami éppúgy megra­gad bennünket, mint ahogy egy-egy sokatmondó arc tük­rözi tulajdonosa izgalmas élet­történetét. Itt van a művész számáré az impulzus: ezt a hatást megragadni, képekbe átültetni és megőrizni, aho­gyan egy nagy tabló őrzi meg a történelmet, úgy részesíte­nek bennünket ezek a látvány élményében". „A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány" támogatásával létrejött kiállítás szeptember 16-tól 26-ig lesz látható, mun­kanapokon 8-18-ig, szomba­ton 8-12-ig a gyönki művelő­dési házban. Kezdetben vala a punk ... Aztán jött az avantgarde, a rock and roll, s így tovább. Végül ezek egyesültek, és lett belőlük a szekszárdi BM ze­nekar, valamint egy műsoros­kazetta, azon pedig 11 dal. A formáció különös ismertető­jele, hogy még nem adtak koncertet. Ez különben az el­múlt hét óta még „rázósabb" kérdés, hiszen a dobos bevo­nult katonának. Ha hazaen­gedik, akkor megtörténhet az első fellépés is. Az együttes átlagéletkora 16-17 év, ami se nem előny, se nem hátrány, viszont megle­hetősen kellemes állapot. A tagok: Demjén Zsuzsa (ének), Bálint Gábor (ének), Kerényi Zol­tán (szólógitár, vokál), Zsédely Gábor (gitár, sikál), Antal Viktor (basszusgitár, sakál), Varga Sza­bolcs (dob, katona). A már fentebb megénekelt műsoros kazetta két-három hét múlva jelenik meg, amiért köszönetét mondanak (ezúton is) Polesznak (Prosectura) és Ritter Péternek (Holló). A ka­zetta címe még titok, tehát még fogalmuk sincs róla. A rajta hallható szövegek közö­sek - értsd: törv. védve. A BM jelentései: Borért Men­tünk, Bánatos Mackó, Bél Mo- corgás, Bocsánat Magyarország, stb., azaz gondoljon mindenki, amit akar. A zenekar címe: Demjén Zsuzsa, Szekszárd, Alisca u. 40. KRZ Fotó: Kubanek Miklós Pályázati figyelő 1. Országos Képzési Tanács pályázatot hirdet képzési célú alapítványok részére. A pályázat célja a munkanélküliek képzé­sére szolgáló programok kialakítása, illetve azok megvalósí­tása. Prioritást élveznek azok a pályázatok, amelyek országos képzési programokat (pl. távoktatás) valósítanak meg, illetve a képzéssel új munkahelyek létrehozását is elősegítik, s céljaik végrehajtásához más forrásokat is mozgósítanak. 2. A Politikatörténeti Alapítvány pályázati felhívása. Az ala­pítvány célja, hogy a Politikatörténeti Intézet bázisán segítséget nyújtson a legújabb kor és a jelenkor magyar és nemzetközi tör­ténettudományi kutatása számára, hazai és külföldi szakembe­reknek. Ezen belül elő kívánja mozdítani a XX. századi magyar politikatörténet legfontosabb kérdéseinek vizsgálatát. A pályá­zat a tudományos feldolgozó munka támogatásához kíván hozzájárulni. Beküldési határidő: 1992. november 1. 3. Belügyminisztérium Sajtó- és Távközlési Főosztály. A bűnözés utóbbi két évben tapasztalt igen jelentős növekedésére, összetételének kedvezőtlen változására való tekintettel a Bel­ügyminisztérium Sajtó- és Tájékoztatási Főosztály, a Honvé­delmi Minisztérium stb. támogatásával újságírók részére egyéni sajtópályázatot ír ki Bűnmegelőzés témakörben. A pá­lyázat célja, hogy felhívja a figyelmet a bűnözéssel szembeni le­hetséges védekezési módokra, a bűnözés társadalmi okaira, és segítse, hogy a társadalmakban mielőbb kiépüljenek a hatékony bűnmegelőzéshez elengedhetetlen társadalmi önszerveződé­sek. Beküldési határidő: 1992. november 20. A pályázatokról bővebb felvilágosítást kérhető a Tolna Me­gyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Információs-Szolgáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/11-928. Nyitva tartás: Hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd, csütörtök: 13.00-17.00 óráig, péntek: 13.00-15.00 óráig, Paksi Ifjúsági irodában: Paks, Gagarin u. 2. Tel: 75/11-646. nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14.00-20.00 óráig. Moby Dick, Kispál és a Borz, Prosectura és Edda Indul a „szezon" Szekszárdon Nyakunkon az ősz, kez­dődik a „fedettpályás" kon­certidény. Mint megtudtuk, a szekszárdi sportcsarnok is beindul (mármint koncer­tekben - a szerk.) nem is­merve kíméletet a műfajok­ban. Rögtön itt van például a szeptember 17,-e, amikor a hazai trash „gyöngyszeme", a Moby Dick teszi tiszteletét a megyeszékhelyen. Egyéb­ként ők nyolc nap alatt, nyolc koncertet adnak a vi­déki nagy (nagyobb) váro­sokban. A turné - melyet a Metal Hammer, az IM és a Soproni Sörgyár szponzorál - elnevezése: Körhinta Tour '92. Nagyon úgy fest a dolog, hogy semmi sem ment meg minket, egy október 1-jei Kispál és a Borz fellépéstől. Ők várhatóan új műsorukat adják majd elő. Egyébként az országos turnéjuk első ál­lomása lesz Szekszárd. Aztán itt van a Prosec­tura, amelyik ugyanebben a hónapban (igaz, a második felében) akar egy bulit tar­tani. Az időpontról még folynak a tárgyalások. Nem úgy az Eddával, akikkel a napokban megszü­letett a megállapodás: no­vember 6-án lépnek fél a sportcsarnokban. Mindenesetre rövid két hónap alatt négy ilyen kon­cert nagyon tud tetszeni a fülnek. Hát, reménykedje­tek, feleim! KRZ Leo Leonhard: Varsádi utcarészlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom