Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-11 / 189. szám

1992. augusztus 11. TÁJOLÓ MEPUJSAG 5 Hertay Mária grafikusművész kiállítása a.Vigadó Galériában Budapest egyik legrango­sabb bemutatóterme a belvá­rosi Vigadó Galéria. Itt nyílt a napokban életmű kiállítása Hertay Mária grafikusmű­vésznek. A rekkenő hőségben zsúfolásig megtelt a Galéria három nagy terme. Gyulai Endre szeged-csanádi me­gyéspüspök nem szokványos megnyitója bensőséges, csalá­dias hangulatot teremtett. Az évtizedek óta alkotó művésznőnek még nem volt kiállítása a fővárosban, illetve a 60. születésnapját ünneplő Hertay Máriának ez a harma­dik, s egyben gyűjteményes tárlata. Azt gondoltam, talál­kozásunkkor egy mellőzött, mi több, egy sértődött mű­vésszel találkozom majd. Té­vedtem. Egy kiegyensúlyo­zott, a maga és más örömét kereső, bizakodó, rendkívül jó lélekkel ismerkedhettem meg. A lakásában dolgozó, nem foglalkoztatott, kiállítások, bemutatók sokaságával el nem kápráztatott művész al­kotásai karakteres egyénisé­gét, visszahúzódó életét, zár­kózottságát, finomlelküségét ktükrözik. Tanárai: Papp Gyula, Kmetty János, Ék Sán­dor és Barcsay Jenő voltak, ők talán tudták, mi rejtőzik a művész érzékeny lelkében, mégsem tudták úgy elindí­tani, hogy a kvalitásának meg­felelő elismerést kapjon. A virág és az emberszerete- tét a szülői házból, Sopronból hozta magával. Mostani kiállí­tásán kőnyomatait, rézkarcait és tűzzománcait láthatjuk. Kőnyomatain a természet, a fák szeretete, az évszakok vál­tozása, rácsodálkozás arra a számunka oly természetes és szinte felismerésre sem méltó szépségekre. Az aprólékosan, szinte természetellenesen ki­dolgozott, míves nyomatok ránk köszönnek a természet­ben, de mi nem vesszük észre, közömbösen elmegyünk mel­lettük. Rézkarcain a természet dolgaiból a bogáncsot, a gazt rajzolja legszíveseben. Arra gondolnánk, hogy a sok tüs­kés, száraz, vadon termő nö­vény sértődöttségét a befor- dultságát jelképezi. Nem. Az ő szívében a teremtett világból minden szép. Arra figyelmez­tet, hogy meg kell állni a ter­mészet szépsége előtt, észre kell venni a körülöttünk lévő világot, az embert, a természet csodáit. Portréin kérgeskezű öregasszonyokat ábrázol. Mennyi fájdalom tükröződik az arcokon, a meggyötört em­bereken. De a művész meggyőzően bebizonyítja, hogy ennek a le- alkonyult életszakasznak is van szépsége. A marmadik teremben az évek óta visszafojtott vágyak tűzzománc falképekben öltöt­tek testet. Hertay már diáké­vei alatt is készített egyházi témájú grafikákat. A főiskolán társai és a saját védelmére ta­nárai előtt is titkolták, hogy Hertay Máriát valójában mi foglalkoztatja a leginkább. Ha ez akkor kitudódott yolna, ta­lán még a főiskolát sem fejez­heti volna be. Már rézkarcain is megjelen­tek a színek, de tűzzománcain a legvarázslatosabbak. A mitológiai, egyházi té­májú tűzzománcok: Krisztus, az angyal, a feszület, a Ma­donna, a stációk, a teremtés napjai és a templomokban el­helyezett freskói a teljes ön­megvalósulása művészetének. A hajdan titokban készített egyházi témájú képeit most már a nagyközönség elé tár­hatja. Beszédes minden képe. A formák, a színek mellett figye­lemre méltó tökéletes rajztu­dása. Mennyi fájdalom tükröző­dik hitvilágából, a lelkében őrzött titkokról. A mérhetetlenül sok sére­lem, a mellőzöttség még sem vette el alkotókedvét. A mun­kának élt és él akkor is, ami­kor már más régen feladta volna. Hertay Mária kiállítása au­gusztus 15-éig tekinthető meg a Vigadó Galériában. Takács Mária Kelet'92 Alternatív zenei találkozó Debrecenben i ti Megjelent } Tófalusi István: Opera mesék. Az operairoi 11 1 lom legszebb, és legni p- ! szerűbb tizenkilenc 1 opera történetével is merkedhetnek meg az § olvasók. * Edgar Rice Burroughs: Tarzan, és a párducembe­rek. A Tarzan könyvek | I legújabb kötete. * Nemere István: Cirkáló. | A Nemere könyvek Ii gújabb remeke nyújt iz­galmas olvasnivalót. * Asimov: A Hajnal | I bolygó robotjai. Az Asi­mov könyvek második darabja izgalmas bűnü­gyi történet mellett lm ■ csa szerelmi történettel is megismerteti azolvi sót. ♦ Richard Parry: Végzetes vírus. Egy biológiai rémálom elszabadul. * A Mi-micsoda sorozat legújabb kötete A nép- vándorlás ad olvasnivalót a gyerekeknek. (A könyvek a Kossuth Könyvesboltban vásá­rolhatók meg). A Debreceni Demokratikus Ifjúsági Szövetség - hagyo­mányaihoz híven - immár harmadszor rendezi meg a Kelet '92 alternatív zenei talál­kozót augusztus 14-17 között, a debreceni Vekeri-tónál lévő ifjúsági táborban. A találkozó célja: kezdő és már működő alternatív zenei irányzatokat képviselő együttesek részére fellépési, bemutatkozási lehe­tőség biztosítása. A rendezvény ideje alatt a tábor területén drogsátor mű­ködik, ami segítséget nyújt a szenvedélybetegek, drogosok felvilágosításához, s természe­tesen előadásokat és kiscso­portos beszélgetéseket tarta­nak. Augusztus 14-én a VaU Waw, a Leukémia, a Hisztéria, a Kulturális szemle, a Tank­csapda és az A.M.D. együttes, augusztus 15-én a Fraffiti, a Wei Wu Wei, az Ápolók, a Pg. csoport, a Kispál és a borz, a Happy dead band, augusztus 16-án pedig Vaszlavik G. László, a Metanoia, a M.A.S.K., a Barbaro, a Zajárta­lom és a Kampec dolores lép föl. Sporttábor augusztusban A Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány fadd-dom- bori táborában augusztus utolsó hetében sporttábor lesz. Szek- szárdról dzsúdósok, Paksról kosár- és kézilabdások lesznek ott. Az Alapítvány ezen csoportok mellé kedvezményes sporttábort szervez, melyre várja azon 9-14 éves fiatalok jelentkezését, akik szeretnék a kajak-kenu, az úszás, a labdajátékok és a természet- járás titkait komolyabban elsajátítani. E tábor augusztus 24-28-ig lesz. Várják mindazon fiatalok, baráti társaságok jelentkezését, akik a tanítás megkezdése előtt még egy jó nyári programon részt szeretnének venni. Bővebb, részletesebb felvilágosítás és jelentkezés: Tolna Me­gyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány, Szekszárd Béla tér 6. Tel.: 74/11-928. A Tamási Galériában au­gusztus 12-én, délután 4 órakor nyílik Bíró Annamá­ria fazekas népi iparművész és a Decsi Szövőszakkör munkáiból összeállított kiál­lítás. A kiállítást Balassa Zoltán alpolgármester nyitja meg. A bemutató augusztus 30-ig — hétfő kivételével ­Innen­onnan 14-18 óráig tekinthető meg. A Szekszárdi Babits Mi­hály Művelődési Ház szer­vezésében Szekszárd-Pa- lánkon, a szakközépiskolá­ban ma, augusztus 11-én nyitja kaput a fafaragótábor, melyen Tolna megye amatőr fafaragói vesznek részt. A tábor munkáját Cs. Kiss Ernő népi iparművész irá­nyítja. Az elkészült munká­kat augusztus 17-én és 18-án helyezik ki a város terüle­tére. Pályázati figyelő 1. / Az Ezredforduló Ifjú­sági Alapítvány pályázatot hirdet. A pályázat célja diák­önkormányzati tisztségvise­lők, diákképviselők és segítők számára komplex képzési program kidolgozása. (Kon­cepció, képzési modulok, tan­anyag, ajánlott irodalom, mi­nimum követelmények, javas­lat a rekrutációra és az értéke­lésre). Beküldési határidő: 1992. szeptember 30. 2. / Újságírói pályázat az et­nikumok között megbékélé­sért, az előítéletek feloldásá­ért. Az Autonómia Alapítvány kuratóriuma felhívja az újságírókat, hogy Magyaror­szágon a népcsoportok közötti növekvő feszültségek feloldá­sát szolgáló cikkeivel, televí­ziós és rádiós műsoraikkal pá­lyázzanak .az évenkénti ado­mányozott Tolerancia Díj el­nyeréséért, melyet első hlka- lommal az Emberi Jogok Nap­ján, 1992. december 10-én oszt szét a díj zsűrije. Beküldési ha­táridő: 1992. október 15. 3. / Pályázat gyermek­könyvtárosoknak. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete gyermekkönyvtáros és könyv­táros-tanár szekciója közösen pályázatot hirdet a gyerekkel, illetve az ifjúsággal foglalkozó könyvtárosok, tanítók, taná­rok számára. A pályázóknak javasolt témakörök közé tar­tozik az olvasás népszerűsí­tése, a fiatalok számára szer­vezhető információszolgálta­tás kérdésköre, közismereti tantárgyak információs bázi­sának megteremtése és hasz­nálata. Beküldési határidő: 1992. október 26. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Információs-Szol­gáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel.: 74/11-928. Nyitva tartás: hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd, csü­törtök: 13.00-17.00 óráig, pén­tek: 13.00-15.30 óráig. Paksi If­júsági Irodában: Paks, Gaga­rin u. 2. Tel.: ' 75/11-646. Nyitva tartás: hétfőtől pénte­kig: 14.00-20.00 óráig. Tv-napló Ä Tógyer farkasa Tolnai Lajos Györkönyben született, Váralján gyerekes- kedett, Gyönkön járt gimnáziumba, majd Nagykőrösön Arany János tanítványa volt, rokonával, a tragikus sorsú Dömötör Jánossal együtt. A pályakezdés jót ígért, Tolnai La­jos azonban úgy érezte, sötét erdőbe tévedt, - önéletrajzának is ez a címe: Sötét világ - ahol gonosz árnyak veszik körül, s hiába járja végig a pokol köreit, nem jut el a megváltásig. Nincs író a kiegyezés utáni évtizedekben, aki ennyire kilá­tástalannak látná a magyar életet. Nem pesszimista, mert nem az eredményben kételkedik, ez nem is érdekli, úgy látja, a világ reménytelenül rossz, az élet a gonosztevőknek kedvez és sehol egy reménysugár. A gyűlölet élteti, a végén még mesterét, Arany Jánost is megtámadja. Életében nem volt sikere, halála után már-már elfelejtet­ték, amikor Móricz Zsigmond, aki realista elődjét látta benne, próbálta feltámasztani. Nem sok sikerrel, pedig Tol­nai kivételes tehetség, legjobb lapjait olvasva akár Zolára is gondolhatunk. Czető Bernát László a Magyar novellák című, remélhető­leg hosszú életű sorozatba Tolnai-novellát választott. Sze­rencsés gondolat, mert A Tógyer farkasa című elbeszélést nem kellett átírni, csak meg kellett mutatni Tolnai történetét, ami olyan, mint egy forgatókönyv, pontos szerzői utasítá­sokkal, feszes párbeszédekkel. Ez a néhány oldal talán leg­jobb írása Tolnainak, csak éppen nem könnyű a megfejtése. Tógyer pásztor úgy szereti a farkaskölyköt, mintha halott kisfiáért ezzel akarta volna kárpótolni a sors, a kis farkas pedig úgy hallgat rá, mintha valóban fia lenne. Beletanul a pásztorkodásba, a nyájat is megvédi, amikor kóbor farkasok törnek rá. Ám a pásztor ezt nem tudja, azt hiszi, hogy az ő farkasa lett hűtlen hozzá. Homo homini lupus, tanulhatta a latin szállóigét Arany­tól, ember embernek farkasa, de itt az ember a farkasnak is farkasa, mert egy félreértés folytán barátját és segítőjét is megöli. Ilyen az ember, mondja Tolnai, rosszabb, mint a „sárkányfog-vetemény", Tolnai tiszta realizmusát tisztelet­ben tartó rendezése sem ezt sugallja. Beéri azzal, hogy egy elfelejtett író emléke előtt tiszteleg. Játék Az árnyjáték ősi keleti műfaj, Európában azonban nem tudott meghonosodni, pedig kétdimenziós naív egyserű- sége sajátos világot tud teremteni. Csak ölyan kiváló együt­tes kell hozzá, mint az Astra bábosai, akiknek nemcsak a gyerekközönség tapsolt, hanem mi is, mert ez a fél óra önfe­ledt játék volt, üzenet abból a világból, ahol el lehet feled­kezni hőségről, politikáról, olimpiai eredményekről. ősz Szabó Antonians Vizváry László játéka csupa lele­mény, derűs ötlet, meglepetés, ahogyan megelevenítik Sa- int-Saens zenei tréfáját, Az állatok farsangját. Talán többről is van szó, mint egy ősi műfaj feltámasztásáról, mert sze­münk előtt új műfaj születik, amelyben csak a játék a fontos, a tértől, időtől elvonatkoztatott játék, a maga misztikus szépségében és titokzatosságában. Minden olyan, mintha az lenne, ami, de közben tudjuk, hogy ezek az állatok nem a nagy Brehmből léptek elő, hanem a képzeletből s az ázalag- nak és az q^oszlánnak egyetlen feladata van, hogy nekünk szolgáljon, miközben ő is örül annak, hogy szolgálhat. Csányi László Megújult a Magyarok Világlapja Egy új-régi lap a hazai út­vesztőket bejárva most már megkapaszkodni látszik az új­ságos standokon. Az Új Magyar Hírekről van szó, amely korábban Magyar Hírek címmel a Magyarok Vi­lágszövetsége lapjaként jelent meg. Az átalakulás nehézségein átvergődve 1992. augusztusá­tól új címmel, küldetését im­már jobban kifejező Magyarok Vüáglapja fejléccel jelenik meg a színes, 64 oldalas havi­lap. Céljai nem változtak: sze­retne összekötőkapocs lenni a határainkon kívül szorult és a szétszóratásban élő magya­rok, valamint az itthoniak kö­zött. A Magyarok Világlapja ennek szellemében a ma­gyar-magyar párbeszéd orgá­numa, rajta keresztül válthat szót, cserélhet eszmét, s az er­délyi magyar az Amerikában élővel, a pozsonyi az újvidé­kivel, s ily módon igyekszik szolgálni minden vallási, poli­tikai és filozófiai elfogultsá­gokon felülemelkedve a ti­zenhatmilliós, szétszórt, mégis egyetemes magyarság ügyét. Mindezt a lap karakterének megfelelően a színes magazin kerete között olvasmányos, de mindig magas színvonalon próbálják megoldani. Arra kü­lön ügyelnek, hogy minden egyetenes magyar értéket propagáljunk. A Magyarok Világlapja tá­vol tartja magát a napi politi­kai küzdelmektől. Ezt annál inkább is megteheti, mert minden szervezettől - bele­értve a Magyarok Világszö­vetségét is - független alapít­vány adja ki, melynek egyet­len célja a világ magyarságá­nak szolgálata. A Magyarok Világszövetsége erőfeszítéseit természetesen továbbra is ra­gaszkodó figyelemmel kísér­jük, s tevékenységéről tárgyi­lagosan tájékoztatjuk olvasói­kat. A lapot eddig főként kül­földön terjesztették, most vi­szont a magyarországi olva­sókhoz is szeretnék eljuttatni. Dupla dinamit Augusztus 21-étől játszák a mozikban a Dupla dinamit című színes, szinkronizált amerikai filmet. A történet Honkongban kezdődik és a mese szála oda is kanyarodik vissza. A gengsztereknek, akik meggyilkolnak egy gaz­dag házaspárt, a terv szerint annak két ikerfiával is ezt kel­lene tenniük. A gyerekek vé- gülis megmenekülnek, de el­szakadnak egymástól. Majd csak évek múltán, felnőttként találkoznak ismét, hogy szü­leik gyilkosainak nyomába eredjenek... A film érdekessége, hogy Jean-Claude Van Damme ez­úttal kettős szerepet játszik, s emellett társszerzője és termé­szetesen producere is a film­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom