Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-28 / 177. szám

1992. július 28. MEGYEI KORKÉP WÚJSÁG 3 Kárpótlásról, átalakulásról, Kisvejkén Kisvejkén, a polgármes­teri hivatalban július 28-án, kedden, este 7 órai kezdettel Bea József tart előadást. Az FM Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője tájékoztatást ad a kárpótlási törvényekről és a szövetkezetek átalakulá­sával kapcsolatos kérdé­sekről. Festőművész kiállítása Szekszárdon, a Művé­szetek Házában július 30-án, csütörtökön, dél­után négy órai kezdettel Nyilasi Tibor kanadai fes­tőművész műveiből nyílik kiállítás. A tárlatot dr. Szatmári Sarolta, a Museion Kft. igazgatója nyitja meg. A megnyitó ünnepségen Demeter László fuvola- művész is közreműködik. A kiállítást szeptember elsejéig tekinthetik meg az érdeklődők, hétfő kivéte­lével, naponta 10-18 óra között. Testületi ülés Bogyiszlón Bogyiszló Község Ön­kormányzatának Képvi- selő-testülete július 31-én, pénteken, este 7 órai kez­dettel tartja soron követ­kező testületi ülését. Ezen napirenden szere­pel az 1992. évi költségve­tés első félévének adatai­ról, eredményekről szóló beszámoló. Várhatóan ezen a testü­leti ülésen nevezik ki a ve­zető óvónőt. Az egyebek napirend­ben segélyügyek, ingat­lanhasznosítási ügyek sze­repelnek. Építési telkek Sióagárdon A sióagárdi önkor­mányzat a Dózsa György utca és a Deák utca folyta­tásában tíz építési telket alakított ki. Ezek nagysá­gukat tekintve 1283 négy­zetméteresek, melyek gazdálkodásra is alkalma­sak. A telkek részben köz­művesítettek, mert a vizet még el kell vezettetni. Ezért is hirdeti úgy az önkormányzat, hogy csak jövőre lehet itt építkezni. A tíz telek közül egyet már sikerült eladni 180 ezer forintért, mégpedig saroktelket, ami 2-300 négyzetméterrel nagyobb, mint a többi. Kilenc telek még gazdára vár. Csokonai találkozó Hévízen A Csokonai Asztaltársa­ság szervezésében Hévíz város augusztus 1-jén, szombaton, Csokonai szobrot avat. A délelőtt folyamán tu­dományos találkozóra ke­rül sor, melynek keretében írók, költők, irodalom-tör­ténészek adnak egymás­nak találkozót, majd dél­után az érdeklődők felol­vasást hallgathatnak meg a résztvevők műveiből. Megyénket Darvas Fe­renc, szekszárdi költő, a Csokonai Asztaltársaság tagja képviseli. Nyugati „ökogyarmatosítás" Magyarországon is? A haszon átrohan, a szennyezés itt marad Interjú dr. Schmuck Erzsébettel a természetvédelemről A Föld Gyermekeinek mó- rágyi táborlakói neves vendé­get köszönthettek a múlt hét végén dr. Schmuck Erzsébet személyében. A Magyar Ter­mészetvédők Szövetségének elnöke a közelmúltban tért vissza Rio de Janeiro-ból, ahol a világ környezeti problémáit, a megoldás lehetőségeit vitat­ták meg a résztvevők. Első­ként az ott szerzett tapasztala­tairól kérdeztük dr. Schmuck Erzsébetet. — Mindeddig úgy gondol­tuk, hogy korlátlan urai va­gyunk a természetnek és a környezetnek. Alaposan ki is használtuk erőforrásait, de nem fordítottunk kellő fi­gyelmet megőrzésükre. U- gyanis a jövőben is szükség lesz bizonyos létfeltételekre: ez a felismerés hívta életre a riói világkonferenciát. — Több ország az első számú vezetőjét, politikusát küldte el erre a rendez­vényre. — Azt hiszem, nem azért mentek el az ismert politiku­sok, mert ők olyan humánus emberek. Sokkal inkább azért, mert a világgazdaság elérke­zett egy olyan pontra, ahol a környezeti problémák a fejlő­dés akadályozóivá váltak. Ez az a szükségszerűség, ami kényszerítőleg hat a politiku­sokra. Másrészt persze azt is figyelembe kell venni, hogy a világ egy részében a társada­lom, a lakosság is odafigyel a környezeti kérdésekre. Ezen­kívül létezik egy szűkebb ré­teg, most már Kelet-és Kö- zép-Európában is, a zöldek mozgalma: ha korlátok között is, de ez a mozgalom ugyan­csak képes nyomást gyako­rolni a döntéshozókra. — Hazánkban is létezik ökológiai, környezeti válság? — Természetesen igen, hi­szen a Föld van ökológia vál­ságban, s Magyarország része a Földnek. Gondoljunk csak azokra az óriási környezeti szennyezésekre, melyeket az elmúlt harminc-negyven év produkált. Bár, hadd tegyem hozzá, hogy az ökológiai vál­ság rendszersemleges, legfel­jebb típusában tér el egymás­tól Nyugaton, illetve Keleten. A fejlett ipari országok eseté­ben megfigyelhető egy jel­lemző tendencia: saját erőfor­rásaik kihasználása, „túlhasz- nálása" után a fejlődő orszá­gok felé fordulnak, új „öko- gyarmatokat" keresnek. — Ez azt jelenti, hogy Ma­gyarország is egyike lehet a Nyugat eljövendő ökogyar­matainak? — A hazai környezetvédő mozgalmak már hangot adtak annak, hogy fennáll ez a ve­szély. A haszon átrohan Ke- let-Európán a volt Szovjetunió országai felé, a környezeti szennyezés pedig itt marad. Nincs nyilvántartásunk arról, hogy milyen technológiák jönnek be az országba: nem kizárt, hogy olyanok is, me­lyek már nem maradhatnak Nyugaton. — A multinacionális mel­lett az egyéni ökogyarmatosí­tás veszélye sem elhanyagol­ható. Az erdők, rétek, vizek magántulajdonba adásával szűkülnek az ellenőrzés le­hetőségei. — Súlyos probléma, hogy nem léteznek törvények, sza­bályok, s az is vitathatatlan, hogy ma Magyarországon meglehetősen alacsony az ökológiai tudat. Egyrészt kul­turális értékeink között nem kap megfelelő hangsúlyt, másrészt pedig az emberek napi túlélési gondokkal küz­denek. — Nyilván ezért fogja az erdőhöz jutott gazda kivágni és eladni az összes fát, meg­semmisítve az ottani - esetleg egyedülálló - élővilágot. — Nyugaton erre is találtak egyfajta megoldást. A magán­kézben lévő értékesebb terüle­teken korlátozzák a gazdál­kodást, az állam ugyanakkor kompenzálja az így keletkező kiesést. — Ez - az általános pénz­hiány miatt - reménytelen lenne nálunk. — Valóban, félő, hogy a védett természeti környezete­ink a privatizáció sorsára jut­nak. Sajnos, vannak arra nézve törekvések, hogy ezeket a ma még állami földeket ma­gánkézbe juttassák. Nyugaton éppen fordított a helyzet: a kormányok súlyos pénzeket fizetnek azért, hogy értékes természeti területeket vissza­vásároljanak. S nálunk éppen ezért lenne szükség az erős zöld mozgalomra: mert amíg a lakosság környezeti tudata alacsony, illetve, amíg senki sincs rákényszerítve a kör­nyezetvédelemre, addig kell egy olyan mozgalom, amelyik a további természetrombolás elkerülése érdekében megfe­lelő nyomást gyakorol a dön­téshozókra. Szeri Árpád gyek tovább, elmegyek haza. Otthon elmeséltem a család­nak, hogy mi történt, de utána más dolgom volt, nem foglal­koztam vele. Aztán szomba­ton jött a híre, hogy ufó-jelet találtak a kombájnosok. Ki­mentem, megnéztem, s a jel pont ott volt, ahova a gömb leszállását én is saccoltam. Nem is tudtam, hogy szerdán lehet hogy ufót láttam, én hő­léggömbre gondoltam. Ozorán lassan befejezik az aratást, de szerda délutánig még érintetlenül hagyják az ufó leszállót. Kíváncsian vár­juk, hogy aratás után vajon hol szállnak majd le a földön­túli égitestek? Gottvald Károly Idős Kránicz Ferenc Rejtélyes glóbusz járt Döbrönte-pusztán (Folytatás az 1. oldalról.) Az UFO-leszálló, a kijárat felől nézve Táncos lábú bátaiak Báta, akárcsak más, főként mezőgazdaságból élő telepü­lés ezekben az időkben igen­csak bővében van a munkák­nak. Mégis, mindig akad egy olyan esemény, amely képes arra, hogy kiszakítsa az embe­reket a munka megszokott ritmusából. Ez pedig nem más, mikor odahaza ad mű­sort a bátai néptáncegyüttes. Erre július 17-én került sor, a művelődési házban. A bátaiak vendégeként fellépett a kö- lesdi együttes, melynek veze­tője nem is olyan régen még bátai népviseletben ropta a táncot. Rajtuk kívül egy Bos­tonból érkezett amerikai együttes adta elő műsorát. A belépőjegyek tombolának is számítottak: a szerencsés nyertes elkísérheti a csoportot egy külföldi turnéra. A bátai együttes a váraljai színpadon is fellépett, ahol neves nemzetközi mezőnyben sikerült bizonyítaniuk tudá­sukat. Itt „futottak össze" egy baráti olasz táncegyüttessel, akik Apiróból érkeztek, s akiknél a bátaiak már egy he­tet eltöltöttek. Azonnal meg is hívták őket vasárnap estére Bátára vacsorára, és pesze egy jóízű bátai mulatozásra, amely egészen hajnalig tartott. A bá- taiakat az olasz vendégek is­mét meghívták Apiróba. A közeljövőben egy török- országi turné is vár a táncos lábú bátaiakra, hogy tovább vigyék és öregbítsék kis Duna menti falu jó hírét. Muth J. Délidőben Csurgópusztán Csurgópusztán körülbelül húsz család él, gazdasági, szolgálati lakásokban. Lakói közül néhány itt is születtek. Szerény, igénytelen emberek. Aki igényesebb, az jobban ad magára és a környezetére. Megmunkálja a kiskertet, rendbentartja az otthonának a környékét. A házsor végén la­kik Hajnal Margit a családjá­val, jelenleg szabadságon van otthon. — Három éve kerültünk ide Csurgópusztára. Megsze­rettem az itteni embereket, el­fogadtam őket olyannak, ami­lyenek. Igyekeztünk, próbál­tunk többet tenni magunkért és a családunkért, hogy job­ban éljünk. Állatokat, nyulat, disznót, aprójószágot tartunk. No, meg a kertben fóliánk is van. Az eltelt három év alatt azért futotta színes tévére, hű­tőládára. Azt mondják, a vá­rosban nehéz az élet, hát falun még nehezebb, a pusztát meg már ne is említsük. Sertéste­nyésztésből szakmunkásvizs­gám van, és jelenleg is itt dol­gozom, mint elletős, a telepen. Augusztus 2-án megyek visz- Sza dolgozni, addig az uno­kákra felügyelek. Meg össze­kötöm a kellemest a hasznos­sal: uborkát teszek el télire. A csurgóiak mindent meg­vásárolhatnak itt helyben, amire csak szükségük van, mert az ellátásról jól felszerelt mozgóbolt gondoskodik. Minden másnap jön Dombó­várról az autóbusz, és gazdag áruválasztékkal várja a vásár­lókat. Munkalehetőséget az itt élőknek a sertéstelep jelent. (p. téri) Hajnal Margit szívesen tölti szabadidejét a gyerekek körében Ismét a kábeltévéről A szekszárdi kábeltévé 1992. július 25-i, és 26-ai adás­kiesését időzített szándékos rongálás - törzskábel-zárlat okozta. A hiba észlelése után (1992. július 25. szombat 19 óra) a TOLNACOM szerelői a hibák behatárolását azonnal megkezdték. A Kölcsey lakó­telep alatt lévő KTV főállomás és 505. Sz. Ipari Iskola közötti zárlatos kábelszakaszok (sze­geit) cseréje után, 1992. július 26-án a hibákat helyreállítot­ták. Az olimpia megnyitóját a Music TV csatornáján kazettá­ról fogjuk továbbítani. Ismétlési időpontok: július 29-én, 19 órától, július 31-én, 23 órától, augusztus 1-én, 6 órától. Kérjük Tisztelt Néző­ink szíves megértését. TOLNACOM KFT. Kinek a te eseo 32 olilalen: szerelem, házasság, divat, pletyka, sztárok Hárman ágyban A hercegnő híres fiúi Újra kedd! Megjelent a Kiskegyed. A 17. sz. tartalmából: ■ Hármasban az ágy körül ■ Segítség, klimax! Betegség-e, s ha az, lehet-e gyógyítani? ■ Gyuszi, hol vagy?- levelek a frontról Emmykének. ■ Augusztusi csillagóra, divat, kozmetika, pletyka, sztárok, ma csakúgy mint, minden kedden, benne van a Kiskegyedben. (18/14998)

Next

/
Oldalképek
Tartalom