Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-28 / 177. szám

4 MEPUJSAG TAMASI ES KORNYÉKÉ 1992. július 28. A városházán hallottuk Telt ház a fürdőben A köztisztviselői törvény megszüntette a túlmunkáért járó díjazást, ami különösen az anyakönyvvezetők eseté­ben okoz fejtörést. Köztudott, hogy az esküvők, névadók időpontja nem esik egybe a munkaidővel. A részletek tisz­tázása még hátravan ugyan, de a legvalószínűbbnek az lát­szik, hogy amennyiben a vég­rehajtási rendelet nem hoz változást, szabadidő átalányt kell megállapítani. Megtörtént a lakáshoz jutási önkormányzati támogatásra érkezett kérelmek helyszíni bejárása. A lakásügyi, szociál­politikai és a műszaki ügyin­tézők a lakásügyi társadalmi bizottság bevonásával ellenő­rizték, illetve kiegészítették a szükséges adatokat, tényeket. Az így kiegészített kérelmeket az egészségügyi bizottság e hónapban véleményezi, majd ennek figyelembe vételével a jövő hónap közepén terjeszti a jegyző és a lakásügyi bizott­ság elnöke javaslatát a képvi­selőtestület elé. Közel 40 kére­lem elbírálásáról van szó. Az elmúlt héten gondok voltak a termál fürdőben a vízzel. Az illetékesek tájékoz­tatása szerint mindkét kút szivattyúja, röviddel egymás után felmondta a szolgálatot. Ezek helyett Grunfass-szi- vattyúkat szereltek be, így most zavartalan a fürdőszol­gáltatás. Érdekesség, hogy eddig 10 ezerrel több látoga­tója volt a Tamási fürdőnek, mint az előző év hasonló idő­szakában. Telt ház van a kem­pingben is. A városházán lévő munka­ügyi kirendeltségen hallottuk, hogy a Tolna megyében nyil­vántartott 15 ezret meghaladó munkanélküli közel 15%-a, több, mint 2100 fő Tamási és környékén található, míg a te­rületen bejelentett álláshelyek száma mindössze 5. A mun­kaképes lakosság több, mint 15%-a munkanélküli és ez a mutató sajnos az egyik leg­rosszabb a megyében. Február 22-én éjjel, K. József és E. János Kecelről a szakályi Kovács Istvánnal meglátogat­ták a gyönki szociális otthont. Mivel E. János tehergépkocsi­jával mentek, gondolták nem távozhatnak üres platóval: felpakolták a szociális otthon két lovát, amely testvérek kö­zött is megért vagy 250 ezer forintot. A lovakat a Tázlár melletti tanyavilágban bújtat­ták, majd a debreceni vásáron elcserélték három csikóra. Ők már bizonyára elfeled­ték a lólopást, nem úgy a ta­mási rendőrök, akik az elmúlt hét végén meglátogatták laká­sukon a két keceli polgárt, akik beismerték a lopást. Ko­vács István - akit a tamásia­kon kívül a kiskunhalasi és a dombóvári rendőrök is keres­nek lopás, valamint a kiskőrö­siek cserbenhagyás miatt szökésben van. Hol egy Zsuk, hol egy Lada, hol egy Fiat gépkocsival furikázik, sokszor a mellékutakon. Aki Kovács Istvánról tud valamit, jelent­kezzen a tamási rendőröknél, kéri Balási Tibor, őrnagy. Miszlai tartósítok Egyszerűen arról van szó, hogy Miszlán, a valamikori kastélyban Zakariás Imréné egy kis tartósító üzemet létesí­tett. Itt teszik el a hagymát, cseresznyét, uborkát és más egyebet, amit ősszel, télen megkíván az ember a nyárból. Rövid hírnek, információ­nak ennyi is elegendő és még lehetne toldani olyan adatok­kal, melyek a tartósítás gazda­ságosságát jeleznék. Sokkal fontosabb azonban, ami e mö­gött a kisvállalkozás mögött meghúzódik. Elsőként a pol­gármester, Baksa János féltő gondoskodása. Azt látja ebben a tartósító üzemben, hogy magát Miszlát tartósítja. Ugyanis a helyben megter­melt zöldségekből, gyümöl­csökből lehet fenntartani ezt a kis üzemet. Nem is olyan el­érhetetlen álom, hogy a jelen­leg négy asszonynak munkát adó termeléshez többen is kapcsolódjanak a miszlaiak közül. Első olyan munkahely­teremtő kezdeményezés ez, ami újabbakat vonzhat. Évek óta csökkent, majd stagnál Miszla lakóinak száma. Egy esztendőben utolsó útjára kísértek tizen­nyolc embert, ugyanakkor kettő újszülött érkezésének örvendhettek. Ismert az el­vándorlás ténye, kényszere. Baksa János bizton hiszi, ezt tette korábban is, hogy ez a falu képes megállni, élni önál­lóan is. Igyekszik az önkor­mányzat mindent megtenni, hogy az itt élők maradjanak és a jelenlegi 468-ról legalább fél­ezerre növekedjék a miszlaiak száma. A távhívásba bekap­csolt telefonhálózat éppen olyan megtartó erő, mint a frissen épülő betonjárda, vagy a vegyesbolt árukínálatának bővítése, az orvosi rendelő komfortosabbá tétele. A tartósító üzem befőttes üvegeinek címkéi messze vi­szik Miszla hírét. A minőség egyben hitel és garancia nem csüpán egy vállalkozónak, de a községnek. Készül a finom csemege uborka Iregszemcsei kiállítók Jregszemcsén élő amatőr képzőművészek kiállítása nyílt meg tegnap a tamási művelődési házban. A fafaragók népi bútorokat, kis méretű szobrokat, a festők zömmel tájképeket mutatnak be. Az amatőr alkotók otthon már bemutatkoztak, a művek Tamásiban egy hómapig te­kinthetők meg. Az olvasó írja Aki nem jött; bánhatja „Nem akármilyen nap volt ez a szerda, hanem nagy nap" - írja Hollósi Renáta, szakályi olvasónk. „Az EDDA együttes adott koncertet a község hatá­rában felállított szabadtéri színpadon. Nagy készülődés előzte meg az eseményt. Nyolc óra körül már csaknem 500-an lehettek a környéken, akik a koncertre igyekeztek, de ahogy telt az idő, úgy nőtt a tömeg. Bemelegítőül a banda új al­bumában is szereplő Szellem­világ című számot játszotta, majd átöltöztek és kezdődhe­tett a várva várt koncert. Köz­ben több, mint 800 főre szapo­rodott a rajongók tábora, és tapsolva, tombolva, fütyülve köszöntötték a fiúkat, akik régi és új nótáikkal örvendez­tették meg a közönséget. Azért valami hiányzott! Nem szerepeltek az együttes repertoárján az Érzés, az Ün­nep és a Fémszívű fiú című nóták. Ennek ellenére - fejezi be kis tudósítását Renáta - a kétórás buli jó szórakozás volt, megérte a fáradságot azoknak, akik ide utaztak. Mindenki egy nagy élménnyel gazdagabban térhetett haza. „Aki nem jött el, bánhatja, mert egy jó koncertet hagyott ki." Köszönjük Hollósi Renáta rövid tudósítását. Segít a Soros is Nagy ünnepségsorozatra készülnek Ozorán. Október 30-án emlékeznek meg ugyanis Illyés Gyula születé­sének 90. és halálának 10. év­fordulójáról. Ezen a napon avatják a költő mellszobrát, Gulyás Gyula budapesti szo- rászművész alkotását. A kis­iskola előtt már áll a poszta- mens, parkosították a teret, az iskola külső tatarozása is befe­jeződött. Őrjártunkkor a szobrot módunkban állt a vég­leges helyén lefényképezni, mert ideiglenesen kihelyezték az iskola elé, egy prospek­tusba történő fényképezés mi­att. Mint azt Schranz Istvánná polgármestertől megtudtuk, sorra érkeznek az értesítések a különböző intézményektől, szervezetektől a hozzájárulá­sokról. A múlt héten kapták meg a Soros Alapítvány leve­lét, melyben arról értesítik az ozoraiakat, hogy háromszáze­zer forinttal az alapítvány is hozzájárul a rendezvénysoro­zathoz. G.K. Gulyás Gyula alkotása A kisiskola és környéke már rendezett, szoboravatásra kész Tetöződö gyönki kapcsolatok Testvérvárosi segítséggel épül a tető Szójáték csupán a fenti cím, de a szó szorosabban vett ér­telmében is hordoz valóságot. Gyönk és a németországi Gri­esheim város kapcsolatáról számos alkalommal szóltunk. Most egy sajátos formája ölt testet e viszonynak. Évek óta gondot jelentett a községháza lapostetős épüle­tének a tetőszigetelése. Nem maradt nyomtalanul egyetlen esős évszak sem. A felújítási munkák mindig várattak ma­gukra. Történt, hogy a griesheimi polgármester fölfigyelt egy beszélgetés alkalmával a gyönkiek ebbéli gondjára. Kis idő múltával levélben tudatta, hogy segítenek megoldani a problémát és a szükséges pénzt megteremtik a gyönkiek számára. így vált lehetővé, hogy új tető kerüljön a községházára. Három héttel ezelőtt kezdte meg a helybeli Spirál Kisszö­vetkezet a versenytárgyaláson megnyert munkát, amit au­gusztus első napjaira be is fe­jeznek. Gyönkön jelenleg francia és német fiatalok táboroznak. Partner-városok lakói, akik jól érzik magukat Magyarorszá­gon. Alapja ennek a gyönkiek magatartása. Ne kutassuk módszereiket. A tények ön­magukért beszélnek, lásd még az épülő tetőt!- decsi - Fotó: Gottvald Károly Új helyre költözik a Tamási Galéria Már megkezdődött az át­alakítás a volt pártház nagy­termében, ahova elköltözik a méltán megbecsültté vált Tamási Galéria. Története azzal kezdő­dött, hogy Könnyű László, a Tamási születésű lokálpat­rióta a városnak ajándé­kozta képzőművészeti gyűj­teményét. Az állandó kiállí­tás mellett a Galéria folya­matosan helyet adott neves kortárs képzőművészek tár­latainak. A volt pártház nagyterme két éve úgyszólván üresen állt. Hely kell viszont a kör­zetesítésre kerülő munkaü­gyi központnak. Ezért szüle­tett meg a gondolat, ami szerint a Galéria épületét kapja a munkaügyi központ. Az épület hátsó részében már meg is kezdődött az át­alakítás, illetve a kipakolás. A megoldás lényegé, hogy az épület város tulaj­donában marad, a felújítási, átalakítási költségeket „le­lakja" a munkaügyi köz­pont. Ha egyszer nem lesz már szükség a jelenlegi mér­tékben a munkanélüliek el­látásra, az udvari részben kap állandó helyet a mun­kaközvetítő iroda, mert arra mindig szükség lesz. Előnye az új elhelyezés­nek, hogy központi helyen van, itt télen van fűtés, hát­ránya viszont, hogy kisebb a hely. Az időszaki kiállításo­kat csak kevesebb anyaggal lehet majd megrendezni. A Galériában még a héten Káplár Éva kiállítása lát­ható. Ennek zárása után kezdik meg az álfalak bon­tását, amelyeket az űj helyen is fel lehet és kell használni. Az eredeti tervek szerint augusztus tizenhetedikén már az űj helyen nyílt volna meg Bíró Annamária kiállí­tása. Éppen tegnap derült ki, hogy a falak szétszedésére és újbóli elhelyezésére kevés a két kiállítás közötti idő. Ezért tizenhetedikén nem lehet a megnyitó. Az új idő­pont egyeztetése most fo­lyik. Augusztus második felében valószínűleg - saj­nos - nem lesz képzőművé­szeti esemény a városban, s az állandó kiállítás anyagát is tárolni kell. Újiregi hírek Templomot szeretnének Újireg nyugalmas település, mondja Fazekas Ferencné polgármester. Mégis úgy gondolják, ha ezt a nyugalmat meg akarják őrizni, polgárőr­séget kell szervezniük. Van mit félteniük és az itt élő csa­ládok nyugalmát is így bizto­síthatják. Egyébként is az a vé­leményük, hogy a bűnözést meg kell előzni és ennek jó eszköze lehet az a hét tagból álló polgárőr csapat, amely a elmúlt hét végén már munká­hoz is látott. A biztonságérzethez a lelki béke is szükségeltetik, és fon­tos, hogy a vallásos emberek tudják hol gyakorolni válasz­tott hitüket. Újiregben pedig csak egy hányatott sorsú kis imaház szolgálja a hívőket, ahol minden második vasár­nap az iregszemcsei plébános misézik, tartja a gyermekek­nek a hitoktatást. Templomot szeretnének Újiregen, Rácz Zoltán építész már meg is ter­vezte a helybéliek álmát. A nyolcmilliós költségvetés egy részét az önkormányzat állja, telket is biztosít. A helybeliek, az újiregi kötődésű hazaiak és külföldiek sem riadnak viss-za az anyagi áldozattól. Mindez azonban kevés. Ezért is pá­lyáztak a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumnál, ahonnan kérésüket a Püspök­kari Titkársághoz továbbítot­ták. Az újiregi polgárok abban reménykednek, hogy abból a 35 millió forintból, amelyet a katolikus egyház kapott, jut egy olyan településre is, ahol még nincs templom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom