Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-09 / 161. szám

4 «ÚJSÁG PAKS ES KORNYÉKÉ 1992. július 9. A múlt öröksége Pakson A viselkedéskultúrán van még javítanivaló Az építőipar nyilvánosság előtt dolgozik Árnyas fák között húzódik meg a régi Paks történelmi város­magjában, a Deák Ferenc utcában a volt Kurcz kúria. Napja­inkban a tüdőgondozó működik itt. Az AGROBAU építőipari kft a Paksi Állami Gazdaság és az ottani dolgozók tőkéjé­ből alakult, mintegy fél éve. Az alábbiakban Rákosi Gusz­távval, a cég ügyvezető igaz­gatójával az építőipar mai helyzetéről beszélgetünk. — Budapesten, a Szabad­ság hegyen a hármocsillagos Hotel Queen Mary szállodát, melyet mi építettünk, referen­cia- munkaként adtuk át az építtető svájci-magyar kft-nek - kezdi Rákosi Gusztáv. — A háromszintes szálloda az éttermével, sörözőjével, az első ilyen jellegű munkánk volt, de remélem, nem az utolsó. Ebben annál inkább is bízunk, mivel a megyében egyre több magánpanzió, szál­loda épül. — Milyen ma az önökéhez ha­sonló profillal dolgozó cégek helyzete, például a munkaerő szempontjából? Az elmúlt negy­ven év szakszervezeti demagógi­ája erős vezetóségellenességet alakított ki. Ez nagyon nehézzé teszi az alkalmazottak gondolko­dásmódjának megváltoztatását. — Meglátásom szerint ma az a helyzet, hogy először kö­vetelik a bért, ahelyett, hogy megfelelő szintű és minőségű munkát produkálnának. Ma­napság a megrendelő igényes, az elköltött pénzért megfelelő minőséget akar. Ennek tükrében a munkál­tatónak is jogos igénye, hogy munkabért csak jó munkáért fizessen. Az építőipar mai helyzeté­ről szólva pedig úgy gondo­lom, a jövő útja a 20-50 fő kö­rüli építőipari vállalkozások létrehozása. Egy nagyobb be­ruházás folyamán például lét­rejön majd egy generál bonyo­lító szervezet, amely a kisebb alávllalkozások munkáját ko­ordinálja. Ma már a vállalkozó Paksi szilánkok Anya vagyok én is, ezért igen felkavart az a hír, amit Cseresznyés-pusztáról hallottam. Nemrégiben egy csütörtök délután a pusztára vezető betonúton, egy fejére fehér sipkát húzó férfi, két gyereket inzultált. Gyermekeink felszabadultan, boldogan örülnek a vakációnak. Elmondjuk nekik, hogy nézzenek körül jól az úttesten, mielőtt átmennek, csak a kijelölt helyen fürödjenek, ha átmennek a túlparti strandra. Ma már azt is el kell mondani nekik, hogy ide­geneknek ne nyissanak ajtót. De azt hogyan magyarázzuk el, hogy ha egy fe­hér sipkás embert látnak egy kieső úton, akkor mit csináljanak? * Minap hallottam egy álláshirdetést, amelyben egy új vállalkozási formában üzemeltetett vendég­látóhely szakácsot keres. Ez még rendjén való is lenne, hisz alig fél éve „viszi" az üzletet a vállalkozó, cserélődnek ugye az emberek. De az is elhangzott a hirdetésben, hogy az nem kizáró ok a jelentkezésnél, ha az illetőnek nem szakács a szakmája. Hiába no! A polihisztoroké a világ! Betoppa­nunk majd erre a helyre, ahol mondjuk egy volt tanár lesz a pincér, ex-adminisztrátor a vécés­néni, néhai könyvelő a kasszás, és a pályaelhagyó agrármérnök olyan gulyást főz, hogy sze- münk-szánk tátvamarad! * Azzal a megrendeléssel fordultam egy paksi vállalathoz, hogy ugyan készítenének konyhaab­lakomra egy jóképű kis szúnyoghálót... S ha nem kérnek sokat, beüvegezhetnék az erkély törött üvegajtaját is. Ennek cirka három hete. Azóta már magamban le is mondtam eredeti szándékomról, hiszen nem valószínű, hogy téli hóesésben is szükségem lesz szúnyoghálóra. Természetesen személyesen is érdeklődtem, mi­kor tudnák elvégezni az ígért munkát, de nem mondhatnám, hogy megbecsült megrendelőként bántak velem. Sőt, most még finoman is fogal­maztam. Tisztelettel kérem a céget ezúton, ha netán ol­vasnák kis írásomat, s magukra ismernének, (ami nem valószínű ugyan, mert a megfigyelések azt mutatják, a rossz dolgokat soha nem veszik ma­gukra az emberek, csak a jót) szóval tekintsék tárgytalannak megrendelésemet, inkább körülné­zek a kisiparosok világában, hátha ott még dol­goznak, hogy úgy mondjam a lakosságnak. erödögh Krízishelyzet esetén Az elmúlt hónapban lépett hatályba Paks város önkor­mányzatának azon rendelete, ami azokon a családokon kí­ván segíteni, melyek napi megélhetése veszélybe került, és másfajta segítséggel gond­juk nem oldható meg. Ez a krízishelyzetre adott azonnali segély az állandó és ideiglenesen bejelentett sze­mélyeknek is adható, összege száz forinttól ezer forintig ter­jedhet. A segítség nemcsak pénz formájában érkezhet, a hivatal vásárlási utalványt is adhat a rászorulóknak. Hírek innen­onnan Nyilvános sorsoláson vá­lasztották ki azokat a paksi polgárokat, akik a német test­vérvárosban, Reichersthofen- ben a július 24. és 28. között megrendezendő Paarfest ven­dégei lesznek. A nyertesek névsora a kö­vetkező: Binder Mihályné, Vil­lányi Antal, Leveles János, Dudás László, Tóbiás Zol­tánná, Lóczy Istvánná, Skach Lóránt, Orvösné Feil Mária, dr. Műhelyi János és Szelp Jó­zsef, valamint a jelentkezési lapon megjelölt családtagjaik. Mint ismeretes, a testvérvá­ros polgármestere hívta meg Paks küldöttségét településük hagyományosan évenkét tar­tott fesztiválszerű ünnepi eseményére. * A madocsai népi együttes a dániai Oks városába kapott meghívást, hogy a július 6. és 14. között rendezett nemzet­közi néptáncfesztiválon ha­zánkat képviselje. A színpompás sárközi és kalocsai ruhában fellépő táco- sok a dán közönség előtt mu­tatják be tiszta forrásból merí­tett népművészetüket. ff Félidő ff Paksi tűzoltók országos versenyen szemléletnek kell uralkodóvá válni a mi szakmánkban is. Mi már például a nyolcvanas évek közepe óta ezt a tenden­ciát követjük, annál is inkább, mert a másik út egy draszti­kus létszámleépítéshez veze­tett volna, amelyre hasonló vállalatoknál sok példa volt. Jómagam 1986-ban kerül­tem a Paksi Állami Gazdaság akkori építőipari részlegének az élére. A létszám 55 fő volt, ma pedig a kft-ben 48-an dol­goznak. Nagy eredménynek tartom, hogy kft-vé alakulá­sunk után fél évvel már úgy látszik, eredményes lesz a működésünk. — Az említett szállodán kívül min dolgoztak fennállásuk óta, mondjuk itt a városban? — A Kurcsatov úton épülő üzletsoron, melyek lakásokat is magukban foglaltak, mi ké­szítettük a tetőszerkezetet. Négy ácsunk egy ilyen, nem mindennapos munka során, ahol a manzárdhoz még egy torony is csatlakozik, megmu­tathatta szaktudását, és érté­kes tapasztalatokra tehetett szert. — Az eddigieken felül mi kell még ahhoz, hogy az AGROBAU igazán sikeres legyen? — Fontosnak tartom egy bizonyos image kialakítását, mely csak miránk jellemző, ahol nemcsak a külsőségekre, a belső tartalomra is hang­súlyt helyezünk. Á kívülállók számára, akik mind potenciális megrende­lők, nem mindegy milyen kép alakul ki a cégről. Ezért min­denekelőtt a szakembereink és a többi munkás viselkedéskul­túráján kellene javítani, hiszen szakmánkból adódóan a nyil­vánosság előtt végezzük munkánkat. vm - eg Évforduló előtt Idén ünnepük a paksi re­formátus templom építésének kétszázadik évfordulóját. Eb­ből az alkalomból nagysza­bású rendezvényekre kerül majd sor szeptember 20-án. Áz előkészületek már meg­kezdődtek, a templomot most tatarozzák, mint az fenti ké­pünkön is látható. Az évfor­duló megünneplését, - eddig Hollandiából és Erdélyből már jelezték részvételi szán­dékukat vendégek - mint azt Kőváry László lelkésztől meg­tudtuk, nemcsak a gyülekezet, hanem a város eseményévé is kívánják tenni. Emberi kapcsolatok és az értékválság Most, hogy az év felén már túl vagyunk, ideje számvetést készíteni, mi valósult meg az 1992-re készült tervekből, el­képzelésekből. Az Atomvárosban befeje­ződött az uszoda építése, mely három éve kezdődött, az akkori városi tanácstól „örö­költe meg" az önkormányzat. Az impozáns, korszerű léte­sítmény mintegy 200 milüó forintjába került Paksnak. A második félévi nagybe­ruházás az úthálózat javítása, ezzel együtt a csapadékvíz el­vezetésének megoldása. Hogy erre szükség van, azt megmu­tatta a néhány héttel ezelőtti felhőszakadás. Bővül a szennyvízcsatorna hálózat is, és a tervek szerint a szennyvíztelep is elkészül az év végére. A város idei költségvetése egymilliárd forint körüli ösz- szeg, ebből 20 millió forintot szánnak a második félévi út-, és csatornaépítésre. Az önkormányzatnak anyagi gondjai nincsenek, a szakapparátus létszámát azonban bővíteni szeretnék. Szükség lenne jogi, illetve fel­sőfokú pénzügyi végzettség­gel rendelkező munkatár­sakra. Az elmúlt hét végén meg­rendezett XIII. országos tűzol­tóversenyen a paksi tűzoltó­parancsnokság tizenkét fős csapata vett részt, mint Tolna megye legjobbja. Sátor Géza tűzoltó főhad­nagy, csapatkísérő számolt be lapunknak a vesenyről. Mint elmondta, öt évente rendeznek ilyen nagyszabású vetélkedést, mint a mostani zalaegerszegi volt. Nemcsak a hivatásosok, az önkéntes tár­sadalmi segítők is számot ad­hattak tudásukról, szakmai ismereteikről, no és nem utol­sósorban fizikai állóképessé­gükről. Meghívásos alapon nem­csak magyar, külföldi csapa­tok is részt vettek az esemé­nyen, mégpedig Ausztriából, Oroszországból, Szlovákiából, Romániából és Horvátország­ból. Az ő részvételükkel zajló nemzetközi vetélkedésen Bu­dapest csapata képviselte Ma­gyarországot, mint hazánk legjobbja. Á paksi csapat ugyan nem végzett az élbolyban, de dere­kasan helytállt a versenyen, s az egyéni vetélkedések során szép sikernek könyvelehető el, hogy a csapat egyik tagja, Fi­ola József tűzoltó őrmester a 100 méteres akadály futásban all. helyet szerezte meg a 300 induló közül. vem - háj „A rendszerváltáshoz hat hónap elegendő volt, a gazda­sági váltáshoz hat év kell, de hogy Magyarországon de­mokrácia legyen, ahhoz hat­van év szükséges." A fenti mondat a „Keresztény válasz a társadalmi kihívásokra" címmel Debrecenben, a Re­formátus Kollégiumban ren­dezett konferencián hangzott el, melyet a Hans Seidel Ala­pítvány szervezett. A konferencián részt vett meghívottként Paks város al­polgármestere, dr. Széchenyi Attila is. — Alpolgármester úr, mi­lyen, általános érdeklődésre számot tartó tényeket és ada­tokat hallott ezen a rangos eseményen? — Az idézett mondat az „Emberi kapcsolatok és az ér­tékválság a magyar társada­lomban" című előadás során hangzott el, amelyből meg­tudhattuk, hogy az ország la­kosságának felénél az életkö­rülmények egyértelműen romlottak. Körülbelül 30 szá­zalék azok aránya, akiknek életkörülményei stagnálnak, de ezt az érintettek úgy élik meg, mintha romlanának. A lakosság 15 százalékának ja­vul, 5 százalékának pedig kife­jezetten javul az életszínvo­nala. A változás a legnegatí­vabban a többgyermekes csa­ládoknál, a nyugdíjasoknál, a szakképzetlen munkások, és a mezőgazdaságban dolgozók körében érvényesül. Körülbe­lül másfél millió ember szorul tartósan és rendszeresen va­lamilyen formában segítségre. Kiemelten kell említeni a családi kapcsolatok nagymér­tékű romlását. Az arra rászo­rulókat ha segíti is családjuk, ez csak anyagi segítség, a lélek segítése elmarad. Az emberi tulajdonságok között elural­kodott az önzés, az agresszivi­tás, egészen az aljasságig. Az előadó szerint mindez a szocialista rendszer közös-- ségellenességének követ­kezménye. A gyakorlat azt szolgálja, hogy „élesben" is jól dolgozzanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom