Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-29 / 152. szám

1992. június 29. MEGYEI KORKÉP MÉPÚJSÁG 3 Újdonságok Mözsön A mözsi Húsüzem veze­tője, Kádár Zsolt az idei esztendő terveiről és új­donságairól szólva el­mondta, hogy hamarosan munkába állítanak az üzemben egy klímaberen­dezést, mely a száraz és félszáraz áruk előállítását segíti majd, mert a vásár­lók körében egyre kedvel­tebbé válnak ezek az árufé­leségek. A beruházás több mint egymillió forintba ke­rül, de ezzel nem lesz vége a mözsi húsüzemben a vál­tozásoknak, mert még az idén tervezik a régóta füg­gőben lévő szennyvízcsa­torna-hálózat kiépítését is. Sor kerül a hőellátó köz­pont korszerűsítésére is. Vákumfóliás csomagolás­sal igyekeznek majd a vá­sárlók kegyeit elnyerni, s ezek az áruk (főleg füstölt dolgokról van szó), jelen­tősen hoszabb ideig lesz­nek eltarthatóak így. Gázvezeték építés a Völgységben A Völgység, és a hozzá csatlakozó közeli baranyai települések közös összefo­gással kívánják megoldani majd a korszerű energia- hordozónak, a gáznak a bevezetését. Ennek érde­kében Nagymányok, Vá­ralja, Kismányok, Máza, Szászvár, Aparhant, Me- cseknádasd, Hidas és Cikó azok a települések, melyek a nagymányoki polgár- mestert, Teleki Istvánt bíz­ták meg azzal, hogy a DDGÁZ Tolna megyei üzemigazgatóságánál ren­delje meg a térségre vo­natkozó terveket, melyek várhatóan még az idei év­ben teljes egészében el is készülnek. Fellépnek a fővárosban A Nagymányoki Német Nemzetiségi Együttes is meghívást kapott a fővá­rosba: az augusztus hú­szadikai „Új kenyér" ün­nepén a Várban lépnek fel. Útjavítások Váralján A váraljai polgármesteri hivatal és a Közúti Igazga­tóság Tolna megyei sza­kaszmérnöksége között létrejött megállapodás ér­telmében Váralja főútját szélesítik és új felületi bur­kolattal látják el, mely a jú­liusi nagy nemzetközi nép­táncfesztivál idejére el is készül. Emellett a hivatal által kezelt utakat is rendbe teszik még az ősz előtt, melyre 1,3 millió fo­rintot fordít a falu. Végre a Mező, a Sziget és Béke ut­cában is szilárd burkolatú út lesz. Csereüdülések Júliusban csereüdülésre nagymányoki családokhoz érkezik a község német partnertelepüléséről, Te- unzból húsz gyerek, s en­nek viszonzásaként au­gusztusban nagymányoki diákok utaznak majd Né­metországba. A felnőttek sem maradnak ki a kapcso­latból, mert Nagymányok- ról szintén augusztusban, egy autóbusszal indulnak majd Teunzba látogatásra, ami a két település közötti jó kapcsolat bizonyítéka is egyben. Kaposmenti Fiatalok Találkozója Vidám forgatag a hét végén Szakályhan Immár huszadik alkalom­mal húzták fel az árbocra a Kaposmenti Fiatalok Találko­zója alkalmából a zászlót Sza- kályban, s huszadszor is az önkormányzatnak saját zseb­ből kellett finanszíroznia ezt a kitűnőnek értékelhető kezde­ményezést. Amikor a reggeli zenés éb­resztőt követően, a gyülekező után a szakályi sportpályán je­lentkezni lehetett a nap sport- eseményeire, már látni lehe­tett: a lassan népünnepéllyé váló összejövetelen a vidám­ság viszi a prímet. A Vak han­gyák például az Adj egy sigh csapata ellen vívott hihetetle­nül izgalmas csatát, aminek végeztével - lássanak csodát - , a győztes csapat edzőjét nem menesztették! Volt itt minden, bazár és ki­rakodóvásár, lövészverseny és autós ügyességi vetélkedő, virsli sörrel, de volt karate bemutató és a tabi rúazsolet- teknek is tapsolhattak a né­zők. A zombai együttes mellett fővárosi művészek Hs po­rondra léptek, s amatőr zene­karoknak is fellépési lehetősé­get biztosított a találkozó. A vidám forgatagban min­denki megtalálta a neki legin­kább szimpatikus programot. Az estet ifjúsági bál zárta a mű vei őd és i ha zba n. \ labda lm\öleiében Kaposmenti pihenő Tolna megyei adatok A terhességmegszakításokról Az Alkotmánybíróság ha­tározata szerint az Országy- gyűlésnek év végéig tör­vényt kell alkotnia a művi terhességmegszakításról. Emiatt a téma napjainkban igen nagy publicitást kapott, érvek, ellenérvek tömege hangzik el az abortusz szabá­lyok szigorítása mellett és el­lenében. Az e vitában részt­vevők és az érdeklődők szá­mára foglaltuk össze az abor­tusszal kapcsolatos, Tolna megyei statisztikai informá­ciókat. A születések száma a nyolcvanas években csök­kenő irányzatú volt, 1990-ben az előző éveket meghaladó számú, 3222 gyermek született a megyé­ben. Ugyanezen időszakban a magzati veszteségek száma csaknem folyamatosan nőtt, 1990-ben 2632 volt. A mag­zati veszteségeknek • év- ről-évre 80 százalék körüli hányadát a terhességmeg­szakítások adták, számuk 1990-ben 2181 volt. Kiket érint? Az elmúlt 10 évben a ter­hességmegszakítások 42 szá­zalékát a 30-39 éves nőknél végezték, ennél valamivel kisebb arányú volt a 20-29 évesek részesedése. A 20 év alattiakra az abortuszok 12 százaléka, a 40 év felettiekre 8 százaléka jutott. Az érintett nők 78 százaléka kereső, 22 százaléka eltartott volt. A terhességmegszakításon át­esett nők 73 százaléka házas családi állapotú volt, 19 szá­zalékuk hajadon. Leggyako­ribb volt az az eset, amikor az anya a harmadik gyerme­ket nem vállalta, 44 százalék: egy gyermeke volt az érintett nők 18, három gyermeke 16 százalékának. Az első ter­hességüket megszakítók az elmúlt 10 év alatt több, mint 2500-an voltak. Az esetek 54 százaléka első terhesség­megszakítás volt, a többi má­sodik, harmadik, stb. Vala­mivel 10 százalék alatti a ne­gyedik, ötödik stb. művi ve­télések aránya, ez évente 150-200 esetet jelentett. Az okok Ezer szülőképes korú nőre a 80-as évtized elején 58 élve- születés és 27 terhességmeg­szakítás jutott, 1990-ben pe­dig 53 élveszületés mellett 36 abortusz. A terhességmegszakítá­sokban leginkább érintett 20-39 éves nők száma csök­kent az elmúlt időszakban, ez önmagában a művi veté­lések mérséklődését jelent­hette volna. Nem így történt: valamennyi korcsoportban gyakoribb lett az abortusz. A növekedés irányába ha­tott a nők családi állapot sze­rinti összetételének válto­zása: későbbre tolódtak és kisebb arányúak a házasság- kötések, azaz a hajadonok aránya nőtt. Ugyanakkor a terhességmegszakítások az évtized végén a hajadonok- nál voltak a leg­gyakoribbak: 1000 hajadonra 1990-ben 42 jutott. Emellett azonban a házasok és az el­váltak között is gyakoribb lett a művi vetélés: kisebb létszámukkal is több abor­tuszt produkáltak, mint az évtized elején. Az indokok mindig az ér­vényben levő szabályozás szerint változtak. 1990-ben az érintett nők 35 százaléká­nak már -volt 3 szülészeti eseménye, ezért kérte az abortuszt, 27 százalékuk nem házas családi állapotá­val, 20 százalékuk életkorá­val indokolta kérelmét. Kife­jezetten egészségügyi indok 12 százalékban fordult elő. A valódi indokok azonban va­lószínűleg mélyebb, más eszközökkel ragadhatok csak meg. A demográfiai tényezőkön túl a terhességmegszakítások növekedésének szerteágazó, statisztikai eszközökkel ke­véssé vizsgálható társadalmi, egészségügyi okai vannak. Mi várható? Az elmúlt évtizedekre visszatekintve népesedéspo­litikai intézkedések két alka­lommal változtatták meg je­lentősen a népesség termé­szetes korösszetételét: az 50-es évek elején a háború után természetes módon is növekvő születésszámot a Ratkó törvények még tovább emelték. Másodszor, éppen e nagy korosztályok szülőké­pessé válása idején, 1973-tól újabb, döntően anyagi ked­vezmények bevezetése miatt még nagyobbak lettek azok a korosztályok, amelyek ter­mészetes módon is növeked­tek volna. A 70-es évek közepén szü­letettek a 90-es évek közepén lépnek abba a korba, amikor a szülések leggyakoribbak. Az abortusz szabályok szi­gorításával megismétlődhet a 70-es évek nagy korosztá­lyainak problémája: a termé­szetes módon is nagyobb korosztályok méginkább megnőhetnek, és újra fel­színre hozhatják az intézmé­nyellátás stb. már ismert gondjait. Waffenschmidt Jánosné KSH Tolna Megyei Igazgatósága Szent László emlékezete Szekszárd védőszentje szentté avatásának 800. évfordulóján Két halott, tizenhat sérült Kisvejkei autóbusz grazi tragédiája Szombaton, este nyolc óra­kor a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban Bors László es­peres-plébános nyitotta meg azt a kiállítást, melyet Szent László emlékezete címmel Szekszárd város védőszentje szentté avatásának 800. évfor­dulója tiszteletére rendeztek meg. A megnyitó előtt a szek­szárdi Béla-téri nagytemp­lomban ünnepi misével kez­dődött a megemlékezés. Szent László édesapja, I. Béla király 1061-ben Szék- szárdon monostort építtetett, s rövid uralkodását követően itt helyezték örök nyugtomra. Béla királyhoz való kötődése a megveszékhelvnek közismert, s fia, László harminc eszten­dővel később a somogyvári apátság megalapítója, aki elé­vülhetetlen érdemeket szer­zett a magyar egyházi kultúra alapjainak lerakásában. E kiál­lítás az egyház tiszteletadása Szent László előtt. A somogy­vári apátságban temetik 1095-ben, majd innen viszik hamvait Váradra, ahol nyug­vóhelye a középkori magyar igazságszolgáltatás szentélye, ércbe öntött alakja pedig a lo­vagok eszményképe lesz. Kilencszáz év óta először láthatók együtt a szekszárdi kiállításon azok a magyar templomépítészetben kima­gasló művészi alkotások, me­lyek az apának és a fiúnak is érintésközeiben voltak: így a somogyvári templom szobrai, a szekszárdi apátság díszes vállkövéről induló jelképes ívek alatt állnak. A pogányok ellen harcoló, szentté avatott király alakja énekekben, le­gendákban és könyvekben, fa­liképekben és a néphagyomá­nyokban is fennmaradt. Éle­tére, királyságára utaló szá­mos jel és eredeti tárgy mellett másolatban tekinthetik meg az érdeklődők a hermát: fej-ereklyetartóját. A kortárs művészetet Farkas Pál, szek­szárdi szobrászművész által, a Kálváriára tervezett szobor- kompozíciója reprezentálja. Az ausztriai Graz környéke lassan bekerül a magyar autó­buszos turizmus fekete köny­vébe, hiszen a tavalyi 14 halá­los áldozatot követelő magyar autóbuszos tragédia után újabb magyar kirándulócso­portot ért a hegyekben bal­eset. A kirándulókat szállító autóbusz Kisvejkéről indult olaszországi úticélja felé, s a visszafelé vezető úton a Süd- autobahnon, Graz közelében, Steinberg és Unterwald között egy Liegist nevű községnél tízméteres szakadékba zu­hant. A helyszínen ketten éle­tüket veszítették, a 26 éves Fe­renc Józsefné komlói, vala­mint a 44 éves Petrovics Gyula pécsi lakosok. A baleset a Kla­genfurt felől jövő autóbuszt este háromnegyed nyolckor érte. A két életveszélyes sérül­tön a grazi kórházban élet­mentő műtétet hajtottak végre, állapotuk mára stabili­zálódott. A 34 utas közül to­vábbi 12 szenvedett súlyos sé­rülést, köztük van a gépkocsi két vezetője is. A biztonság kedvéért minden utast kivizs­gálásra a közeli kórházakba szállítottak, közülük négyen már el is hagyták a kórházat az osztrák Vöröskereszt segít­ségével és haza is jöttek. Az első tanúkihallgatások szerint a két gépkocsivezető menet közben akart váltani a volán mögött, s elvesztették ural­mukat a jármű fölött. Az ed­dig nem bizonyított másik es­hetőség lehet, hogy az egyik gépkocsivezető segíteni kí­vánt társának, aki feltehetően műszaki hibát észlelt, ám megakadályozni már nem tudta a balesetet. Az egyik tanú szerint, aki könyebben sérült meg, a busz nem haladt gyorsan, ám a so­főrök nem voltak szerinte túl pihentek, hiszen pénteken este indult a túra Kisvejkéről (Bonyhádról), reggel hétkor már Triesztben voltak, s on­nan fél egykor már indultak is vissza. Egy órára megálltak Tarvisióban, s fél ötkor már újra úton voltak. Jó három óra múlva következett be a bal­eset. Vasárnap egyébként a bécsi magyar nagykövetség munkatársai a helyszínre utaztak, hogy segítsenek az azonosításban. A következő információkat sikerült megyén belül meg­tudnunk lapzártáig, melyek nem hivatalos információk: a kisvejkei Borbandi János au­tóbuszát egy bátaszéki vállal­kozó bérli, június elejétől. A vállalkozótól az eddigi hírek szerint kölcsönkérte az autó­buszt Lőrincz Gyula bonyhádi gépkocsivezető - akinek egyébként van egy autóbusza, amivel kollégája, vagy inkább vállalkozó társa egy másik utat teljesít éppen -, s a vele szintén sofőrként utazó Gyóni Mihály bátaszéki váltósofőr, s egy csoportot szállítottak Olaszországba. A dologban felettéb kellemetlennek tűnik a többszöri kölcsönkérés, vagy kisegítés, esetleg bérbe­vétel, melyeket mint nem bi­zonyított tényeket, csupán fel­tevésként szabad e pillanat­ban kezelni. Az utasok több­sége baranyai volt, de akadt köztük bonyhádi, mucsfai, komlói, kakasdi, hosszúheté- nyi, paksi és mázai is. Haza­felé jövet Graz környékén az autóbuszt a már leírt körül­mények között baleset érte. Bors László esperes- plébános nyitotta meg a kiállítást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom