Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-29 / 152. szám
4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDI SZEMLE 1992. június 29. Közgyűlésére készülnek a szekszárdi nyugdíjasok Nemcsak a húsz éveseké a világ! így szavaztak a képviselők Mindig is nehéz volt nyugdíjasnak lenni, ma is az. Ám jó tudni, hogy városunkban van egy olyan szervezet, amely igyekszik ezen réteg gondjaira megoldást találni. Mióta és miként működik ez a szervezet? - ezt kérdeztük Szabó Ist- vánnétól, a Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetségének titkárától. — 1991 májusában megalakítottunk egy szervező bizottságot, s majd később, augusztus 7-én jött létre az a szövetség, amely a szekszárdi nyugdíjasok érdekeit védi - adott tájékoztatást Szabó Istvánná. - A szervezetnek csak a Szekszárdon élő nyugdíjasok lehetnek a tagjai, az ő gondjaikat vállaljuk, s igyekszünk ezekre megoldást találni. Megalakulásunkkor egy szlogent is választottunk: „Segíts magadon, mert nem tudod, mikor lesz szükséged mások segítségére!" — Lassan egy éve, hogy működésbe léptek. Mennyire vált be ez a szlogen ? — Örömmel mondhatom, hogy várakozáson felül. Egyre többen vagyunk, olyanok jönnek hozzánk, akik segítségre szorulnak. Megalakulásunk előtt megkerestük az önkormányzatot, s megkérdeztük, hogy miként fogadnának bennünket. Örömmel vették „vállalkozásunkat", terveinket és elképzeléseinket meghallgatva sikerült őket megnyerni támogatóinknak, javaslatokat tettünk a kispénzűek nyugdíjának felemelésére is. Meghallgatásra találtunk. Azóta több száz embernek tudunk segíteni ez ügyben. Ez olyan visszhangra talált a városban, ami még jobban növelte taglétszámunkat. Ma már olyanok vagyunk, mint egy nagy család. — Mivel próbálnak még segíteni mindezeken túl? — Olyan akciókat szervezünk, amiben mindenki érintett. A tagság egy része azért jön hozzánk, hogy segítsen. A másik része viszont segítségre szorul. Minden hónapban egy-két alkalommal tartunk élelmiszer akciót a Dózsa György út 1. szám alatt, a székhelyünkön. A mi feladatunk az eladók megszervezése, hiszen a vevő már meg van rá. Egy ilyen szervezés 300-400 ember kiszolgálását jelenti. Dr. Kolombusz Lász- lóné elnök szervezésében jöhetett létre az a háromnapos egészségügyi tanácsadás is, amelyen részt vehettek nyugdíjasaink. Szóval, igyekszünk minél több dologban segíteni. — Melyek azok a problémák, amelyekkel a leggyakrabban felkeresik önöket? — Leginkább a rezsiköltségek kifizetésével van problémájuk a nyugdíjasoknak. Éppen ezért azt szeretnénk, ha a segély helyett a nyugdíjat emelnék fel. Sokan vannak nehéz helyzetben, hiszen 30-40 éves munkaviszony után csak 6000-7000 forint a nyugdíjuk. Ilyen csekély ösz- szegből pedig ma már igencsak nehéz megélni. — Már egy egész hálózatot sikerült kiépíteniük. Kik azok, akik támogatják a szövetséget? — Valamilyen módon mindenki igyekezett támogatni bennünket. Sokat köszönhetünk a bankoknak, az utazási irodáknak, a városi és megyei önkormányzatnak, a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál de nem hagyhatjuk ki a sajtót, melyen keresztül tájékoztatást tudtunk nyújtani tagjainknak. A városi televízió már többször is meglátogatta kameráival akciónkat. S végül, de nem utolsósorban a Művelődési Ház, amely biztosította a helyet közgyűléseink számára. — Mikor lesz a szövetség éves közgyűlése? — Szeptember 7-én 14.00 órakor, a Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében. Ekkor a vezetőség beszámol az éves munkájáról, új vezetőségválasztásra kerül sor, illetve, akit megfelelőnek tartanak, annak meghosszabbítják a mandátumát. Tóth Dorina Nem túl gyakori eset a szekszárdi önkormányzati ülésen a nyílt, egyenkénti szavazás. Legutóbb, a csütörtöki ülésen azonban mégis ez történt három intézményvezetői posztra pályázó jelölt esetében. A legnagyobb visszhangot kétségkívül Zentai András esete kavarta, aki két szavazattal maradt le a Garay János Gimnázium igazgatói tisztségéről. Íme, a lista arról, hogy miként szavaztak a szekszárdi képviselők: Bencze Sándor (SZDSZ): igen, Németh Zoltán (SZDSZ): igep, Jobban Zoltán (SZDSZ): igen, Gacsályi József (MDF): tartózkodott, Haász László (MDF): elfogultságot jelentett be, Csikós Mihály (MDF): tartózkodott, Horváth László (MSZP): igen, Csányi J. László (MSZP): igen, Csáki Béla (MSZP): igen, Molnár Péter (Fidesz): igen, Kovács Károly (Fidesz): nem, Németh Zsolt (Fidesz): tartózkodott, End- rődi István (KDNP): tartózkodott, Posta Péter (KDNP): igen, Ferenczi József (SZDSZ): igen, Fodor Miklós (SZDSZ): igen, Dombai Gyula (KDNP): tartózkodott, dr. Tóth Csaba (Fidesz): tartózkodott, dr. Ötós Miklós (MDF): tartózkodott, dr. Braun Márton (SZDSZ): igen, Módos István (MDF) tartózkodott, dr. Pataki Gábor (MDF): elfogultságot jelentett be, dr. Leidecker Jenő (Fidesz): igen, Kocsis Imre Antal (SZDSZ): igen. Tehát tizenhárom igen, egy nem, nyolc tartózkodás és két elfogultság a mérleg serpenyőjében. Az igazgatói kinevezéshez tizenöt igen szavazat kellett volna. Tévé a szabadban Tudósítás a kábelfrontról Lehet, hogy Tarr János a kelleténél korábban hagyta el pénteken az önkormányzati ülést? A szekszárdi kábeltelevíziós szakember némüeg csalódottan nyüat- kozott, miután a testület két órás tárgyalás után sem szavazta meg azt a határozati javaslatot, melynek értelmében egy megalakulandó gazdasági társaság kábelvagyonának hetven százaléka az önkormányzatot, harminc százaléka pedig a Tarr Kft.-t illette volna. Ha egy híján is, de nem kapta meg a javaslat a szükséges támogatást. — Ugyanott vagyunk, ahol eddig voltunk - vélekedett Tarr János a döntés után. - Nincs előrelépés, a testület egy része továbbra sem veszi figyelembe sem a lakosság véleményét, sem pedig a mi konstruktív javaslatunkat. Megkérdeztem a polgármester urat, hogy érdemes-e tovább maradnom, nem kaptam biztató' választ, ezért úgy döntöttem, hogy hazamegyek. Ami engem illet, megbeszélem a lakossággal a további teendőket, s megteszem azokat a lépéseket, melyek mindenki számára megfelelőek. Kocsis Imre Antalt ugyancsak a szünetben sikerült elérni. A polgárfnes- ter némi csalódással jegyezte meg, hogy semmire sem jutottak: — Az előterjesztett javaslat értelmében egy olyan gazdasági társulás létrehozása lett volna a feladatunk, amely két főből áll. A testület ötven százaléka ezt nem szavazta meg. Mindenesetre azt kijelenthetem, hogy Tarr Jánossal nem szabad a tárgyalásokat megszakítani. Igyekszünk kompromisszumos megoldást találni - nem tudom, hogy ez lehetséges-e. S hogy mégsem ülésezett hiába a testület, az dr. Lei- decker Jenő alpolgármester ismételt szavazási javaslatának köszönhető. Valamivel később ugyanis a képviselők felülvizsgálták korábbi álláspontjukat, s az előterjesztést - több kiegészítéssel - elfogadták. Ekkor azonban Tarr János már nem tartózkodott az ülésteremben ... -száBérlakások a Pollack lakótelepen Munkanélküliként az utcára? Egy vidéki szakmunkás- képző intézetben tanított szakmai tárgyakat. Állása megszűnt, március óta munkanélküli. Havi összes jövedelme a 8700 forint munka- nélküli segély. Miklós április 15-én felszólító levelet kapott a városigazgatási irodától, hogy május 4-ig ürítse ki lakását, és a kulcsokat adja át a bérbeadó Héliosz Kft-nek. „Amennyiben felszólításomnak a határidő betartásával nem tesz eleget, úgy kiköltöztetését hatósági úton fogom elrendelni. A jegyző nevében: Dr. Ferincz János irodavezető." Indoklás nincs. A levél címzettje nem ürítette ki lakását, nem tud hová költözni. Azóta is a minduntalan felmerülő miértre keresi a választ. Dr. Ferincz Jánostól megtudtuk, hogy a Pollack Mihály lakótelepi lakásokat más helyről kiköltöztetett bérlők használták. 1990 február elsején a Városgazdálkodási Vállalat ingatlankezelő szervezete ideiglenes lakáshasználati szerződést kötött Miklóssal, egy éves időtartamra. 1991 januárjában megállapodás született a VGV és Szekszárd város önkormányzata részéről, hogy a lakásokat ezentúl az önkormányzat hasznosítja, mint bérlakásokat, valamint a polgármesteri hivatal intézkedik arról, hogy a lakáshasználóknak kiutalja azokat, esetleg kiköltözteti a bérlőket. Április hónapban minden lakó értesítést kapott e megállapodásról. Ugyanez év szeptemberében minden bérlőhöz ellátogatott a lakásügyi bizottság két képviselője, helyszíni környezettanulmány céljából. A bérlakáshoz juttatandók kiválasztásakor a lakásügyi bizottság a következő szempontokat vette figyelembe: megfeleljen az ingatlanjogosultság követelményeinek, melyet egy 1986-os rendelet szabályoz; mennyi az egy főre jutó jövedelem; hány fő él a lakásban, és a legfontosabb: hogy a bérlőnek van-e benyújtott lakásigénylési kérelme? Miklós ügyében a határozatot az döntötte el, hogy a polgármesteri irodában nincs lakásigénylése. A bizottság a többi pontot nem vizsgálta. Dr. Ferincz János elmondta, hogy legkésőbb akkor kellett volna benyújtani a lakásigénylési kérelmet, mikor megkapta a VGV áprilisi értesítését. 1992 márciusában a képviselőtestület megszavazta a lakásügyi és a szociális bizottság előterjesztését, hogy a 33 bérlő közül 12 szociális bérlakáshoz jusson, 13 lakásból költözzenek ki a bentlakók. A fennmaradóak korábban kiutalt, illetve házfelügyelői lakások. A határozat kifüggesztését követően 9 bérlő reklamált. E felszólalásokat figyelembe véve még egyszer felülvizsgálták az ügyet, és április hónapban minden Pollack lakótelepi bérlő értesítést kapott a döntésről. S mi lesz az üres lakások sorsa? A városigazgatási iroda azonnal kiutalja a lakásokat a legrászorultabb lakásigénylőknek. Az adatokat tekintve a tavalyi év második felében 31, míg az idei első félévben 11 lakás ürült ki, és 80 igénylő van e lakásokra. A kiköltözni kényszerülő 13 bérlő közül még senki sem hagyta el a lakást. Mindannyiukat érdekli a következő lépés. A polgár- mesteri iroda -megállapítási pert indít, a bíróság határozza majd meg a felmondás érvényességét. Ezt követően a bérlők önként elhagyják majd a lakást, vagy hatósági kiköltöztetésre kerül sor. Hogy hová? Az bizonyosnak tűnik, hogy szükséglakásokba. Mindössze idő kérdése az egész. A döntés nem egyszerű. Rászorultak és még rászorultab- bak között nehéz választóvonalat találni. Vecsei Kriszta Igazi meglepetéssel kedveskedett a Szekszárd Városi Közszolgálati Televízió a múlt szerdán a nézőinek. A nagy melegre való tekintettel - no meg az újdonság varázsában bízva - ezúttal nem a stúdióból jelentkezett a népszerű heti magazin, a Pásztázó, hanem a televízió előtti térről. A nézők, látva a váratlan helyszínt, mindeddig nem paHaj dán 160 éve, 1832. július elsején született Rosty Kálmán költő, akinek művei között Szekszárd leírása is szerepel. 110 éve, 1882. július 4-én meghalt Halász József 1848-as honvéd őrnagy, aki a megyeszékhelyről származottak közül a legmagasabb rangot vinaszkodtak, nem így a műsorvezetők: mint mondták, minden nagyon kellemes volt, kivéve a szúnyogokat. A kellemetlenkedő kis rovarok ugyanis egyáltalán nem válogattak áldozataik közül. A következő szabadtéri közvetítésre a stáb mindenestre már szu-ku riasztóval felszerelkezve készül... Fotó: Ótós Réka setter Perczel Mór seregének fő- számvevője volt. 100 éve, 1892. július 3-án a Tolnavármegye hírül adta, hogy Rezegh Frigyes városi mérnök elkészítette Szekszárd utcáinak átnézeti térképét. 75 éve, 1917. július 5-én a Tolnavármegye és a Közérdek adta tudtuk Haja Nándor és testvérei eladták a Bartina utcai emeletes házukat Koncsics Elemér úzdi földbirtokosnak. Krónikás Rejtett értékeink A Szent János és Pál kápolna Június 26-án ünnepelhettük volna névünnepüket, ha a két római testvér vértanúságának évfordulóján - akár csupán szellőztetni is -, kinyitották volna kápolnájukat... Az ilyen egyszerű tett sem veszélytelen: egykor Julianus Apostata (azaz: Hitehagyott) éppen azért büntette őket, mert a Coelius hegyén épített lakóházukat templommá alakították, s ahogy Bőd Péter írja 1786-ban megjelent Szent He- ortokrátes című könyvében: „Péter Keresztre feszíttetvén fővel alá-felé, Pálnak feje vé- tettvén" szenvedtek halált. Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában olvashatjuk: „az osztrák és bajor népi barokkban falusi kápolnák, helyi jelentőségű búcsújáróhelyek oltárain az időjárás patrónusaiként (Wetterherr) tűnnek föl. Ezt a népies ikonográfiái hagyományt követi Szekszárd kápolnája is ... Közbenjárásukat a nép égiháború idején tartja foganatosnak. Ausztria, Cseh- és Morvaországban, Szlovéniában hasonlóképpen időjárási patrónusként tisztelik őket..." Névünnepüket már az ötszáz éve keletkezett, első magyar nyelven fennmaradt csízió is számon tartotta, az 1527-ben készült Érdy-kódex pedig legendájukat meséli el. Egyes kutatók az antik Diosz- kurosz-hagyománnyal, valamint Castor és Pollux alakjával rokonítják őket, de Bőd Péter megjegyzi: „Szent Pál Rómában való halálát bizonyosnak tartyák, nem annyira a Szent Péterét, a kiről el-merik sokan azt írni, hogy soha Rómába sem volt". Ugyancsak Bőd kérdez és válaszol is: „Ki szerzetté ezt az Innepet? Úgy tartják hogy nagy Gergely Római Püspök (azaz: pápa, mert hiszen Bőd református!), még pedig úgy, hogy ezen a napon lenne a Szent Péter emlékezete, a következendőn forgana-fel a Szent Pál-é". Mindez Bálint szerint azért, mert „a nap az aratás, egyúttal a nagy nyári zivatarok idejére esik". Az is biztos, hogy „tiszteletük csak a barokk időkben bontakozik ki. Nógrád és Kálló helységekben a XVIII. században égiháború ellen szolgáltattak misét ünnepükön. A bortermő Szekszárdon álló kápolnát (1776) nyilvánvalóan a helybeli szőlőhegyek oltalmazására emelték" - Bálint Sándor szerint. Vendel István monográfiájában az szerepel, hogy „jégverés és villámcsapás ellen" épült, de ezt nem erősíti meg az alapító ötven szekszárdi - jobbára német - család 1778. június 21-én kelt alapítólevele. Ott egyszerűen „Isten dicsőségére" építették. Nehéz eldönteni, hogy kinek lehet igaza: valószínű, hogy szerepet játszott a kórháztörténetben megírt érv is, a „bevándorolt német jobbágyok nem férvén meg a bennszülött lakosok által használt templomban, külön kápolnát óhajtottak maguknak, hogy anyanyelvükön hallgassanak isteni tiszteletet." Bizonyos, hogy az ötven férfiú között szereplő Steiner Jakob vagy Johannes Schneider - akik talán a Fekete-erdőből jöttek ide Trautsohn apát alatt - ekkoriban inkább értették a német szót, lévén anyanyelvűk. Ám ugyancsak az alapítók között van Sárdi, Bors, Simon, Takács, Szabó Pál, Posta, Pintér, akikről nem merném ugyanezt mondani. Az 1820-as években Boros Ferenc képeivel gazdagodott az akkor már kórházi kápolnának is szolgáló templo- mocska, s e képek restaurálásához 1986-ban kezdtek hozzá. Az eredeti Szent János szobrot, amely a bejárati ajtó fölötti fülkében volt, a múzeumba vitték, helyette egy másolat állja a benzingőzt, kipufogógázt, esőt, port. Az előtte volt kereszt ma az épület mögött hűsöl a biztonságban. Talán egyszer megnyílik maga az épület is, amit belülről ahg néhány szekszárdi vagy turista láthatott az utolsó évtizedekben. Dr. Tött'ós Gábor Fotó: Ótós Réka
