Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

10 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. április 25. Horgászversenyek Egy Tolna megyei orszá­gos kezdeményezés első ál­lomásáról adunk hírt beve­zetőként. Igen kellemetlen, erősen szeles, viharos idő­ben gyülekezett ötven „megátalkodott", mindent tűrő versenyhorgász április 18-án a Szeged melletti Maty-éren lévő Széchenyi István evezőspályán, hogy részese legyen a Super Kupa első fordulójának. Jelen volt az egész magyar élver­senyző gárda. A versenykií­rásnak megfelelően az elő­készületek reggel 6 órakor, a verseny délelőtti fordulója pedig fél 9-kor kezdődött. A zord idő ellenére valameny- nyi versenyző fogott halat. Első lett Erdei Attila (4080 g), második Szári Zsolt (3740 g), harmadik Straunbinger Zoltán (3300 g), negyedik Katus Gyula (2780 g) és Lantos Já­nos (2780 g). A második forduló dél­után fél 3-tól fél 6-ig tartott, és itt az eredmény már gyengébb volt a délelőttinél. A két forduló alapján első lett Erdei Attila (6140 g), második Lantos János (5420 g), harmadik Szári Zsolt (5360 g), negyedik Tí­már Gábor (4380 g) és ötö­dik Szita lászló (4140 g). Az első öt helyezettnek ugyan­csak megérte a nehéz meg­próbáltatás, mert az „X. 21." Kupát a Kettner-Hajas cég által felajánlott igen értékes díjakat nyerték. Az első helyezett például egy 48.000 forint értékű Li- tanium Futura CF verseny­botot nyert az ugyancsak ér­tékes trófea díjak mellett. A Super Kupa második fordu­lója május 16-án Várpalotán les^. Maradjunk a hazai vizeknél! A Bonyhádi Dolgozók Horgá­szegyesülete május 2-án ren­dezi meg tagjai részére a szálkai víztározón a horgászversenyt. Gyülekezés reggel 6 órakor lesz a halőri faháznál, a kezdést pe­dig 7 órára tervezik. Az egyesü­let vezetősége elvárja tagjait e hagyományos vetélkedésre. A közelmúltban jelent meg lapunkban a megyei horgásznaptár, most közre­adjuk a változásokat. 1. Technikai okok miatt a szál­kái Családi horgászversenyt nem áprilisban, hanem - mint azt múlt heti rova­tunkban írtuk - június 21-én rendezik meg. A kiírást kö- majd. 2. A megyei horgász csapatbajnokságot az érdekeltek kérésének megfelelően május 17-én, vasárnap rendezik meg. A hétfői fáradtság: betegség Aki hétfőn reggel fejfájás, gyomorgörcs, légzési nehézségek, magasabb testhőmérséklet miatt beteget jelent, nem lógós, ha­nem valóban beteg. Az olasz Nicola Magnavita, a római katoli­kus egyetem Munkaegészségügyi Intézetének professzora rá­jött, hogy az úgynevezett „hétfői meghűlés" betegség, amelyet komolyan kell venni. „A tünetek meghűlésre emlékeztetnek", mondja Magnavita „és akkor lépnek fel, ha a munkavállaló munkaszünet - esetleg a hétvége - után tér vissza a hivatalba". A kísérleti személyek, akiket Magnavita megvizsgált, hétfőn fejfájástól, izomfájdalmaktól, láztól, gyomorbántalmaktól, szívpanaszoktól és különös fáradtságtól szenvedtek. „Ezek a betegségtünetek általában négy órával a hivatalba érkezés után lépnek fel és keddre elmúlnak". A Turin, Milánó és Róma nagy hivatalaiban megkérdezett ezer alkalmazott közül 288 legalább egyszer egy évben kiesik a munkából a „hétfői meghűlés" miatt. A vizsgálat szerint a betegség oka a munkahelyek sűrű leve­gője, rendszerint az erős klíma- és szellőző-berendezés. A szel­lőzőrendszer mikroorganizmusokat, például penészgombákat, baktériumokat és mindenféle vírust fúj be a helyiségekbe és a szabad hétvégén történt lappangásuk után megbetegítik az ott dolgozókat. Az olasz orvosok nem tudnak hatásos gyógymódt ajánlani e betegségek elkerülésére. Ehelyett mókás tanácsokat adnak: 1. aki fél e sajátos betegségtől, dolgozza át a hétvégét is; 2. vagy a szabadban keressen munkahelyet magának. Ferenczy-Europress Egy kis cica-lélektan A macskatartás hívei és el­lenzői talán csak egyetlen do­logban értenek egyet. Abban, hogy ez a háziasított négylábú egyike a legkiismerhetetle- nebb jószágoknak. Hangula­tának változásai, „érzelmei" nehezen követhetők, viselke­dése, reagálása mindig tarto­gat meglepetést környezeté­nek. Nem véletlen, hogy a szakemberek is találónak tart­ják rá a „négylábon járó el­lentmondás" elnevezést. Desmond Morris, angol zo­ológus az ember és a macska kapcsolatáról szólva így fo­galmaz: „Egyetlen állatfaj sem alakított ki olyan meghitt vi­szonyt az emberrel és őrizte meg annyira mozgási és cse­lekvési szabadságát, mint a macska." Ez a kettősség egyébként abban is megnyil­vánul, hogy a cicák másként viselkednek bent a lakásban és másként kint, a szabadban. A négy fal között még fel- •nőtt korukban is eljátsszák a gyámoltalan kiscica szerepét, „aki" a család tagjait valami­féle anyapótléknak tekinti. Ezért is igényli, szereti a si- mogatást, hiszen a gazda keze az anya tisztogató nyelvére emlékezteti. S az ő szemében az anya egyet jelent a táplá­lékkal, a kellemes mosdatással és a biztonságot adó véde­lemmel. Mindezért a fizetség: csöndes, elégedett dorombo­lás. Más a helyzet, ha a macska kilép az udvarra. Ott már nemigen hallgat nevére, a hívó szóra. A szabadban egy­szeriben az ősi ösztönök kere­kednek felül benne - úgy él, vadászik vagy alkalmasint ve­rekszik, mint elei, sok-sok évezreddel ezelőtt. Aki tudomásul veszi ezt a sajátos kettősséget - ami való­jában nem álnokság -, az sze- retetre méltó társra talál benne. Azt sem kell zokon venni, hogy alkalmanként mondjuk a fotel karfáján éle­síti a körmeit, mert a kopott szaruréteget így hántja le. Egy, ar közelmúltban az Egyesült Államokban végzett felmérés kimutatta, hogy a macska-tulajdonosok, ha do­romboló kedvencükkel fog­lalkoznak, viszonylag köny- nyen, gyorsan megszabadul­nak feszültségeiktől, az őket ért stresszhatásoktól. Ezért a macskatartók között érzékel­hetően kevesebb a magas vér­nyomás és a szívpanasz, mint a „macskátlanok" körében. (szó) Ferenczy Europress Barkács-tanács Csődarabolás, keretlécek fűrészelése A keret vagy káva készíté­séhez a lécet, a deszkát - eset­leg a fémlemezt vagy egyéb anyagot - precízen 45 fokos szögben kell vágni, (s netán a munkadarabok hosszában is van egy-két milliméter eltérés) a keretlécek már nem simul­nak össze, a szabályos tégla­lap vagy négyzet-forma igen­csak furcsa alakzattá torzul. Ezért az úgynevezett gérbe-vágáshoz (gehr=sarok, illesztés) elengedhetetlen se­gédeszköz a gérláda és hozzá a gerinces illesztőfűrész. (1. ábra). A gérláda oldalaiba szemben van fűrészelve a 45 és 90 fokos lécvágás iránya, így a bevágások pontosan a kívánt szögben vezetik a ma­gas fűrészpengét. A láda vá­lyújába helyezett lécet persze szüárdan a láda oldalához kell szorítani - egy vagy két pilla­nat szorítóval. (Ha ez nincs kéznél „megteszi" két kb. 15 fokos lejtésű, egymásnak csúsztatott szorító ék is, amely a láda falához szorítja a vá­gandó lécet). Ma már sok olyan gérbevágó vezető kap­ható, amely bármilyen szögbe beállítható. A fémek vágásához fémfű­rész kell; olyan, amelynek pengéje sokkal keményebb, edzettebb és sűrűbb fogazású, mint a fadaraboláshoz haszná­latosé- A pengét úgy kell be­fogni, hogy fogai a felénk hú­záskor „harapjanak". Ha t.i. az indítás során a fűrészlap előretolásakor dolgozik, az anyagnak futó keményre edzett fogak sorban kitöre­deznek. Ügyeljünk erre, kivált amikor a fémfűrész keretében pengét cserélünk: ne fordítva, „toló-működésre" állítva ü- lesszük helyére. A pengék egyébként a szilárd keretben csavarral feszíthetők meg, s a pengevég-befogók a külön­böző hosszúságú pengék be­fogadásához is állíthatók (2. ábra). Ha a fűrészpenge húzással működtetve már szépen bele­kapott az anyagba, húzás he­lyett toló irányú működtetésre is átfordítható, s így erősebb rányomással, hatékonyabban fűrészelhetünk vele. Érdemes arra figyelni, hogy a penge csak egy helyütt „tá­madja" az elvágandó fémet. Ha Ú-profilú vasat, idomacélt fűrészelünk, váltogassuk a fű­rész vezetését - úgy, hogy a fogak egyszerre csak a profi-acél egyik szárát „harap­ják". Egy másik műhelyfogás: cső darabolásakor időnként fordítsunk egyet-egyet a munkadarabon, hossztenge­lye körül. Ha ugyanis a penge már átjutott a belső csőfelü­letre, e forgatás nélkül egy­szerre mindkét csőoldalnak ütközhetnek a fogai, s előbb-utóbb kitöredeznek. Szűcs József (FEB) A bőrápolás szabályai 1. Igyon naponta legalább 2-3 liter ásványvizet, mely kalóriát nem tartalmaz, ugyanakkor tele van nyomelemekkel és ásványi anyagokkal. 2. A szép bőr eléré­séhez sok vitaminra van szüksége a szervezetnek. Fogyasszon min­den nap gyümölcsöt és zöldséget, lehetőleg frissen. 3. Hetente egyszer tisztítsa meg arcbőrét, főként a zsírosabb részeken. 4. Az arc mosását semleges kémhatású lemosóval, vagy tonikkal végezze. 5. A vizet az arcunkról csak itas­suk le, a dörzsölés ugyanis nyújtja a bőrt. 6. A mindenna­pos mosakodást ne meleg, hanem langyos vízzel végezzük. 7. Ha­junk ne lógjon az arcunkba, egy­részt azért, mert piszkosabb és zsírosabb, mint a bőrünk, más­részt azért, mert a hajvégek irri­tálják az érzékeny bőrt. 8. Soha ne nyúljunk arcunkhoz mosatlan kézzel, hiszen a kezünk nemcsak szennyeződésekkel van tele, ha­nem baktériumokkal is. 9. Ha este elmegyünk valahová, mossuk le arcunkat krémmel, vagy arc­vízzel és tegyünk fel új sminket. 10. Lefekvés előtt mindig gondo­san tisztítsuk meg arcunkat a szennyeződéstől és a festéktől is, csak így tud igazán pihenni a bő­rünk éjszaka. FEB CSAHOLÓ Fizessenek a gazdik! Kutyafajták: Mopsz A grafológia műhelyéből Betűvetés, folyamatosan és szaggatottan A gondolatok írásbeli köz­lésének nemcsak tartalma, hanem formája is számos in­formáció forrása lehet a grafo­lógiában többé-kevésbé jártas olvasó számára. Érdemes pél­dául megfigyelni, hogy mi­lyen a betűk egymáshoz kap­csolása, folyamatos vagy szaggatott-e az írás - mert eb­ben a vonatkozásban is igaz az, hogy ahány ház... azaz ahány kézírás, annyi - a szer­zőről árulkodó - szokás. A folyamatos írás jellegze­tessége, hogy betűvetés köz­ben a tollat vezető kéz alig-alig szakítja meg a szava­kat: a betűk közvetlenül kö­tődnek egymáshoz, az íróesz­köz szinte „fut" a papíron. Mindez arra utal, hogy az ilyen írás tulajdonosa gyors észjárású, céltudatos, a fölös­leges formaságokkal és részle­tekkel nemigen bajlódó em­ber. Nagyon gyakran talál­kozhatunk a betűk olyan ere­deti szokatlan összefűzésével, ami talán nem a legszabályo­sabb, de mindenképp gyor­sítja, folyamatossá teszi az írást. Az ilyen kötésmódok használata egyértelműen az il­lető magas intelligencia-szint­jére, ötletességére, kreatív haj­lamaira utal. Merőben más típust képvi­selnek azok, akik szinte „föl­darabolják" a szavakat, vagyis minden vagy majdnem min­den betű után fölemelik a tol­lat. Az ilyen íráskép medita­tiv, töprengő, a részletekkel is sokat foglalkozó, aprólékos emberre vall. Nagyon gyak­ran ez a szaggatottság jellemzi azok írását is, akik valamilyen gyűjtőszenvedélynek hódol­nak, továbbá azokat, akik az átlagosnál több gátlással, pszichés eredetű zavarokkal küszködnek. Sokszor azért szakad meg a folyamatosság, mert az írás tu­lajdonos menet közben kiteszi az ékezeteket. Ez arról árul­kodik, hogy az illető „ügyel a részletekre", tehát lelkiismere­tes, precíz (esetleg a szőrszál- hasogatásig menően pontos), alapos ember. Vannak, akik a szavak első betűjét következe­tesen külön írják a többitől - rájuk magabiztosság, olykor a társaságtól, környezettől való elkülönülés és ugyanakkor a jó szellemi kvalitás, áttekintő képesség jellemző. (f.m.) (FEB) Párizs polgármesteri hiva­tala elhatározta: május 17-étől 600-1300 frank pénz­bírsággal sújthatok azok, akiknek kutyája az utcára piszkít. A szigorú intézkedés na­gyon is indokolt, tekintve, hogy a francia főváros mint­egy 200 ezer négylábúja na­ponta tíz tonna ürülékkel szennyezi a Szajna-parti metropolis utcáit. A probléma nem újkeletű, a városi közigazgatás már 1980-ban kampányt indított az utcák tisztántartása érde­kében. Kezdetben mintegy száz „motoros utcaseprő" napi 4 tonnányi ürüléktől szabadította meg a párizsi utcákat - évi potom 42 millió frank költséggel. Mindez azonban távolról sem bizo­nyult elégségesnek, sőt az sem, amikor vízsugárral, ké­sőbb pedig a gazdik rendel­kezésére bocsátott kis sep­rűkkel próbáltak gátat vetni az egyre fokozódó állati szennyeződésnek. A következő állomás az volt, hogy a járdákon fizető „kutya-illemhelyeket" állí­tottak fel. Az eredmény ezút­tal is elmaradt. A kutyapi­szok mennyisége állandóan növekszik, akárcsak a derék párizsiak elégedetlensége, akik nem győzik kerülgetni a „rakásokat". Azok száma, akik a kutyapiszkon elvá­gódnak, s ezért kórházba ke­rülnek, évente hatszáz körül mozog. Jacques Chirac, Párizs polgármestere ellenzi a ku­tyák megadóztatását, mert szerinte az „a legszűkösebb körülmények közt élő kutya­tartókat büntetné". Most azonban nála is betelt a po­hár és a jövő hónap közepé­től jelentős összegű pénzbír­sággal sújtják az „illetlen- kedő" kutyusok gazdáit. (Az AFP alapján) Mopsz A közelmúltban Szek- szárdon rendezett tenyész- szemle nagyszámú közön­sége előtt az egyik sztár, a gazdája pipáját őrző „ököl- nyi" kutya volt. Az egyik bíró, Bánhidi Pálné férje sé­tált a Chicco Of Wallida's Home névre hallgató ebecs- kével, amíg gazdája kutya­társait bírálta. A Budapestről érkezett Bánhidi Pál el­mondta, hogy nagyon kevés ilyen Mopsz fajtájú kutya van az országban, mindösz- sze 160 bejegyzés van a törzskönyvben. Chicco Hol­landiából származik. Tavaly a kutya világkiállításon a kétéves kan második lett, ezüstérmet kapott. A Mopsz angol neve (pug) állítólag a latin pugnus (ököl) szóból származik, azon elv alapján, hogy a ku­tya profilja az ökölbe szorí­tott kézre hasonlít. Más - és sokkal meggyőzőbb - véle­mény szerint a „pug" név a „kedvtelésből tartott állat, különösen a majom" jelen­tésű régi angol szóból szár­mazik. Nemcsak a név eredete kétséges, a fajta történeti hát­tere is eléggé tisztázatlan. Egyidőben azt hitték, hogy Hollandiából származik. Amiből annyi igaz, hogy Nagy Britannia eleinte Hol- lanidából importálta ezeket a kutyákat. Ma általánosan el­fogadott nézet szerint a ku­tya eredetileg Kínából szár­mazik, ahol a pekingi palo­takutya sima szőrű rokona volt. A fajta a XIX. század kö­zepén jutott el Angiába, s rohamosan népszerűvé vált. A legsűrűbben előforduló szín az őzbama, ma tízszer annyian vannak, mint a feke­ték. A világosabb szín ellen­tétes hátterében vonzóbb a kutya fekete maszkja és ra­gyogó sötét szeme. Az évek során sok híres Mopsz tulajdonos volt. A közelmúltban Winsdor her­cege és hercegnője volt a leg­ismertebb közülük. Tenyés zs zemlék Április 25. nagytestűek, pestlőrinci KKI, Hungária Spániel Klub Pécsvárad, Dombay-tó. Április 26. I. és IX-es fajtacsoport Szigetvár, VII. és VlII-as fajtacsoport Miskolc. Május 16. I-es Il-es fajtacsoport Makó, Dunaúj­város. Május 24. I-II. fajta- csoport Baja. Május 30. Án- golvizsla és Dalmata Csepeli KKI. Június 6. Dobermann Pestlőrinci KKI. Június 27. II. és IX-es fajtacsoport. Gottvald Károly Chicco Of Wallida's Home

Next

/
Oldalképek
Tartalom