Tolnai Népújság, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-04 / 81. szám
6 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. április 4. Ötlet, terv, pályázat Elődeink öröksége a Babits iskolában Egy tanóra, amelyet mindenki szeret A szekszárdi III. számú, Babits Mihály általános iskola a Közoktatásfejlesztési Alap pályázatán 100 ezer forintot nyert. A benyújtott pályaműben az iskola nevelői által kidolgozott „Elődeink öröksége" című tantárgy anyaga és tematikája szerepelt. Pap Istvánná, az iskola igazgatója meséli el ennek a különleges tantárgynak a történetét. — A lezajló rendszerváltással együtt értékváltás is bekövetkezett a társadalomban. Az úgynevezett szocialista értékek kiüresedtek, a helyüket más értékek igyekeznek elfoglalni. Ezek közül az egyik legfontosabb a keresztény értékrend. Azonban generációk nőttek fel anélkül, hogy az európai kultúlra alapját képező, a keresztény valláson alapuló gondolatkört, hagyományokat megismerték volna. Ezek nélkül pedig nem érthető az irodalom, a festészet, és egyéb művészeti ágak tartalma. Az iskolánkba mintegy 700 gyerek jár, ebből hittanra körülbelül 160 gyereket írattak be a szülők. Mi arra gondoltunk, hogy a többiekkel is meg kell ismertetni a vallás alapjait, a bibliai történeteket, az ehhez kapcsolódó szokásokat. Ezért hoztuk létre kísérleti jelleggel ezt a bizonyos „Elődeink öröksége" tantárgyat, amit teljes egészében mi dolgoztunk ki. Elsőtől negyedikig szerveztük meg a tanítását, heti két órában. A szülőkkel is egyeztettünk, örömmel tapasztaltuk,' hogy van igény erre a tárgyra. Nem kötelező. Évfolyamonként egy csoportot indítottunk, és most ott tartunk, hogy az óriási érdeklődés miatt már alig férünk el egy-egy foglalkozáson. Akkora a tantárgy sikere a gyerekek körében, hogy elképzelhető, jövőre minden osztályban indítunk csoportot. A nevelők is nagy lelkesedéssel dolgozták ki ennek a formabontó tárgynak a tematikáját. Alapfogalmakkal kezdték, például az „ünnep" fogalmával, az embert körülvevő természet, a világűr megismertetésével. Rengeteget rajzolnak, játszanak, egy-egy témakört pedig kirándulással zárnak le. Voltak a busójáráson, Budapesten a Planetáriumban, nagy siker volt a farsangi bál, és a óvódásoknak tartott Gergely-járás. Nevetve mesélik a tanító nénik, hogy az ott kapott hagyományos adományokat, szalonnát, miegyebet milyen örömmel fogyasztották el a gyerekek, mondván, ilyen jót még soha nem ettek. Jelmezeket készítenek, sütöttek már farsangi fánkot is. A szülők is nagyon segítőkészek, például amikor a gyógynövényekkel foglalkoztak, 15 féle gyógytea alapanyaga gyűlt össze a foglalkozásra. Ebből a tárgyból nincs osztályzat, és a hiányzást sem veszik szigorúan. Mégis ritka a mulasztás. A gyerekekről sok újat tudnak meg a tanárok. Azok, akik órán sokszor meg sem mukkannak, itt lelkesek és kreatívak. Álljon itt az írás végén azoknak a tanároknak a neve, akik „kitalálták" ezt a mindenki számára oly kedves tantárgyat, és sikerére, hasznosságára való tekintettel felajánlották más iskoláknak is: Mol- nárné Csíki Erika, Dőrrné Tréber Zsuzsanna, Nagyné Molnár Anita, Prischetzkyné Nagy Ilona, Herendiné Rudolf Lívia, Szommer Imréné, Pap Istvánná, Szurovecz Erzsébet és Szélesné Kismődi Györgyi. Venter Marianna Fotó: Ótós Réka A nagysikerű Gergely-járás a Kölcsey óvodában Örömhír az Elet könyvéből Köszönet és dicséret illeti mindazokat, akik fáradságot nem kímélve a bibliaismereti szabadegyetem immár harmadik évfolyamának előadássorozatát megszervezték. Isten segítségével az öröm üzenetét továbbadták, az újszövetségből a lelket építő, lelki erőt adó, a földi életen át, az örök élethez vezető utat ismertették. Az évről-évre növekvő számú hallgatóság mind nagyobb érdeklődéssel, lelkileg áthatva, feltöltődve várja a következő hétfő esti előadást. Az elmúlt évi előadássorozathoz hasonlóan nagy tudással, lelki odaadással római katolikus, evangélikus, babtista és református teológiai tanárok, lelkész előadók, magas szintű, de a hallgatóság részéről könnyen érthető, lelkeket építő előadások csak fokozták a várakozást. Hisz ahogy egyes dolgok, változások a világban végbemennek, annál is inkább szüksége van az emberiségnek mind magasabb szintű hitéletre, hitéletben való ismeretre, a szentírás ismeretére. Mely mind jobban közelebb vezet bennünket az Isten hozzánk való kegyelmének megismeréséhez, amely vezet bennünket, erőt ad a mindennapi életünk, nehézségeink hordozására, országunk, lakóhelyünk, népünk gondjainak és saját gondjaink, terheink elviselésére. Szükségük van az embereknek valakire, akiben bízhatnak, reménykedhetnek, aki napról-napra megnyitja hitét, erejét, aki a békétlenség idején békességre inti és vezeti az embert, különösen amikor a világ tele van békétlenséggel. Nemzet és nemzetek között fokozódik a gyűlölet, hatalomra vágyás, hatalmi harc, ami mindjobban eltávolítja az embert Istentől, egymástól. Olyan ez a világ, mint egy felbolydult méhcsalád. Úgy érzem, ez az előadássorozat pedig mind jobban a békességet, a megértést és az emberek egymáshoz való közeledését segíti és az egyházak közötti szorosabb és testvéribb kapcsolatot, egymás hitét megismerőt. A közbenső, elválasztó falakat hivatott eltávolítani. Nagy öröm volt látni, amikor a négy különböző egyházi vezető egymás hitét megértve, vallási törvényeit tiszteletben tartva, Isten ügyét, az emberekhez való kegyelmét igyekezett továbbadni. Ügyanúgy a hallgatóság is az „egy akol egy pásztor" előre vetített képét szeretettel, békességgel testvéri tisztelettel bizonyította, melyben az utolsó, egyben a befejező előadás estéjén a hallgatóság közül több kérdést tehettek és tettek fel. Amire a lelkészek értékes választ adtak, bár az idő elhúzódása miatt maradtak megválaszolatlan kérdések. Bízom abban, hogy az elkövetkező téli időszakban a tisztelt szervezők, vezetők és a művelődési központ vezetői, akik a házigazda szerepét töltötték be, ismét megszervezik ezt az Istentől megáldott sorozatot. Köszönet mindazoknak, akik ezen a nemes, Isten előtt kedves munkán jó szívvel fáradoztak és továbbra is fáradoznak. Tibai Ferenc, Paks Részrehajlás nélkül Klein Antalról „A tolna Népújság 1992. március 21-i számában Fórum Pakson címmel a svábságot érintő kárpótlás lehetőségeiről adott tájékoztatást. A híradás szerint az egyik előadó „kiemelte Klein Antal szerepét, aki a térség szülötte volt, és mint sváb kisgazda sokat tett az itt élők boldogulásáért". A vita során egy „idős bácsi" úgy fogalmazott: ha Kleinan- tal élne, „ostorral zavarná ki ezt a kisgazdapártot a parlamentből". A megszépítő messzeség misztifikálásra hajló törekvéseivel szemben a történész kötelessége a múlt eseményeinek hiteles feltárása. Hozzászólásomban nem törekszem Klein Antal változatos politikai pályafutását felvázolni, csupán az idézett kijelentésekhez kívánok néhány tényt mellékelni. Klein Antal az elcsatolt bácskai Gádoroson született. Vagyonos sváb parasztszülei taníttatták. A jog- és államtudományi doktorátus után két évig még az innsbrucki egyetemen tanult. Házassága révén került a Paks melletti Bi- ritó pusztára, ahol a felesége hatszáz holdas birtokán gazdálkodott. Az 1920-as évek elején bekapcsolódott a megyei közéletbe, rövid ideig kormánybiztos, néhány hónapig főispán is volt. 1926-ban és 1931-ben a Bethlen kormány Egységes Pártjának programjával a tolnai választókerületben országgyűlési képviselőnek választották. Amikor 1932-ben a Független Kisgazdapárt létrehozta a Tolna megyei választmányát, Klein „látványos külsőségek között" átlépett a mérsékelten ellenzéki pártba. Új pártja jelöltjeként 1935-ben ismét győzött a tolnai kerületben a kormánypárt jelöltjével szemben. 1937 decemberében a bonyhádi körzetben váratlanul lemondott mandátumáról a párton kívüli Perczel Béla, s a pótválasztásra Klein Antalt javasolta utódjaként. A náci szemléletű Goldschmidt György felett fölényes győzelmet aratva Klein a tolnai mandátumáról lemondott. A soron következő 1939. májusi országgyűlési képviselőválasztáson viszont súlyos vereséget szenvedett a kormánypárt színeiben induló Mühl Henrik bonyhádi orvostól, a Volksbund egyik alelnökétől. Az ekkor elsőízben alkalmazott lajstromos ' pártlistán Klein mint a Kisgazdapárt megyei listavezetője mégis bejutott az országgyűlés alsóházába (Perczel Béla mozgósító támogatását is élvezve). Az új országgyűlés első napjaiban Klein országos feltűnést keltő beszédben leleplezte a Volksbund választási módszereit és a náci szervezet anyagi hátterét. A hirtelen népszerűvé vált honatya 1939. augusztus 6-án Pakson kisgazda tömeggyűlést szervezett, amelyre a náciellenes svábok küldötteit is meghívta. E gyűlésen részt vettek - Klein tudtával és előzetes beleegyezésével - a fővárosi magyar fejvédő körök (Turáni Vadászok, Törzsökös Magyarság Tábora, Magyar Fajvédők Országos Szövetsége) küldöttei is. Klein a gyűlés után biritói díszebédre hívta meg vendégeit. Az újsághírek szerint a fővárosiak szónokai túlfűtött, soviniszta pohárköszöntőkkel éltették „Toni Vater„-t, s az ünnepelt „testvéri csókot váltott" velük. 1940 januárjában a Kisgazdapárt új vezetői (Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Bajcsi Zsilinszky Endre) a párt befolyásának erősítése érdekében egy német alosztály és titkárság létesítését határozták el, s ennek vezetését a németül jól beszélő, kisebbségi szakértőként számontartott Klein Antalra kívánták bízni. Klein azonban ezt a szerepet nem vállalta el, s kijelentette: „A jelenlegi feltételek mellett a Független Kisgazdapárt kilátástalannak látja ezt a küzdelmet". Amikor a parlament 1941. február 4-én törvényerőre emelte (mindössze 3 ellenszavazattal) Magyarország csatlakozását a fasiszta háromhatalmi egyezményhez, kenyértörésre került sor az új vezetőség és Klein között, Klein ugyanis megszavazta a csatlakozást. A nyíltan antifasiszta Bajcsi Zsilinszky Endrével való ellentéte következtében Klein antal 1941. február 6-án kilépett a Kisgazdapártból, s a pártelnökéhez írott levelében közölte: „Legélesebben állok szemben azokkal, akik... a magyarságot akarják szembeállítani a németséggel... A jövőben minden pártköteléktől függetlenül szolgálom az általam helyesnek tartott politikai célkitűzéseket". Ezután Klein Antal - Vida István történész szerint - „a háború alatt érdemei politikai tevékenységet már nem fejtett ki". Klein Antal politikai pályafutásának felvázolásakor a fenti tények nem mellőzhe- tőek a történeti hitelesség érdekében. Dr. Kolta László Ökumenikus egyházi naptár * Aprilis 4. szombat nagyböjt IV. vasárnapja után Napi igék. Kát: Jer 11,18-20, Jn 7,40-53. Ref: Joel 3. Jn 18,1-11. A katolikus naptárban Szent Izidor hitvalló és egyház tanító emléknapja. Izidor egész életében segítette a szegényeket, élete vége felé pedig mindenét szétosztotta közöttük. 636 április 4-én halt meg vezeklő szőrcsuhában. A magyar ortodox egyházban nagyböjt III. vasárnapja utáni szombat, egyben Szent József énekszerző és Maleoszi Szent György napja. Rós Hódes. Újhold, a zsidó Niszán hónap első napja, amelyet a bibliai időkben fényesen megünnepeltek. A pap kürtszóval jelezte az ünnep beköszöntőt, munkaszünetet tartottak és a szokásosnál nagyobb áldozatot mutattak be. A szabadság hónapjának is nevezik, mert a Biblia szerint ebben a hónapban vezette ki Isten Izrael fiait az egyiptomi szolgaságból. ✓ Aprilis 5. Nagyböjt vasárnapja Napi igék: Kát: íz 43, 16-21. Jn 8,1-11. Ref: Joel 4. zsolt 7. Ev: Mk 10,35-45. Zsolt 102. A katolikus naptárban Ferrei Szent Vince hitvalló emlékezete. A nagy nyugati egyházszakadás (1378-1417) alatt működött, amikor az egyháznak két pápája volt, egy Avignonban, egy pedig Rómában. Vince a törvényes pápa mellé állt és nagy része volt abban, hogy egész országrészek fogadtak hűséget a római pápának. 1419. április 5-én apostoli útja alkalmával, Észak-Franciaországban érte utol a halál. A magyar ortodox egyházban nagyböjt IV. vasárnapja, valamint Lépcsős Szent János, Szent Agathopusz diakónus és The- odulosz vértanú emléke. ✓ Aprilis 6. Hétfő nagyböjt V. vasárnapja után Napi igék: Kát: Dán 13,1-9. 15-17.19-30. 33-62. Jn 8,12-20. Ref: Ám 1. Jn 18,12-18. Ev: Zsid 7,24-27. Jn 17,14-19. A katolikus naptárban Szent Norker hitvalló emlékezete, 912. április 6-án halt meg St. Gallenben. A magyar ortodox egyházban nagyböjt IV. vasárnapja utáni hétfő, Szent Eutükhiosz konstantinápolyi érsek emlékezete. s Aprilis 7. Kedd nagyböjt V. vasárnapja után Napi igék: Kát: 4Móz 21,4-9. Jn 21-30. Ref: Ám 2. Jn 18,19-27. Ev: 4 Móz 21,4-9. Jn 17,20-23. A katolikus naptárban De la Salle Szent János áldozópap, rendalapító emléknapja. Szent Jánost mint reimsi kanonokot a tanítók képzetlensége és sanyarú helyzete arra késztette, hogy tanítóvá legyen és létrehozza a „Keresztény Iskolatestvérek Társaságát" (1680), amelynek jól képzett tanítói az ingyenes elemi iskolai oktatást vállalták élethivatásul. A magyar ortodox egyházban nagyböjt IV. vasárnapja után kedd, Szent György mitilinei püspök hitvalló emlékezete. s Aprilis 8. Szerda nagyböjt V. vasárnapja után Napi igék: Kát. Dán 3,14-20. Jn 8-31,32. REf: 3. Jn 18,28-40, Ev: Jób 19,21-27. Jn 17-24-26. A katolikus naptárban Szent Dénes püspök és vértanú emléknapja. Számos levelet írt, amelyekben a hitre, a békére és az egységre oktat, felemeli szavát a korabeli eretnekségek ellen és jótékonyságra buzdít. 170 körül szenvedett vértanúhalált. A magyar ortodox egyházban nagyböjt IV. vasárnapja utáni szerda, egyben Szent Iridon, Avagosz és Rufusz ünnepe, akik Jézus 70 közvetlen tanítványához tartoztak. Április 9. Csütörtök nagyböjt V. vasárnapja után Napi igék: Kát: lMóz 17,3-9. jn 8,51-59. Ref: Ám 4. Jn 19,1-7. Ev: Zsid 9,11-15. Mk 14,26-31. A katolikus naptárban Boldog Kresztencia XVIII.-ban élt szűz emlékezete. A magyar ortodox egyházban nagyböjt IV. vasárnapja utáni csütörtök és Szent Evpszychiosz vértanúnapja. / Aprilis 10. Péntek nagyböjt V. vasárnapja után Napi igék: Kát: Jer 20,10-13. Jn 10,31-42. Ref: Ám 5,1-13. Jn 19,8-22. Ev: Zsid 9,15,24-28. Mk 14,32-42. A katolikus naptárban Ezekiel próféta napja. A papi családból származó ószövetségi próféte Kr.e. 597 körül élt. Feladatának a csüggedő és kétségbeesett elhurcoltak vigasztalását tekintette. Előre látta a Messiás eljövetelét, emiatt került az egyházi naptárba. A zsidó hagyomány szerint vértanúként fejezte be életét. A magyar ortodox egyházban nagyböjt IV. vasárnapja utá.ni péntek, egyben Szent Terentiosz, Pompeiosz, Maximosz, Maká- riosz és Afrika nősz vértanúk emlékezete. / Aprilis 11. Szombat nagyböjt V. vasárnapja után Napi igék: Kát.: Ez 37,21-28. Jn 11,45-56. Ref.: Ám 5,14-27. Jn 19,23-27. Ev.: 10,0-10. Mk 14,43-52. A katolikus naptárban szent Szaniszló püspök és vértanú emléknapja. A kiváló képzettségű Szaniszlót 1072-ben Krakkó püspökévé szentelték. II. BoleSzláv lengyel király 1079-ben Szaniszlót miséje közben megölette a Szent Mihály templom oltáránál. Ezt követőleg testét megcsonkították, kezét és lábát levágták. A magyar ortodox egyházban nagyböjt IV. vasárnapja utáni szombat és Szent Antipasz pergamoszi püspök vértanú emlékezete.
