Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-04 / 54. szám
4 NÉPÚJSÁG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1992. március Amiről szó volt A képviselőtestületi ülés hírei Dombóvár Város Képviselőtestülete 1992. február 27-i testületi ülésén áttekintette • a Kommunális Szolgátató Vállalat tevékenységét. A Városgazdálkodás, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára megvizsgálja azoknak a lakásbérlőknek a helyzetét, akik több mint egy éve nem fizetnek lakbért. A testület a következő ülésére előterjeszti a helyzet megoldására vonatkozó javaslatait. A képviselők elfogadták a Városgazdálkodási, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság azon javaslatát, hogy az állami tulajdonban levő lakások értékesítésére a polgár- mesteri hivatal dolgozzon ki koncepciót. A Dombóvár város munkaerőhelyzetéről szóló beszámoló tárgyalására meghívta a testület a dombóvári Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületét is. Schütz János, az egyesület elnöke ad hoc bizottság létrehozását javasolta a dombóvári munkanélküliek tarthatatlan helyzetének javítására. A testület a bizottság létrehozásával egyetértett, melyben részt vesz a vállalkozási alpolgármester, az IPOSZ városi elnöke, a munkáltatók és munkavállalók képviselői, valamint a munka- nélküliek egyesületének képviselője. A testület a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat vagyonának azt a részét, amely kizárólag Dombóvár város szükségleteit elégíti ki, saját tulajdonába kívánja venni. A Dombóvár, Jókai utca 10. szám alatti épület tulajdonjogát a Dombóvári Ipartestület részére ellenérték nélkül átengedi, aki azt természetesen közösségi célokra fordítja. Á dombóvári galéria fenntartására és működtetésére a testület alapítványt hozott létre. A termőfölddel kapcsolatos tulajdonviszonyok rendezésére az 1992. évi II. tv. 20. paragrafusa értelmében a testület 8 tagú érdekegyeztető fórumot alakított. x A kertvárosi lakások gázellátásának megoldására a testület megbízta a Városüzemeltetési Igazgatóságot, hogy a követelményeknek megfelelő építmény megtervezéséről és megvalósításáról gondoskodjon. Soha rosszabb estét! Minden bizonnyal még sokáig beszédtéma lesz a városban a február utolsó estéjén rendezett kereszténybál. Pontosan hat órakor a fanfárok hangjára dr. Fazekas István polgármester ünnepélyesen megnyitotta az ifjúsági bált. Ezután elkedződött a „Doroty- tya" műsor. Először az udvarmester lépett be, és prológust mondott. Majd bevonult a hercegi pár és kísérete, utána a bíboros. Ezt követte a koronázási szertartás, utána a tulajdonképpeni előadás, ami óriási siker volt. A zenei aláfestést a zeneiskola növendékei oldották meg kitűnően. Nagy sikere volt a címszerepet alakító Gáspár Judit játékának. A közönség nagyon hálásnak bizonyult, vevő volt a poénokra, vastapssal jutalmazta a produkciókat. Bundi bácsi ezúttal is jó munkát végzett, köszönet neki érte. A műsor után kezdődött a tánc. Az „Oázis" együttes zenéjére nemcsak a fiatalok, de még az idősebbek is táncra perdültek. A zenekar remek hangulatot teremtett. Az ifjúsági hitta- nosok szülei jóvoltából éheznie sem kellett senkinek. Szépen fogytak a tombolajegyek is, köszönet a vállalatoknak, amelyek az értékes ajándékokat felajánlották. Szerencsés ötletnek bizonyult az is, hogy két menetben bonyolították le a sorsolást, ami egyhuzamban nagyon vontatott lett volna. Nyers Tamás Krimikrónika Rablás a buszon Békés, nyugodt nap volt a mai, konstatálta február 25-én K. Sándor, a Volán Vár- rong-Dombóvár menetrend- szerinti járat vezetője, látván, hogy a 22 óra 35 perckor a Vár- rongról indult autóbuszon rajta kívül mindössze egy utas tartózkodik, az is bóbiskol. A nyugalom azonban csak látszólagos volt, mivel Alsóhe- tény és Kapospula között az addig hallgatag utas egyszerre csak fürgén a buszvezető mögé lépett, és egy kést az oldalához nyomva az aznapi bevételt követelte. Más, kevésbé bátor ember bizonyára gondolkodás nélkül átadta volna a rablónak a pénzes kazettát testi épségét féltve, K. Sándor azonban mást gondolt. Előbb a gázra lépett, majd utána rögtön a fékre, mire a meghökkent támadó egyensúlyát vesztve előrezuhant. Ekkor a két férfi dulakodni kezdett, de az autóbusz vezetője közben sem lassított, sőt, az ajtót is kinyitotta és egy kanyarban a rablót kilökte a mozgó járműből. Ezt követően megállás nélkül a dombóvári városi rendőrkapitányságra hajtott, ahol jelentette az esetet. A forró nyomos csoport a helyszínre kiszállva bravúros gyorsasággal, még hajnalban elfogta a kaposvári illetőségű Rozner R. Józsefet. A rablással gyanúsított egyén ügyében folytatódik a nyomozás. Becsület Romló erkölcsű világunkban nem kis öröm ennek ellenkezőjéről hírt adni. Ezért adunk készségesen helyet a dombóvári rendőrkapitányság munkatársa, Gyimesi György rendőr százados által elmondottaknak. Pénztárcát talált az elmúlt hét péntekjén Marosi János, Dombóvár, Perczel Mór utcai lakos a Hunyadi téren. A tárcát, melyben 5560 forint volt, a nyugdíjas férfi a városi rendőrkapitányságon leadta. Baba a bólcsibe, a mama a munkahelyre Egyre nagyobb az igény a 3 év alatti gyerekek elhelyezésére A bölcsődék hálózatát a nők tömeges munkábaállása idején, az ötvenes években hozták létre országszerte. Fenntartásukat egészen az elmúlt évig az állam finanszírozta. Az elmúlt évtől viszont a helyi önkormányzatok feladata lett a bölcsődék fenntartása. Ekkor kezdtek felerősödni azok a véleménynek, miszerint nincs is szükség ezekre az egészségügyi intézményekre, hiszen ott a gyes, a gyed, és egymás után csukták be a kisdedóvók kapuit. * Dombóváron évekig két bölcsőde működött. Az egyiket, a városközpontban, az Arany János téren lévőt 1990. szeptemberében bezárták. Az épület egy ideig üresen állt, majd otthontalanoknak szolgált szállásul. A város másik bölcsődéje a város szélén, a kórház mellett található, ma ez a település egyetlen ilyen intézménye, a város másik feléből is ide hordják a gyerekeket. Az épület 1976-ban készült, hat csoportszobája van három egységben. A 60 férőhelyes bölcsődébe jelenleg 56 gverek jár, további 6 kicsi március közepéig érkezik. Tavaly nyáron 160 százalékos volt az intézmény kihasználtsága, 84 gyerek járt ide. A félszáz kicsi ellátásáról huszonhárom dolgozó, köztük tizenkét gondozónő gondoskodik. Az intézményen belül konyha, mosoda működik. A mosodában bérmosást is végeznek a Zrínyi Ilona Általános Iskola konyhája részére. Játékra nem telik — Önálló költségvetési szerv vagyunk, az önkormányzat felügyelete alatt működünk - mondja Mátrai Melinda, a bölcsőde vezetője. - Tavaly szó volt róla, hogy ezt a bölcsődét is bezárják, de a szülők levelet írtak az önkormányzathoz, hogy továbbra is támogassák az intézményt. Végül megkaptuk azt az összeget, amit korábban állami támogatásként, bár igaz, hogy ebből csak az intézmény fenntartására futotta. Fogyóeszközök, ruhák, tányérok, játékok pótlására, az évente kötelező festésre már nem. A gyerekek napi ötszöri étkezést kapA bölcsődében ideálisak a körülmények Hörnyéki Gergő öltözködik, indul hazafelé, Szőlőhegyre nak, és ruhát. A szülőktől egyedül papírzsebkendőt kérünk, minden mást mi adunk. Az idén jobb a helyzetünk, úgy néz ki, megkapjuk az önkormányzattól a bölcsőde fenntartásához a kért összeget. Hajnali bumlizás A bölcsőde reggel fél hattól délután háromnegyed hatig van nyitva. így is néha előfordul, hogy egy-egy csöppség előbb érkezik, mint a gondozónő. Vannak, akik a szomszédból hordják a gyereket, de bizony akad, aki a város másik feléből. Hörnyékiné Nyári Éva a jópár kilométerrel arrébb lévő Dombóvár-Szőlőhegyről hozza-viszi naponta 3 éves Gergő fiát. — Fél hatkor keltem Gergőt, hatkor már úton vagyunk. Hat óra húszkor indul Szőlőhegyről a buszunk, az Arany János téri templomnál szállunk le, tíz percet várunk a csatlakozásra. Háromnegyed hétkor érünk a bölcsődéhez. Hazafelé rosszabb a helyzet, mert vagy elérjük a 3-as járatot, vagy nem. Ha késik, a szőlőhegyi járat nem várja meg és akkor csak egy óra múlva van csatlakozás, addig várhatunk. - A Zrínyi Ilona Általános Iskolában tanító anyuka mosolyogva sorolja a helyi buszközlekedés keserveit. Megszokták már, a nagycsoportos Gergő is hozzáedződött, hiszen egyéves kora óta teszik ezt. Az anyuka csak attól tart, hogy bejelentették, gazdasági okokra hivatkozva a Volán ritkítja a járatokat és még nehezebb lesz a városban közlekedni. A kétéves Horváth Gábort, aki egy hónapja bölcsődés, édesapja öltözteti. — Visszahívták a nejemet dolgozni, a Tejüzembe, mert az egyik munkatársa szülni ment, és nem akarnak a helyére újat felvenni. Egy percig sem gondolkodtunk rajta, hogy mit csináljunk: a gyereket hoztuk a bölcsődébe, a feleségem meg ment vissza dolgozni. Manapság örülni kell, ha van az embernek munkahelye - halljuk az apukát, aki szerint ők még szerencsések, mert itt a közelben laknak. * — Az élelmezés, az energia viszi el az összes pénzünket, ha ezeket kifizettük, csak azután tudunk másra gondolni. A szülők jelenleg negyven forint térítési díjat fizetnek, de ez sokáig nem tartható - mondja a bölcsődevezető. f. kováts fofó: ótós Mire elég hét szavazat? Attalán elfogytak a képviselők, mint arról már beszámoltunk, de csak a tizennégy nevet tartalmazó listáról, nem pedig a valóságban. Ugyanis nem mindenki mondott még le. Három képviselő és a polgármester maradt. Négy képviselői helyre tehát ki kell írni az időközi választásokat. Az állampolgár szívesen kérdezne, s elmondaná a véleményét, de nincs módja rá. Nem volt falugyűlés például az után sem, hogy népszavazást tartottak a faluban, s ennek eredményeképpen Attala maradt Tolnában. Nem lehetett feltenni a kérdést: kinek az érdekeit szolgálta egyáltalán a népszavazás? Most ismét az újsághoz telefonál az állampolgár, mert híre-hamva sincs falugyűlésnek .és a következőket kérdezi. Miért nyugodt az a polgármester, aki mellől „elfogyott" 11 képviselő? Miből gondolja, hogy mind hibásak ebben, kivéve őt? Erkölcsi felmentést csak annak az egy képviselőnek a magatartására talál, aki a képviselőtestület alkalmazottja, s ekként a polgármester „beosztottja". A másik kettőt az állampolgár - akitől elvárják, hogy ismét menjen el szavazni - szívesen megkérdezné egy falugyűlésen, ha ilyet összehívnának, hogy legitimnek érzik-e magukat? A kérdés feltevésére két oka is van. Az egyik, hogy ketten közülük Szentivániak. Megkérdezné, kell-e a mintegy hatvan-nyolcvan lakosnak két képviselő egy összesen nyolc tagú testületbe? Az első körben nem ők kerültek be, csak a lemondások során jutottak mindig feljebb, végül a képviselőtestületbe. Az egyik közülük eredetileg tizennegyedik, azaz utolsó helyen végzett. Hét azaz hét állampolgári szavazattal. Azt már az újságíró kérdezi, halkan, nem kellene először elgondolkodniuk a képviselőknek, élükön a polgár- mesterrel, majd pedig falugyűlésen megbeszélni a választópolgárokkal a teendőket? -IhárosiIsmét a helyi adóról Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testü- lete soros ülésén jóváhagyta az előterjesztett helyi adókoncepciót. Egyben a városatyák meghatározták, hogy a helyi adóról szóló rendeletben az adótételek a következő összeggel kerüljenek kidolgozásra. Építményadó 300 Ft/m2, lakásra 1000 Ft, üdülőre 3000 Ft, présházra 1000 Ft, garázsra 400 Ft, vállalkozók kommunális adójára 1000 Ft, idegenforgalmi adóra 50 Ft. A Képviselőtestület a helyi adórendelet kidolgozásával a jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottságot bízza meg. Múlt id m Kutatjuk a többszáz, több ezer évvel ezelőtti esemé nyékét, miközben a néhán; évvel, évtizeddel ezelőtti tör ténések feledésbe merülnek pedig a közelmúlt dolgai ma valónkat jobban befolyásol ják, mintsem azt gondolnánk Az alábbiakban szemelvénye két bocsátunk közre Dombó vár 1969.december 1. óta veze tett krónikájából. 1987. december 1. Elkészült az új tűzoltólakta nya. A tűzoltók tevékenységénei hagyománya van városunkban Az első dombóvári önkénte: tűzoltótestület 1876-ban alakult Az egykori alapszabályból is merjük feladatait: „Kiütött tŰ2 rendszeres eloltása és egyéb veszély esetekben segélynyújtás, elemi csapásoknál mentés; munkák.. Az alapszabály az évek során többször módosult, és a szervezésben felszerelésben is lényeges változás történt. Az állami tűzoltóság 1951-ben létesült, és a Jókai utca 18. száma alatt működött. A város fejlődésével együtt növekedett a helyi tűzoltóság feladata is, de fejlesztését már évek óta gátolták a helyi körülmények. A városi forgalom nehezítette a gyors felvonulást, a helyszűke pedig a bővítést tette lehetetlenné. Állandó téma lett az új laktanya megteremtése a célnak megfelelő helyen. Végre 1986. júniusában megkezdődött az építkezés a várostól északra, az ipartelep szomszédságában, a 61-es út mellett. A kéthektáros területen a környék egyik legkorszerűbb tűzoltólaktanyája készült el. A féltetős épület az főút felől kétszintes, az udvar felől egyszintes. A külső burkolás időt álló keramittéglával történt. A belső kivitelzésben meghatározó az esztétikus fával történt burkolás. Az épület legmagasabb része a mászótorony, ami gyakorlási célokra is szolgál. Az épület beosztása praktikus. A földszinten van az ügy- félfogadás, az irodák és a korszerű irányító központ, ahonnan a riasztás automatikusan történik. A különböző helyeken elhelyezett jelzőtáblákon az utasítás azonnal megjelenik. A központból jól átttekinthető a tíz tűzoltókocsi befogadására alkalmas, állandóan fűtött garázs, melynek ajtói a központból automatikusan nyithatók. A tágas, célszerűen berendezett legénységi hálószobákat az emeleten helyezték el, ahonnan riasztáskor pillanatok alatt csúszdákon juthatnak a tűzoltók a kocsikhoz. A garázsból a füstgázok elszívása több megoldással is lehetséges. A kijárat a főúthoz széles betonúttal kapcsolódik, ezzel is segítve a gyors felvonulást. Az épület emeletén helyezték el a jól felszerelt előadótermet. A kéthektáros terület alaklmas sportoláshoz, gyakorláshoz. Folytatjuk. Az oldalt szerkesztette: F. Kováts Éva Fotók: Ótós Réka
