Tolnai Népújság, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-04 / 54. szám
1992. március 4. VÁLLALKOZÁS - PIAC SPUJSAG 5 Egy edénybemutató apropóján Ügynök a javából A korszerű táplálkozás, egészséges életmód új eszközei A kereskedelem egy sajátos formájával ismerkedhettem meg a minap, amikor egy baráti házaspár lakásán családi edénybemutatón vettem részt. Bizonyára sokan hallottak már azokról a különleges - és nem éppen olcsó - főzőrendszerekről, amelyeket a gyártók kizárólag ügynökökön keresztül forgalmaznak, s üzletben nem is kaphatók. Igaz, az ügynöki tevékenység rohamléptekkel terjed már nálunk is, de itt egy, a szokásostól eltérő válfajáról van szó. A bemutatón több család vesz részt, és mindig akadnak új házaspárok, akik ^.vállalják ilyen bemutató rendezését saját lakásukon. Némi ösztönzést jelent persze az is, hogy a cég valamilyen értékes ajándékkal kedveskedik a házigazdáknak. Az így megszervezett újabb bemutatókon további ismeretségeket köt az ügynök, további bemutatókat szervezhet, és így egyre több családhoz juthat el. A lényeg az, hogy nem ismeretlenül állít be - esetleg alkalmatlan időpontban - a lakásokba, hanem előre megszervezve, baráti társaság részvételével, s ez eleve biztosítja az oldott légkört, jó hangulatot. Az ember el is felejti, hogy itt üzletről van szó, a megnyerő fiatal házaspár úgy adja elő pontosan kidolgozott, jól begyakorolt „műsorát", hogy az tényleg izgalmas, élvezetes a társaság számára. A férj bemutatja a csil- logó-villogó, különleges ötvözetből készült edényeket és egyéb tartozékokat, elmagyarázza a működés elvét, részletesen ecseteli az egészséges táplálkozás fontosságát, amely természetesen ezzel az edénycsaláddal megvalósítható, közben pedig társa a konyhában tevékenykedik. A bemutató ugyanis nem merül ki a látványban és szóbeli meggyőzésben, hiszen az a legmeggyőzőbb, ha magunk is megkóstolhatjuk az edényekben készült ételeket, a zsír, víz, só hozzáadása nélkül sütött-főzött, vitaminokban, tápanyagokban, természetes ízekben gazdagabb húst, zöldségféléket. A bemutató után pedig sor kerülhet az üzletre is, ha a vendégek között akad olyan, aki az edények megrendelésére szánta el magát a látottak-hallottak hatása alatt. Egy ilyen összejövetel során beszélgettünk Fábián Gyulával - aki egyébként főállásban felszolgáló szakoktató a Szekszárdi Vendéglátóipari Szakközépiskolában - ennek az érdekes ügynöki munkának a rejtelmeiről. — Mikor és hogyan kezdődött? — Magam is részt vettem egy ilyen bemutatón, ahol egyben munkatársakat is kerestek. Megtetszett ez a munka és megpróbálkoztam vele. Ennek a cégnek a termékeit néhány hónapja kínálom. ' — Miért jó az, hogy sehol sem reklámozzák és az üzletekben sem lehet kapni ilyen edényeket? — Megvan ennek a logikus magyarázata. Ezek az edények nem olcsók, de megérik az árukat. A magas ár azonban önmagában elriasztó hatású lehet, ha a termékről nincs elég információja a potenciális vásárlónak. Az olyan mélységű információátadás, amely egy-egy bemutatón megtörténik, elképzelhetetlen áruházi körülmények között. Az eladók nem is lehetnek elég felkészültek erre, de idejük sem lenne elmondani az egészséges táplálkozásról, a működés újszerűségéről, az örök időkre szóló garanciáról, a használat előnyeiről mindazt, amit egy vevőnek tudnia kell, nem is beszélve a gyakorlati kipróbálásról, a kóstolásról. Egy jó hangulatú családi összejövetelen minderre van lehetőség, s így sokkal jobbak az esélyek egy-egy megrendelésre. — Általában mennyire sikeresek ezek a bemutatók, és milyen rétegből kerül ki a vásárlók többsége? — Általában sikeresek a bemutatók. Azt, hogy milyen társadalmi rétegből kerülnek ki a vásárlók, nehéz lenne meghatározni. Úgy tapasztaltam, hogy ez nem elsősorban az anyagi helyzeten múlik. Volt olyan fiatal, akinek még lakása sem volt, mégis megvette, de az ellenkező véglettel is találkozom gyakran: olyan családok nem áldoznak erre, akik pedig bőven megengedhetnék maguknak. De szerencsére nem ez a jellemző. Az egészséges táplálkozásra, életmódra ma már igen nagy az igény az emberekben, néha szinte számomra is meglepő, hogy mennyien hajlandóak komoly összegeket költeni erre. — Milyen a sikeres ügynök? r— Nagyon fontos a megnyerő, szimpatikus, ápolt külső, a kapcsolatteremtő képesség, a jó beszédkészség. Nem árt a jó emberismeret, hogy az ügynök el tudja dönteni, kivel érdemes és hogyan kell vele tárgyalni. Természetesen mindent tudni kell az adott termékről, minden elképzelhető kérdésre fel kell készülni. Fontos, hogy hinni kell abban a termékben, mert csak így tudja igazán meggyőzően ecsetelni az előnyeit. Nem szabad olyankészletet eladni, amiről tudom, hogy az adott családnak nem fog megfelelni, tehát nem mindig a pillanatnyi előnyt kell csak nézni. Talán ezek a legfontosabb vonásai egy jó ügynöknek. — Mit hoz a jövő? — Szeretném ezt tovább csinálni, fejleszteni, magam is keresek most már új munkatársakat, akik erősíthetik a cég jelenlétét a megyében, eljuthatnak a legkisebb településekre is. A termékpaletta is mindig bővül, így a régi vevőinknek is tudunk újat kínálni a megszokott jó minőségben, s ez a legfontosabb, hiszen az ügynök sikere is elsősorban a termék tulajdonságain, minőségén múlik.- árki A társasági törvény változásai (1.) Az 1988. évi 6. számú társasági törvény legújabb módosításai 1992. január 1-jén léptek hatályba. A törvény azonban ezt megelőzően is több módosításon esett át. E módosítások összefoglalását végezte el a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynöksége. A törvény hatálya a korlátolt felelősségű és részvénytársaságokra, az egyesülésre és a közös vállalatokra, valamint a közkereseti és a betéti társaságokra terjed ki. A törvényben fel nem sorolt szervezetekre külön jogszabályok, illetve a Ptk. rendelkezései az irányadók. (Például szövetkezetek, gmk-k, pjt-k.) A törvény előírja, hogy meghatározott tevékenységekre csak meghatározott gazdasági társaságok keretében kerülhet sor. Ha a gazdasági társaság tevékenységéhez meghatározott képesítést, illetve engedélyeket írnak elő, akkor ezek a követelmények fennállnak a társaság tagjaival szemben is. Gazdasági társaságnak külföldi természetes személy is tagja lehet. A külföldi fél a teljes adózott nyereségét a ^befektetés pénznemében hazautalhatja. Ugyancsak hazautalhatja akár a teljes tőkéjét, ha úgy gondolja, hogy nem volt eléggé gyümölcsöző a befektetése Magyar- országon. A vegyes vállalatoknál eltörölték az alkalmazottak számának 500 fős felső határát. A gazdasági társaság minden tagjának érdekvédelmét szolgálja az az új szabály, hogy semmis a nyereségből, vagy a veszteségből való kizárás, bármely tag terhére vagy javára is történne. A cégbíróságnál lévő iratok a köz- hitelességet szolgálják, s ezek az adatok nyilvánosságra hozhatók. A cégbírósághoz intézett bejelentések elmaradását szankcionálja a törvény. A cégbíróságnál be kell jelenteni a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok, a könyvvizsgálók nevét és lakhelyét, valamint minden olyan változást, amely kihat a társaság működésére. A gazdasági társaság tagjai a felosztott társasági vagyonrészesedés arányában felelnek a társaság tartozásáért. Kivétel ez alól a betéti társaság kültagja, a kft-tag és a részvényes. Ezen tagok felelőssége nem terjed túl az általuk juttatott vagyonrészen. A korábbi szabályozással ellentétben nem kötelező a tagok személyes közreműködése a gazdasági társaságban, elegendő a tárgyi vagy a pénzbeni hozzájárulás is. Ma már ugyanaz a személy több gazdasági társaságnál is vállalhat vezetőségi tisztséget, de erről köteles az érdekelteket tájékoztatni. A törvény kötelezően előírja felügyelő bizottság létrehozását - legalább három taggal - a közös vállalatnál, a részvény- társaságnál, a 20 millió forintnál nagyobb törzstőkéjű, vagy 25 tagnál nagyobb kft-nél, vagy ha a gazdasági társaság főfoglalkoztatású dolgozóinak éves átlaglétszáma a 200 főt meghaladja. Kötelező könyvvizsgáló választása - amely lehet szervezet és természetes személy egyaránt - a részvénytársaságnál, az egyszemélyes kft-nél, illetve az 50 millió forintnál nagyobb törzstőkéjű kft-knél. J ogszab ály figyelő 8016/1991. (AEÉ 14.) APEH tájékoztató az 1991. évi évzáró mérlegbeszámoló (vagyonkimutatás) és -bevallás készítésére kötelezett, 1991. évben újonnan alakult, vagy alapított adózókra vonatkozó speciális feladatokról (Adó és Ellenőrzési Értesítő 1991. évi 14. szám) A tájékoztató az új gazdálkodó szervezetekre vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat ismerteti. 8017/1991. (AEÉ 14.) APEH tájékoztató az ügyvédnek az átalakulással kapcsolatos személyi jövedelemadó-kötelezettségről (AEÉ 1991.14. szám) EK: szabad a belépés — származási bizonyítvánnyal! A hét elejétől szabad a belépés az Európai Közösség piacára, ami kétségkívül örömhír és nagyban hozzájárul gazdaságunk fellendítéséhez. Az azonban kérdéses, hogy a vállalatok, vállalkozók, külkereskedő szervezetek elég felkészültek-e erre, hiszen a pozitív változás egyben új szabályok bevezetésével is jár. Először is azzal kell tisztában lenni, hogy az EK kedvezményei kizárólag a magyar árukra vonatkoznak. Azt pedig, hogy mi minősül .magyar árunak, igen bonyolult, részletekbe menő szabályozás írja elő. Származási bizonyítvány szükséges a termékről, s a termék előállítása során felhasznált valamennyi alapanyagról is. A végtermék alapanyagainak csak kis hányada lehet külföldi eredetű. Export esetén a vámhivatalokhoz kell benyújtani a „Vám 91" nyomtatványt, mellékelve a származási bizonyítványokat. Abban nem érdemes bízni, hogy a célország vámosai úgysem fogják ellenőrizni ezen okmányok meglétét, hiszen az EK-országokban igen nagy és jól felkészült apparátus foglalkozik ezzel. Lehet persze származási bizonyítvány nélkül is exportálni, csak nem érdemes, mert így nem járnak a kedvezmények, s nem lesz versenyképes az áru. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a részletes szabályozás csak egyetlen szervezetnél hozzáférhető: a Magyar Gazdasági Kamara - és regionális, megyei szervezetei - foglalkoznak ilyen irányú tanácsadással és itt lehet megvásárolni a szükséges nyomtatványokat is. Fontos tehát, hogy valamennyi szervezet, amely exportálni akar az EK-orszá- gokba, előtte tájákozódjon az új szabályokról, hogy a valóban nagy esélyt jelentő vámkedvezményeket ki tudják használni. Az új számvitel és az egyéni vállalkozók Az egyéni vállalkozóknak a pénztár- könyvük, naplófőkönyvük mellett analitikus nyilvántartásokat is kell vezetni. így például a 2000,- Ft-ot meghaladó fogyóeszközök beszerzéséről is, amit év végén leltározni kell. 1992. január 1-től az elmúlt években jól ismert állóeszközök és fogyóeszközök - az új számviteli törvényben már nem élnek, helyettük tárgyi eszközök szerepelnek. Az értékhatár 20.000,- Ft alatt költség, felette pedig csak amortizáltatni lehet az eszközt. A korábban beszerzett állóeszközök amortizációja a már megkezdett módon január 1-től is folytatható. Azok a vállalkozók, akiknek a várható bevételük az 50 millió forintot meghaladja, pénztárkönyvet már nem vezethetnek, ók ugyanis kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek. A könyvviteli szabályzat alapján könyvelésüket a nagyvállalatokéhoz hasonlóan végzik. Pénz - tárca (VII.) A sorozatban eddig megjelent írások tanulsága nagyon röviden így foglalható össze: a befektetett tőke csak hosszú távon és csak annak fial pénzt, aki mer kockázatot vállalni. Amíg a lottónál esélytelenek vagyunk, addig a tőzsdén saját magunk befolyásolhatjuk nyerési esélyeinket. Hogy hogyan? Többek között helyes portfolióval. A pénzcsiná- lás mesterségét véleményem szerint - nem feltétlenül a nagykönyvekből, inkább a mindennapok gyakorlatából kell ellesni. Az igazán nagyszerű és hasznos dolgok egyszerűek, világosak és ami a legfontosabb: működőképesek. A jó gazdasszony, ha megültet egy kot- lóst, a fészekbe általában nem csak a kot- lós saját tojásaiból rak, hiszen a kopasznyakú jól tojik, a kendermagos sem tojik rosszul, a broyler gyorsan nő, és így tovább. A gazdasszony mindig tudja mit akar, melyik fajtából mennyit és miért. A lényeg tehát az, hogy adott időben, milyen cél vezérletével határozzuk meg a fészekalj összetételét. De az is nagyon fontos, hogy melyik kotlóssal költetjük a tojásokat. Hiszen az a kotlós, amelyik töri a tojásokat, vagy nem költ gondosan, csak fazékba való. Ám ha több kotlós eltérő időben ül, akkor az egyik akár meg is bolondulhat, nem éri kár a gazdaságot, hiszen a többi fészekből biztosan kikelnek majd a számunkra fontos csirkék. És akor térjünk vissza a tőzsdére, ahol semmi sem történik másként, mint' a gazdasszony háztartásában. A különbség mindössze annyi, hogy nem tojásról beszélnek, hanem értékpapírról, nem kot- lóst emlegetnek, hanem brókerokat és dealereket, továbbá a fészekalját portfoliónak nevezik. Mert a portfoliót - fészek helyett - ér- tékpaprírtárcának hívják még magyarul is, amelyben különféle kockázatú és címletű értékpapírok (államkötvények, kötspekulációja szerinti portfoliót, akkor nyugodtan fordulhasson hozzájuk. Tehát ahhoz, hogy a modem és meglehetősen szövevényes gazdaság rendszerében a pénzzel rendelkező és azt befektetni akaró, valamint a tőkét igénylő vállalkozások egymásra Értékek és értékpapírok IV. A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg ...?! vények, részvények stb.) vannak adott összegért, egymás mellett. A gazdasszony józan eszét pedig spekulációnak hívják a tőzsdén. (A spekuláció szóról ha leporoljuk az elmúlt negyvenegynéhány évben rárakodott megbélyegzéseket, megtévesztő minősítéseket, akkor egész használható kis fogalom állhat ismét rendelkezésünkre!) Nos, az a fentiekből is könnyen leszűrhető, ha nincs kikelthető tojásunk, akkor hiába vannak koltósaink, nem lesz attól még egy fia csibénk sem. Vagyis tőkévé tehető pénz nélkül legfeljebb spekulálhatunk, hogy miért nincs tőkévé tehető pénzünk, másnak meg miért van? Ám ha azt spekulálnánk ki, hogy nem célszerű megenni sem az aranyat tojó tyúkocskát, sem annak tojását - vagyis érdemes takarékoskodni -, akkor máris kedvünkre való lehet a tőzsdézés. (Gondoljunk csak a japán háziasszonyokra és a róluk korábban írottakra!) A tőzsdei világban a bróker és dealer cégek azért jöttek létre, hogyha valakinek nem lenne elég bátorsága, ismerete ahhoz, hogy saját maga állítson össze saját találhassanak, kellettek ezek a szervezetek, akik kiismerik magukat a befektetések világában és megbízóik megtakarításait, tőkéjét a legkisebb kockázattal, a lehető legsokoldalúbban, a legnagyobb várható haszon reményében befektetik. Napjainkra tehát - az ésszerűség diktálta okok folytán - szétvált a tőke megtakarító és befektetői oldala. Ez utóbbi önálló szakterületté nőtte ki magát. A portfolió társaságok kialakulását segítette a befektetőknek az a törekvése is, hogy a lehető legkisebb kockázattal akarták a pénzüket a bankbetéteknél jobb feltételekkel elhelyezni. A befektetések világában járatlan megbízók ezért joggal kívánják meg a befektetők szakértelmét, szükség esetén a befektetés azonnali likviddé tételének lehetőségét (vagyis, hogy az bármikor pénzre visszaváltható legyen), továbbá az érdekeiket messze szem előtt tartó garanciákat. Ezért a portfolió társaságok, amelyek az értékpaprí- rok tartásában és adás-vételében érdekeltek, összegyűjtik a megtakarításokat, majd befektetéseinkkel kialakítják a portfoliót. E befektetéseknek azonban összességében lényegesen magasabb hozadé- kot kell eredményezniük annál, amit az egyes befektető elérhetne. Cserében a portfolió társaságok részesednek a maguk által, de mások tőkéjével elért haszonból. Mert László (FEB)
