Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-05 / 30. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. február 5. Szavazás a napirend előtti vitáról Megoszlanak a vélemények az Országgyűlés tárgysoroza­tán nem szereplő, aktuális té­mák tárgyalásáról. A képvise­lők egy része azt tartja, hogy a napirend előtti felszólalások - amelyek gyakran személyes­kedő polémiákba torkollnak - hátráltatják a Ház alapvető funkciójának betöltését: a tör­vénykezést. Mások viszont úgy vélik, hogy a soron kívüli viták hozzá tartoznak a parlamenti élet demokratizmusához, erősí­tik az Országgyűlés politikai fórum-jellegét. Az idei első rendes üléssza­kon (a januári tanácskozások ugyanis rendkívüli ülésnek mi­nősültek) a napirend előtti té­mák - köztük a rádió és a tévé vallási műsorainak sugárzása, a kamion-blokád, a költségvetési törvény kihirdetett szövegének hibái - ismét kemény, indulatos szópárbajokra késztették a ho­natyákat. Szabad György elnök, látva a magas hőfokú vitaked­vet, „menet közben" állásfogla­lásra kérte a t. Házat: folytatód­jék-e a napirend előtti kétperces felszólalások sora vagy vágják el a viták fonalát és térjenek rá a törvényjavaslatok tárgyalására? A szavazás végeredménye: 129 igen, 89 nem és 19 tartóz­kodás - a „műsoron kívüli" fel­szólalások, válaszok, viszontvá­laszok zöld utat kaptak. így szavaztak a Tolna megyei képviselők a kétperces meghallgatásról név vál. körz. képv. csop. szavazat Dr. Ternák Gábor 1. vk. MDF — Figler János 2. vk. MDF — Barcza Imre 3. vk független igen Horváth Lajos 4. vk. MDF — Dr. Dávid Ibolya 5. vk. MDF nem Nádori László tér. lista SZDSZ igen Nyerges Tibor tér. lista * MDF nem Dr. Pálos Miklós tér. lista KDNP igen Kapitány Ferenc orsz. lista FKGP nem Dr. Jánosi György orsz. lista MSZP igen Pólyák Sándor orsz. lista SZDSZ igen A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 137,63 140,43 ausztrál dollár 57,64 58,88 belga frank (100) 232,58 237,24 dán korona 12,35 12,61 finn márka 17,57 17,97 franda frank 14,05 14,33 görög drachma (100) 41,46 42,30 holland forint 42,55 43,41 ír font 127,64 130,24 japán yen (100) 60,74 61,94 kanadai dollár 65,14 66,54 kuvaiti dinár 263,20 268,70 német márka 47,89 48,85 norvég korona 12,22 12,46 olasz líra (1000) 63,76 65,04 osztrák schilling (100) 680,51 694,11 portugál escudo (100) 55,63 56,73 spanyol peseta (100) 76,13 77,65 svájci frank 53,71 54,79 svéd korona 13,19 13,45 USA dollár 76,69 ’ 78,25 ÉGJ (közös piac) 97,81 99,77 Trezorban • • • Losonczi Pál, a volt Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, tegnap az ajándékokat, melye­ket korábban Somogy megyé­nek adományozott, visszavette és az értékesebbeket egy tre­zorban helyezte el. Jelentkezni levélben lehet Alapítvány az orenburgiakért Az „Orenburgi Gázvezeték Építkezésén Dolgozók" elne­vezésű Alapítvány Kuratóri­uma felhív minden érintettet, hogy saját érdekében 1992. február 22-ig jelentkezzen az alábbi orvosbizottságok elnö­keinél az orvosi vizsgálatok lefolytatása céljából. A jelentkezéseket kizárólag levélben lehet megtenni -, sem szóban, sem telefonon ez nem történhet meg. A jelent­kezéseket a Tolna megyei la­kosoknak a következő címre és névre kell megküldeni: Dr. Mózsik Gyula, egyetemi ta­nár, Pécsi Orvostudományi Egyetem, I. sz. Belgyógyá­szati Klinika, 7634 Pécs, Ifjú­ság utca 13-15. sz. A vizsgálatok időpontjáról a jelentkezőket az orvosbi- zotfságok elnökei írásban ki­értesítik. Az Alapítvány felhív to­vábbá minden érintettet, hogy az Alapítvány Kurató­riuma országos gyűlést tart, 1992. február 8-án (szomba­ton), 9 órai kezdettel a Buda­pest, X., Népligeti úton lévő Planetárium központi termé­ben annak érdekében, hogy a szükséges felvilágosítást, el­igazítást megadja, az eddigi vizsgálatok eredményéről és a jövőt illető teendőkről tájé­koztatást nyújtson, az össze­jövetelre meghívott szakem­berek segítségével. Azt kérik azoktól, akik orenburgban dolgoztak, , hogy saját érdekükben jöjje­nek el az összejövetelre, kér­déseiket az ügyükkel kapcso­latban egy papírra leírva hoz­zák magukkal. Az Alapítvány Kuratóri­uma minden tőle telhető se­gítséget meg kíván adni a volt dolgozók tájékoztatása és a vizsgálatok lebonyolítása te­rén. A Kuratórium kizárólag le­vélben, a következő címen érhető el: 1065 Budapest, Nagymező utca 28. Arafat titokban megnősült! A PFSZ 60 éves ve­zetője, Jasszer Arafat sem kerülte el sorsát: nemrégiben megnő­sült. Szíve választottja a nála jóval fiatalabb, 30 éves Suha Tawill, aki a megszállt terüle­ten, Ramallahban él. A fiatal keresztény hölgy titkárnőként Arafatot néhány kül­földi útjára is elkí­sérte. A szenzációs hírt az izraeli „Haaretz" című lap röptette vi­lággá. A lap szerint Arafat, aki eddig azt állította, hogy ő a „pa­lesztin forradalommal kötött házasságot", valószínűleg már hó­napokkal ezelőtt ki­mondta Tuniszban a boldogító igent. A ce­remónián alig néhány vendég vett részt és a lagzit a PLO hivatalo­san nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni. Arafat ugyanis arra számít, hogy a feleannyi idős nővel kötött házas­sága miatt a Palesztin Felszabadítási Szer­vezet egy részét al­kotó iszlám funda­mentalisták támadni fogják. Suha Tawillnak, az ifjú feleségnek Tu­nisz belvárosában is van lakása, hogy ha Arafat a PFSZ főhadi­szállásának otthont adó városban tartóz­kodik, ott is felkeres­hesse. A feleség egyébként nem akármilyen csa­ládból származik: anyja, Raymonda Ta­will ismert palesztin nőjogi harcos, aki sor­sáról könyvet írt. Egyébként a mama sem volt hajlandó arra, hogy lányának magánéletére vonat­kozóan kifejtse véle­ményét. „Lányomat mindig arra neveltem, hogy legyen önálló. Ezért nem reagálha­tok a felröppent hí­rekre, mert ez a dön­tés egyes-egyedül a lányom elhatározása és a magánéletére vo­natkozik" - jelentette ki Arafat újdonsült anyósa. (FEB) Helmut Kohl nyilatkozata Minden területet átfogó együttműködés (Folytatás az 1. oldalról) — A német-magyar viszonyt a baráti együttélés és a gyümöl­csöző kapcsolatok évszázados hagyománya jellemzi. Népeink szimpátiával és tisztelettel vi­seltetnek egymás iránt. Mi, né­metek sohasem fogjuk elfelej­teni, hogy Magyarország volt az, amelyik - amint ezt már megfogalmaztam - kibontotta az első követ a falból, amely év­tizedeken keresztül elválasz­totta a német német. A baráti együttműködést és az európai partneri viszonyt ki­fejező német-magyar szerző­dés, amelyet látogatásom idején Antall miniszterelnökkel Bu­dapesten aláírunk, ehhez a ha­gyományhoz kötődik. Ezzel gyakorlatilag minden területen megteremtjük együttműködé­sünk átfogó, a jövőt szolgáló alapjait. Ez nem utolsó sorban a magyarországi németek érde­kében is áll. Azok a lehetősé­gek, amelyeket a szerződés a német kisebbség előtt megnyit, döntő módon hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a kisebbség - amint a múltban hosszú időn át érvényesült - híd legyen álla­maink és népeink között. — Magyarországon a politikai rendszerváltozás után a gazdasági rendszerváltozás került napi­rendre. Milyen lehetőségeket lát Ön arra, hogy német cégek, intéz­mények eredményesebben segítsék a gazdasági átalakulást, a korsze­rűsítést? — Mindenekelőtt engedje meg, hogy gratuláljak minden magyarnak és Antall miniszter- elnök kormányának a sikeres átalakítási politikához. Ma­gyarország politikai és gazda­sági téren egyaránt a reform-fej­lődés élén állt és áll Közép-, Ke­let- és Dél-Európában. A kor­mány bátor gazdaságpolitikája - minden meglévő probléma el­lenére - érleli első gyümölcsét. A sikeres magyar gazdaság- politika jelentős mértékben ja­vította a gazdaság átalakításá­ban és korszerűsítésében köz­reműködő német cdégek és in­tézmények együttműködési le­hetőségeit. Németország Ma­gyarország legfontosabb gaz­dasági és kereskedelmi part­nere. Jelenleg már Magyaror­szág külkereskedelmének 25 százalékát Németországgal bo­nyolítja le. Németország egy­ben - 20 százalékkal - a ma­gyarországi külföldi beruházá­sok élén áll. A szövetségi kor­mány a jövőben is tanácsokkal és tettekkel segíti a magyaror­szági átalakítás folyamatát. Együttműködésünket nagyon gyakorlatiasan fogjuk alakítani: a gazdaság szakembereinek és vezetőinek képzésétől, tovább­képzésétől, az igazgatásnak nyújtott segítségen keresztül, a harmadik piacokon való együttműködésig. — Magyarország deklarálta csatlakozási szándékát az Európai Közösséghez, s megtette a szüksé­ges lépéseket. Magyarország tár­sult tagságának elfogadását köve­tően milyen álláspontot képvisel e kérdésben Németország? — A szövetségi kormány üdvözli és hangsúlyozottan támogatja ezt a magyar kíván­ságot. Nem utolsósorban fára­dozásainknak köszönhető, hogy 1991. december 16-án alá lehetett írni Magyarország tár­sulási egyezményét az Európai Közösséggel. Az egyezménnyel megteremtődtek az előfeltéte­lek arra, hogy lehetővé váljék Magyarország belépése a kö­zösségbe. — Milyennek látja Németor­szág helyzetét a megváltozott Eu­rópában, a Német Szövetségi Köz­társaság lehetőségeit és korlátáit a világpolitika befolyásolásában? — A kelet-nyugati konflik­tus megszűnése egészében és alapvetően megváltoztatta a helyzetet Európában. Ezek a változások új és további köve­telményeket állítanak a német és az európai politika elé. Né­metország nemzetközi szerepét ma nagymértékben sokoldalú keretek között, mindenekelőtt az Európai Közösségben és az Észak-Atlanti Szövetségben tölti be. A német politika befo­lyása és sikere ezért nagymér­tékben a német érdekeknek a partnereinkkel való összehan­golásától függ. Németország európai fele­lősségét egyszersmind a közép- és kelet-európai országok gaz­dasági megszilárdítását szol­gáló megkülönböztetett erőfe­szítéseivel juttatja kifejezésre. Emlékeztetetek azokra a nagy befektetésekre, amelyeket or­szágom az elmúlt években ezekben az országokban meg­valósított. Az Európa integrációját célzó nagy feladatok mellett, nem fe­ledkezhetünk el az úgynevezett harmadik világ korszakos prob­lémáiról. Itt rajzolódnak fel a jövő világpolitikai kihívásai, amelyek megoldását egyedül egy ország sem vállalhatja - mondotta nyilatkozata befeje­zéseként Helmut Kohl. (FEB) Tudnivalók a kőzgyógyellátási igazolványról Ingyen gyógyszer - nem szívességből Sajnos mind több nyugdíjas, járadékból élő, munkanélküli szorul rá a közgyógyellátásra, vagyis arra, hogy az ismét megdrágult gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket ingyen kaphassa meg. A közgyógyellátásra jogosító igazolványokat mindig az ál­landó lakhely szerinti önkor­mányzat adja ki. A tavaly ősz­szel hatályba lépett 125/1991. (IX. 29) számú kormányrende­let szabályozza az említett iga­zolvány kiadását. Ennek birto­kában kizárólag saját felhaszná­lásra lehet a patikákban a nép­jóléti miniszter által meghatá­rozott gyógyszerek közül az orvos átal felírtakat kiváltani, il­letve a gyógyászati segédesz­közöket. beszerezni. (Tavaly egyébként mintegy kilencmilli- árd forint értékű gyógyszert és segédeszközt kaptak ingyene­sen az érintettek). Alanyi jogon jutnak a köz- gyógyellátási igazolványhoz azok, akik rendszeresen kap­nak szociális segélyt - beleértve a központilag kiutaltat is -, va­lamint a baleseti nyugellátás­ban részesülők és azok is, akik az egyes vagy kettes rokkant­sági csoportba tartoznak. Szin­tén alanyi jogon jár a közgyó- gyellátási igazolvány a sorka­tonai családi segélyben részesü­lőknek, továbbá azoknak, akik szellemi fogyatékos, sérült gye­rekeket nevelnek. Megkapja az igazolványt a felsoroltakkal egy háztartásban élő házastárs, élet­társ, és a kiskorú gyermek is. A helyi önkomrányzat jegy­zőjét a jogosultságáról, a nyu­gellátást, a járadékot és a csa­ládi pótlékot folyósító társada­lombiztosítási szervezet érte­síti. Ennek alapján - külön kére­lem nélkül - a jegyző kiállítja a közgyógyellátási igazolványt, s ezt kell a kezelő- vagy körzeti orvosnak bemutatni. Fontos, hogy a recepten mindig fel kell tüntetni az igazolvány számát, mert e nélkül azok nem térí­tésmentesek.- szabó - (FEB) Hiányos kérelmek Több mint százezer az „F" lapok száma Már nincsenek látványos so­rok, és az ügyintézési rend is a hétköznapi forgalom szerint bonyolódik a megyei kárrende-. zési hivatalban, de a látszat csa­lóka, mert valójában lázas munka folyik, csak most az idővel kell verseny futniuk az ügyintézőknek. A megyei hiva­talnak február végéig pontos adatokat kellene szolgáltatnia termelőszövetkezeteknek, me­lyek alapján a területeket ki tudják majd jelölni. A megyei kárrendezési hiva­talban dr. Ótós János hivatalve­zetővel beszélgettünk. — Hány kérelem érkezett be pontosan Önökhöz? — 28 279 boríték, melyekben 111 971 „F" lap, 3648 „H" lap és 1928 „V" lap volt. — Hogyan állnak a lapok feldolgozásával? — Sajnos, az adatlapok több mint fele hiánypótlásra szorul, az „F" lapok 52 százaléka, a „H" lapok 72 százaléka és a „V" lapok 81 százaléka pontatlan. Az okmány-hiányokon túl, a leggyakoribb hiba, hogy a ké­relmekre nem írták rá az aranykorona értéket. Ahhoz, hogy a téeszeknek időben tud­junk adatokkal szolgálni - bár ez az igénylők dolga lenne -, a munkát a hivatal elvégzi. Szá­mítógépeken megkezdtük az adatok kigyűjtését, területen­ként feldolgozva, az illetékes földhivatallal közösen pótoljuk a hiányzó adatokat. Ez jelenleg a legsürgősebb munkánk, mert minél előbb meg kell alakítani az érdekegyeztető bizottságo­kat és a szövetkezeteknek a föl­dterületeket ki kell jelölni. A kárpótlási kérelmek közül azokat bíráljuk el elsőként, me­lyekben nincs pontatlanság és minden adat részletesen fel van tüntetve. — Várhatóan mikor lesznek meg, mikorra születnek meg a legelső kárpótlási határozatok? — Talán márciusban. Ezek birtokában lehet a Budapest Banknál és néhány OTP fióknál a kárpótlási jegyekért jelent­kezni. A határozatban pontosan fel lesz tüntetve, hogy az ügyfél hová menjen a kárpótlási je­gyekért. — Már az országos adatokat is ismerve, véleménye szerint Tolna megyében mennyire él­tek az emberek kárrendezési lehetőségeikkel? — Az államtitkár-helyettes azt nyilatkozta nemrégiben, hogy Tolna megye annak a há­rom megyének az egyike, ahol legtöbben adták be a földdel kapcsolatos igényeiket. Én is úgy látom, hogy a többség élt ezzel a lehetőséggel. Mauthner Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom