Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-05 / 30. szám

1992. február 5. MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Gerbovits Jenő Tamásiban A gazdasági átalakulás aktuális kérdéseiről beszél majd Gerbovits Jenő, a Pa­rasztszövetség országos társelnöke a Tamásiban, a Diákcentrumban, a február 6-án 17 órától tartandó nagygyűlésen. Mindenkit várnak a szervezők. Előadás Dr. Hadházy Árpád, a Tolna megyei Földművelé­sügyi Hivatal főfelügyelője, az FKGP megyei elnöke feb­ruár 6-án, csütörtökön este 18 órai kezdettel A mező- gazdasági gazdálkodás je­lene és jövője címmel tart előadást Sióagárdon, a mű­velődési házban. Az előadás az utóbbi időben megalko­tott és a még várható ren­delkezések tükrében tájé­koztat a mezőgazdasági kérdésekről. Ugyanekkor Bálint Zoltán mezőgazdasági vállalkozó, gazdálkodásának eredmé­nyeiről és kudarcairól, va­lamint a belga Parasztszö­vetségnél tett látogatásának tapasztalatairól tart beszá­molót. Családsegítés Simontornyán, a bölcső­dében február 5-én, délután fél ötkor kezdődik a család- segítő előadássorozat ne­gyedik foglalkozása. A záró beszélgetést Végh Zsuzsa tanítónő vezeti. Csillagász a kozmoszról *' Az 1992-es Nemzetközi Űrév alkalmából „A koz­mosz,, címmel előadás lesz a szekszárdi Gyermekek Házában, felsőtagozatos di­ákok számára február 5-én, 14 óra 30 perckor. Az előadó Dömény Gábor amatőr csil­lagász. Tanulmányi verseny A hatodik, hetedik és nyolcadik osztályosok szá­mára hirdetett helyesírási, nyelvhelyességi verseny te­rületi fordulóját az alábbi időpontokban és helyszíne­ken rendezik: február 26, 14 óra Szekszárd, 3. számú Ál­talános Iskola. Február 27, 14 óra Hőgyész, Általános Iskola. Köz­meghallgatás Simontornyán, a község­házán közmeghallgatást tart február 6-án, 18 órától Vinc- zellér István és Sudár Má­tyás önkormányzati képvi­selő. Kisgazda taggyűlés Nyílt taggyűlés lesz a Kisgazdapárt szekszárdi szervezeténél február 6-án, csütörtökön, 18 órakor a Hunyadi u. 5. szám alatti székházban. Három előadó fél-fél órában szólni fog a kárpótlási törvény végrehaj­tásának jelenlegi állásáról, a szövetkezeti törvényről és az átalakulási törvényről. Minden érdeklődőt és érde- keltet várnak. Testvérváros, az óceánon túlról A körhintáiról híres tartomány (Folytatás az 1. oldalról) A New York állambeli Broom megye székhelye Binghamton. A negyvenezres város „egy­szeri ötlete" az volt, hogy részt vesznek a CNI-projektben, mely testvérvárosi polgári há­lózat kiépítését célozza, ök Szekszárdot választották part­nerül. Pénzt kértek és kaptak a kapcsolat felvételéhez, ápolá­sához. S bár okirat még nem szentesíti, a két város frigye lét­rejött, s épülget. Négytagú binghamtoni kül­döttség mutatkozott be tegnap a szekszárdi városházán. Ko­csis Imre Antal polgármester, bizottsági elnökök, gazdasági és társadalmi egyesületek veze­tői fogadták őket. Binghamtonban van egy vál­lalkozóképző egyetem, nem­csoda hát, ha a testvérvárosi kapcsolatfelvételt is ebből az irányból közelítették meg. Ta­valy októberben és december­ben már jártak Szekszárdon, mondta a projekt koordinátora - egyetemük dékánja -, Arieh A. Ullmann. Akkor a vállalko­zók érdekvédelmi szervezetei­nek létrehozásában, megerősí­tésében akartak segíteni, de úgy tapasztalták, hogy e téren nem állunk rosszul. Átdolgozták hát a projekt célkitűzését, és a pol­gári, városi, kereskedelmi kap­csolatok felé fordultak. Iparo­sokat iparosokkal, kereskedő­ket kereskedőkkel, tanárokat tanárokkal összehozni -, ez most a fő törekvés. És nem utolsó sorban az, hogy tanácso­kat adjanak, az állami és a pri­vát szektor közötti - nálunk most kialakulói?) - együttmű­ködés zavarainak leküzdésé­hez. A továbbiakban a másik há­rom vendég - John D. Celock (városuk polgármesteri hivata­lának pénzügyi osztályveze­tője), Leonard J. James (keres­kedelmi kamarájuk elnöke), és Charles G. Brink (konzulens üz­letember) - is szólásra emelke­dett. Üdvözlő szavakat tolmá­csoltak, ajándékokat adtak át. Kocsis Imre Antal átvehetett többek között, egy díszes, fel­húzható, kis szerkezetet, me­lyen egy lovacska jár körbe-körbe. Ennek kapcsán tudhatták meg a jelenlevők, hogy Broom megye, egy „kör­hintáiról híres" tartomány. Több mint 70 ilyen „vidám­parki masina" működik náluk - ingyenesen. A delegáció péntekig marad Szekszárdon, viszontlátoga- tásra várhatóan márciusban ke­rül sor. Addig érdemes elgon­dolkodni azon, mit vigyünk ajándékba...-Wy­Víz és telefon a megye déli részén Az ivóvíz egyre drágább, s folyamatos biztosítása sem tar­tozik a legegyszerűbb feladatok közé. Főképpen a kistelepülé­seket jellemzi ez a helyzet: ezért próbálnak meg a községekben új utakat, új lehetőségeket ke­resni, közös összefogással. Lényegében ez az utóbbi mondat lehetne a lényege an­nak a tanácskozásnak, melyet hétfőn tartottak Várdombon, a megye déli - zömmel a Sárköz és vidéke - régiójának képvise­lői résztvételével. A meghívott tizenkét polgármester a víz­szolgáltatás, illetve a jórészt megoldatlan telefonellátás kér­déskörét vitatta meg. A jelenlé­vők szinte kivétel nélkül úgy döntöttek, hogy a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat bá- taszéki üzemigazgatóságához tartozó községek nem egyen­ként, hanem együttesen próbál­ják megoldani az ivóvízellátás problémáit. A résztvevők meg­állapodtak abban is, hogy az érintett települések képviselő­testületei is határozatot hoznak ez ügyben, melynek szellemé­ben megkezdődhet a közös cse­lekvés. Addig is az érdekek képviseletére a bátaszéki és a várdombi polgármester kapott megbízatást. A térség a telefonálási lehető­ségeket illetően is a megye fe­hér foltjai közé tartozik. A fej­lesztés tehát mindenütt az el­sődleges célok között szerepel, s ehhez nyújtana segítséget a Dunatel elnevezésű, dunaújvá­rosi székhelyű részvénytársa­ság. Az Rt. igazgatójának tájé­koztatója egy megfontolandó lehetőséget villantott fel: az ígé­retek szerint közreműködésük­kel előbb és olcsóbban követ­kezhetne be a javulás a térség­ben.-szá­Újra a kárpótlásról „Ne váljunk a hitelezők kiszolgáltatott j ává" Interjú dr. Hadházy Árpáddal j * — Hadházy úr, Ön, mint az FKGP Tolna megyei elnöke, és mint a megyei földművelésü­gyi hivatal főfelügyelője, több mint harminc előadást tartott eddig Tolna megye különböző településein, a falvakban élő, de a városi emberek közül is sokakat érintő kárpótlási tör­vényről. Tájékoztató munkája, az elkövetkező napokban minden bizonnyal új sza­kaszba lép. Arra kérem, be­széljen erről bővebben lapunk olvasóinak. — Mint tudjuk, a kárpótlási igények benyújtásának ideje tavaly decemberben lejárt. Most a kárpótlási jegyek fel- használása következik, s való­színű, hogy nagyobb része föl­dvásárlásra fordítódik majd, tehát elsősorban ezzel kapcso­latban kell információkhoz jut­tatni az érdekelteket. Az úgy­nevezett átmeneti törvény sza­bályozza a földvásárlás lebo­nyolítását, valamint a teremlő- szövetkezetek átalakulását. Annak, aki földdel akar foglal­kozni, pontos információkkal kell rendelkeznie, hogy biztos alapokról indulhasson. Ter­melni természetesen csak biz­tonságos körülmények között lehet. — Általában milyen hely­zetben vannak a magángaz­dálkodó-jelöltek, milyenek az esélyeik? — Általánosságban el­mondhatjuk, hogy az ország­ban szinte mindenki tőkesze­gény, ezért a legtöbben hitelben gondolkodnak. Véleményem szerint a hitellel óvatosan kell bánni, erre mindig felhívom a hallgatóság figyelmét. A vállal­kozás „tízparancsolata", ame­lyet a magyar agrárgazdaság viszonyaira átültetve mindig fe­lolvasok az érdekelteknek, kü­lön kiemeli, hogy jobb elkerülni a hitelfelvételt, mert így az em­ber nem válik a hitelező kiszol­gáltatottjává. Meg kell próbálni fokozni a megtakarítást, vagy tőkéstársat keresni, és csak a végső esetben fordulni a hitel- felvételhez. Ezt persze nem könnyű betartani, s ha már el­kerülhetetlen, nagyon fontos a hitelfelvételt megelőző aprólé­kos előkészítő munka, a kocká­zatok, a befektetési igények gondos mérlegelése. Nem biz­tos, hogy a jövőben a kemény munka elegendő lesz a talpon­maradáshoz. A magyobb sza­badság, a nagyobb önállóság együtt jár a nagyobb felelős­séggel és a nagyobb kockázattal is. A mezőgazdaság nehéz helyzetben van, mert az agrár­termékeknek nyomott az ár­színvonala, szinte minden ter­mékből túlkínálat van. A me­zőgazdasági termékek áraiban szinte alig jelentkezik a bevitt anyagok és az energia árszint- jének emelkedése, pedig a mű­trágyák, növényvédőszerek, takarmány, energia stb. ára je­lentősen emelkedett. Az agrár­olló továbbra is nyitott. Ebből az következik, hogy a kormány antiinflációs törekvéseinek aránytalanul nagy terhét viseli az agrárágazat. Ámíg az ipari termelés olyan alacsony szín­vonalú, amilyen most, addig feltehetőleg meg is marad ez a teher. — Elégedett-e a mezőgaz­daság, az agrárágazat piaci vi­szonyaival? — Jelenleg az európai nor­mákhoz igazodó agrárpiac rendszeréről nem beszélhetünk Magyarországon, de törekedni kell ennek megvalósítására. Ki kell alakítani a nyugati színvo­nalú, nyitott piacot, s ehhez a fejlett országok gyakorlatához igazodva törvényi szinten kell szabályozni az agrárpiaci rend­tartást. Ezt a kormány már tervbe vette, készül a szabályo­zás. Az elképzelések szerint két szinten valósul majd meg. Egy­részt a rendtartást koordináló bizottságot hoz létre a kor­mány, amely a földművelésü­gyi miniszter vezetésével mű­ködik majd, munkájában részt vesznek az általános agrár ér­dekképviseleti szervezetek. Az ő feladatuk lesz a központi for­rások felhasználásának legha­tékonyabb módját kidolgozni. A másik szintet a terméktaná­csok megalakulása jelenti, me­lyek közvetlen gazdálkodói képviseleten alapulnak, és úgy szerveződnek, hogy a vertikum minden egyes fázisában biztosí­tott legyen az arányos feltétel. A terméktanácsok önszervező­désen alapuló, az adott termé­kek termelését vertikálisan át­fogó végtermék-orientált szer­vezetek lesznek, melyek az el­képzelések szerint a miniszter­rel szerződésben állapodhatnak meg a termelés szabályozására, az export-import feltételeire, stb. — Mit tart a legfontosabb­nak pillanatnyilag az átalaku­lással kapcsolatban? — A türelmet, a megfontolt­ságot. Vigyázni kell, hogy ne az indulatok, a demagógia, az el­lenségeskedés kerüljön elő­térbe, hanem a megfontoltság és a realitás. Egy nagyon nehéz helyzetben lévő és nagyon fon­tos ágazatról van szó, amelynek átalakulása így vagy úgy min­denkit érint az országban.- venter ­Kamionos sors Görög narancs Vannak-e a Görögországban rekedt magyar kamionosok kö­zött Tolna megyeiek? Körbete­lefonáltuk a környék jelentő­sebb fuvaroztatóit. Megtudtuk, hogy sem szekszárdi, sem tol­nai autó nem maradt kinn, vi­szont a bonyhádi székhelyű Start Fuvarozó Szövetkezetnek két kocsija is az Akropolisz tö­vében vesztegel. Az érintett cég elnökhelyettese, Bányai Béla elmondta: —- Import naranccsal meg­rakodva tartottak hazafelé az autóink, mikor a görög blo­kádba ütköztek. Vissza kellett fordulniuk Athénba, hogy a szállítmányt hűtőházba rakják, nehogy megromoljon. Már ja­nuár 24-e óta kinn vesztegel­nek. — Hány emberük van a két kocsival? — Egy-egy sofőr. Nagy Mi­hály, aki szekszárdi, és Tóth László, aki sellyei lakos. — Mit tehetnek értük? — Vittünk nekik pénzt és élelmet, mást nemigen. A többi a kormányok közötti tárgyalá­soktól függ. — Mennyi az önök veszte­sége ezen a „kalandos" fuva­ron? — Kárunk gyakorlatilag nincs, de komoly problémát, veszteséget jelent a cégnek az, hogy az autók nem dolgoznak, az óra ketyeg, a napidíj pedig - blokád ide vagy oda - jár a gépkocsivezetőnek... Sióagárdi mozaik Megélhetési gondok nincsenek Kasza György A koratavaszi időjárás kicsa­logatja az embereket az utcára, a kiskertekbe. De a napsütéses idő alkalmas arra is, hogy a kis­kapuban a fejkendős nénik megbeszéljék a kertekben a te­endőket. Mit vessenek, mivel érdemes foglalkozni az idén. Sióagárdon az idősebbek, akik kerti munkával foglalkoznak, azt beszélik úgy egymás között: nem sokat vetnek, mert hátha nem kel el az áru a piacon. A központban Vidák János bajai kereskedő kínálja áruját. Havonta egy alkalommal tér vissza ide, az agárdiakhoz. Mint mondja a pénz benne van az áruban, de az ember nagyon keservesen tudja eladni porté­kát. Az 1450 lélekszámú község­ben, az utóbbi években megnőtt a fiatalok körében a vállalkozói kedv. Sorra lehet találkozni kü­lönféle cégtáblákkal, melyen gumijavító, autószerelő, szik- vízkészítő kínálja áruját. Arra is van példa, hogy néhány fiatal visszatért a mezőgazdasághoz -, látnak benne jövőt. Vissza­igényelték a földet, s ott keresik meg a mindennapit. Az elmúlt évben kezdődött - társulási formában - a gázprog­ram, Harc és Zomba községek­kel közösen. Minden utcában, minden háznál van leágazás. A lakosság hatvan, hatvankét százaléka kérte, s még az in­tézmények is igényt tartottak a gáz bevezetésére. — A község lakóinak nin­csenek megélhetési gondjai - mondta Málinger József pol­gármester. — Szociális segély­ben idősek, betegek részesül­tek. Ketten vannak, akik ápolási segélyt kapnak az önkormány­zattól. Az idénre tervezzük egy újabb nyilvános telefonfülke felszerelését. A község északke­leti részére, a Széchenyi és Rá­kóczi utca kereszteződésébe tervezzük. Elképzeléseink, ter­veink vannak a jövőt illetően, de a jövőre nézve óvatosan op­timisták vagyunk.- pusztai téri -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom