Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
4 KÉPÚJSÁG PAKS ES KORNYÉKÉ 1992. február 20. Tarkabarka Svábbál A Roger Schilling Német Nemzetiségi Egyesület 1992. február 29-én 19 órakor a paksi Munkás étteremben tartja 2. svábbálját. A zenét a mecseknádasdi német fúvószenekar szolgáltatja majd. Képviselői tájékoztató Figler János országgyűlési képviselő február 21-én (pénteken) 18 órakor a kö- lesdi művelődési házban tart tájékoztatót és nyilvános fogadóórát. Teleki Pál és kora címmel Vígh Károly történész tart előadást - a helyi MDF szervezésében - február 25-én, kedden 18 órakor Pakson, a városi művelődési központban. Sváb passió A györkönyi művelődési házban február 23-án 14 órakor mutatják be a németek kitelepítéséről szóló dokumentumfilmet. A bemutatón részt vesz a film rendezője is. Veszélyes hulladékok Az ÁNTSZ Fővárosi Intézete üzemelteti a Püspökszilágy külterületén működő radioaktív hulladékfeldolgozó és -tároló telepet. Az atomerőműből 1983 és 1988 között kb. 1250 köbméter kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékot vettek át és helyeztek el itt. A lakossági tiltakozás miatt, 1988-ban a szállítás megszakadt. Az atomerőmű és az önkormányzatok - Püspökszilágy mellett Kisnémedi is részt vett a tárgyalásokon - most megegyeztek a 250 köbméter, majd a későbbiek során további 750 köbméter hulladék befogadására. A szállítások február 11-én kezdődtek, eddig kb. 70 hordónyi hulladékot szállítottak ide. Vallási zászlók, bambusztekercs, tankák a világ tetejéről Kínai panoráma a paksi művelődési központban ■ Tőlünk távol élő emberek gondolatvilága elevenedik meg azon a kiállításon, melyet „Kínai Panoráma" címmel láthatunk Pakson, a városi művelődési központban. A kiállított tárgyak csodálatos színekben pompáznak, így a nemzeti viseletek, a hímzett lámaista zászlók, a kínai festészetet bemutató alkotások és fotók, melyeket a Kínai Népköz- társaság Nagykövetségének kulturális osztálya bocsátott a művelődési ház rendelkezésére. Mint Fu Zhiliang I. titkár elmondta, a paksi művelődési házzal a kapcsolat nem újkeletű, két éve is hasonló kiállításon mutatták be e távol-keleti ország kultúráját. Kínában 56 etnikai csoport él, ezen nemzetiségek viseletét idézik az itt kiállított ruhák, melyek igen sajátosak, akár az alapanyagok összetételében, vagy a díszítő motívumok tekintetében. A hétköznapi viseletét tükrözik a han nemzetségből, a tibeti, mandzsu és más népek szín- és érzésvilágát mutatják be nekünk. Kína a világ 3. legnagyobb országa. Szárazföldi területe 9,6 millió négyzetkilométer, ezért tájanként az éghajlati különbségek "nagyok. Dél-Kínában a ruhák alapanyaga pamut vagy len, északon pedig már a gyapotból készült viseleteket hordják. Régebben kézimunkával készültek a különböző motívumokkal díszített anyagok, de ma már külön iparág specializálódott erre a könnyűiparban, amely gépi úton állítja elő a dí- szesnél-díszesebb motívumokat - mondta Fu Zhiliang. A kiállítás legszebb darabjai közé tartoznak a tibeti „tanká"-k. Tibet a világ tetején, a Tibeti fennsíkon fekszik, a Himalája vonulatai között, ahol a buddhizmus egy ága, a lámaizmus uralkodik, S a kiállításon is láthatók az innen származó vallási zászlók, a tankák, ami minden tibeti otthonban a házi oltárt díszíti. A kínai hagyományos festészet szerves részét képező alkotások, a selyemre tussal készült rajzok és festmények, amelyeken a tus néha szétfolyik, de így a hatása különlegesen szép. A kiállított képeken látható da rumad ár és fenyőfa együtt a hagyományos kínai hosszú élet szimbóluma. A kínai emberek szeretik a természetet, a hegyet, a fölyókat, az állatokat. Képeikből a békesség sugárzik. A művek alkotói neves, XX. századi kínai festők. A kiállításon látható bambusztekercs a Sun dinasztia által készített alkotásnak a másolata, és napjainkban a Pekingi Császári Palota múzeumában van kiállítva. A kiállítást ajánlom mindenkinek, akit a távoli Kína érdekel, de elsősorban az iskolásoknak. Egy rendhagyó történelem- óra keretében a látottak alapján szó eshet még e távoli földrész történelméről is. Selyemfestmények, ruhák és előtérben a tanka Középen a bambusztekercs Testületi ülés Pakson Paks város önkormányzati képviselő-testülete kedden tartotta soron következő ülését. A képviselők megtárgyalták és elfogadták a város 1992. évi költségvetését. Az előző évhez hasonlóan az igények jelentősen meghaladják a lehetőségeket, s épp ezért az a kellemetlen feladat hárult a képviselőkre, hogy az igények között, rangsorolni kellett. Ebben az évben az önkormányzat az infrastruktúra fejlesztését tűzte ki célul, a céltámogatásra igényelt ösz- szegek is ezt tükrözik. A költségvetésben szerepelnek a lakótelepen a nyár folyamán átadásra kerülő szabad-strand építészeti befejező és üzemeltetési költségei. Az oktatási és egészségügyi intézmények az elmúlt időszakban csak a legszükségesebb felújítási ösz- szeget kapják. Ezt a jövőben az önkormányzat meg kívánja változtatni. Elkészült egy 5 éves felújítási, illetve pénzügyi prog- nosztizáció, melynek keretében tervszerűen történik, az intézmények a felújítási munkálatai. Ipartelepítéssel számol az önkormányzat, s a terület előkészítéséhez, víz, villany, villamosenergia, ideiglenes út szükséges, melynek építéséhez pénzeszközöket irányoznak elő. A dunakömlődi faluháznál keresi az önkormányzat a gazdaságos működtetés lehetőségeit, a helytörténeti múzeumra az 1992-es évben további feljújítást nem tudtak már tervezni. A költségvetés nagy hangsúlyt fektet a szociális támogatások növelésére. A lakásfenntartás támogatására jelentős összeget kíván a jövőben is fordítani. Györkönyi programok Györkönyben február 16-án , közmeghallgatás keretében ismerhették meg az érdeklődők a község 1992. évi költségvetés tervezetét. Rohn Mátyás polgármester előadásában összefoglalta a képviselő-testület múlt évi tevékenységét, azt is elmondta, hogy az eltelt időszakban nem merült fel gond a meglévő intézmények működtetésével kapcsolatban. Az ön- kormányzat megvásárolta a jövendő pincemúzeum épületét és megkezdődött annak felújítása. Elkészült a Hangos Híradó is, amely ugyan 300 ezer forintba került, de így mindenkihez eljutnak a község fontos hírei. A kábeltelevíziónak 7 adása fogható 260 lakásban. Rohn Mátyás elmondta, hogy a már hagyománynak számító évenkénti „nemzetiségi nap" helyett, amely eddig is a helybeliek és elszármazottak találkozását szolgálta, most többnapos, az egész világon szétszórt, lelkűkben még mindig „györkönyiek" találkozását célozza meg. Megtették az előkészületeket az augusztus 7-8-ra és 9-re tervezett eseményekre. A programból ízelítőnek: lovasprogram, orgonahangverseny és istentisztelet, a 60 évesek találkozója, falu- és pinceScheffer István vegyesboltja Györkönyben múzeum megtekintése, határjárás hintóval. A szép februári napsütésben megtekintettük a pincefalut, úgy érzem, az itt lakók magukénak érzik Györkönyt, s a szépen rendbetartott házak és pincék a haza látogatók körében is nosztalgiát ébresztenek majd. Február 17-én, a testületi ülésen a képviselők elfogadták a község költségvetését, amely az 1992-es évre 26,2 millió forintot irányzott elő. Mint elmondották, a működés költségei 20,3 millió forintba kerülnek, fejlesztésre az önkormányzat 3 millió forintot fordíthat, ebből kívánják többek között a polgármesteri hivatal felújítását és az óvoda rekonstrukcióját is megoldani. A szociálpolitikai kiadásokat 1,7 millió forintba határozták meg a képviselők, s a fennmaradó összeg a község tartalék pénzeszközeit képezi. Február 25-én és 26-án komputeres szemvizsgálatot szerveznek, és szemüveget is lehet a helyszínen készíttetni. Az ön- kormányzat ezzel a szolgáltatással az idősebb korosztályt kívánta segíteni. % A hagyományoknak megfelelően idén is megrendezik a györkönyi borversenyt április 3-án, a termelőszövetkezetben. Az elmúlt évek során eddig 80 borminta került zsűrizésre. Nagydorogi hírek Falugyűlés lesz február 21-én, pénteken 19 órakor Nagydorogon, az általános iskola előadótermében. A falugyűlés témája: a község 1992. évi költségvetés-tervezete. A nagydorogi képviselő-testület soron következő ülését február 24-én, hétfőn tartja, ahol a képviselők megvitatják majd a költségvetést. A község a tervek szerint 1992-ben 70 millió forintból gazdálkodhat, ebből 62 millió forint kerül a fenntartási költségek rovatába. Fejlesztésre idén elég kevés áll majd rendelkezésére, 4,5 millió forint. A fennmaradó pénzösszeget tartalékképzésre fordítják. A község büdzséjét a saját forrás mellett, pályázaton elnyert összeggel szeretnék növelni és ebből a tornacsarnokot felépíteni, az egészségügyben pedig a számítógép bevezetését tervezik. Nagyodorogon az igénybejelentők megkeresték az önkormányzatot abból a célból, hogy helyi érdekegyeztető fórumot hozzanak létre az 1992. évi II. tv alapján a szövetkezeti földalapok kijelölésének segítése és ellenőrzése végett. Rácegrespusztai hétköznapok Rácegrespuszta, ez a 220 lakosú kis település szinte teljesen összeforrt Illyés Gyula nevével. Az író írta „Szülőföldem" című kötetében: „Ahogy a lekoptatott küszöbön legelsőízben átvergődhettem, tétova lépteim elé rögtön a végtelen világ terült".... Vajon ma, hogy élnek e irodalmi és szellemi örökségben gazdag tájon az emberek? - kérdeztem a polgármestert, Balogh Lászlót. — Egy községnek, hogy kellően jó közérzetet biztosítson az ott élőknek, sok követelménynek kell megfelelnie. Ennek elengedhetetlen feltétele, ha kilépek a házam kapujából, jó minőségű úton jussak el bárhová, a boltba, az orvoshoz, a buszmegállóig. Ennek érdekében az idén 1,2 kilométer hosz- szan két utcát szeretnénk szilárd burkolattal ellátni, amely a község tervezett költségvetésében 1,5 millió forinttal szerepel. — Rácegrespusztán Illyés Gyula 60. születésnapján gyulladt ki a villany, de majd 30 évet kellett várni ahhoz, hogy a községnek nyilvános telefonállomása legyen. A tavalyi évben karácsonykor kapcsolták be a távbeszélőközpontba azt a telefonfülkét, amely az iskolakápolna múzeum mellett áll. Ez akár példaértékű is lehet a jövőhöz vezető út felé! Pálfáról hetente egy alkalommal jár ki körzeti orvos ide, hogy végiglátogassa a helybéli betegeket. Természetesen a pál- fai orvosi és fogorvosi rendelő is a rendelkezésükre áll a rácegresieknek. Rácegrespuszta 50 lakóházában 220-an élnek, és sajnos, a kislélekszámú községekre jellemzően itt is a nyugdíjasok vannak többségben. A jelentkező közgazdasági hatásokat az itt élők a maguk nyelvére úgy fordítják le, hogy igyekeznek a házak melletti kertekben megtermelni mindazokat az élelmiszereket, amelyek egy család asztalára szükségesek. Hétfőn, február 17-én Rácegrespusztán közmeghallgatás volt, a költségvetés előkészítésének tervezetét vitatták meg a képviselők a lakókkal. Az önkormányzat nagyon eredményesnek értékeli Rácegrespuszta lakóival való kapcsolatát. Szinte minden családot képviselt valaki, s ma ez igen örvendetes. A képviselőtestület ezt a bizalom megnyilvánulásának érzi. — A múltba, a tapasztalat szintjéig nyúlunk vissza. S ezt is azzal a céllal tesszük, hogy a jövőnek dolgozhassunk. Azért, hogy Rácegrespuszta, de Pálfa is kiemelkedhessen a kistelepüléseket sújtó kényszerpályából. - mondta a polgármester. A kárpótlási igény beadásának idején az önkormányzat egy munkatársa heti két alkalommal fogadta a ügyfeleket és kérésre, teljesen előkészítve adta át a kárpótlásra való dokumentumokat a rászoruló igénylőknek. Ennek lehetőségével sokkal többen éltek, mint amennyire számítottak. A következő képviselő-testületi ülését a pálfai önkormányzat február 24-én tartja, akkor kerül elfogadásra a község 1992. évi költségvetése. Ezen a testületi ülésen hozzák létre a helyi érdekegyeztető fórumot is, amely az 1992. évi II. tv. alapján a szövetkezeti földalapok kijelölésének segítésére és ellenőrzésére jön majd létre. Telefonálni innen már a világ 4 tájára is lehet 1 1
