Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-20 / 43. szám

1992. február 20. HÁZUNK TÁJA »ÚJSÁG 5 Kertészet Díszcserjék és gondozásuk A metszés ábécéje Néhány apró fogás A legkorábban virágzó cser­jével folytatom a fajtaismerte­tést. A sárga virágú Jasminum Nudiflorum (jázmin) a tél vé­gén lombfakadás előtt nyílik. Rézsűkre vagy lécrostélyokra is felkapaszkodik. A Pierris Japonca 2-3 méter magas örökzöld cserje. Virág­zata már őszre kialakul. Korán tavasszal kinyílik, fehér virágú, sokat tűrő szép növény, teljesen télálló. A képen látható Hippophoe Rhamnoides (ezüstös homok­tövis) narancssárga termése rendkívül dekoratív, dús für­tökben díszíti a vöröses-barna vesszőket. Virágai lombfakadás előtt nyílnak. A Spiraea nemzétség (gyöngyvessző) kiimánkat álta­lában jól tűrő tömegcserje. Fe- hér-piros-rózsaszín virágai áp­rilis, május, júniusban nyílnak. A Spiraea Bumalda Antony Waterer sötét karminpiros vi­rágai még szeptember-október hónapban is nyílnak. A Cytisus (fürtös zanót) lombhullató, ritkán örökzöld cserje. Sárga, fehér, piros virá­gai fürtökben nyilának. Kitűnő szárazságtűrő, sovány, köves talajon élő növény, gazdag és hosszantartó virágzásuk miatt kedvelik. Koronás fácska is ne­velhető belőle. A Cotynus Coggigria közép- termetű kerek levelű cserje tol­las virágzata feltűnő bibor-vö- rös, ritkán sárga lombozata ősszel lenyűgöző látvány. Rendkívül szárazságtűrő. A Caryopteris Incana (kékszakáll) levelei aromás illatnak, égszín­kék virágai a nyár közepétől a fagyokig fáradhatatlanul nyíl­nak. Napos, meleg fekvést kí­ván. A szárazságot jól tűri. A Chaenomeles Japonica, Speciosa, Superea (japánbirs) nemzetség lombfakadás kezde­tén nyíló piros, korall, vörös, fehér színű nagy viaszszerű vi­rágaikkal díszítő közkedvelt cserjék. A Pyracantha Coccinea (tűz- tövis) kúpalakú cserje, erős ág­tövisekkel. Lombja árnyékban örökzöld, napon a tél végére megbámul, lehullik. Korall pi­ros termése ősszel díszít. Nyí­rott sövény nevelésére is alkal­mas. Tűri a szennyezett leve­gőt. A díszcserjék szinte kivétel nélkül konténerekben neveltek, így ültetésük nyáron is lehetsé­ges. Nem szükséges a tavaszi és őszi nyugalmi állapot. A cserjék természetes habitusukkal is dí­szítenek, ezért csak a szükséges mértékben metsszük őket, aszerint, hogy hol hozzák a vi­rágaikat. A fagyérzékeny cserjéket leg­jobb földdel felkupacolni, az örökzöldek téli károsodási ve­szélye csökken, ha a növénye­ket ősszel alaposan megöntöz­zük, a talajt falevéllel takarjuk, az átfagyástól így védett föld­ből a növények télen is felve­hessék a párologtatáshoz szük­séges nedvességet. Varga Endre kertész A következőkben három olyan metszési beavatkozásról szólunk, amelyről tudnunk kell, hogy csak bizonyos rend­ellenességek tüneti kezelésére valók. Adott körülmények kö­zött azonban segítségünkre le­hetnek a termesztésben, előre- bocsátva, hogy fontoljuk meg alkalmazásukat. A rügy feletti bemetszésre akkor kerülhet sor, ha valamely rügyből feltétlenül hajtást kell nevelni, mondjuk a korona­forma alakítása végett. (Például féloldalas a korona). Ekkor a ki­szemelt rügy fölött a kérget fél­hold alakban kivágjuk úgy, hogy átmetszük a háncsot egé­szen a farészig. Ennek hatására a rügy bizonyosan kihajt. Ügyeljünk, hogy a bemetszés ne essen túlságosan közel a rügyalaphoz, és persze a rü­gyet meg ne sértsük. A törzserősítő bemetszés (köpülyözés) elsősorban arra alkalmas, hogy általa a vékony törzset vagy vázágat vastagít- suk. Az ilyen törzset és vázágat éles késsel hosszanti irányban rövid (10-15 centiméteres) sza­kaszon a fatestig bevágjuk. A bemetszéseket fölülről (vagy az ágalaptól) kezdjük, és úgy foly­tassuk, hogy az egyes bevágá­sok (szakaszok) mindig kissé eltolva kövessék egymást. A bemetszés után a kéreg kissé széjjelnyílik, majd rövidesen megindul a seb forradása. A törzs, illetve ág valójában ezál­tal vastagodik, erősödik. Ne felejtsük el azonban, hogy a silány földben, elhanyagoltan tengődő fák törzs- és ágvastagí- tására ez a módszer alkalmat­lan. Itt az első teendő a megfe­lelő talajkörnyezet kialakítása. A törzserősítő bemetszést rügyfakadástól nyár közepéig terjedő időben végezzük. Csak az alma- és körtefákat kezeljük így. A csonthéjasok esetében mindig fönnáll a sebek mézgá- sodásának, illetve elfertőződé- sének veszélye. A gyűrűzéssel (és részben a törzs bemetszésével is) az erős, buja növekedésű fák termőre fordulását kényszerítjük ki. Ez több termőrügyképződéssel, több virággal és jobb kötődéssel jár együtt. Ennek legmegfele­lőbb módja a szorító bádog­gyűrű használata. A há­rom-négy centiméter széles gyűrűt 2-3 mm vastag lágy hu­zallal szorítsuk a fa törzsére. Előzőleg azonban vagdossuk be a bádoglemez alsó és fölső szélét, hogy ne vágjon be a vas­tagodó kéregbe. A bádoggyű­rűt rügyfakadás után tegyük föl, és lombhullásig hagyjuk a fán. A gyűrűzés másik módja, amikor a törzsön vagy ágon a kérget körbevágjuk olyan vas­tagságban, amilyen vastag a ké­reg maga. (A háncsot azonban hagyjuk sértetlenül!) Azért nem vastagabban, mert a tavasszal kimetszett gyűrűnek nyár vé­géig össze kell forrnia, külön­ben az egész fa vagy ágrész el­pusztul a jövő tavaszra. A gyűrűzést rügyfakadás után végezzük, amikor a fa haj­tani kezd, és megindul a törzs vastagodása. Hatása igen drasztikus, amennyiben az alapvető anyagcsere-folyamat veszélyeztetésével valójában a fa életét veszélyezteti, és ez váltja ki - szinte vészreakció­ként - fajfenntartással össze­függő kényszerű tevékenysé­gét. A fa buja növekedése és kései termőre fordulása (a fajta és alany tulajdonságain túl) leg­többször a nem harmonikus ta­lajtápláltsággal függ össze. Ezt pedig gyakran a talaj egyolda­lúan nagy nitorgéntartalma idézi elő, különösen ha bőséges talajnedvességgel párosul. A feladat ez esetben is az alapvető ok megszüntetése. A fajtatulaj­donság szerint önmeddő vagy rosszul kötődő gyümölcsfák termékenységét gyűrűzéssel nem javíthatjuk. A gyümölcs­fák ilyen természetű gondja csak megfelelő porzópartnerek ültetésével szüntethető meg. Néhány, metszést kiegészítő eljárás. A vessző rügy feletti bemet­szése (A),a törzserősítő bemetszés vázlata (B), a gyűrűzés az ágon a kéreg kimetszésével, a törzsön szorító bádoggyűrűvel (C). Hippophae Rhamnoides Vásárnaptár Országos állat- és kira­kodóvásár: Február 22.: Sásd. Február 23.: Kecske­mét, Szekszárd, Tamási. Február 24.: Pincehely. Or­szágos állatvásár: Február 22. : Pécs, Simontornya. Feb­ruár 23.: Pécs. Országos ki­rakóvásár: Február 23.: Nagyatád. Autóvásár: Feb­ruár 22.: Pécs, Sásd. Február 23. : Albertirsa, Nagyatád, Pécs, Siklós, Szeged, Szek­szárd, Szolnok, Tamási. Szekszárdi piaci árak szárazbab 90-120 mák 110 burgonya 16-20 savanyúkáposzta 50 sárgarépa 25 fehérrépa 30-35 vöröshagyma 15-20 fokhagyma 160 alma 20-50 körte 30-60 tojás 4-5 Hány bőrt lehet egy marháról lehúzni? A róka szerencsés állat. A rókáról csak hetet. Hát a marháról, vagy egyesek szerint ugyanehhez a fajhoz tartozó parasztról (Szebben: „mezőgaz­dasági kistermelő­ről")? Többet. Lénye­gesen többet. Miután másfél évig dédelgette, etette, hiz­lalta a jószágot a gazda, kettő darab új kötéllel „felszerelve" elvezeti jószágát a felvásárlási helyre - mondjuk Regölybe -, vagy 80-100 kilomé­terről odafuvaroztatja reggel 7 órára. Ter­mészetesen a szállí­tást végző a fuvardíjat a termelőtől kéri. Délután két órakor megjelenik a felvásár­lók hada. Az állat ezideig 8-10 kilót ve­szít élősúlyából. Hogy kik vesznek részt a várakozásban? A helyi megbízott, például a holland vevő, annak magyar- országi megbízottja, egy „hivatalos" ma­gyar átvevő (valame­lyik vállalatot képvi­seli), a körzeti állator­vos és a hatósági ál­latorvos. Ezen személyek ál­dásos tevékenységé­nek díja az élősúlyból forintosítva levonásra kerül. A felsoroltakon kívül az állam levonja az úgynevezett adóe­lőleget, melyet a gazda visszaigényel­het, ami a szállítást követően lehet már egy év is. A mérlegelés ter­mészetesen úgy tör­ténik, hogy valame­lyik felvásárló a sok közül 5-10 kilóval ke­vesebbet mér, 5-10 ki­lóval kevesebbet dik­tál a mérlegelési jegy kitöltőjének, ez már a késedelmes átvétellel együtt 15-25 kiló. Ezt követően a paraszt este 7-8 órakor kami­onba vezeti a „jó pén­zért" értékesített álla­tot. A jószágot szállító gépkocsivezető el­vágja mindkét új kö­telet, ugyanis közben kiderül, hogy enélkül szállítják az állatot. A gazda ezt köve­tően várja, hogy majd csak valamikor meg­kapja az ugyancsak megkurtított, s egyre kevesebbet érő forin­tokat. Ez lehet 15 nap, de 3-5 hónap is. Ha nincs szerencséje a parasztnak, a jószágot nem veszik meg, ke­res egy fuvarost, mert "aki reggel 7 órakor szállította az állatot, az este 7-8 óráig nem vár. Természetesen le­het, hogy szerencséje van, legalábbis azt hi­szi, gondolván arra, hogy lesz ennél kü­lönb vásár is. Heidt János Regöhjből Támogatás, hitel Mezőgazdasági vállalkozóknak A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítványhoz kap­csolódó Hitelkonstrukció: Az Alapítvány a kormány kezdeményezésére költségve­tési támogatással a pénzintéze­tek és több tárca, illetve érdek- képviselet hozzájárulásával alakult. Az alapítvány a kismé­retű egyéni és társas vállalko­zások beruházásait segítő hitel­forrással, melyet a kereske­delmi bankok és szakosított pénzintézetek útján bocsát a vállalkozók rendelkezésére. Ez utóbbiak az alapítvány által nyújtott hitelt saját forrásból azonos nagyságban és feltéte­lekkel kiegészítik. A vállalkozás hitelt csak ak­kor kaphat, ha annak, illetve a beruházásnak a gazdaságossá­gát a bank megfelelőnek tartja. Hitelfedezetet is felajánlhat, amely a hitel elnyerésének esé­lyét növeli. További feltételként szerepel, hogy a magyar magántőke ará­nya az 5, - a saját erő a 15 száza­lékot elérje. A hitel kedvező kamatozás­sal lehet igénybe venni az aktu­ális pénzpiaci kondíciókhoz képest, így a pályázók által igé­nyelt összeg a forrásokat jelen­tősen meghaladta. Az alapítvány kedvező ka­matozással lehet igénybe venni az aktuális pénzpiaci kondíci­ókhoz képest, így a pályázók ál­tal igényelt összeg a forrásokat jelentősen meghaladta. Az ala­pítvány ezért hitelezői tevé­kenységét felfüggeszteni kény­szerült, s ennek újraindítására csak 1992. év folyamán a meg­kezdett törlesztésekből befolyó pénzösszegekkel arányosan lesz lehetőség, előreláthatóan a korábbiakhoz képest szigorodó feltételek mellett. Az alapítvány PHARE segély felhasználásával 6 régióban, Miskolc, Nyíregyháza, Székes- fehérvár, Kaposvár, Szekszárd, Szolnok központokkal területi vállalkozásfejlesztési irodákat hozott létre. Ez célja a régiókban a kisvál­lalkozások fejlesztése szaktaná­csadással, kedvezményes hitel- konstrukciókkal és garanciavál­lalással. Kerti és virágos tennivalók A március azonkívül, hogy a kos hava, a csillagászati év idő­beosztásában már a tavaszelő ideje. Ennek megfelelően a té­len időszerű kerti munkák és virágos teendők legalább java részén túl kell lenni. Ne maradjon el a sebfelületek gondos kezelése, miután befe­jeztük a szükséges metszéseket. A legjobb először az almater­mésű gyümölcsfáknál és dísz-rokonaiknál kezdeni, majd a gyümölcsbokroknál, ezután a díszcserjéknél és a cseresznye­féléknél, s végül a többi csont­héjasnál folytatni. Kivétel csak a kajszi- és az őszibarack, ame­lyeket rügyfakadás után jó met­szeni, mert a metszőolló is ter­jesztheti veszélyes betegségü­ket, a gutaütés kórokozóit. Az őszibarackot metszése előtt cél­szerű lepermetezni két százalé­kos bordói lével. Kétségtelenül megéri ez a külön gondosko­dás! Hasonlóan érdemes ke­zelni a mézgafolyásokat is, ez szintén az őszibaracknál a leggyakoribb, de előforrdul a mandulánál és annak díszvál­tozatainál is. Kiváltó okát na­gyon nehéz meghatározni, de a tünet orvosolható. A macska­méznek is nevezett mézgát tá­volítsuk el, az alatta lévő nö­vényrészt gondosan tisztítsuk meg, majd benzines bedörzsö- léssel ferőtlenítsük, végül ken­jük be fasebkezelővel, de lega­lább fémmentes olajfestékkel, ahogy az egyéb sebeket is ke­zelni szokás. Hamarosan megkezdhetjük, vagy már folytathatjuk a borsó szabadföldi vetését. A korai faj­ták vetését követheti a többi éréscsoport ültetése. Amint le­het, vetni kell a sárgarépát is, a korai és a középkorai fajtákkal kezdjük. A korai petrezselymet és a pasztinákot is elültethetjük. Vethető a hónapos retek, ame­lyet ilyenkor hetenként, szaka­szosan jó telepíteni, ugyancsak korai fajtával kezdve. A dug- hagyma három centiméter kö­rüli alanyai már szintén eldug- gathatók szabadföldi nevelőhe­lyükre, az ehhez megfelelően előkészített talajba, hogy ké­sőbb zöldhagymaként rendsze­resen lehessen szedni belőlük. Magról is vethető már ilyenkor a vöröshagyma főzőhagymá­nak, sűrűbben vetve pedig újabb dughagymának. Az egynyári fátyolvirág, szarkaláb, körömvirág és a többi hidegtűrő, állandó helyre vethető virág magvainak lega­lább egy része is földbe kerül­het. A már korábban megkez­dett vetésük folytatható is az ehhez előzetesen megásott, fel­lazított és elgereblyézett talajba. Ha már nyárra szeretnénk jól és szépen záródó elősövényt, ak­kor kapaheggyel is kialakítható sekély árokba vessünk seprű- fűvet, másnéven növényfal fej­lődhet egyetlen nyáron, bár csak egy évig él, gyors megol­dásnak nagyon praktikus. A télre lépcsőházba, pincébe, fűtetlen szobába, másmilyen tá­rolóhelyre került cserepes, lá- dás vagy dézsás növényeket ugyancsak át kell nézni. Ne­hogy most száradjanak ki, vagy ellenkezőleg, a túl bő öntözés miatt elpusztuljanak. Az eset­legesen már pusztulásnak in­dult részeiktől haladéktalanul meg kell tisztítani őket. A visz- szakurtitásuk sem szokott kü­lönösebben hátrányukra válni. A felesleges kürtitgatástól tar­tózkodni kell! Minél jobb álapotban sikerült megtartani őket tavaszig, annál kedvezőbben fejlődhetnek majd tovább. dr. Komiszár Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom