Tolnai Népújság, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
1992. február 20. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Törvényekről Simontornyán Dr. Hadházy Árpád földművelésügyi főfelügyelő, a Kisgazdapárt megyei elnöke február 21-én, pénteken este hat órai kezdettel Simontornyán, a polgár- mesteri hivatalban tart előadást. Az előadás során az utóbbi időben megalkotott kárpótlási, szövetkezeti, átmeneti és a még várható törvények, valamint rendelkezések tükrében tájékoztat a mezőgazdasági kérdésekről. Az előadásra minden érdeklődőt szeretettel várnak. Általános tájékoztató A Független Kisgazda- párt február 20-án, csütörtökön este hat órai kezdettel Pakson, a polgármesteri hivatal nagytermében általános tájékoztatást tart a szövetkezeti törvényről, az átalakulási törvényről, a kárpótlásról. Különös szeretettel várják az ebben a kérdésben legjobban érdekelt szövetkezeti tagokat, alkalmazottakat, volt szövetkezeti tagok örököseit, de mindazokat, akik a már megszületett első vagy a parlament előtt lévő, a svábságot vagy egyéb réteget érintő második kárpótlási törvényben érdekelteket is. A találkozás fórum jellegű, melyen bárki felvetheti saját problémáját. A tájékoztatást Kapitány Ferenc országgyűlési képviselő és Farkas István, a megyei földhivatal vezetője adja. Olyan közeli határidőkről is szó lesz, melynek túllépése jogvesztéssel jár. Életet mentett Dunaszentgyörgyön a nemrégiben megalakult polgárőrség járőrszolgálatot ellátó tagja a hét végén mentőszolgálatot is teljesített. Infarktusgyanús beteget szállított intézeti ellátásra, ezzel életet mentett. Szövőszakkör kiállítása A szekszárdi Babits Mihály művelődési ház és a Decsi Általános Iskola szervezésében a Babits Mihály művelődési ház kiállítótermében nyílik a decsi gyermek szövőszakkör kiállítása február 21-én, pénteken délután fél négykor. A megnyitó ünnepségen Kern László, az általános iskola igazgatója mond köszöntőt. Az ünnepségen közreműködnek az általános iskola tanulói. A bemutatott anyagot naponta 10-18 óráig nézheti meg az érdeklődő közönség. A Big-Band hangversenye Szekszárdon A Szekszárd Big-Band február 24-én, hétfőn este hét órakor tartja hangversenyét Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési ház színháztermében. A hangversenyen közreműködik Molnár Ákos (altszaxofon). A kárpótlás magánszemélyeket érint A földet nem csak osztani, de művelni is kell A Megyei Önkormányzat szervezésében szakmai értekezletre került sor tegnap délelőtt Szekszárdon, a régi megyeházán, melynek témáját a földtörvény és az átmeneti törvény értelmezése szolgáltatta. A törvények rendelkezéseiből adódó önkormányzati feladatokról tartott előadást Kojy Ferenc, az FM főosztályvezető helyettese. Hangsúlyozta, a földtörvény módosítása folyik, s a tulajdont érintő rendezés formájául szolgál a kárpótlási, illetve az átmeneti törvény. A törvények végrehajtása előreláthatóan is sok és komoly feladatot ró az önkormányzatokra épp úgy, mint a szövetkezetekre, s a végrehajtás előtti értelmezés módfelett fontos. A szövetkezeti tagok tulajdonjogáról az átmeneti törvény rendelkezik, míg a magánszemélyeket kárpótlás illeti meg. Az állami tulajdonban lévő földek (230 ezer hektárról van szó) külön kategóriába sorolandók. A magánszemélyek kárpótlási jegyet kapnak, melynek fejében a közös tulajdonból vásárolhatnak földet, melyet a szövetkezetek fognak mint területet kijelölni. A szövetkezeti tagok is kérhetnek saját jogon szerzett kárpótlási jegy fejében földet. Az önkormányzatok kérhetik a szövetkezetektől azoknak a/ ingatlanoknak a tulajdonba kerülését, mellyel állami feladatot láttak el (lásd: tejcsarnokok, kisvágóhidak), amennyiben viszont nem kérik ezt, azokat a szövetkezet nevesíteni fogja. A leendő földtulajdonosok ne legyenek egymásnak kiszolgáltatottjai, s ne érje sérelem sem a kárpótoltat, sem az államot, e/ a tulajdonképpeni cél. A közösségi földekkel kapcsolatban elhangzott (azokról a földekről van szó, melyek a kárpótlást követően megmaradnak), hogy önkormányzati tulajdonba kerülnek automatikusan, de az önkormányzat le is mondhat azokról, amennyiben művelésére, hasznosítására képtelen. Mert a hasznosítás az önkormányzatokra nézve is kötelező. Az állami gazdaságok földjeire a kárpótlási törvény csak közvetetten terjed ki. Á törvény ellentmondásosságára is felhívta a figyelmet az előadó, hiszen a földkijelölésre fórumot kell létrehozni településenként és szövetkezetenként, de engedélyezi a közös fórumot is. S mindez már jogi kategória. Az FM álláspontja: szövetkezetenként és településenként (lásd több településen gazdálkodó téeszek példája) a legcélszerűbb végrehajtani, hiszen minden településnek és szövetkezetnek is védenie kell érdekeit. A kárpótoltak érdekvédelmét is egyeztetni kell, ami szintén településenként könyebb. Az FM az ellentmondások feloldására javaslatot tett a parlamentnek. Az állami tulajdonú megmaradó földekről privatizációs döntés születik majd a későbbiekben. A gazdálkodási szempontból elmaradott térségek - Tolna Megyében közel félszáz ilyen település van - támogatásra tarthatnak igényt, melynek felső határa akár ötven százalék is lehet. Erre a parlament 6 milliárd forintot szán, ugyanakkor az önkormányzatok közül nem sok élt ezzel a lehetőséggel. Az előadó elmondta, a nagy osztozkodásban nem szabad megfeledkezni a mezőgazda- sági területek műveléséről sem, ne legyenek szántatlan, vetetlen táblák, mert a tulajdonváltás ellenére is jogi garancia van arra, hogy az ott termelt érték és haszon azt illeti, aki művelte eddig a földet. Az önkormányzatok képviselőinek kérdéseire válaszolt az előadást követően az FM szakértője. szsAz előadás valódi eligazodasi segítségét nyújtott A rendőri munka megyénkben Parancsnoki értekezlet és értékelés Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) kiemelést érdemel a hivatalos személy elleni erőszak kategóriában a rendőrök elleni támadások 55 százalékos emelkedése. A közlekedési bűncselekményeknél pedig az ittas vezetés mutat emelkedő tendenciát. A megye rendőri állományára összességében elmondható, hogy kulturáltan intézkedő rendőrökből áll, és szakmai szempontból is megfelelően képzett, hiszen a bűnügyek 33 százalékos emelkedésének ellenére az eredmények nem romlottak. A belügymi- nisztériu vezetése elismerően nyilatkozott a Tolna megyei rendőrség munkájáról, mert az ismeretlen tetteses bűncselekmények felderítésében másodikak, és az összes nyomozati eredményt tekintve elsők az országban. Morvay Isván felszólalásában átadta a belügyminiszter üdvözletét és elismerését. Felhívta a figyelmet az állampolgárok érdekeinek elsődlegességére a rendőri munka során. A szakmai munkát és a személyzeti munkát úgy kell ellátni, hogy az állampolgárok személyes és vagyonbiztonsága legyen a kiemelt feladat. Mint mondta, nagy a kihívás a rendőrséggel szemben, az állapolgá- rok fokozott figyelemmel kísérik munkájukat. Kiemelte, hogy amikor országosan nagy volt az elbizonytalanodás a rendőri szerveknél, a megye állománya megőrizte cselekvőképességét, törvényesen és jól végezte munkáját. A jövőben a legnagyobb feladat a bűnmegelőzés lesz. Olyan törvényt készítenek elő a rendőrség munkájával kapcsolatban, amely ezt megfelelően segíti. A megváltozott viszonyok, a nyitott határok új bűnözési formákat is hoztak, ilyen például az embercsempészet, a kábítószercsemépszet. Ezek szakmai téren is új feladatokat jelentenek. Emelni kell az állomány szakmai és fizikai színvonalát, a rendőröknek pedig munkájuk mellett személyes példamutatásukkal kell kiérdemelniük a lakosság megbecsülését és elismerését. venter A Vöröskereszt a rászorultakért Tavaly áprilisban a Vörös- kereszt bonyhádi szervezete a német testvérváros, Wemau testvérszervezetétől ötszáz márkát kapott egy alapítvány létrehozására. A pénzt azonnal letétbe is helyezték és bejegyeztették az alapítványt. Ennek számlájára került egy korábbi gyűjtésből származó pénz egy része. Egy bonyhádi kisfiú életmentő műtétjéhez gyűjtöttek támogatást, és ennek befejezése után is érkezett pénz a felhívásra. Az így ösz- szejött mintegy hatvanezer forint mellé egy kft. fizetett még be ötezer forintot. Az alapítvány kuratóriumának tehát még nemigen kell törnie a fejét, hogy hogyan ossza fel az összegyűlt pénzt, az alapító okirat szerint erre legkorábban a jövő évben kerülhet sor. Pedig a célok nemesek és fontosak. Az életmentő műtétek támogatása mellett a szociális körülményeik miatt hiányt szenvedőket segítené az alapítvány. Fontos feladatuknak tartják a testi fogyatékosok támogatását is, akik manapság még sokszor másodrendű állampolgárként kénytelenek élni. A vöröskereszt eddig egy-egy akcióra próbált támogatókat szerezni, most azonban az alapítvány segítségével szeretnének pénzt szerezni, hogy szükség esetén késedelem nélkül segíthessenek a rászorulóknak. Igény lenne bőven, és az elszegényedéssel együtt mind többen kellene, hogy támogatásban részesüljenek. Az alapítvány számlájáról támogatnák jövőre a mozgássérült gyermekek nyári üdülését. A gazdálkodóknak sem közömbös, hogy ha már támogatnak egy ügyet, akkor miként jelentkezik ez a kasz- szájukban. Míg az eseti támogatás nem közérdekű felajánlás, addig az alapítványra befizetett pénz annak minősül. Várják tehát magánszemélyek, vállakozók és minden gazdálkodó támogatását, hogy segíteni tudjanak azoknak, akik önhibájukon kívül kerültek szociálisan hátrányos helyzetbe, illetve akik számára egészségük helyreállítása, életük mentése anyagi fedezet hiányában elérhetetlen. Az adományokat a „Vöröskereszt a rászorultakért" Alapítvány Kereskedelmi Bank Rt 468-10636 számú számlájára lehet befizetni. (Az alapítványok bemutatását folytatjuk, továbbra is várjuk a kuratóriumok jelentkezését.) Szövetség nyugdíjas érdekvédelemre Szerdán délelőttre azzal a céllal hívta össze a megye nyugdíjas-klubjainak és érdekvédelmi szervezeteinek vezetőit a Szakszervezetek Tolna Megyei Képviselete Szekszárdon, hogy előkészítse a nyugdíjasok megyei érdekvédelmi szövetségének megalapítását. A képviselet vezetője, Péti Imre volt a tanácskozás házigazdája, aki elmondta, hogy országosan már megszerveződött a Nyugdíjasok Kamarája, működik a Szakszervezetek Nyugdíjas Választmánya is. Messzemenően tiszteletben tartva a már működő klubok, egyesületek, nyugdíjascsoportok autonómiáját. E nyomon célszerű életre hívni egy, az érintetek közösségének erejére építő érdekvédelmi szervezetet. A tanácskozáson több, mint huszonötén vettek részt, a jelenlévők közül számosán járultak hozzá tapasztalataik, aggodalmaik közreadásával a nyugdíjasok megyei helyzetének át- tektintéséhez. Nem véletlen, hogy a megközelítés kiindulópontja a munkahelyek részéről elhanyagolt nyugdíjasok növekvő védtelensége volt. Ma a megyében működő nyugdíjasklubok tagsága 4-5 ezerre tehető. Égető igényt jelez, hogy nagyon rövid idő alatt emelkedett a Szekszárdi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetségének taglétszáma ezer fölé. A megyében, ahol a szakszervezet 60 ezer tagot tart nyilván, tízezres a nyugdíjas szak- szervezeti tagok száma. Nem tekinthető tehát véletlennek, hogy az összeszer- veződésre, együttes föllépésre igent mondtak a tanácskozás résztvevői. Megállapodtak abban, hogy az itt megalakított előkészítő bizottság rövid időn belül készíti el a megalakítandó- érdekvédelmi szövetség alapszabályát. Sorozat a tsz-ek átalakulásáról „Kiválni a húzó emberek fognak" Iregszemcsei gondok (Folytatás az 1. oldalról) — Mi a profilja a szövetkezetnek? — Az évi árbevételünk 300 millió forint, melyből az állattenyésztés hoz 65 milliót, többségében tehát növénytermesztéssel foglalkozunk. Két évvel ezelőtt volt egy cipőfelsőrész üzemünk, de a Duna cipőgyárral együtt ez is tönkrement. — Áprlis 30-a a vagyonnevesítés határideje. Iregszemcsén hogyan képzelik el a vagyon felosztásást? — Mi egy kicsit megelőztük ezzel a Parlament döntését. Még 1989 nyarán a vagyonunk felét már nevesítettük, akkor ezt megyén belül politikai ellenszegülésnek vették. 750 hektár földet eladtunk a tagjainknak. Április 30-ig kell tehát a vagyon hátralévő részét is felosztanunk. Mi ennek alapjául kidolgoztuk azt a számítást, miszerint 7 ezer forint jutna évenként és 1 forint munkabérre 1 forint üzletrészt adunk. Ez egy régebbi elképzelésünk volt, a jelenlegi helyzetet bonyolítja az a tény, hogy olyan kört is be kell vonni a vagyoni osztozkodásba, akikre eddig nem számítottunk. Az átmeneti törvény szerint ugyanis március 20-ig kell beadniuk mindazoknak mz igényüket, akik legalább 5 évet dolgoztak a tsz-ben. Ha már az érintett nem él, egyeneságú leszármazottai vagy szülei is kérhetik a vagyon rendezését. Számításaink szerint ez közel ezer embert érinthet itt, Iregszemcsén. Elképzelhető, hogy ennek hatására új határozatot kell hoznunk. — A kárrendezés kapcsán, felméréseik szerint mennyi földre tarthatnak igényt az emberek? — 162 ezer aranykorona az összterületünk, ebből 35^40 ezer ak. amiért jelentkezhetnek, de talán ha a felét kérik földben az érintettek. 7-800 hektárra számítunk a három községben. Egyenlőre teljes békét érzek ebben a kérdésben. — Térjünk vissza az átalakulásra. A nevesítés után 60 nap áll majd azok rendelke- zésésre, akik önállóak kívánnak lenni vagy új társasági formát kezdeményeznek. — Ha ez bekövetkezik, akkor a PM és az FM értékelési szempontjai alapján kell eljárni. Ha gazdasági társasággá alakul át a szövetkezet, akkor külső vagyonértékelést kell elvégezteteni a részlehajlás elkerülése végett. — Mi történik abban az esetben, ha 4—5 fős társaság úgy dönt, hogy üzletrészeiket összeadva, együtt próbálnak kivállni és olyan gépeket, épületet szeretnének magukkal vinni, amihez a maradó többség nem járul hozzá? — Ha nem tudnak megegyezni, akkor a licitálás következik, ami eljuthat odáig is, hogy üzletrészükön felül, akár forintban is fizethetnek. Sajnos, ilyen vitás ügyekben a demokrácia és az anarchia egy pillanat alatt összekeveredhet. — On személy szerint milyen változásokra számít? — Véleményem szerint a szövetkezet együtt marad, de természetesen lesznek, akik önállón kívánnak majd boldogulni. A legfélelmetesebb az, hogy kivállni azok fognak, akik eddig is húzó emberek voltak. Sok helyen a tsz vezetése és a tagság között olyan mély a szakadék, hogy nem várható békés megoldás. Mauthner Ilona
