Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. január 29. Világ­gazdaság Rossz halálozási arányszám Varsó: A környezet­szennyezés a legfőbb oka a halálozási arányszám növe­kedésének Lengyelország­ban - közölte az AFP a len­gyel statisztikai hivatal ada­tai alapján. Az 1989 évi 188-ról 1990-ben 191-re nőtt a rákbetegségek okozta ha­lálesetek száma százezer la­kosra számítva. A szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak száma 509-ről 534-re emelkedett. A leve­gőszennyezés súlyosan érinti az erdőket is, ame­lyeknek 85 százaléka többé-kevésbé károsodott, 38 százaléknyi súlyosan. A német-lengyel-cseh határ ta­lálkozásánál fekvő „halál­háromszögben" az erdők fele halott. Szovjet kőolajexport Moszkva: Oroszország az idén mindössze 47 millió tonnányi kőolajat fog expor­tálni a volt Szovjetunió ha­tárain túlra - jelentette be Jurij Petrov, a Külkereske­delmi Bizottság elnöke. 1989-ben a Szovjetunió még 127,3 millió tonnányi kőola­jat vitt külföldre, elsősorban Kelet-Európába és Kubába. Oroszország, a volt Szovjet­unió legnagyobb olajter­melője tavaly alig több mint 500 millió tonna fekete ara­nyat hozott a felszínre, szemben az egy évvel ko­rábbi 569 millió tonnával. Az idénre hivatalos becslé­sek 460 miliő tonnányi ter­melést terveznek az egész volt Szovjetunió területéről. Az agrártermelők tiltakozása Brüsszel: Az Európai Kö­zösség valamennyi orszá­gából összegyűlt mezőgaz­dasági dolgozók hétfőn elítélően nyilatkoztak Brüsszel és az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) támo­gatáscsökkentő politikájá­ról. Az agrártermelők kép­viselői a közöspiaci mező- gazdasági miniszterek ülé­sét megelőzve gyűltek össze a belga fővárosban, és úgy nyilatkoztak, hogy elfogad­hatatlannak tartják mind az EK javaslatot a közös mező- gazdasági politika megvál­toztatására, mind pedig az export- és termelési szub­venciók igen komoly meg- vágására szólító GÁTT-ál- láspontot. Kötvénykibocsátás Bonn: Hétéves futamidő­vel és 10,25 százalékos ka­mattal 600 millió márka ér­tékű kötvényt bocsát ki a német tőkepiacon a Magyar Nemzeti Bank - közölte az MTI-vel Frankfurtból Fo- nyódi János, az MNB képvi­selője. Mint elmondta, az MNB "hétfőn ment ki a pi­acra", a megbízást a kötvé­nyeket jegyző bankkonzor­cium megszervezésére ezút­tal is a Deutsche Bank kapta. Költségvetési takarékoskodás Ottawa: A kanadai kor­mány hétfőn azonnal ha­tállyal befagyasztotta az ál­lamgépezet működését szolgáló, de nem nélkülöz­hetetlen kiadásokat, illetve megtiltotta új munkaerő fölvételét a szövetségi mi­nisztériumokba. Külügyi szóvivői tájékoztató BT-csúcs - Prágai találkozó - Magyar-román tárgyalások Antall József miniszterelnök személyes megbízottjaként Je­szenszky Géza külügyminisz­ter képviseli Magyarországot a hónap végén New Yorkban megrendezendő BT-csúcson - erősítették meg a hétfői infor­mációt a Külügyminisztérium szokásos keddi sajtókonferen­ciáján. Herman János szóvivő el­mondta: az ENSZ megalaku­lása óta most első alkalommal tartja meg ülését a Biztonsági Tanács a tagországok állam- és kormányfőinek részvételével. A magyar remények szerint a magas szintű eszmecsere segít­heti a fegyverzetkorlátozási és leszerelési törekvéseket, egy­ben hozzájárulhat a világban még fellelhető válsággócok fel­számolásához. Február 5-én Budapest ven­dége lesz Frederik Willem de Klerk, a Dél-Afrikai Köztársa­ság elnöke. Az államfő első íz­ben keresi fel Közép-Kelet-Eu- rópa egyik államát. De Klerk Budapestről Prágába, majd Varsóba utazik tovább. A ma­gyar értékelés szerint az elnöki látogatás elismerése annak a politikai szerepnek, amelyet Budapest vállalt a fajüldöző rendszer békés felszámolásá­ban, és egy új demokratikus rendszer létrehozásában. Ma­gyarország továbbra is nagy fi­gyelemmel kíséri a dél-afrikai politikai pártok tárgyalási fo­lyamatát, amelynek végcélja egy új demokratikus jogállam alapjainak megvetése. Herman János emlékeztetett arra is, hogy fontos összekötő szerepet játszik Magyarország és Dél-Afrika között az ott élő tíz­ezres magyar diaszpóra. Katona Tamás külügyi poli­tikai államtitkár vezetésével magyar küldöttség utazik a helsinki folyamat külügymi­niszteri tanácsának január végi prágai találkozójára. Az EBEÉ-külügyminiszterek má­sodik tanácskozásán áttekintik a többi között az összeurópai folyamat szerepét az elmúlt időszak korszakos változásai­nak fényében, s várhatóan dön­tenek a helsinki csúcstalálkozó időpontjáról is. Magyarország eddigi törekvéseivel összhang­ban továbbra is tevékenyen részt vállal az EBBEÉ-folyamat erősítésében. Hazánk különö­sen érdekelt a válságkezelő me­chanizmusok továbbfejleszté­sében. Jeszenszky Géza február 5. és 8. között hivatalos látoga­tást tesz Spanyolországban. A magyar diplomácia irányítóját fogadja I. János Károly király, illetve Felipe Gonzalez minisz­terelnök és Felix Pons házelnök. A tervek szerint a látogatás al­kalmával aláírják a ma­gyar-spanyol államközi alap- szerződést, és bejelentik Ma­gyarország barcelonai főkonzu­látusának megnyitását. Kedd délelőtt megbeszélések kezdődtek Budapesten a ma­gyar-román alapszerződés elő­készítéséről. A Magyarországra érkezett magas rangú román diplomatákat fogadja Katona Tamás is. Mint ismeretes, a ma­gyar és a román fél hosszabb diplomáciai előkészítés után ült tárgyalóasztalhoz, miután köl­csönösen eljuttatták egymáshoz szerződéstervezetüket. A meg­beszélések kapcsán Herman Já­nos hangsúlyozta: a magyar kormány az alapszerződést a kapcsolatok fejlesztésének egyik fontos tényezőjének te­kinti, ám nem tulajdonít kizáró­lagos jelentőséget annak. Emlé­keztetett arra is, hogy számos kérdésben az alapszerződéstől függetlenül is haladást érhettek volna el, amennyiben erre meg­lett volna a megfelelő politikai készség. Egy üyen kérdés pél­dául a kolozsvári főkonzulátus újranyitásának ügye. A szóvivő elmondta azt is, hogy készül a magyar-bolgár alapszerződés, amelynek terve­zeteit a két fél már eljuttatta egymáshoz. Herman János megerősítette, hogy a tervek szerint február­ban írják alá a magyar-német alapszerződést, amelyet egyéb­ként a múlt év decemberében parafáit a két ország külügymi­nisztere. Ugyancsak Németor­szággal kapcsolatos hír, hogy magyar főkonzulátus nyílik Drezdában. Ennek vezetője Ki­rály Attila főkonzul lesz. Végezetül a szóvivő közölte, hogy február 1-jével új szerve­zeti rend lép életbe a Külügy­minisztériumban. Ennek sze­mélyi vonzatai között megemlí­tette, hogy az eddig két helyet­tes államtitkár - Peisch Sándor és Tomaj Dénes - mellett ideig­lenesen Bába Iván és Endreffy Miklós tölt be államtitkár-he­lyettesi posztot. Amiről a képviselők (is) vitatkoznak Kárpótlás az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak részére Az Országgyűlés - az előze­tes munkaprogram szerint - az igazságügyminiszter elő­terjesztésében megkezdte „Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról" szóló törvényjavaslat általá­nos vitáját. Á jogszabály az 1939-1989 közötti jogtalan el­ítélések alapján bekövetkezett sérelmekért kíván kárpótlást nyújtani. (Az 1939-es dátum indoka: a faji megkülönbözte­tés alapján hozott rendelkezé­sek ettől az időponttól kezdve adtak alapot szabadságkorlá­tozó intézkedések foganatosí­tására). Az élettől való megfosztás esetén akkor illeti meg a hoz­zátartozói kárpótlás, ha a ha­lálos ítéletet végrehajtották, il­letve a büntető eljárás során vagy a szabadságvesztés vég­rehajtása alatt olymódon vesztette életét a sértett, hogy az eljáró hatóság szándékos­sága megállapítható. Az élet elvesztéséért egyösszegű kár­pótlásra az elhalt özvegye, övegy hiányában gyermeke, ha egyikük sem él, de az elhalt szülője életben van, akkor az jogosult. A kárpótlás tervezett összege erre az esetre egymil­lió forint. A törvényjavaslat szerint a következők a szabadság elvo­násának azok a nemei, ame­lyek után az elszenvedőt kár­pótlás illeti meg:- a semmisségi törvények­ben meghatározott, korábban kiszabott ítéletek miatti sza­badságvesztés, . - az előzetes letartóztatás­ban és kényszergyógykeze­lésben töltött idő,- mindaz a szabadság elvo­nás, amely a szabadságvesztés büntetéshez jellegében és sú­lyosságában hasonló. (Például a szovjet hadifogságban 1946. április 1-jét követően eltöltött idő - ez a törvényjavaslat sze­rint kényszermunkának tekin­tendő). A legrövidebb idejű szabadságelvonás, ami után kárpótlás jár, egy hónap. A szabadságelvonás után kárpótlásra jogosultat, ha a törvény hatálybalépésének idején Magyarországon él - választása szerint - kárpótlási jegy vagy életjáradék illeti meg. Kárpótlási jeggyel történő kárpótlás esetén a szabadsá­gelvonásban töltött hónapok száma és a törvény által meg­határozandó úgynevezett ala­pösszeg' (várhatóan 5.000 fo­rint) adja a kárpótlás összegét. Az életjáradék havi összegét egy, a szabadságelvonás ide­jét és a jogosult várható élet­tartamát figyelembe vevő szorzószám és az alapösszeg szorzata adja. Az életjáradék annál magasabb, minél idő­sebb a sérelmet szenvedett személy. Az e törvényjavaslat köré­ben nem vonható sérelmek (pl. politikai célú gyilkosság) utáni kárpótlás kérdését a rö­videsen az Országgyűlés elé kerülő, a nemzeti gondozot­takról szóló törvényjavaslat fogja rendezni. Ferenczy-Europress Törvényességi óvás Alkotmányellenes a törvé­nyességi óvás jogintézménye - állapította meg az Alkot­mánybíróság keddi teljes ülé­sén hozott határozatában. A testület a törvényességi óvásra vonatkozó jogszabályi rendel­kezéseket 1992. december 31-ei hatállyal megsemmisíti. A ter­helt hátrányára azonban már a határozat közzétételének napjá­tól sem lehet törvényességi óvást emelni. A határozat szerint a törvé­nyességi óvás intézménye sérti a jogbiztonság követelményét, mert a bírósági eljárás egésze bizonytalanná válik, ha a jog­erős határozatot a legfőbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bí­róság elnöke szabad mérlegelé­sétől függően^ emelt óvásával megváltoztathatja, általában a felekre kiható hatállyal. Vállalatok, intézmények, társulások figyelem! A Dél-TÜZÉP Rt.-nél (Pécs, Rákóczi u. 17.) már most megvásárolhatók az egyenként 3.000 Ft értékű TÜZELŐUTALVÁNYOK, melyek bármilyen szilárd tüzelőanyagra, háztartási fűtőolajra február hónaptól a TÜZÉP-telepeken beválthatók! Tegyék lehetővé, hogy a dolgozók időben, kedvező fizetési feltételekkel felkészülhessenek a hideg napokra. Szezonban már a jövőre is gondolva! 0iV'^ Dél-TÜZÉP Rt. Ország­gyűlés (Folytatás az 1. oldalról) ilyetén rendszere ellenkezne a törvény logikájával. Végezetül­hangsúlyozta, hogy a szóban forgó tervezet nemcsak a köz- alkalmazottak jogállásának, hanem egzisztenciális helyze­tének rendezését is célul tűzte ki. A társadalombiztosítási tör­vényjavaslat kapcsán felszólalt Kapitány Ferenc Tolna megyei kisgazdaképviselő is, aki or­szágos listán került a Parla­mentbe. A többi közt a követ­kezőket mondotta: A társadalmunkat sújtó gaz­dasági válság, valamint a kiala­kított pénzügyi megszorító kor­látozási rend következtében az elmúlt években folyamatosan növekedett a társadalombizto­sítás kintlevősége, amely napja­inkban már meghaladja az 52 milliárdot. A nagy tiltakozást kiváltó „adóslista" nyilvános­ságra hozatala vajmi keveset je­lentett, mert a soronkívüli befi­zetések 700 milliója csak 2 szá­zalékát jelenti a tartozásnak. A folyamatosan növekvő kintle­vőségek néhány hónapja komo­lyan veszélyeztetik az ellátások folyósítását. A felvett bankhite­lek ugyan áthidalást jelentenek, de a vele járó kamatok újabb terheket szülnek. A társadalombiztosítás va­gyonnal történő ellátásának ha-. logatása vagy elmaradása a tel­jes ellehetetlenülés veszélyét rejti magában már 1992-ben is. Az állami költségvetés nem ké­pes a TB Alaphoz többel hozzá­járulni, mint amit a már elfoga­dott költségvetési törvény tar­talmaz. A vállalt garancia elég­telen, nem nyújt valóságos biz­tonságot a pénzügyi egyensúly fennmaradásához: nyomatéko­san hangsúlyozni kellene, hogy a vagyonjuttatás nem valami­féle kedvezmény az állam ré­széről, hanem olyan hiánypót­lás, ami egyszerűen jár a társa­dalombiztosítás (és a mögötte álló nyugdíjas, illetve dolgozó emberek) számára. A kialakult helyzet gyökeres megváltoztatására van szükség - mondotta Kapitány Ferenc. Nem lehet az ellátások színvo­nalát csökkenteni, de nem lehet a lakosság irányából a forrásol­dalt sem növelni... A legracio- nálisabban ajánlható út az lenne, ha a bevételei kiegészíté­séhez... a társadalombiztosítás saját vagyonnal rendelkezne. Kérdőjelek Behatárolva Riasztóak a hírek: vita a Kuril-szigetek hovatartozá­sáról, orosz-ukrán civako- dás a Krim-félsziget jövőjé­ről, s véres katonai kérdés, hogy ami a földön szuverén Horvátország és Szlovénia, az a légtérben még Jugo­szlávia vagy sem? Ismét bebizonyosodott, hogy a határügyekről nem beszélni életveszélyes. De beszélni róluk sem veszély­telen, de a legveszélyesebb az, amikor egyesek elég erősnek érzik magukat a határmódosításokkal való fenyegetőzésekre. Mi az újdonság a mai hely­zetben? Az, hogy határprob­lémák sorozata ismét a napi politika égető témájává vált, mégpedig egy földrajzilag széles övezetben. S robba­nással fenyeget, ha nem si­kerül lehűteni a forró feje­ket. Amint ezt már nem egyszer tapasztalhattuk eb­ben az évszázadban. Ehhez képest elég komo­lyan veszik-e azok ismételt figyelmeztetéseit, akik fele­lősségtudattól vezérelve hangoztatják,hogy a határ­konfliktusoknak akkor sem lehetnek nyertesei, ha hiva­talosan elrendezik azokat? Hiszen akiktől elvesznek - vesztesek, s így éreznek, cselekednek a jövőben. Szü­lethet hát igazi megbékélés ha­tármódosításokból ? Szókratész sokatmondó megállapítása, hogy ször­nyű károkat okozhat az, aki nem tudja, hol a határa a jó­zan szavaknak és cseleke­deteknek. Ez nagyon idő­szerű igazság - határü­gyekben is. Fegyverek? Újabb fegyverzetcsök­kentési javaslatok kerültek az amerikai elnök hagyo­mányos, az „Unió helyzeté­ről" szóló beszédébe. Bejelentették a (hajdani) szovjet hadsereg ma is ha­talmas, négymilliós létszá­mának tekintélyes leépíté­sét. Folytatódik a vita a NATO új szerepéről a meg­változott, merev katonai kettéosztottságtól megsza­badult Európában. Búcsú a fegyverektől? - idézhetnénk Hemingwayt. Sajnos, ott meg nem tar­tunk. Sőt, a meglepő hírek közt szerepelt a napokban az a bécsi jelentés, hogy Ausztria biztonságpolitikai koncepciójának átértékelé­sére, a szükség esetén akár nagyobb ütemű fegyverke­zésre készül. Maga a fejle­mény a jugoszláviai esemé­nyek és egy sor más, Auszt­riától keletre tapasztalható jelenség fényében persze érthető: nyugati sógorunk - hozzánk hasonló közvetlen szomszédországként - jo­gosan aggódik tőle függet­len válságok elképzelhető „túlcsurgása" miatt. Megszűnt a régi mondás érvénye: háborúzzanak má­sok, boldog Ausztria, te csak házasodj? A körülmé­nyek a Habsburgok óta per­sze gyökeresen megváltoz­tak, napjainkban az öreg kontinensen aligha lehet „fényes elszigeteltségben" élni. Nem véletlenül a kö­zös gondokra való közös megoldások keresése jelle­mezte Jeszenszky Géza külügyminiszter ausztriai vizitjeit is. Határőrizet, ki­utasítási egyezmények, dip­lomáciai koordináció - szé­les volt a megbeszélések skálája. A szomszédok ag­godalmait mi ne gyarapít- suk, inkább próbáljunk se­gíteni eloszlatásukban, hisz az nekünk is hasznos. Ferenczy-Europress 1 » 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom