Tolnai Népújság, 1992. január (3. évfolyam, 2-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

4 KÉPÚJSÁG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1992. január 22. Magas volt a bérleti díj A bolt januárban bezár Kívül-belül ütött-kopott, egyszemélyes kis üzlet Dom­bóváron, az Árpád utcában az áfész 21. számú vegyesboltja. Egy régi családi ház első felét foglalja el, már a század első felében is vegyesbolt volt itt. Kívül a portál talán még az ál- lomosítás előtt látott utoljára festéket. Belül is az egykori tu­lajdonos berendezése, mázsa, amin rég nem mérnek semmit, a barna-drapp színű polcokon gyér árukínálat. A környéken lakók mégis kedvelik a boltot, nap, mint nap ide járnak, közel van és amire nekik szükségük van, azt itt megkapják. Ezért az­tán sajnálják is nagyon, hogy az üzletet január 31-én bezárják. — Ez a környéken a legko­rábban nyitó bolt, félhatkor már lehet tejet, kenyeret venni. Munkásemberek laknak erre, aki hatra jár dolgozni, az előtte bevásárolhat -, mondja az Ár­pád utca 54. szám alatt lakó fia­talasszony, Lendvai Andrásné. Majd még hozzáteszi, hogyha ezt a boltot bezárják, álékor nyissanak helyette egy másikat. A lényeg az, hogy a közelben legyen, hiszen az ABC elég messze van. —- A vevőktől hallottam, hogy bezár az üzlet, ők kérdez­ték tőlem, hogy mi lesz, de én semmiről sem tudtam, - mondja a bolt vezetője, Kollár Mihályné. - Bementem az áfészhez, hogy akkor mondja­nak valamit. Először azt kér­dezték, mi közöm hozzá, mikor mondtam, hogy mégiscsak a munkahelyemről van szó, azt a választ kaptam, hogy ne izgas­sam magam. Huszonöt éve dolgozom az áfésznél, hát nem ezt vártam; Mondták azt is, hogy nyissak saját boltot, de kérdem én, miből? Itt van a hó­nap közepe, és nem tudom mi lesz velem, hová megyek. Mint a boltvezető elmondta, sem ő, sem a vásárlók nem azt nehezményezik, hogy ezt az üz­letet bezárják, hiszen tisztában vannak vele, hogy a tulajdonos mondta fel a bérletet, mert saját üzletet - információik szerint italboltot - akar üzemeltetni, hanem azt, hogy helyette nem nyit az áfész az utcában mási­kat. Pedig erre a célra már fel is ajánlottak helyet. A kis üzlet havi forgalma 270 ezer forint, ami valóban nem sok. Több is lehetett volna, mondja Kollár Mihályné, ha nem lett volna olyan szigorúan kötött a raktárkészlet. Igényelt mélyhűtőládát mirelit árunak, de nem kapott. Szeretett volna zoknit, alsóneműt is árulni, de nem járultak hozzá, így aztán nem csoda, ha csak ennyi volt a forgalom. * — A hír igaz, valóban bezár­juk a 21. számú vegyesboltun­kat január 31-én - mondta Bodó János, a Dombóvári Áfész el­nöke. - A tulajdonos, akitől bé­reltük az üzlethelységet fel­mondta a bérleti jogviszonyt. Olyan mértékű bérletidíj eme­lést kért ugyanis, amit nem tu­dunk megadni, mert ráfizeté­sessé tenné a boltot, ahol egyébként is igen alacsony volt a forgalom. Tavaly is szó volt már egyszer az-üzlet bezárásá­ról, de akkor meg tudtunk egyezni a tulajdonossal, har­mincszázalék bérleti-díj eme­lésben, de az idén ez nem sike­rült. December végén a bérle­mény tulajdonosa levélben kö­zölte velünk, hogy január 31-ével felbontja a szerződést, mert saját maga akar ott üzletet működtetni. — Ami a 21. számú boltban dolgozó alkalmazottunkat il­leti, neki biztosítunk másutt he­lyett - folytatta az áfész elnöke. - Szövetkezetnünknél tavaly mindössze három embernek mondtunk fel, nekik is italozás miatt, mi csak a legvégső eset­ben fordulunk a felmondás eszközéhez. Jómagam is inas­ként kerültem az áfészhez, majd a hálózatban dolgoztam, így tudom mit éreznek az em­berek. Lehet, hogy néhány üz­letünket kénytelenek vagyunk bezárni, de az embereinket megpróbáljuk elhelyezni má­sutt. — A 21. számú vegyesbolt helyett az utcában nem kívá­nunk másikat nyitni, egy ilyen üzlet kialakítása 500 ezer fo­rintba kerülne. A szövetkezet a jövőben csak saját tulajdonú épületében kíván boltot üze­meltetni, ahol nem vagyunk ki­téve a bérleti díjak állandó eme­lésének - fejezte be Bodó János. kováts- fotó:- ötös­eit napig még üzemel a bolt Amit az utcában lakók igényelnek, az eddig kapható volt Krimikrónika Ingyen disznó Ha nincs pénzed disznóra, de fáj a fogad egy kis kolbászra, sonkára, nosza, menj el egy té- esz sertéstelepére és lopj egyet, gondolták azok az eddig isme­retlen személyek, akik üyen, nem mindennapi disznóvágást tartottak január 21-éré virradó éjjel a csurgópusztai sertéstele­pen. A disznóhúsra áhítozó tette­sek az éj leple alatt behatoltak az egyik ólba, fogták az első, kezük ügyébe akadó visító négylábút, kivonszolták és az ólsorok között lebökték. Ezt követően kivéreztették, majd az ezután már cseppet sem rúgka- páló malackát - merthogy 80 ki­lós volt csak a jószág -, fogták és a távolabb hagyott autóhoz vonszolták. A „véres esemé­nyeket" csak pirkadatkor kons­tatálták, mivel a több hektáron fekvő sertéstelepet mindössze egy éjjeliőr hivatott őrizni. A helyszínen nem maradt más, mint a sötétben elejtett kés és a malac végső rúgkapalásainak nyomai. Az eset kapcsán felme­rül a kérdés, hogy nem lenne célszerű itt is, mint annyi más hasonló helyen, őrzésre idomí­tott kutyákat tartani? Oda a gatyástyúk Hetven darab baromfit lop­tak el Csibrákon, a Kastélysor 27. szám alatt lakó Tulok Jó­zseftől január 20-án éjjel. A tol­vaj nem válogatott, az összes tyúkot, köztük gatyástyúkokat is elvitt. Jó az apró is Sok kicsi sokra megy, gon­dolhatja az a személy, aki sorra töri fel Dombóváron a városi te­lefonfülkék készülékeit zárbe- fúrásos módszerrel. A zsák­mány elég sovány, annál na­gyobb az okozott kár, mivel a készülékek úgy megrongálód­nak, hogy ezután nem lehet azokat használni. Eddig tíz ké­szüléket tett az ismeretlen tönkre a városban. Sláger a gázpalack Látszik, hogy drága a gázpa­lack, folytatódik a gázcserete­lepek feltörése. Az elmúlt hónapban Lápa- főn, Várongon, Csibrákon, Dombóváron pedig a kertvá­rosban és Dombóvár-Szőlőhe­gyen történt ilyen jellegű bűn- cselekmény. Az eddig ismeretlen tettes vagy tettesek ötven gázpalac­kot tulajdonítottak el. A Taizéi találkozóról December 30-ától január 4-ig tartott Budapesten a franciaországi Taizé-ről el­nevezett keresztény ifjúsági találkozó. Az eseményen dombóvári fiatalok egy csoportja is részt vett, köz­tük Nyers Tamás is. — Eszembe jutottak a pécsi, a prágai találkozók felejthetetlen szép emlék­képei, a közös ájtatosságok, elmélkedések, a szálláson történt jó sztorik, úgyhogy éreztem, a budapesti talál­kozót sem hagyhatom ki - meséli a csoportot szervező Tamás. — Áz események kapcsán Farkasdi András esperes úr megbízott, hogy szervezzem meg az utat, te­kintve, hogy elég sokat és gyakran tartózkodom Bu­dapesten, s jó kapcsolatom van a pesti keresztény if- jakkal, akikkel már Prágá­ban is együtt voltunk. Az esperes úr azt is megígérte, hogy anyagilag is támogatja a csoportot. A talákozón huszonhat dombóvári fiatal vett részt, elsősorban az if­júsági hittan-csoport tagjai. Déli szieszta Egy harapás kifli, amit iskola után, ebéd előtt vagy esetleg he­lyette, csakúgy, az utcán haza­felé haladva be lehet kapni. Kényelmes andalgás a már­ciusi időjárásnak megfelelő ja­nuári napsütésben a város főte­rén. Egy kis ráérő beszélgetés: az aznapi órák, a tanárok, a di­áktársak kiértékelése. Buszra várva a másik nem szemrevéte­lezése. Ezeket a hétköznapi pil­lanatokat örökítette meg Ótós Réka Dombóvár központjában, egy téli napon, a déli órákban. Amiről szó volt Elfogadta a képviselőtestület Dombóvár város 1992. évi költ­ségvetését. Az ülés számos na­pirendi pontja közül emelünk ki néhányat. Győztes a Kommunális Értékelték a városatyák a kommunális és köztisztasági feladatok ellátására meghirde­tett pályázatokat. A korábban összetartozó parkfenntartási és szemétszállítási feladatokat szétválasztották, elvégzésükre külön pályázatot írtak ki. A parkfenntartási munkák elvégzésére öt pályázat érke­zett. A tesület döntése értelmé­ben a Kommunnális Szolgáltató Vállalat nyerte el a megbízatást. Az önkormányzat a korábbi 2,5 millió forinttal szemben 7,2 mil­lió forint keretösszeget biztosít az idei évben a város zöldterü­leteinek a rendbentartására. A döntés értelmében negyedé­venként, csak a ténylegesen el­végzett munkák után, utólagos elszámolással fognak fizetni. Drágább busz Nagy vihart kavart a testületi ülés azon pontja, amikor a me­netrendszerinti autóbuszközle­kedések díjának emelése került szóba. Dr. Fazekes István polgár- mester elmondása szerint a Vo­lán kényszerhelyzet elé állította a várost. A közlekedési vállalat ugyanis 20 forintos menetjegy, 420 forintos általános, összvo- nalas bérlet és 105 forintos ta­nuló-nyugdíjas bérlettel kalku­lált. Az áremelésekbe beleszá­molták a buszvezetők tervezett 25 százalékos bérnövekedését és az áremelések miatti forga­lomcsökkenést is. A testület nem fogadta el a Volán előter­jesztését, maximum 18 forintos vonaljegyet tartottak elfogad­hatónak, viszont javasolták, hogy gazdálkodjon racionáli­sabban a cég. Á közlekedési vállalat helyi képviselője ra­gaszkodott az általuk előter­jesztett áremeléshez, mert el­lenkező esetben kénytelenek csökkenteni a járatok számát, il­letve szakaszhatárokat beve­zetni a Dombóvár-Gunaras- fürdő közötti útszakaszon. Az ügy egyelőre eldöntetlen. Miért kell egyáltalán foglal­koznunk a menetjegyek árával, ha a Volán úgyis azt csinál, amit akar saját hatáskörében hangzott el az egyik képviselő elgondolkodtató megjegyzése a napirend kapcsán. Mi lesz a művelődéssel? Tárgyalják-e avagy levegyék a napirendről a művelődési központ szervezeti felépítésé­nek kérdését -, már erről is élénk vita folyt a képviselők között. Végülis a testület úgy döntött, elfogadja a művelődési házzal kapcsolatos előző vizs­gálat megállapításait, egyben megbízták Szabó Imre alpol­gármestert és az oktatási-kultú- rális bizottságot, dolgozzanak ki a következő testületi ülésre a művelődési központ megbízott igazgatójának és a könyvtár ve­zetőjének közreműködésével egy olyan új szervezeti felépí­tést, melyben pontos meghatá­rozásra kerül, hogy milyen alaptevékenységet folytathat az intézmény. Lenin helyett Szent Gellért Döntött a testület néhány ut­canév megváltoztatásában. A Lenin utcát ezután Szent Gel­lért utcának fogják nevezni, a Ságvárit Pál Lászlónak, az En­gels utca Kórház utca lesz, a Sallai pedig Vadász. , Vita a Marx Károly és a No­vember 7-e utca új elnevezése körül alakult ki. Az utcában la­kók ugyanis Ivanich Antal egy­kori dombóvári tőkés, a városi villanytelep, gőzfürdő tulajdo­nosának nevét javasolták. Ezt a szocialista képviselők ellenez­ték mondván, nem szerencsés a névválasztás, mivel nem orszá­gos hírű személyről lévén szó, lehet, hogy egy újabb kor­mányváltás után ismét meg kell változtatni az utcák nevét, ezért szerencsésebb lenne egy semle­ges név. A testület tagjai végü­lis a kormánypárti képviselők igenlésére, néhány tartózkodás mellett az Ivanich Antal elne­vezés mellett voksoltak. Dombóváron a fent említett utcák nevein kívül még jó pár áll névváltozás előtt. A jelenlegi névváltozásokat mintának szánta a polgármesteri hivatal arra nézve, hogyan lehet zök­kenőmentesen, a lakosság mi­nél kisebb zaklatása mellett át­vezetni a változásokat. Múlt idő Kutatjuk a többszáz, több­ezer évvel ezelőtti esemé­nyeket, miközben a néhány évvel, évtizeddel ezelőtti tör­ténések feledésbe merülnek, pedig a közelmúlt dolgai mai valónkat jobban befolyásol- ják, mintsem azt gondolnánk. Az alábbiakban szemelvénye­ket bocsátunk közre Dombó­vár 1969.december 1. óta veze­tett krónikájából. 1986. szeptember Új toronnyal gyarapodott a városkép. (Folytatás.) 1984. nyarán állványerdő vette körül a csonkatornyot, amely nap mint nap emelkedett magasabbra, hogy utolérje 200 éves torony társát. A bonyolult faszerkezetet a pécsi püspökség szakemberei készítették. A he­lyi kisiparosok a bádogosmun­kát végezték és elhelyezték a csúcson a 2 méteres keresztet. A hideg idő beköszöntése miatt a vakolást és a festést csak a következő évben fejezhették be. 1985. november 28-án került sor a torony átadására. A korszerű kvarc toronyóra pedig 1986. szeptemberére ké­szült el. Ezzel a sajátos megol­dással egyedi, kéttornyú temp-^ loma lett a város legrégibb ne­gyedének. Azért is egyedi, mert a két torony nem a főbejárat mellett, hanem a kereszthajó két, legtávolabbi részén he­lyezkedik el. Ilyen megoldás az országban kevés található. A városképet előnyösen gya­rapító építkezéshez a város is hozzájárult. 1986. december Elkészült a „Csillagház". A város legmagasabb háza harmonikus egységet képez környezetével. Helyén az egy­kor jó nevű Dicső-kocsma, majd a Halászcsárda helyezkedett el. Az öreg épület falait 1984. őszén bontották le, majd törme­lékkel feltöltötték a jelentős pincét és jégvermet. Még a tél folyamán elkészültek az építők a mikrocölöp alapozással, a zaj­tól hetekig hangos volt a kör­nyék. Kora tavasztól az öntési munkálatokkal folytatódott az építkezés. Francia alagútzsalus módszerrel készült el a teher­hordó szerkezet. A lezáró és a válaszfalak téglából készültek. Az épület hagyományos fanyí- lás-zárói nagyban emelik a ház értékét. A központi, fő épület­hez kapcsolódó kiszélesedő földszintet teljes egészében szolgáltató rész foglalja el. A nyugati felében hét üzlethelyi­ség kapott helyett. A keleti terü­letet teljes egészében az új, vá­rosi gyógyszertár vette bir­tokba. A burkolat nagy kopá- sállóságú, fehér mészkőmár­vány, a kiszolgáló részeket pe­dig Graboflex műanyag burko­lat borítja. A lifttel ellátott, 6 emeletes épület lakásai a belső folyosóról közelíthetők meg. Az épületnek ez a legbarátságtalanabb része a sok rács és a szerény megvilágí­tás miatt. A lakások nagysága a garzontól a három szoba étke­zősig változik. Folytatjuk. Az oldalt szerkesztette: F. Kováts Éva Fotók: Ótós Réka

Next

/
Oldalképek
Tartalom