Tolnai Népújság, 1991. december (2. évfolyam, 283-304. szám)

1991-12-20 / 298. szám

vTOLNAIl 6 KÉPÚJSÁG A betlehemi csillag titka Legközelebb: 2238-ban Tóth Lajosnak minden nap hoz valami újat Beszélgetés a dombóvári Napsugár ABC igazgatójával 1991. december 21. Adjon Isten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, Gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta - biztos itt lakik a Jézus Krisztus ... Amikor a budapesti planetá- rum nyugalmazott igazgatóját, Ponori Thewrewk Aurélt a bet­lehemi csillagról kérdeztük, Jó­zsef Attila Betlehemi Királyok című versének kezdő sorait idézte, majd így folytatta: — A költő a legkézenfek­vőbb forrásra, a Bibliára utalt, amikor „lángos" csillagról, vél­hetően üstökösről írt. Nos, va­lóban Máté evangéliumában olvashatunk a napkeleti csillag­ról, mint rendkívüli látványról, amelynek útmutatása alapján megtalálták a gyermek Jézust. Ha a leírtakat csupán a legen­dák közé soroljuk, akkor mi, csillagászok ne is foglalkoz­zunk a témával. Ám ismeretes, hogy az ókorban nagy szemé­lyiségek születésekor többször írtak olyan jelenségről, amely­nek valós voltát később a tu­domány igazolta. Nálunk a Planetáriumban, a korszerű technika segítségével, könnye­dén utazhatunk térben is, idő­ben is visszafelé. Az így vissza­forgatott égbolton sem látható azonban semmi különös 1000-ben. — Pedig a „betlehemi csil­lag" nem lehetett mindennapi jelenség. — A rejtély megfejtéséhez tudnunk kell, mikor is követke­zett be az égi csoda. Az idő­számításunk szerinti 6. század első felében egy római apát, Di­onysius Exiguus javasolta, hogy az éveket azontúl ne a Róma alapítása vagy a keresz­tényüldöző Diocletianus csá­szár uralkodási idejétől, hanem az „Úr megtestesülése", vagyis Jézus megfogantatása évéből kiindulva számítsák. Ez pedig az említett apát szerint Augus­tus uralkodásának huszonnyol­cadik éve volt. ő azonban téve­dett, méghozzá kétszer is. Nem vette figyelembe, hogy a szó­ban forgó császár korábban - hozzávetőlegesen - négy esz­tendeig Octavianus néven már uralkodott. Ez az egyik tévedés, a másik pedig, hogy a régi ró­mai rendszerben még nem is­merték a nullát... Tehát Jézus legalább öt évvel korábban szü­letett. — Tehát nem akkor, amikor­tól az időszámítást - éppen az ő születési éve alapján - ma elfo­gadjuk. — Máté már idézett evangé­liumában is olvasható: Jézus születésekor Heródes még élt. A zsidók királya viszont az idő­számítás előtti negyedik tava­szon halt meg. A másik fontos tény: a bölcsek látogatásakor Jézus már egy vagy kétéves volt. Születését tehát minden­képpen az időszámítás előtti 8-4 közé, legvalószínűbben 7-re kell tennünk. — Még mindig nem tudjuk azonban, hogy mi is volt a bet­lehemi csillag. — Napjainkban is általáno­san elterjedt az a felfogás, hogy üstökös lehetett. De az üstököst - főleg akkoriban - a szeren­csétlenség előhírnökének tar­tották, tehát ez ellentmond an­nak az örvendetes eseménynek, hogy megszületett Jézus. Ha nem üstökös volt, akkor mi le­hetett még? Nova vagy szuper­nóva? A gondosan vezetett ókori csillagászati krónikában azoban a minket érdeklő idő­pontban nincs utalás hirtelen feltűnt csillagra. — Elképzelhető, hogy a napkeleti bölcseken kívül senki sem vette észre a betlehemi csil­lagot? — így van. Kepler 1603 de­cemberében észlelte, hogy a Ju­piter és a Szaturnusz szorosan egymás mellett áll. Ekkor hatá­rozta el, hogy kiszámolja a bolygók valós helyzetét - visz- szafelé az időben. Hátha Jézus körülbelüli születése idején is volt ilyen bolygó-együttállás. És kiderült: i. e. 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz háromszor kö­zelítette meg egymást. — Azóta volt ilyen bolygó-együttállás, úgyis ne­vezhetnénk, betlehemi csillag? — Tíz éve, 1981-ben, legkö­zelebb pedig 2238-39-ben lesz. FEB Egyházi ünnepi alkalmak Szekszárdon, a belvárosi római katolikus templom­ban december 24-én dél­után három órától gyónta­tás lesz, majd 16 órakor kezdődik a Pásztorjáték. Ezt egy ifjúsági csoport mu­tatja be. A hívők 23 órától zenés áhítaton vehetnek részt, majd 24 órakor kez­dődik az éjféli szentmise. December 25-én és 26-án naponta háromszor tarta­nak ünnepi szentmisét, 9, 11, és 18 órakor. Szekszárdon, a reformá­tus templomban december 22-én, vasárnap 16 órakor gyermekeknek tartanak ka­rácsonyi ünnepséget. Két­száz gyermeknek küldtek meghívót, azoknak, akik itt keresztelkedtek, illetve komfirmáltak. December 24-én este hat órakor, 25-én és 26-án pedig 10 és 18 óra­kor lesz ünnepi istentiszte­let. Az evangélikus gyüle- kezben december 21-én szombaton délután 5 órakor Szekszárdon, a gyermekek szolgálnak felnőtteknek. 24-én délután 3 órakor ka­rácsonyi ünnepség a felső- nánai templomban, a felső- nánai, kétyi és zombai evangélikusoknak. Zomba központjából különbusz in­dul fél háromkor, útközben a már említett két faluban megáll és felvesz minden érdeklődőt. Délután 5 óra­kor karácsonyesti istentisz­telet a szekszárdi templom­ban lesz. Szekszárdon 25-én délelőtt 9,30-kor német nyelvű áhitat, majd 10 óra­kor ünnepi istentisztelet úrvacsoraosztással. Felső- nánán 13,30-kor, Kétyen 14,30-kor, Decsen 15-kor, Zombán 15,30-kor, Tolnán a rk. templomban 17 órakor lesz istentisztelet. Decem­ber 26-án Szekszárdon 10 órakor tartanak istentiszte­letet. fordulóra esik, azt később, a Gregorián naptár készítésekor döntötték el. Jézus születésnap­ját senki nem ismeri, a keresz­tények először a 300-as években ünnepelték meg. János Evangé­liuma elején olvasható ez a mondat: „A világosság a sötét­ségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be." Talán erre a mondatra hivatkozva tették a téli napfordulóra Jézus szüle­tése napját és nyolc nappal ké­sőbb, amikor Jézus nevet ka­pott, akkor kezdődik az év. — Lelkész úr, mit jelenthet a mai ember számára a vallás? — Rendkívül sok mindent. Sokféle ma az a bizonytalanság amiben élünk, anyagi termé­szetű kiszolgáltatottság, renge­teg sikertelenség és frusztráció. Ugyanakkor van egy csomó olyan elv és érték, ami végül is nem vált be, nem bizonyult igaznak. A Biblia kínál egy ér­tékrendet, ugyanakkor ameny- nyjben hitet teremt, egziszten­ciális biztonságérzetet is ad. A frusztrációkat helyre teszi és fel is oldja. Tudniillik, a bűnt az ember frusztrációként éli meg. Az egészben az a nehéz, hogy az ember, mint alany, ke­res egy eszközt a vallásban, és próbálja tárgyává tenni az Is­tent, meg mindazt ami a hitnek a tárgya és amikor az ember hitre jut, akkor derül ki, nem ő az alany, hanem ő a tárgy. Amíg az emberben ez a rend nem áll helyre, addig megköze­líthetetlen a számára minden, nem jut a hit mélyére. Mauthner Ilona- Dombóvár, Napsugár ABC. A megyét járva sokfelé megfordul az ember, de ilyen árubőséggel alig találkozik. Mi ennek a titka?- Másfél éve alakították át az áruházat, a felújítás lehetőséget teremtett az újfajta elképzelé­sek megvalósítására. Igyekez­tünk új beszerzési forrásokat felkutatni. Az áfészközpont be­leegyezésével jelenleg magam döntöm el kitől, mit veszek. Harmincnégy millió forintba került a beruházás, ehhez a nagysághoz fel kellett nőnünk. Egy ilyen volumenű beruházás után, úgy éreztük, illik valami újat nyújtani a vevőknek, a megszokottól eltérő árucikke­ket kínálni.- Ezt tekinthetem az Ön keres­kedelmi politikájának?- Lényegében igen. Na­gyobb megrendeléseknél ma­radtunk a korábbi standard szállító partnereinknél, de fel­kutattunk új vidéki és fővárosi beszerzési lehetőségeket is. Rendszeresen vásárolunk a Ta­tabányai Sztráda Rt.-től, bőví­tettük kapcsolatunkat a So­mogy Megyei Füszért Vállalat­tal. Ami a húsipari vállalatokat illeti, jóformán az ország összes megyéjéből vásárolunk húsá­rut.- Kapható itt az ausztriai, Puchbergben, a hírneves erdélyi származású cukrász, Szabó úr műhelyében készült marcipán ró­zsa is. Ez a termék például hogyan került ide?- Ez esetben ők kerestek meg bennünket. Az ügynökük jött, hogy létrehoznának Magyaror­szágon egy édesipari terméke­ket forgalmazó hálózatot. Pró­baképpen vettünk a termékeik­ből, bár hozzá kell tennem, hogy nem igazán jó üzlet ez, ná­lunk nincs túl nagy piaca a marcipánból készült, kézzel formázott édességeknek. A pá­palátogatás során II. János Pál arcmásával díszített édességek Ausztriában, Németországban például pillanatokon belül el­fogytak, mi meg, - nyugodtan bevalhatom, - beíürödtünk vele. Le is vontam a konzek­venciát, többet ilyet nem rende­lek. Egyébként pedig ha három üzletből ha egy bejön, akkor az már jó aránynak számít.- Az „Ide süss" pékség áru­házba való telepítése azért jó üzlet­nek bizonyult.- Igen, mi voltunk az elsők, utána következett Szekszárd, Paks, Bonyhád, ha jól tudom a sorrendet. A tárgyalások során ragaszkodtam ahhoz, hogy itt süssék helyben a pékárut. Mint bebizonyosodott, ez valóban óriási erő, mivel a sülő kenyér illata becsalogatja a vevőket. Épp most hallottam, hogy ed­dig a dombóvári szövetkezet egységeiben mindenhol árusí­tották ezeket a péksüteménye­ket, de le kellett állniuk vele a boltoknak, mert nem mindig frissen került a vásárló elé a kifli, zsömle és így már nem volt olyan versenyképes a ter­mék. Ugyanekkor nálunk nem­hogy csökkent volna a pékáru forgalma, hanem éppen hogy emelkedett. Az a mennyiség, amit az „Ide süss" pékségben eladnak, az egyértelműen plusz forgalom. Itt mindent el lehet adni.- Persze, mert ez a pékség nem formátlan kifliket, ványadt zsemlé­ket kínál...- Valóban, ha jó az áru és megfelelő szívonalú a kiszolgá­lás, akkor ott jön az eredmény.- Igenám, csakhogy erre azt mondják a maszek kiskereskedők, hogy könnyen vállalkozik ez a Tóth Lajos, hiszen nem az ó zsebére megy az egész. Ha bukik egy üzle­ten, a veszteség az áfészé, ha nyer, a dicsőség az övé.- Tény, hogy többet kockáz­tathatok, mint talán mások, mert az átalakítás eredménye­ként lehetővé vált, hogy min­den árucikket megfelelő kö­rülmények között mutassunk be. Mirelitféleségekből például azért ilyen széles az árukínála­tunk, mert kellőszámú hűtő­pulttal rendelkezünk.- Dombóvár kisváros, kisvárosi igényekkel, a Napsugár mégis töb­bet kínál. Van kialakult vevőkö­rük?- Sajnos nincsenek törzsvá­sárlóink.- Mi lehet ennek az oka?- A városban a régi házak rekonstrukciója, átépítése, újjá­építése ott tart, ahol. Itt, az áru­ház környékén öreg házak vannak kispénzű nyugdíjasok­kal. A lakótelepen élők az ott ta­lálható ABC-ben vásárolnak be, minek cippelnék innen naponta az élelmiszert? Még szeren­csénk, hogy átmenő forgalom van, sokan megállnak, ha látják az áruházat. Ugyanakkor, ha vidékre nem szállít valami ok miatt a sütőipar, az nálunk TÖg- tön lecsapódik, nem gond au­tóval a környező falvakból ke­nyérért ide beszaladni, bár eb­ből adódóan nehéz felmérni, hogy mennyit rendeljünk. Még többet tudnánk tenni, ha nem ilyen lenne a gazdasági helyzet, mint amilyen. Jelenleg az ide­genforgalmi idényt leszámolva nem könnyű a dolgunk.- Sok üzletben éppen ezért azt mondanák, nincs törzsközönség, nem érdemes új árucikkeket ren­delni, ráadásul nem télen.- Ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani magunkat, nekünk mindig valamiújat kell kínálni. Jöjjenek a polgárok, nézzenek körül és vegyék meg azt, amit a város más üzleteiben nem kap­nak meg. Előfordul persze, hogy az ember rosszul méri fel a helyzetet, nem válik be egy öt­lete, de ezt a munkát rizikó nél­kül nem lehet csinálni. Meg az­tán a központunknak is vannak igényei, s ezeket teljesítenünk kell.- Mennyi az ABC éves for­galma?- Kétszáz millió forint az 1991. évi tervezett forgalom.- Ha jól tudom, tavaly ez a szám 140 millió forint volt. Hat­vanmillióval növelni az éves for­galmat, még ha az inflációt figye­lembe is vesszük, nem csekénység. Ilyen gazdasági recesszióban, mint a mostani, elérhető ez egyáltalán?- Majd meglátjuk, egyébként sem mi tervezünk, hanem az áfészközpont.- Nyereség?- Megközelítően 5 millió a tervezett nyereségünk. Min­dent elkövetünk, hogy a for­galmunk meglegyen. Nálunk minden ezen alapul, hiszen az itt dolgozók egyértelműen eb­ben érdekeltek, a fizetésük úgy alakul, hogy 50 százalék alap, 50 százalék forgalmi érdekelt­ség. Ezenkívül van egy gazda­sági érdekeltség, ami az árrésre és a nyereségre vonatkozik.- Mit jelent ez forintban?- Beosztott állományban a brutto kereset úgy 10 ezer forint körül van.- Hányán dolgoznak az ABC-ben?- Két műszakban 43 dolgo­zónk van az ideális 50 helyett. Majd mindegyik nő, férfit ide, ezért a pénzért még hentesnek is nehéz kapni. Egymás után alakulnak a különböző kiske­reskedések, melyek az általunk képzett szakembereket elszip­kázzák. Még csak fel sem róha- tom nekik a dolgot, hiszen jóval kevesebb munkával, sokkal többet lehet ott keresni.- Hát igen, nem kimondottan női munka lehet ezeket az üvegek­kel teli rekeszeket emelgetni.- De nem ám, még egy férfi­nak is nehéz a pezsgőt az ál- vány ötödik polcára felrakni, nemhogy egy nőnek.- Önön kívül mindössze két férfi dolgozik itt, a többi beosztottja a gyengébb nemet képviseli. Ked­ves Tóth úr, tud Ön a nőkkel bánni?- Sok gondom nincs a női beosztottjaimmal. Meggyőző­désem, hogy egy férfi vezető sokkal többet észrevesz a nők problémáiból, mint egy másik nő. Az biztos, hogy vannak népszerűtlen feladatok is. Azt például nehezen tudja bárki is megérteni, ha a szabadnapját nem tudom akkor kiadni, ami­kor azt szeretné. Itt, az ABC-ben sokkal nehezebb, mint például a ruházati részle­gen, ahol csak egy műszak van.- Mióta dolgozik a kereskedelem­ben?- Azóta, mióta az iskoláimat elvégeztem. 1960. óta vagyok a cégnél, közép és felsőfokú ke­reskedelmi végzettségem van.- Ötven éves lesz februárban, több, mint harminc éve dolgozik a kereskedelemben különböző beosz­tásokban. A jó értelemben vett szamárlétra minden fokát végig­járta, volt boltvezető és volt áruház igazgató. Ideje számvetést csinálni, mi a szép ebben a szakmában?- Az, hogy nem lehet meg­unni, és hogy minden nap hoz valami újat. Hogy sosem lehet az ember megelégedve önma­gával, mindig többre kell töre­kedni.- Azért ez nem 8 órás munka­kör.- Aki itt 8 órát akar dol­gozni, az kérem szépen elve­szett. Ebben a munkakörben ennél több kell. Probléma prob­léma hátán, tavaly április óta nem voltam igazán szabadsá­gon, ha kihagyok egy napot, nehezen érem utol magam.- Mikor érzi elégedettnek ma­gát?- Akkor, ha látom, hogy a péztárnál tele van a vevő ko­sara. Ez azt igazolja, hogy nem csinálom rosszul a dolgomat.- Kívánom, hogy mindig így legyen. Köszönöm a beszélgetést. F. Kováts Éva // A világosság a sötétségben fénylik Az ember és az ő hite // Én úgy gondolom, az ember bizonyos élethelyzetben még akkor is, ha egyébként ateista, ha csak percekre is, de a vallás­ban próbál megkapaszkodni. A világ bonyolultsága, az örökké, és a végtelen kategóriák, a kez­det legeleje, meghaladják a tu­domány és az emberi logika erejét. Ázt, hogy élt egyszer egy férfi, aki Isten fiának mondta magát, ma már tényként fo­gadja el az emberiség, a tudó­sok legfeljebb azon vitatkoz­nak, hogy a szent­írásban említett csodákra mi­lyen elfogadható magyarázatot találjanak. A 80-as évek végén tanulmány jelent meg a torinói lepelről, amely egy 4,36 méter hosszú és 1,10 méter széles vá­szon, amit 1578 óta a torinói székesegyházban őriznek. A leplen halványan felismerhető egy keresztre feszített ember képe. Orvosok és a természet- tudósok meg vannak róla győ­ződve, hogy egy megfeszített ember sírkendője. A tudósok egy része azt állítja, hogy a le­pel Jézus korából származik, a vérminta, a tövis nyomok és más jelek pedig arra utalnak, hogy magát Jézust fektették bele, amikor levették a testét a keresztről. Az is érdekes tény, hogy nem volt szokás meg­őrizni a halotti lepleket, ezt a szindont pedig több, mint ezer éven át rejtegették. A termé­szettudomány mindent meg­tesz azért, hogy elfogadható magyarázatot adjon a jelensé­geibe, de vajon a hétköznapok emberének, ma 1991-ben mit je­lent Jézus személye? A kérdés­ről Kráhling Dániel bonyhádi evangélikus lelkésszel beszél­gettünk. — Magyarországon 40 éven keresztül a vallás háttérbe volt szorítva, ennek következtében egy olyan nemzedék nőtt fel, melynek tagjai vagy ateisták vagy hitükben bizonytalanokká vált emberek. Az ő gyermekeik a mai fiatalok, akiknek körében újból népszerű lett a vallás. Va­jon a mai racionális világunk­ban, hogyan fogadják el Jézus csodás tetteit ezek a gyerekek, vámak-e öntől erre logikus magyarázatot? — 80 gyermekem van, köz­tük egy 10 éves kisfiú, aki a hát­teret, a tettek erejét nehezen fo­gadja el, ezekre rákérdez. Én nem próbálom meg ezeket ma­gyarázni, mert nekem nem ez a feladatom. Tulajdonképpen az ember sejthet a csodák egy ré­szére pszicho-szomatikus ösz- szefüggéseket, de a kardinális kérdés, az Jézus feltámadása, amire pedig nincs emberi ma­gyarázat. — Ón szerint van-e abban valami jelképes, hogy a meg­váltó az egyik legkilátástala- nabb, legnyomorúságosabb időben jött el az emberek közé, és itt, Európában a tél egyik leghosszabb és legsötétebb éj­szakáján ünnepeljük a kará­csonyt? — A Messiás várás, Jézus előtt, évszázadokon keresztül megvolt már az emberekben. Az, hogy karácsony a téli nap-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom