Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-07 / 261. szám

Ez itt a játék helye! Szombattól e hét péntekig naponta 1-1 kérdést talál ezen a helyen a kedves ol­vasó a Koreai Köztársaság­ról. Aki velünk játszik, az a he­lyes választ a kipontozott helyre írja, vágja ki a fölötte lévő számmal és az emblé­mával együtt, és a hat választ egyszerre, borítékban vagy levelezőlapra ragasztva no­vember 11.-én 12 óráig jut­tassa el a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház vagy a Tolnai Népújság címére. A szöuli olimpián hány ma­gyar aranyérem született? 5. Befejezte eheti munkáját az Országgyűlés Az eredetileg tervezettnél ke­vesebb napirendi pont megtár­gyalásával végezve szerdán 13 óra után néhány perccel befe­jezte ezúttal háromnapos ülését az Országgűlés. A képviselők az ülésnap végén Szabó Lu­kács (MDF) mentelmi ügyével foglalkoztak, s nem fogadták el az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsá­gának jelentését, amely szerint az MDF-es képviselő mentelmi joga nem szenvedett sérelmet, amikor a debreceni szociális otthonban tett látogatása során bilincsbe verték. A plénum ezt megelőzően lezárta a bírósá­gokról szóló 1972. évi IV. tör­vény módosításával foglalkozó jogszabálytervezet részletes vi­táját. A határozathozatalra vár­hatóan a jövő héten kerül sor. *§• Szerdán az Országház Kong­resszusi termében ünnepélyes külsőségek között Szabad György házelnök jelenlétében átadták a Paraszti önéletíró pá­lyázat díjait. A Móricz Zsigmond által meghirdetett önéletíró ver­sengés hagyományát feleleve­nítő pályázatot tavasszal hir­dette meg a Lakiteíek Alapít­vány, s mint Lezsák Sándor a díjátadó ünnepség megnyitá­saként elmondta: több száz honi és határainkon túlról érke­zett pályaművet nyújtottak be. Önéletírások érkeztek a többi között Erdélyből, a Felvidékről, a Vajdaságból és Kárpátaljáról. A parasztság és a határokon túl élő magyar kisebbség megpró­báltatásait, az erőszakos kollek­tivizálás, illetve a II. világháború után a magyarsággal szemben elkövetett megtorlások rémtet­teit elbeszélő önéletírások kö­zül 91 részesült - összesen 295 ezer forint - pályadíjban. Az Európa Tanács a jugoszláviai helyzetről Az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének politikai ügyek bizottsága keddi párizsi ülésén azonnali és szigorú szankciók bevezetése mellett foglalt állást Szerbiával szem­ben, amelynek vezetése to­vábbra is elutasítja az Európai Közösség béketervét. Az Eu­rópa Tanács ezzel csatlakozott az EK szankciótervezetéhez. A hír kapcsán Bratinka Jó­zsef, (MDF) hazánk Európa ta­nácsbeli képviselőgárdájának tagja - aki maga is részt vett a határozott hangú nyilatkozatot megfogalmazó ülésen - az MTI munaktársának elmondta: a testületben erőteljes vita bonta­kozott ki, amelynek konklúzió­jaként a képviselők arra sza­vaztak, hogy az Európa Tanács a maga tekintélyével támo­gassa meg az Európai Közös­ség szankciós terveit. Magyar- oroszág jelenlévő két képvise­lője (Bartinka melett Ternák Gábor) is erre adta voksát. A vitában minden eddiginél élesebb formában fogalmazó­dott meg Szerbia felelőssége, az, hogy a szövetségi haderők szerb befolyás alá kerültek, s immár súlyosan aggasztó mé­reteket öltött az emberi és kul­turális javak pusztulása. Barbárság és atomkorszak Egyszem(élyes) tragédia Faddon 1956 a történész szemével Köztársaság tér: a forradalom tragikus epizódja Beszélgetés Rainer M. Jánossal Mi zajlott le Magyarországon 1956 október 23-a és novem­ber 4-e között, illetve az ezt kö­vető néhány napban? Ezt a körkérdést tette fel nemrég az egyik napilap ismert történé­szeknek, akik szinte kivétel nél­kül a forradalom és szabad­ságharc megnevezést tartották helyénvalónak, igaz, akadt, aki a felkelés megjelölésre voksolt. Rainer M. János, az ötvenes évek kutatója, a szekszárdi Li­berális klub legutóbbi vendége ugyancsak úgy vélekedett, hogy a forradalom és szabad­ságharc terminológia a legmeg­felelőbb, bár a felkelés szót sem érezte helytelennek. (Folytatás a 2. oldalon) Az óra már a delet is elütötte, mikor Bognár Pál hosszú, mély álom után öntudatra ébredt. Az ágy, a takaró, a kórterem falai, a körülötte serénykedő ápoló­nők egyaránt fehérbe öltöztek. Az eszmélés utáni tompa kábu­latban képtelen felidézni magá­ban az előző nap történéseit, emlékfoszlányok kavarognak benne, mintha még most is zá­poroznának testén az ütések. Csak a jóságos ápolónő szere­tetteljes gondoskodása hoz némi gyógyírt a sebeire. Vala­hogy kivánszorog a fürdőszo­bába, majd leveszik a kötést a szeméről, hogy a sebet kitisz­títsák. Mikor a tükörben meg­látja magát, valami iszonyú két­ségbeesés markol a szívébe: csúnya seb éktelenkedik a bal látószerv helyén. A szemgolyót kioperálták.. Elszabadult indulatok — Akkor is este hattól reggel hatig dolgoztam - emlékszik vissza a szörnyű napra az éjje­liőr. - A kollégámat délután négytől én helyettesítettem. Este hétkor hazabicikliztem a kutyáért, hisz éjszaka mindig velem volt. Semmi sem utalt a leselkedő veszélyre. Aztán visszafelé az egyik sarkon ak­kora ütést kaptam, hogy azon­nal elvágódtam. Lesből támad­tak, lehettek vagy heten-nyol- can. A fokosommal hadonászni kezdtem, néhányat meg is se- besítettem. Úgy rémlik, hogy a szememet érte egy nagy ütés, majd elájultam. Csütörtök dél­ben a kórházi ágyon tértem magamhoz. A bal karját alaposan össze­szabdalták, már gyógyulófélben van, A fájdalomcsillapítóktól időnként nem jön álom a sze­mére, ilyenkor kérdőjelek sora­koznak benne. Régebben bör­tönőrként dolgozott a szek­szárdi büntetésvégrehajtási in­tézetben. Az egykori elítéltek és a kollégái szerint is kemény volt és igazságos, aki már puszta pillantásával is fegyelmezni tu­dott. Talán markáns arcvonásai és jellegzetes bajsza miatt kapta a „Dózsa" nevet. Aztán megcsömörlött a börtöntől, az állandó létszámellenőrzésektől. Egy évig tartott, mire le tudott szerelni. Egy biztos, hogy a tá­madói közül hárman is voltak már rács mögött. Hat éve éjjeliőr a faddi téesz libatelépén, azóta alig van lo­pás. Hűséges kutyáját a tolva­jok elleni harc minden fortélyára kiképezte. Sok zsiványt rajta­csípett, de egyiket sem bán­totta, azonnal hívta a rendőrsé­get. A libatelep a Holt-Duna mellett van, a tilosban horgá­szokat is el szokta zavarni. Bognár Pálról a legkevésbé sem feltételezhetjük a fajgyűlö­letet, hisz a felesége cigány­származású. — Azóta sincs nyugtunk - mondja az asszony -, az egész családot megfenyegették már. A minap tanítás után a gyere­keket kergették meg. Amíg a férjem kórházban volt, Kölesé­ről idejöttek a rokonok, hogy ne legyek egyedül. Hát lehet ál­landó félelemben élni? (Folytatás a 3. oldalon) Pálinkaszezon Felsőnyéken Úgy mondják, Felsőnyéken a 40-es évek elejétől működik pá­linkafőző, s a jelenlegi az ön- kormányzat tulajdonában van. A szezon október 1-jén indult, de mivel az idén kevés a gyü­mölcs, nem folyamatos az üzem. Piszker Györgytől, a főző vezetőjétől tudjuk, hogy törkölyt még nem főznek, majd csak november 25.-e után, és általá­ban hat hónapig tart a szezon. A főzőüst 500 literes, a finomító üst 320 literes és a naponta kétszer nyolc órában 500-600 liter pálinkát főznek. Kedvelt a nyéki pálinkafőző, hiszen a helyieken kívül Mező­komáromból, Szabadhidvégről, Dégről, Mezőszilasról, Lajos- komáromból, Középbogárdról, Enyingről, Balatonfőkajárról, Balatonkeneséről, Kislángról, Mátyásdombról, Iregszemcsé- ről, Tamásiból és Magyarkeszi- ből is oda viszik a cefrét. Kér­dezhetik, mi a jó pálinka titka. Mivel gőzzel főzik az 50 fokos „tüzes vizet”, úgy hamar el tud­ják indítani az alszeszt, a gyors felforralás után viszont a lassú párlás következik. Nem áll fenn a kozmásodás veszélye, mivel a gőz bizonyos nedvesség­utánpótlást biztosít. Egy hektoli­ter fok kifőzése 290 forint - 145 forint egy liter pálinka kifőze- tése - , ebből 200 forint a sze­szadó, a 90 forintból 35 a tüze­lőtérítés, a maradék 55 forintból fizetik a munkabért és a társa­dalombiztosítási járulékot és ebből cseppen valami az ön- kormányzatnak. Az 1989-90-es szezonban húsz-huszonnégye- zer hektoliter foknál 300 ezer forint, tavaly tizenhétezer hekto­liter foknál 120 ezer forint volt a haszon.-él- Fotó: Gottvald Október elején kezdték a munkát Piszker György fokol A várakozás diskurzussal telik el Washington figyelmeztette Gorbacsovot? Az Egyesült Államok már jú­nius végén figyelmeztette Mihail Gorbacsov szovjet elnököt a le­hetséges puccs veszélyére és neveket is tudomására hozott a készülő puccsal kapcsolatban - állítja legújabb számában a No- voje Vremja. A szovjet hetilap Besszmert- nih volt szovjet külügyminisztert idézi, aki kijelentette, hogy jú­nius 20-án Berlinben ilyen ér­telmű információkat kapott ame­rikai kollégájától, James Baker­től, és haladéktalanul továbbí­totta azokat Gorbacsovnak. Eközben nem használta a tele­font, mert a szovjet vonalak ugyan védettek külföldi titkos- szolgálatokkal szemben, de nem a sajáttal szemben. Később Moszkvában Besz- mertnih - állítása szerint - is­mét beszélt Gorbacsowal a fi­gyelmeztetésről, amely ameri­kai titkosszolgálati forrásokra hivatkozott és igencsak nyugta­lanította Bakert. A hír hallatán Gorbacsov nyugtalannak mu­tatkozott, de „nem keltette pá­nikba esett ember benyomását” - nyilatkozta a volt szovjet kül­ügyminiszter. Besszmertnihet az augusztus 19-i elvetélt puccs után elmozdí­tották hivatalából. Krjucskovot, a KGB egykori főnökét, aki a puccsistákhoz tartozott, azóta is őrizetben tartják. Haltelepítés Dombodban A MOHOSZ Tolna Megyei In­téző Bizottsága folytatja az őszi haltelepítést. November 8-án, pénteken 11 és 14 óra között várhatóan 45 mázsa méretes pontyot helyez a holtágba a faddi kompkikötőnél. A telepítés után az IB nem rendel el horgá­szati tilalmat. Kilőtte a szélvédőket A marcali rendőrkapitányság őrizetbe vette K. Sándor 33 éves varászlói halőrt, mert Ne- mesdéden hétfőn - korábbi né­zeteltérésük miatt - szolgálati sörétes vadászpuskájával ki­lőtte az indulni akaró M. György 33 éves helyi lakos személy- gépkocsijának első és hátsó. szélvédőjét. A lövöldözés miatt a kocsi az árokba borult. K. Sándornál a rendőrség lefog­lalta a vadászpuskát és a hozzá tartozó lőszert. Menekültek segélyezése Koordinatív szervezet létre­hozását szorgalmazza a jugo­szláviai menekültek segélyezé­sének összehangolására Bara­nya megye önkormányzata. A megyei közgyűlés által e célból összehívott fórumon a menekül­teket befogadó települések ön- kormányzatainak, az egyházi és világi humanitárius szerveze­teknek, a pártoknak és a Ma­gyarországi Horvátok Szövet­ségének képviselői elhatároz­ták, hogy egymással együttmű­ködve segítik a téli időszakra történő felkészülést, ellátást. Bányát nyitnak Zsámbékon Évente 600-700 ezer tonna szén kitermelésére új bánya nyitását tervezi Zsámbékon a Tatabányai Bányák. A vállalat bányái már kimerülőben van­nak: a csordakutiban az idén, a Zsigmond aknában 1994-ben befejezik a termelést, a harma­dik, a MAny l/A jelű banya szénkészletének kiaknázása a becslés szerint még 5-6 évre ad munkát. A vállalat 5000 dolgo­zóját viszont a továbbiakban is foglalkoztatni akarják, s a fo­lyamatosság megteremtéséért kutattak új szénmezők után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom