Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-06 / 260. szám

2 PÚJSÁG 1991. november 6. Az Országházban Indulatos vita az Expo-ról Torgyán József mondjon le pártelnöki tisztéről Napirend előtti felszólalások nyitották meg az Országgyűlés tegnapi munkanapját, amely­nek külföldi vendégei között volt Willy de Clerxq, az Európai Par­lament Liberális, Demokrata és Reformista Pártjainak Szövet­sége elnöke. Szentágothai János (MDF) az ellen emelt szót, hogy a na­pokban eltávolították helyéről a Nobel-díjas - egyébként köz­ismerten kommunista elkötele­zettségű - tudós, Joliot-Curie szobrát. Halda Aliz „SZDSZ) Csurka István azon vélemé­nyével szállt vitába, hogy a rá­dió nem foglalkozott jelentősé­gének megfelelően az 1956-os forradalommal. Horváth Vilmos (SZDSZ) javasolta: Magyaror­szág ismerje el a független Horvátországot. (Ezzel kapcso­latban a parlamenti pártok pro­minens képviselői általában úgy foglaltak állsát: támogatják Horvátország függetlenségi tö­rekvéseit, s az önrendelkezési jog alapján a köztársaságnak joga van önálló állami létére, ám Magyarország igen kényes helyzetéből fakadóan nem lehet az elsők között az elismerés­ben.) Indulatos vitát hozott a vi­lágkiállítási törvény általános vi­tájának első fordulója. A polé­mia egyenlege: a kormánypár­tok támogatják, az SZDSZ és a Fidesz elutasítja az Expót, míg az MSZP csak részletesebb terv ismeretében tartja megala­pozottnak a végső döntést. Az előterjesztő Kádár Béla hangoztatta: az Expo megren­dezése fontos szerepet ját­szana az ország modernizálá­sában, a magyar gazdaság megújhodásában. A Parlament elé terjesztett javaslat szerint a mintegy 30 milliárdos költség- vetési forrás és az infrastruk­túra használati díjából befolyó pénz megfelelő fedezetet nyúj­tana az Expo megvalósítására. A világkiállítás egyébként idei áron 50, folyó áron számítva pedig 90 milliárd forintba ke­rülne. Bejelentette: a Világkiállí­tási Iroda (BIE) novemberben várja a kormány egyértelmű vá­laszát az Expo megrendezésé­ről. Markánsan eltérő véleményt fogalmazott meg az Állami Számvevőszék elnöke. Hagel- mayer István rámutatott: a vál­lalkozási alapú kivitelezés több feltétele sem adott: így például hiányzik a koncessziós tör­vényhez csatlakozó ágazati szabályozás. Fontos lenne az is, hogy a kormány és a főváros közösen határozza meg: milyen fejlesz­tések elengedhetetlenek az Expóhoz. Ezzel együtt évekre lebontott pénzügyi tervben kell rögzíteni a fejlesztés kiadásait. A kormánypárti szónokok egyértelmű támogatásukról biz­tosították az Expo megrende­zését, új munkahelyek teremté­sével, a privatizáció felgyorsu­lásával, az infrastruktúra ug­rásszerű fejlődésével érvelve. Az Expót egyértelműen eluta­sító szabaddemokraták ezzel szemben hangoztatták: az Expo a rosszemlékű szocialista típusú nagyberuházásokhoz hasonlít. Mind az SZDSZ, mind a Fi­desz javasolta, hogy az Expót támogató kormányzati hivatal­nokok és képviselők személyes vagyonukkal vállaljanak kocká­zatot annak sikeréért. Az álta­lános vitát elnapolták. Lesz-e adótúlfizetés az idén? Az adófizetési rendszer sajá­tosságai miatt ez év végén is várható a befizetések ugrás­szerű megnövekedése a de­cember 28-át követő három napon, bár várhatóan nem lesz akkora, mint 1990 végén volt - tájékoztatta Naszvadi György a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára kedden az MTI-t. Korántsem várható azonban az előző évit meghaladó ösz- szegű befizetés. Tavaly ugyanis a vállalatok túlbecsül­ték várható nyereségüket, ami­nek alapján a szükségesnél több adóelőleget fizettek be. így közel 11 milliárd forintos adóe­lőleg túlfizetésre került sor. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a túlfizetés ciklikusan is­métlődő jelenség, tömeges túl­fizetés kétévenként jelentkezik. Az egyik évben a vállalatok bát­rabban becsülik meg nyeresé­güket, s így a ténylegesen je­lentkező adónál több adóelőle­get fizetnek be, a rákövetkező évben pedig óvatosabban szá­molnak és az is előfordulhat, hogy a tényleges adó mértékét sem érik el a befizetések. Zsíros Géza, a Független Kisgazdapárt parlamenti képvi­selője, a Békés megyei szerve­zet elnöke tegnap nyílt levélben szólította fel Torgyán Józsefet: mondjon le pártelnöki tisztségé­ről. Az MTI parlamenti tudósítói­hoz eljuttatott dokumentum szerint Torgyán József az el­múlt hetek során belső és külső támadások kereszttüzébe ke­rült, s e támadások nemcsak személyét járatták le, de egy­idejűleg sokat ártottak a párt­nak is. Zsíros Géza úgy véli, hogy amennyiben Torgyán Jó­zsef valójában a Kisgazdapár­tot, annak előrehaladását tartja fontosnak, úgy most ésszerű és szükséges lépés lenne lekö­szönése. A képviselő meglá­tása szerint e bölcs döntés re­mélhetően a parlamenti képvi­selőcsoport kompromittálódott személyeit is hasonló lépésre kényszerítené. Ily módon sza­bad utat nyitnának alkalmas, a tagság által elfogadott, eddig még országos választott tiszt­séget be nem töltött személyek megválasztására. Zsíros Géza levelében annak a reményének is hangot ad, hogy Torgyán Jó­zsef a politikai viharok elmúltá­val tehetségét az ország érde­kében, a jelenleginél sikere­sebben tudja kamatoztatni. A képviselő az MTI munka­társának elmondta azt is: leve­lét már a hétfői kisgazda elnök­ségi ülésre magával vitte, hogy személyesen adja át a címzett­nek, ám a Szoboszlai utcai pártszékházba nem engedték be. Az eljárást felháborítónak nevezte, annál is inkább, mert mint emlékezetes, Torgyán Jó­zsef az elnökségi ülésre levél­ben hívta meg a képviselőket. A helyzetet az elnökkel kedden folytatott megbeszélésén pró­bálta tisztázni, ám nem kapott kielégítő választ a portás visel­kedését illetően. * Az MTI munkatársának érte­sülése szerint a hétfői elnök­ségi ülésen megjelent nyolc kisgazda-képviselő közül eddig négyen írták alá a „hűségnyilat­kozatot”, amely a képviselők lo­jalitását kéri a párt vezető szer­vei iránt. Érdekvédelem a vagyonvita árnyékában Magyarországon ma hét szakszervezeti tömörülés van. Közülük négy a munkások, há­rom az értelmiségiek érdekkép­viseletét vállalta fel. Előbbiek egyike az MSZOSZ, mely 72 ' tagszervezetet fog össze. Ezek egyike a SZIDOSZ: a Szövet­kezeti Iparban Dolgozók Szak- szervezete. Korábban, amikor úgymond a proletariátus vezette az orszá­got, a szakszervezet (is) csak látszattevékenységet folytatott. Az üdülőjegyek, a szülési- és temetési segélyek kiutalásán túl igen keveset tett. Furcsa is lett volna arra törekednie, hogy a dolgozók érdekeit képviselje a munkásosztály élcsapatával szemben. De ma, amikor igenis szükségük volna a munkaválla­lóknak erős szakszervezetekre, miért nem működik az érdek- védelem? A hibát Krasznai Lajosné - aki a SZIDOSZ megyei veze­tője s egyben országos elnöke - abban látja, hogy a vagyon­vita teljesen beárnyékolja a szakszervezeti munkát. Haté­kony érdekvédelem nincs, a hét szakszervezet nem tud egysé­gesen fellépni a munkavállaló­kat képviselve a kormányzat el­len. — A SZOT-nak négymillió tagja volt - mondta. — Amikor ’89-ben megindultak a szétvá­lások, másfél millió ember el­tűnt. Nem kívántak belépni egyik új tömörülésbe sem, ér­dekvédelem nélkül maradtak. De akik beléptek, azok sin­csennek lényegesen kedve­zőbb helyzetben, mert hiába vannak meg a jogi garanciák, nem tudjuk megvédeni a dolgo­zókat attól, hogy ne mondjanak fel nekik. Másrészt pedig az emberek is félnek, nem mernek határozottan kiállni saját érde­keik mellett. A kétkeresős csa­ládmodell megszűnőiéiben van. Ez némelyeknél tragédiákba torkollik, mert ha az egyik szülő munka nélkül marad, a család a létminimum szintjére, vagy az alá süllyed. Változás majd akkor várható, ha a munkavállalók rájönnek, hogy saját sorsukat sajátma- guknak kell kézbe venni, és a munkahelyeken kezdik az ér­dekvédő, szervező tevékeny­séget. Akkor talán eljön az egy­séges fellépés ideje is. Mert most, a vagyonviták „korában” meglehetősen kétséges, hogy a szakszervezetek milyen súllyal szólhatnak bele a privatizáci­óba, a foglalkoztatás-politikába, az adóval és a társadalombiz­tosítással kapcsolatos rendel­kezések megfogalmazásába. S kérdés: komoly partnernek számítanak-e a törvényalko­tásban?- Wy ­Hollandiai útinapló (3) A királynő nevezi ki a polgármestert Ez év áprilisában holland kato­likus és református egyházi küldöttség járt Szekszárdon. Tapasztalatokat gyűjtöttek a ke­resztény felekezetek egységtö­rekvéseiről. Nemrég négytagú szekszárdi küldöttség viszo­nozta a látogatást. Az ottani egyházakkal folytatott eszme­cseréken kívül alkalmuk volt ismerkedni az egészségügyi el­látással, a mezőgazdálkodás­sal és a kisemberek életmódjá­val. Holland barátaim megszer­veztek egy találkozót a gelder- landi tartomány eszperantista vezetőivel. A házigazda, Jan Soeteman tanár úr felesége, indonéz nő, nesztelenül, távol­keleti kecsességgel szolgálta fel a zamatos teát és édessé­geket. A tartomány eszperantista elnökasszonya, Cobie Donma, meglepően sokat tud Magyar- országról, kezdeményezése­inkről. Elismerően beszélt mu­zsikusainkról, matematikusa­inkról és sakkozóink teljesítmé­nyeiről. Búcsúzóul megajándékozott a Nederlanda Antologio-val, az eszperantó nyelven alkotó hol­land írók és költők szemel­vénygyűjteményével. Szerény ellenszolgáltatásul Lengyel Pál szekszárdi, majd párizsi nyom­dász, újságíró és nyelvtudós életét bemutató kétnyelvű könyvemet adtam át az elnö­kasszonynak és a szervezet könyvtárosának. A tizenkét falut magába fog­laló Voorst község közigazga­tási központjában, Twello-ban székel a polgármesteri hivatal. A hipermodern felszereltségű épület aulájában szeptember 30-án délelőtt az elöljáróság élén J. H. J. Blommenstein pol­gármester fogadta küldöttsé­günket. A tanácsteremben ismertette a 23. 500 lakost számláló tele­püléscsoport polgárai érdeké­ben kifejtett tevékenységüket, a hivatal szervezeti felépítését. Igaz, a község legbefolyáso­sabb három pártjának javasla­tára készül a vezető hivatalno­kok felterjesztése, végül a tar­tomány elnöksége járul a ki­rálynő elé a leendő polgármes­ter kinevezése ügyében. Lehet, hogy ebben a kérdésben a hol­land parlament másként dönt, egyelőre még a királynő nevezi ki a polgármestert négy évre szóló mandátummal. Blommenstein polgármester kitűnően beszél angolul és né­metül. Kérdéseinkre e két nyel­ven válaszolt. Küldöttségünk orvos tagja, dr. Tóth Gyula, a betegbiztosítás felől érdeklő­dött. Hollandiában a kötelező be­tegbiztosítás a kereset 14 szá­zalékát teszi ki, amit fele-fele részben a munkaadó és a munkavállaló visel. Évi 52. 000 gulden személyi jövedelem fe­lett kötelező a magánbiztosítás. A nyugdíjjárulék a kereset 13 százalékát teszi ki. Az alap­nyugdíj egységesen 1.100 gul­den (magyar pénzben kb. 44.000 forint). Az idősek szociális otthoná­ban egy bentlakó havi ellátási költsége: 3.000 gulden. Beköl­tözéskor ugyanekkora összeget beszednek esetleges halálo­zásra, illetve temetkezési költ­ség felmerülésére is számítva. A jelenlegi gyakorlat szerint a polgármester nevezi ki az orvo­sokat. Viszont közeleg az or­vosi praxis kötöttség mentessé tételének időpontja. Jövőre már szabadon választhatják meg a holland orvosok, hogy hol nyit­nak rendelőt. Találkozóink hiva­talos aktusa után rövid foga­dásban volt részünk. A tósztok elhangzása után megtudtam Twellb polgármes­terétől, hogy hosszú ideig a hol­land légiforgalmi társaság, a KLM alkalmazottja volt, akkori­ban sok magyar MALÉV-dol- gozóval ismerkedett meg. A közelmúltban járt nálunk, neve­zetesen a Balaton tisztaságá­nak kérdését megvitató nem­zetközi konferencián vett részt Siófokon. Kelet-európai kapcsolatai kö­zül figyelemreméltónak tartja a lengyel vonalat. Sportolók és énekesek kölcsönös látogatá­sára került sor, amellett 13 ka­mion segélyszállítmányt jutta­tott el lengyel testvérközségük lakóinak. A twello-i polgármester bú­csúzóul vászontáskába cso­magolt ajándékot adott át ne­künk. Meglepetésünkre kom­mentárt fűzött a vászontasak- hoz. Elmagyarázta, hogy a hol­land nyelvű reklámszöveg mire céloz. A plastic-táska rajza át van húzva, jelezve, hogy a mű­anyag használata nem ajánlott, s alatta az áll, hogy: „Beginnen met linnen” („Jön a vászon!”). A hollandok nagyon vigyáz­nak környezetük tisztaságára. Ez a jó szokás lényükké vált. Szállásadómnak átnyújtva a szekszárdi mezőgazdasági kombinát vörösborát, arra gon­doltam, hogy a csomagolópa­pírt bedobom a kandalóba. Állj! - szólt közbe a gazdám. - A színes, nyomtatott papiros füstje szennyezi a levegőt. Más háztartási hulladékoktól elkülö­nítve, akárcsak a műanyagfla­konokat és az üvegeket, az új­ságpapírral együtt gyűjti és tá­rolja a papíralapú csomagoló­anyagokat. Másnapi progra­munk további felvilágosítással szolgált a holland környezetvé­delemmel együttjáró haszonel- vűség megértéséhez. Twello község peremén korszerű hul­ladék- és szemétfeldolgozó üzem működik. Nem államilag dotált vállalat, hanem magán- vállalkozás, amely évről évre bővül és nyereséges. Szortí­rozó berendezése mindenféle hulladékot különválaszt, üve­get, építési törmeléket és egyebeket. Hogy mire használ­ják? - Építmények és maka- dámutak alapozó anyagától kezdve komposzt-trágyáig sok hasznos anyag kerül ki az üzemből. Szilágyi Mihály (Folytatjuk) Maratoni ülés Tamásiban A közel húsz napirendi pont és a témák ismeretében „hosz- szú menetelést” ígért Tamási város képviselőtestületének november 4-ei ülése, amely élénk lakossági érdeklődés mel­lett 17 órakor kezdődött a vá­rosházán. A lejárt határidejű határoza­tokról szóló és a fontosabb in­tézkedéseket ismertető - szo­kásos - napirendek után az adóügyi feladatokról és az adó­hátralékokról számolt be a pol­gármesteri hivatal illetékese. A nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek helyzetét tárgyalta meg ezután a testület, amely tudomásul vette az 1992. ja­nuár 1. napjától történő átlago­san 50 százalékos bérletidíj emelést. Az önkormányzat szervezeti és működési sza­bályzatának - technikai jellegű - módosítása után kinevezé­sekben döntöttek a képviselők. A művelődési központ és a di­ákcentrum vezetőjénél az egy­hangúság dominált - lévén mindkét esetben csak egy-egy pályázó -, a bonyodalmak a könyvtár igazgatójának kineve­zésénél kezdődtek. A két pályázót egyformán al­kalmasnak találta és támogatta a közművelődési és oktatási bi­zottság, míg a dolgozók véle­ménye megoszlott közöttük. Kétszeri eredménytelen szava­zás után a testület a titkos sza­vazás mellett döntött, de miután így sem kapta meg egyik pá­lyázó sem a szükséges támo­gatást, a döntést a decemberi ülésre halasztották. Szünet után napirenden kívül szót kért a Kisgazdapárt helyi szerveze­tének megbízottja, aki tájékoz­tatta a testületet a párt tisztújí­tásáról, a pártlistáról bejutott képviselőjüket - akit állításuk szerint leváltottak a pártelnöki funkcióból -, felszólította a le­mondásra. A megszólított kép­viselő tagadta a leváltás érvé­nyességét és visszautasította a felszólítást. A polgármester ekkor lezárta a kezdődő vitát azzal, hogy ez nem napirendi pont, egyébként is ez a párt belügye, rendezzék azt a hatályos jogi lehetőségek szerint. Ezután egy „súlyos” téma következett, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet el­adási ajánlatot tett a volt szovjet laktanyában található 96 la­kásra az önkormányzatnak. Két bizottság is alaposan megtár­gyalta előzetesen a témát és egyhangúan arra a megállapí­tásra jutottak, hogy a leromlott műszaki állapotú lakások meg­vásárlása, felújítása, közmű­vekkel való ellátása - amely becslések szerint 60-80 millió forintba kerülne -, meghaladja az önkormányzat anyagi lehe­tőségeit, így azok elfogadhatat­lanok számára. A testület egy­hangúlag azonosult a bizottsági véleménnyel. Két oktatással kapcsolatos napirend következett: döntöttek a képviselők a Vályi Péter Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola simontornyai tagozatának a leválásáról, majd a német nyelv oktatásának helyzetét tekintették át a 2. számú általános iskolában. Az utóbbi konklúziója az lett, hogy a testület elismeri az oktatás igen rossz anyagi helyzetét, de ezen lehetősége szerint igyek­szik is enyhíteni, de látni kell, hogy erre a feladatra több pénzt csak más feladatok rovására lehet juttatni. Felüdülésképpen pályázatot írt ki a testület a városi „Jó ta­nuló - jó sportoló” címre, majd újabb nehéz téma, a városgaz­dálkodási üzem átalakulásának tárgyalása következett. Nagyon találóan jegyezte meg valaki az ülés után, hogy hiába a lelkiis­meretes bizottsági előkészítés, a részletes, mindenre kiterjedő írásos előkészítés és a szakér­tők segítsége, ha egyesek fel­készületlenül jönnek el az ülésre. Meddő, parttalan és ki­merítő hozzászólások után a testület szószerint elfogadta az előterjesztést, az üzem vagyo­nának 30 százalékából alapít­ványt hozat létre, majd gazda­sági társasággá alakítja a szer­vezetet. Ezután döntöttek abban, hogy jelenleg nem tudja vállalni az önkormányzat a hivatásos tűzoltóság létesítésének és fenntartásának terheit, 1993-ban újra visszatérnek a létesítésre. Néhány elidegení­tési tilalom alóli mentesítés után tájékozódott a testület a beépítési kötelezettségek telje­sítésének helyzetéről az üdülő­telkeknél és utasította a jegyzőt a mulasztókkal szembeni adó­kivetés szabályainak kidolgo­zására. Végezetül figyelemfel­hívás hangzott el a november 11-ei közmeghallgatással kap­csolatban, amelynek témája a helyi adók lesznek, majd az úgynevezett KGST-piac visz- szásságai miatt a testület úgy döntött, hogy felterjesztéssel keresi meg az illetékes hatósá­gokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom