Tolnai Népújság, 1991. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1991-11-06 / 260. szám

1991. november 6. TOLNAI. 1ÍÉPUJSAG 3 Európa Díj a népművészetért Kitüntették az Érdi Székely Kört Az Európa Díjat 1973-ban Németországban, Hamburgban alapították. A díj célja, hogy kétévenként méltassa, és elis­merje az arra kiváltképp rászol­gáló népművészek vagy művé­szeti csoportok, együttesek munkáját térségünkben, Ke­let-Európábán. Ebben az évben az Érdi Szé­kely Kör és vezetőjük, Kóka Rozália bizonyult erre a legér­demesebbnek. Az Európa Díjat Rolf Wilhelm Brednich profesz- szor, a kuratórium elnöke nyúj­totta át Kóka Rozáliának meg­hitt keretek között az érdi Liget Termál Szállóban tartott ün­nepségen. Rolf Wilhelm Brednich be­szédében a díj odaítélése mel­lett szóló érveket sorakoztatta fel: a húsz éve alakult Érdi Szé­kely Kör nem csupán a dalokra, hanem a székelység egész tör­ténelmére figyel. Nemcsak sa­ját múltjára koncentrál, hanem be akar épülni a környező kultú­rákba, azok részeként kívánja megőrizni és továbbvinni sajá­tosságait. A szellemi értékek mellett figyelmük az anyagi ér­tékek megóvására is kiterjed. A kuratórium döntését segí­tette, hogy dr. Kriza Ildikó, a Magyar Tudományos Akadé­mia munkatársa rendszeresen információkat szolgáltatott számukra e különösen nehéz sorsú etnikai csoport munkájá­ról. Kóka Rozália, a kör vezetője egész lényével teljességgel tük­rözi saját népének a sorsát. A székelyek vándorlása közben született, s már nagyon fiatalon tudatosult benne, hogy óvni kell a tradicionális kultúra értékeit. Ezzel az üggyel jegyezte el magát örökre, visszafordíthatat­lanul, egy életre. Kóka Rozália gyakran megfordul Kakasdon. Varázslatos ereje és tenniaka- rása a székelység centrumává formálta Érdet. Ám az Európa Díj a Népművészetért 1991 -ben nemcsak Kóka Rozália, nem­csak az Érdi Székey Kör, de egész nemzetünk dicsősége. Gányiné Forrai Agnes Gondok a palackos gázzal Az országos helyzet sem jobb Harmadik hete, hogy a me­gye gázpalack-cseretelepein akadozik az ellátás. Az okokról Kokos Tibort a szekszárdi telep vezetőjét kérdeztem: — A megnövekedett fo­gyasztás az egyik oka annak, hogy szinte órák alatt elfogy a a hozzánk érkező gázpalack. Egyre többen használják a gépkocsik üzemeltetésére is... Ma is kaptunk négyszázötven palackot, de pillanatok alatt el­fogyott. — Főleg a nyugdíjasokat érinti igen érzékenyen, hogy nem vesznek fel telefonon ren­delést. Sok embernek nem áll módjában, hogy kocsival a te­lep előtt várakozzon a szállít­mányra. — Sajnos addig nem vehe­tek fel megrendelést, amíg a személyes igényeket nem tud­juk kielégíteni. Elszabadulna a pokol, ha azt mondanám, hogy azért nem adok ki palackot, mert azt félre tettük. Minden reggel felhívom Pincehelyet, ahol a palackokat töltik, meg­kérdezem: aznap mire számít­hatok. Sajnos nem sok jóval bíztatnak. Régebben még tarta­lékpalackjaink is voltak, most meg az igényeket sem tudjuk kielégíteni. A pincehelyi gázpalacktöltő állomás vezetőjét, Harsányi Zoltánt is megkérdeztük, mi az oka a gázpalack hiányának. — Az egész országban ha­sonló a helyzet, mint Tolna me­gyében. Kevés a pb gáz, az Ad­ria vezetéken keresztül keve­sebbet kapunk, mint amennyire szerződtünk. A helyzetet csak rontotta, hogy az októberi áre­melkedés előtt sokkal több pa­lackot vásároltak meg az embe­rek, mint amire számítani lehe­tett. Két műszakban is dolgo­zunk, 821 tonna a tároló kapaci­tásunk, ez régebben egy hétre is elegendő volt, most csak egy-két napra. — Mire számíthatunk, med­dig tart még ez a bizonytalan ál­lapot? — A lehetőségünk meglenne a nagyobb kapacitásra is, hi­szen nemrégen készült el az új állomásunk, amely napi 16 ezer palack töltésére alkalmas. Ez a mennyiség már sokat javítana a helyzeten. De a szállító vállalat, amely az ország ellátását biz­tosítja, sajnos nem sok jót ígért. Csak rövid ideig elegendő az a mennyiség, amit szállítani tud­nak. A helyzeten az segítene, ha nagyobb tételben az or­szágba importgáz érkezne. M.l. Biogazda­toborzó Biogazda-toborzót szervez a budapesti székhelyű Biogeni- que Éurope magyar-francia kft., amely vegyszermentesen ter­mesztett élelmiszerek előállítá­sára rendezkedett be. A ké­szítmény alapja a kemikáliák felhasználása nélkül termesz­tett búza, s itthon is forgalmaz­zák. Előállításának azonban egyelőre akadálya a korlátozott mennyiségű vegyszermentes gabona, ezért kistermelőkkel is termeltetik a jövőben. A határkőnek is ára van A földkimérést a tulajdonos fizeti A kárrendezés kapcsán, néhány hónapon belül, sor kerül az első licitálásokra, azt követően pedig a fölkiméré­sekre. Ki mérhet ki földet, ki fizeti majd az ehhez kapcso­lódó költségeket, és vajon mekkora összeget számolnak fel a munkálatokért? A kér­déseinkre választ Csekő Ernő földmérő-mérnöktől, a Geo­déziai Földmérömérnöki Szolgáltató Kft ügyvezető igazgatójától kértünk. A kft ez év január elsején alakult, közel ötven alkalmazot­tal. Az alaptőke 60 százalékát a Pécsi Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat, 40 százalékát pedig 14 magánszemély adta össze. — A földkiméréshez szük­séges alappontok, amelyek az egész országot behálóz­ták, mennyire rongálódtak meg az elmúlt évek alatt? — A geodéziai alappontokról vagy más néven háromszöge­lési pontokról, az állami földmé­rés folyamatosan gondosko­dott, a rongálódástól a betonla­pok megvédték. A megyei föld­hivatalok rendszeresen elle­nőrzik létüket, ha pusztulást ta­lálnak, intézkednek. A költsé­geket pedig az viseli, akinek a területén mérnek, ami akár a 30 ezer forintot is elérhetik. Az új kataszteritérképen geodéziai je­leket, köveket helyeztek el, ezek nem voltak védve, ha el- kallódásuk miatt nem találhatók meg az újabb kiméréseknél, a háromszögelési pontokhoz kell majd igazodniuk a szakembe­reknek. — A Geodéziai kft. milyen műszerezettséggel rendelke­zik? — Szekszárdon, Baján és Pakson van irodánk, mind a há­rom helyen rendelkezünk elekt­ronikus mérőállomással, me­lyeknek a hatótávolsága több kilométerre is nagy pontosságú. Emellett kisebb mérőtávolságú geodéziai műszereink is van­nak. A földmérés a munkánknak csak egy része, a számszerű feldolgozás és a térképkészítés is a feladataink közé tartozik. Az egész szakágazat jól bejára­tott szisztéma szerint működik. Minden földmérési és térképé­szeti munkát, adatot a megyei földhivatalokhoz be kell szolgál­tatnunk. A geodéziai alappon­tok koordinátáit, viszont a föld­hivatalok adják meg, így egy szisztéma szerint, azonos ada­tokkal tudunk dolgozni. A sza­vatosság lejárta után a doku­mentumok a levéltárba kerül­nek. — Ki végezhet földmérést? — Az állami földmérés mű­szakilag és jogilag bejegyzett ingatlanrendszerén átmenő föl­dmérést csak azok végezhet­nek, akik rendelkeznek szak­irányú felsőfokú végzettséggel, gyakorlati idejük van és megfe­lelő referencia-munkát is készí­tettek. Ezek birtokában lehet kérni az FM Földmérési és Tér­képészeti Főosztályától az „in­gatlanrendezői földmérői minő­sítést”. Csak ez jogosít a föl­dmérésre. — Ha ilyen szűk réteg vé­gezheti csak ezt a munkát, kialakulhat-e valódi verseny­helyzet ami az árakat mérsé­kelné? — A versenyhelyzetet a ta­rifa mellett a szakmai hozzáér­tés is meghatározza majd. Mi erre a versenyre készülünk és az árainkat is úgy alakítjuk ki, hogy figyelembe vesszük az emberek teherviselő képessé­get is. Ha a földmérések folya­matosak lesznek, az egymás mellet kijelölt területek munkái olcsóbbak, hiszen a költségek megoszlanak. Dél-Dunántúlon egyébéként több kisebb földki­mérő kft-ről van már tudomá­sunk. — A kárrendezés során kimérésre kerülő földek mé­rési költségeit, ki fizeti majd? — A kárpótlási törvényben foglaltak alapján a tulajdonos­nak kell majd fizeti. A költségek miatt megkerestem a megyei földművelésügyi hivatal vezető­jét, Bea József urat, azzal a ja­vaslattal, hogy a lakossági ter­hek csökkentése érdekében még az árverés megkezdése előtt a kiosztásra kerülő földte­rületek pontos geodéziai meg­határozásának a díját központi támogatásból finanszírozzák. Emellett célszerű lenne olyan ponthálózatot létrehozni, amelynek a segítségével az egyenkénti kimérés egyszerű és gyors lehetne és a költségek is megosztanának. A javaslatra a megyei vezetőktől pozitív re­agálást kaptunk és azt az ígére­tet, hogy felvetik a minisztéri­umban is. — Milyen nagyságrendű kimérési költségekre számít­hatnak azok, akik visszakap­ják földjüket? — Tudomásom szerint ezt a piaci viszonyok fogják majd el­dönteni, központilag előírt árra nem számíthatunk. Pillanatnyi­lag egy-egy építési telek kiala­kításával kapcsolatos földmé­rési díj 4-5 ezer forintba kerül. Ez kisebb, mint a termőföld nagysága, de ebből már lehet kalkulálni. A költség függ a terü­let nagyságától és attól, hogy annak határvonala mennyire szabdalt. Mauthner Ilona Késedelem a csirkecsont miatt Gyújtogatásos betörés a „zöld toronyban” (Folytatás az 1. oldalról) tűzcsaphoz csatlakoztatva a „sugarat” bármelyik szintre fel tudják nyomni a vizet. Itt azonban lent is, fent is du­gulás! A tűzoltók átmennek „köztisztasági alkalmazot­takba”, hogy munkához tudja­nak látni. Pedig ömlik „rendesen” a füst az ötödikről. Gázálarc, sugárcső. Fojtogat a „fehér méreg”, a folyosón áll a víz, annak dacára, hogy a tűzol­tók szaporán meregetik. A kisszobában keletkezett a tűz, a sarokban lévő szekrény­ben (vagy mögötte). A bűzfel­hőtől nem sok mindent látni a szobából, de annyit minden­esetre igen, hogy minden használhatatlanná vált. A szek­rények az egész lakásban ki­forgatva. — Betörés! - mondják a tűz­oltók, de a rendőrök még nem kezdték meg a vizsgálódást, hisz a szekrény a kisszobában még mindig makacsul füstöl. A bejárati ajtó hengerzárát betörték, aztán mikor elmentek, behúzták az ajtót. A tűzoltóknak ismét fel kellett feszíteni. — Két ember öltözködjön be, el kell húzni a szekrényt és meg kell locsolni - hangzik a pa­rancs. Szabó Gábort és feleségét a munkahelyükön értesítette a szomszéd: szaladjanak, mert füstöl a lakásuk. Mikor megtudják, hogy betö­résről (is) szó van, azonnal tele­fonálnak a bankba az értékpa­pírok miatt. Megroppantak a történtek súlya alatt, de nem veszítették el a fejüket az izga­lomtól. Egyelőre persze nem tudni, mit vittek el, de szinte mindegy, mert a tűz majd min­dent felfalt vagy használhatat­lanná tett. Nem zavarunk tovább, elég a baj nélkülünk is. Fotós kolléga­nőmnek hányingere van a füst­től, mindkettőnknek az elköve­tés módjától. Mélyeket szívunk a tiszta levegőből a lépcsőház­ban lefelé lépkedve. A tűz mar­talékává lett otthon alatti lakás­ban a mennyezetről csöpög a víz. A szomszédasszony sem esett pánikba: amikor a ható dikról szólt egy kislány, hogy dől a füst az ablakon, az ötödi ken rögtön lekapcsolta a laká­sok villanyóráját. A házmester azonnal telefonált a tűzoltók­nak. — Tiszta Amerika! - mondja már lent, a tűz megfékezése után a tűzoltóparancsnok, majd magyarázatul hozzáteszi: — Az utóbbi időben többször törtek be hasonló módszerrel „középmagas házakba”, de ez a „csúcs”: itt még fel is gyújtot­ták a lakást. — A Gróf Pál utcai 100 köb­méteres medencénél azzal „szórakoztak”, hogy a szívó­csőbe téglákat dobáltak - fakad ki ismét Velencei István. Arra nem godolnak, hogy ez renge­teg pénzébe került a városnak. A bámészkodók gyűrűjében némi polémia kezdődik arról, ki A késleltető szemet jelentette előbb a tüzet, és máris találgatnak a „jólértesül­tek”. Van, aki állítja, látta a „tet­test”. Mint mondja, ő egész nap otthon ül és tudja, hogy ki az idegen. Márpedig volt ott az eset előtt egy „ismeretlen fiatal­ember” ... Arról, hogy ki gyömöszölte a szemetet a tűzcsapba, nem esik szó. A tűz pontos okát, és a betö­rés körülményeit a tűzoltóság, illetve a rendőrség vizsgálja.-hangyál- Fotó: Kispál A tűzfészek közelében Feldúlták az egesz lakást Fórum A Tolna Megyei Közgyűlés és a Tolna Megyei Gyermek- és If­júsági Alapítvány Kuratóriuma november 8-án délelőtt 10 órá­tól Szekszárdon, a Babits Mi­hály művelődési ház német színházában fórumot szervez. A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány, valamint a helyi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvá­nyok működése, tevékenysége kapcsán fontos egy olyan kon­zultáció szervezése, mely során beszámolhatnak a nemzeti és helyi alapítványok az eddigi ta­pasztalatokról. A fórumra a Nemzeti Gyer­mek és Ifjúsági Alapítvány Kura­tóriumának tagjai, a helyi gyer­mek és ifjúsági alapítványok képviselői mellett immár a gyermek- és ifjúságpolitikával kiemelten foglalkozó országgyű­lési képviselőket és az e téma­körben illetékes kormányzati szervek képviselőit hívták meg. Jánosi György Dombóváron November 14-én Dombóvá­ron rendezvény lesz a Mi újság a baloldalon? című sorozatban, ahol Jánosi György találkozik a választókkal, s szól aktuális po­litikai kérdésekről. Szabadegyetem A Babits Mihály Szabadegye­tem programjában Babits Mi­hály és József Attila kapcsolatá­ról hallgathatnak előadást az érdeklődők a Tolna Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárá­ban november 11-én, hétfőn délután négy órai kezdettel. A két költőről dr. Horváth Béla, tanszékvezető docens tart előadást. Őszi Szakmai Napok Bonyhádon, az 504-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolában az őszi szakmai napok keretében ma­tematikát tanító pedagógusok­nak november 7-én délután fél háromtól szakmai napot ren­deznek. Ezen az új matematika tankönyvvel és tantervvel, va­lamint a szakképzés jövőjével kapcsolatos elképzelésekkel ismerkednek meg a résztvevő pedagógusok. Ugyanezen a napon Szek­szárdon, a Művészetek Házá­ban délelőtt fél 11-től a megyé­ben rajzot tanítóknak lesz szakmai nap. Szabó Vladimír festő- és grafikusművész életmű kiállításának megtekin­tése, majd elemzése szerepel a délelőtti programban. Supka Magdolna művészettörténész A műalkotáselemzés módszerei címmel tart előadást. A délutáni programban várha­tóan aktuális információkról, a színismeretek tanításáról, szín­dinamikáról és színkutatásokról hallhatnak előadásokat a részt­vevők. Galamb- és díszmadár kiállítás November 7-e és 10-e között galamb- és díszmadár kiállítást rendeznek Dombóváron, a mű­velődési házban. A szervezők várják az érdeklődőket. Bemutatkozó előadás Óvodásoknak mutatkozik be a Bartina Táncegyüttes Szek­szárdon, a Művészetek Házá­ban. A bemutatkozó előadásra no­vember 11-én, hétfőn délelőtt 9 és fél tizenegykor kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom