Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

1991. október 1. (tolnai) 1ÍÉPUJSAG 3 Üzemi körkép A BOVAS a piachoz igazítja lépéseit Fegyverszekrenyeket gyártanak nyugatra Az elnök és a műszaki vezető fogad. Rövid úton kiderítjük, hogy legutóbbi, tavaly novem­beri látogatásunk a legnagyobb jószándék mellett is károkat okozott a cégnek. Oka? A Likvid című lapban - mely a gazdálkodók kondíciói­ról ad információkat - a Népúj­ságban megjelent írást köve­tően, az összes negatívumot kiemelték a szövegkörnyezet­ből, s így tálalva, a BOVAS üz­leti partnereit óvatosságra intet­ték. — Ekként adható ferde kép a korrekttel ellentétben - mondja Pogonyi Pál elnök, és így folytatja: A hurráhangulat­ban íródott gazdasági értéke­lemzést követően pedig azt mondhatja a partner, nem fize­tünk, mert úgy is jól álltok. Arról váltunk szót, milyen ka­tasztrófákhoz vezetett ország­szerte az, ahogy a keleti piacot hirtelen és meggondolatlanul leépítettük, mennyire szükség lenne a Szovjetunióbeli piacok meglétére. Az elnök Pécsett járt ez ügyben egy konferencián, melyen éppen az e piacon való kereskedés lehetséges formá­ira, kereteire való visszatalálást tűzték ki célul. — Keletre sokkal könyebb volt, könyebb ma és könyebb lesz holnap is kereskedni, ezt nem szabad feledni. Dobler László műszaki ve­zető is bekapcsolódik a beszél­getésbe és azt kérdezi, vajon mennyire érdekli az olvasókat egy-egy cég sorsa, gondja, si­kere? — A szenzációkon kívül kí­váncsi-e a mai olvasó vala­mire? Legfeljebb a régiót ha ér­dekli az ilyesmi. Ugyanakkor például vártam, hogy a televízió legalább valamit mutat majd a Gemenc Expóról. Nem tette. A munkájukról szólva el­mondták, egyfolytában azon kínlódnak, hogy legyen, hogy keresik, hogy keresni tudjanak, hogy jövőt alkossanak. Munká­sokat felvenni szeretnének, nem pedig elküldeni. — Akad rá példa, hogy a piac diktálta törvények szerint hirtelen szükség van dupla annyi lakatosra mint volt, majd pár hónap múlva a fele is sok lenne. Ezekkel a gondokkal meg kell küszködnünk - érvel az elnök. A BOVAS mindig is vállalko­zásairól volt híres, miközben a szövetkezeteknek sosem voltak hatalmas értékű állami meg­rendelései. Saját erőből kellett rátalálni a munkára, a piacra. Nem bánják, s azt tapasztalják, az utóbbi időben némi élénkü­lés látszik a piacon. Munkaaján­lataik közül számos kiajánlás történt nyugatra aminek összér­téke 20 millió forint körül mo­zog. — Ebből lehet 8 millió, lehet 3, de akár 25 is a végelszámo­lásnál - mondja a műszaki ve­zető. A munkáért való napi harcban azért az október már körvonalazódik, de ez csak ál­landó érdeklődés, utánajárás, a vevő udvarias zaklatása mellett képzelhető el. Megegyezünk, hogy az erős, jó gazdaság bázisán könnyű tervezni, beruházni és előrelá­tónak lenni, miközben a mi kia­lakulatlan viszonyaink miatt a piac keresleti oldalán néha nem viszony de iszony van. Mert minden képlékeny, formálható az átalakítás időszakában. — Az idén azt a taktitkát al­kalmaztuk - mivel láttuk a be­ruházási javak leállítását - hogy a kiesést sok apró cikkel pótoltuk. Bővíteni tudtuk mint­egy másfélszeresére a nyugat­európai exportunkat. A bartell üzletekben óriási lehetőségek szunnyadnak, melyeknek ki­használására előbb-utóbb mó­dot kell találnia a kormánynak - érvel Pogonyi Pál. Nevetve mondja, hogy nekik bizony továbbra is megvan a ci­rill betűs írógépük. A cég óriási szortimenttel dolgozik, melyben az ötszáz forintos tételnek is meg van a maga szerepe. A fegyverszekrénytől a kazánig, a kertitraktor utánfutótól a grill áll­ványig terjedően. Mozdulnak, mert felfedezték, hogy a piac néha csak suttogva árulja el tit­kait, s annak is legjobb elébe menni.- Szabó S. - Fotó: Ótós R. Privatizációs programok A sumákolás nem megoldás Interjú Rácz Ernővel, az ÁVÜ programigazgatójával (Folytatás az 1. oldalról) A múlt héten konferenciát rendeztek önkormányzati szak­emberek számára Tengelicen vállalkozás-privatizáció téma­körben, ennek egyik résztve­vője volt Rácz Ernő, az ÁVÜ programigazgatója. Előadásá­ban elmondta, hogy Magyaror­szágon jelenleg öt formában fo­lyik az állami vagyon privatizá­ciója. Ezek: a spontán privati­záció, amelyet maguk a vállala­tok kezdeményeznek,, az aktív privatizáció, ahol az ÁVÜ kez­deményez, a befektetői kez­deményezésű privatizáció, amelynél a hazai vagy külföldi befektető fordul az ÁVÜ-höz az általa kiszemelt vállalat privati­zálása érdekében, újdonság az önprivatizáció, amely hasonló a spontán privatizációhoz, csak nem az ÁVÜ bonyolítja, végül pedig létezik a közismert előprivatizáció, amely a kis üzletek magánkézbe adását szolgálja. A Tengelicen tartott előadá­sát követően Rácz Ernő vállal­kozott arra, hogy interjút adjon lapunknak: — Mennyiben vesznek részt az önkormányzatok a privatizációs folyamatokban? — Az ÁVÜ-nek feladata, hogy egy-egy privatizálásra ke­rülő cég esetében a belterüle­ten levő ingatlan értéke minden egyes társasági szerződésben külön nyilvántartásba kerüljön, és amikor az üzletrészek, rész­vények megszületnek, akkor az ÁVŰ átadja az önkormányza­toknak a rájuk eső részt. Egyéb ingatlanok értékesítésénél szin­tén hozzánk folyik be a pénz, és mi utaljuk az önkormányzatok­nak. Egy kivétel van, ha egzisz­tencia-hitelre vásárolnak állami vagyontárgyat a vállalkozók. — Eddig 1040 üzletet bo­csátottak árverésre az előprivatizációs program keretében, és közülük 703 kelt el. Milyen arányban ve­szik igénybe a vásárlók az egzisztencia-hitelt ? — Érdekes, hogy az első időszakban inkább a készpén­zes vevők jelentek meg, utána volt egy nagy fellendülés a hi­telre vásárlók számában, mára pedig újra megnőtt a készpén­zes vevők aránya. Ez két dolgot jelent. Az egyik az, hogy az összes szidalom ellenére azért működik az egzisztencia-hitel, hiszen máig közel 400 üzletre egy milliárd forintot vettek fel. A másik pedig az, hogy a vállal­kozók rájöttek, ez a hitelforma nem is olyan előnyös, nagy a kockázat, magas a kamat, ne­hézkes a hozzájutás folyamata. Ezért, aki teheti, készpénzzel vásárol. — A második privatizációs program az ún. kiürített válla­latokkal foglalkozik, amelyek már korábban több kft-be vit­ték az állami vagyont. Példa­ként itt a Tolna Megyei Ven­déglátó Vállalat. Hogyan zaj­lik a gyakorlatban a második privatizációs program? — Az említett vállalat üzletei az előprivatizációs törvény ha­tálya alá esnek, eszerint a válla­lat által alapított kft-k üzletré­szei az ÁVÜ-re szálltak át. A vállalat ezekkel a kft-kkel tehát gyakorlatilag már nem rendel­kezik. Ezeket az üzletrészeket mi felajánlottuk megvételre a kft-k beltagjainak, s történtek is eladások. A megmaradt válla­lati központ vagyonkezelői funkciókat ugyan nem lát el, de attól még működő vállalat. Ha rosszul működik, akkor előbb-utóbb felszámolásra ke­rül, ha jól, akkor a vállalat veze­tőin múlik, hogy megindítják-e a privatizációt, vagy sem. — A legfrissebb a progra­mok között az önprivatizá­ciós program. Ez lényegében spontán privatizáció, csak az AVÜ helyett valamely szak­értő cég bonyolítja le. A vál­lalatok közül kiválogattak 345-öt, amelyek 300 fő alat­tiak, évi 300 millió forintnál nem nagyobb a forgalmuk. Ezek vesznek részt az önpri­vatizációban úgy, hogy a kije­lölt 84 szakértő cég segítsé­gével állami vállalatból társa­sággá alakulnak, de a folya­mat végén az ÁVÜ szentesíti az aktust. Tudnak-e az érin­tett vállalatok arról, hogy be­kerültek ebbe a körbe? — Természetesen minden vállalat megkapta már azt a le­velet, amelyben értesítjük, hogy lehetősége van ebben a prog­ramban részt venni. Ez tehát lehetőség, nem pedig kötele­zettség bár ennél jobb lehető­ségük valószínűleg nem lesz a privatizáció során. — Mi történik azokkal a cégekkel, amelyek nem haj­landóak a privatizációt ön­szántukból megkezdeni? — Azokat, amelyek ebbe az önprivatizációs programba be­kerültek és a jövő év első ne­gyedévének végéig nem kezdik meg a privatizációt, számba vesszük, és konzultálunk velük. Ha van reális indokuk, azt mi is elfogadjuk, ha viszont csak ki- bújási szándékot tapasztalunk, akkor élhetünk azzal a jogunk­kal, hogy államigazgatási fel­ügyelet alá vonjuk ezeket, és aktív privatizációt hajtunk végre. A sumákolás tehát nem lehet megoldás.- árki ­Befejezes előtt a napraforgó betakarítása (Folytatás az 1. oldalról) — Hány vagon napraforgó magot takarítottak be? — Száznegyvenhét vagon­nal, amit az értékesítésig saját tárolóban, illetve a sióagárdi és a szedresi tsz tárolójában he­lyeztünk el. — Milyen a növény olajtar­talma? — Pontos adatokat csak a növényolajipari vállalathoz való leszállítás után tudunk mon­dani, mi 48-50 százalékosra becsüljük. — Lesz-e piaca a naprafor­gónak? — Bízunk benne, hogy az idén még nem lesz gond az ér­Tárolási feszültségek tékesítéssel. Mi a KSZE-n ke­resztül, a növényolajipari válla­lattal állunk szerződésben, úgy tudom nekik is több Ígérvényük van, bár ezideig még konkrét megállalpodást nem kötöttek. A KSZE megyei egységénél, Pleszkán Magdolna ágazatve­zetőt kerestük fel: — A megyében 41 üzemmel kötöttünk szerződést, ebből ed­dig, mintegy 70 százalékban fe­jezték be a napraforgó betakarí­tását. A termésátlagról még ko­rai lenne a végső következte­tést levonni, de annyi látszik, hogy jó termés ígérkezik. Ez országosan is jellemző, éppen emiatt némi feszültségek is adódnak, hiszen a korábban betakarított búza, árpa, repce - értékesítési nehézségek miatt - lefoglalják a tárolókat és emiatt tárolási nehézségek jelentkez­nek a napraforgónál. A nö- vényolajipari vállalat mindent elkövet, hogy a szerződések­nek megfelelően átvegye a magot, de számára is súlyos gondot jelent, hogy az üzemek napraforgódara felhasználása olyan mértékben csökkent, hogy az már veszélyezteti a növény folyamatos átvételét és feldolgozását. A nehézségeket csak fokozza, hogy a külföldi piacon is egyre nehezebb a dara értékesítése. Mauthner Szakmai fórum Tamásiban Dr. Kálmán Attila, a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium államtitkára és dr. Dávid Ibolya országgyűlési képviselő október 3-án 15 órakor Tamási­ban, a Diákcentrumban oktatá­sügyi szakmai fórumot tart, a Magyar Demokrata Fórum Tolna Megyei Választmányának rendezésében. Kiállítás Simontornyán Kiállítás nyílik a vármúzeum­ban csütörtökön délután. Bacsa Antal orvos-festőmű­vész kiállításának megnyitására kerül sor Simontornyán, a Vár­múzeumban október 3-án, csü­törtökön délután három órakor. A kiállítást Pogány Ödön Gá­bor egyetemi tanár, a Nemzeti Galéria ny. főigazgatója nyitja meg. A bemutatott anyagot no­vember 30-ig tekintheti meg a nagyközönség, naponta 10-től 17 óráig. Hangverseny­előzetes A szekszárdi Művészetek Háza „Zenebarát” hangverseny­bérlet sorozatában november­ben többek között zenekari koncert, Mozart-est lesz, míg decemberre Kiss Gyula és Pe- rényi Eszter kamaraestjét, a Budapesti Vonósok zenekari koncertjét szervezték. Az évad során rendeznek új­évi koncertet, de sor kerül Liszt koncertre, a Szekszárdi Madri­gálkórus és a Pécsi Szimfoni­kus Zenekar közreműködésével pedig húsvéti koncertre. Munkaerő­helyzet, lehetőségek Bátaszék nagyközség ön- kormányzatának képviselő-tes- tülete október 2-án, szerdán délután 15 órakor a községháza nagytermében ülést tart. Ezen jelentés hangzik el a le­járt határidejű határozatok vég­rehajtásáról, tájékoztató a két ülés közötti tevékenységről. Tá­jékoztatót hallgathatnak meg: Izsák Lajos, a Tolna Megyei Távközlési Vállalat üzemveze­tője a helyi telefonhelyzetről és a kilátásokról tájékoztat. Dr. Brebán Valéria, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatója beszél a munkaerő- helyzetről, a munkáltatók lehe­tőségeiről, támogatásokról, át­képzésekről. Simon István is­merteti a képviselőkkel a nagy­község foglalkoztatási gondjait, helyzetét. Elhangzik még: vállalati, szö­vetkezeti vezetők tájékoztatója saját cégük ezirányú kilátásai­ról, jelen állapotáról. Gyermekszépségverseny, 1991. Havasi Istvanka Tengelic, Gindly u. I3. Bognár Monika Dombóvár, Allende u. 16. Szűcs Daniel Sióagárd, Zrínyi u. 90. Balasko Mónika Tolna, Damjanich u. 20. Greinfeinstein Mark Szekszárd, Bottyán-hegy 17. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, il­letve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik vissza szerkesztőségünk cí­mére. Sokan érdeklődnek, mikor láthatják lapunkban a beküldött fényképet. Előbb-utóbb min­denki sorra kerül. Legközelebb, keddi lapszámunkban a szek­szárdi Rabolt Linda, a decsi Farkas Éva, a tengelici Jun- kuncz Bálint, a sárpilisi Góczi Noémi, a lápafői Tóth István fényképét közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom