Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám

1991. október 22. PÚJSÁG 3 Tv-nap ló Nemes Nagy Ágnes emléke Azok közé tartozott, akiket a „fordulat éve” elnémított, évti­zedeken át rejtve élt közöttünk, s amikor 1986-ban megjelent összegyűjtött verseinek kötete, A Föld emlékei, végre egész nagyságában állt előttünk. A század jelentős költői között a he­lye, a legjobbak között, de ezt csak későn tudtuk meg, a hall­gatás keserű évei után. Első verseskönyve, a Kettős világban, pontosan mutat szándékot és célt, s költői programját látjuk az ilyen sorokban: „Hazám: az lét - de benne ring a mérték, mint esti kutban csil­lagrendszerek ...” A mérték erkölcsi és költői feladat, amit Babitstól tanult, akiről élete végén nagyon szép tanulmányt írt, s verset is, így szólítva meg: ki milliók helyett arc vagy előttem, szenvedő arc, ki védelmedre késztetsz, készületlent... „Csak egy marad meg, semmi más: a tiszta ismeret” - írta fiatalon s élete végéig a titkos ismeretet kereste, ég és föld tit­kát, azt kérdezve, ki bírja el, hogy vége lesz? „Lélekzetvételnyi végtelenben” élt, a versek védőgátja mögött, s tiszta emlékét is versek őrzik, immár nem a lélekzetvételnyi végtelenben. A televízió most idézte emlékét, Lator László tanulmányá­val, Czigány György által válogatott filmrészletekkel, melyek utolsó éveiben mutatják. A betegség kikezdte szervezetét, az utolsó filmkockákon már a halállal eljegyzett költőt látjuk, de szellem ekkor is tisztán lobogott, s ahogy verseit mondta, a maradandóság lebegett körülötte. Színház Hajdufy Miklós előszeretettel viszi filmre a háború előtti idők színműveit, azt remélve, hogy elfelejtett remekművet talál kö­zöttük. Nem talál, nem is találhat, a Molnár Ferenc sikerei fü­zénél melegedő szerzők alkalmi darabokat írtak s az ünnepelt Herczeg Ferenc is csak kivételes óráiban művelt igazi irodal­mat. Az' úgynevezett export-dráma az irodalom peremén le­beg, értéke csekély, letűnt sikerét az a városi polgárság bizto­sította, amelyiknek ennyi is elég volt. Bókay János még csak nem is exportra dolgozott, beérte a pesti belváros tapsával, szerény képességéből legföljebb egy-egy hatásos szerep megírására futotta, mint a Négy asz- szonyt szeretek című vígjátékában is. A Szakíts helyettem kí­nosan unalmas történet, felújítását semmi nem indokolja, még csak drámatörténeti jelentősége sincs. Eszenyi Enikő kedvé­ért egy ideig elnézhetjük, de csodára ő sem képes. Mozart tizennégy éves volt, amikor Mitridátész, Pontusz ki­rálya című operáját komponálta. 1770 karácsonyán mutatták be Milanóban, sikerére jellemző, hogy egymást követően hússzor játszották, de már régen lekerült az operaházak mű­soráról, a nagy operák elhalványították. Zeneileg tökéletes mű, Mozart tisztelőinek pedig ajándék a német operafilm. A környezet ünnepélyes, a vicenzai Teatro Olimpico Palladio Hí­res alkotása, az előadás pazarlóan gazdag kiállítása a rokokó régen elsüllyedt világát idézi. A szövegkönyv Racine nyomán készült, így is meglehetősen bonyolult, de nem is fontos meg­jegyeznünk a szereplők nevét, mert mindenért kárpótol az, amit egy tizennégy esztendős ifjú lángelméje teremtett. Csányi László A privatizáció joga Magyarországon Őcsényi történések Ahol növekszik a születések száma Egy bonyhádi kisszövetkezet alkalmazottai dolgoznak Sárközy Tamás professzor önyve a magyar privatizáci tör- snetének, elméleti vitáinak, zabályozásának első jogi negközelítésű feldolgozása. A zerző könyvében vázolja a lyakorlati nehézségeket, kü- inböző fejlesztési elképzelé- eket. Kitér a privatizáció politi- ai és erkölcsi problémáira, a irivatizáció közgazda­ági-pénzügyi lehetőségeire és orlátaira, alkotmányjogi alapja- a. Vizsgálja az ún. spontán, az ellenőrzött és az államilag ve- érelt privatizáció előnyeit és iátrányait, elemzi a társasági s az átalakulási törvény priva­tizációs vonatkozásait, az ál­lami vagyonvédelmi, illetve a Vagyonügynökség törvényt. A könyv először dolgozza fel a közelmúltban eifogadtott előprivatizációs, koncessziós valamint a kárpótlási törvényt. Áttekinti a szövetkezeti tör­vénnyel kapcsolatos vitákat, a külföldiek befektetéseivel kap­csolatos problémákat. Vizsgálja az alkalmazottak privatizáció­ban való részvételét, a dolgozói tulajdon lehetőségeit. Végül tárgyalja az önkormányzati tu­lajdont, a vállalati önprivatizá­ciót, a nagyvállalatok decentra­lizációjának kérdéskörét. Az átalakulás, az újfajta pénzelosztási szisztéma, a sokat szidott szabályozási rendszer ebben a faluban mást eredményezett, mint az ország legtöbb településén. Őcsény- nek soha nem volt még ennyi pénze, mint most. Igaz, hogy nem deficittel indult, hanem másfél milliós megtakarítással lépett át az önkormányzat az új „korszakba”... Szalma Gáborné polgármes­ter és Toronyi István jegyző nem panaszkodik, hanem eredményekről számol be. Ar­ról, hogy utakat, járdákat építet­tek, tetőszerkezet-felújítást vé­geztek a községházán és most folytatják a mellette lévő szolgá­lati épületen, rendbehozták a falun átfolyó Bátai-főcsatorna partját, csakúgy, mint a Szek­szárdi utcában lévő vízelvezető rendszert. S mert a születések száma az országos tendenciá­val ellentétben itt növekszik, bővítik az óvodát és az iskolát is. Ez utóbbira egy pályázaton 2,4 millió forintot nyertek, az összberuházás 40 százalékát. Két tanterem, tanári, igazgatói szoba, iskolabolt kap majd he­lyet az új épületszárnyban, melynek falai már állnak. Cél­juk, hogy teret adjanak az önálló német nemzetiségi okta­tásnak. (A negyvenes évek vé­gén ugyanis Tévéiről Őcsénybe települt körülbelül 50 sváb csa­lád.) A pénz persze soha nem elég, itt is gondolkodnak a helyi adók bevezetéséről, de igen­csak feltételes módban. — Kilencszáz ház van Őcsényben - mondja a pol­gármester-asszony -, s mivel ezer forintnál nagyobb adót nem illik kivetni, elgondolkod­tató a helyzet. Szociális és egyéb okok miatt ugyanis a csa­ládok felének mentességet kel­lene adni; befolyna tehát 4-500 ezer forint. Megéri-e ez a behaj­tással járó munkát? Érdemes-e ezért megkockáztatni, hogy el­veszíthetjük a választók bizal­mát? Olyan helyi adónemet kel­lene kivetni, ami minden lakost egyenlő mértékben sújt. De ilyen adónem pillanatnyilag nincs. — Könnyű beszélni a helyi adókról a lakosságtól távol - teszi hozzá a jegyző -, itt, közel már nehezebb. — Egyelőre annyiból kell gazdálkodnunk, amennyink van - veszi át a szót ismét Szalma Gáborné. — A falu költségve­tésével is úgy kell bánni, és az országéval is, mint a kisháztar­tásokéval. Beosztani, s nem to­vább nyújtózkodni, mint amed­dig a takarónk ér. Úgy manőve­rezni, hogy örömet okozzanak a mindennapi tennivalók, ne pedig megoldatlan gondokat, terheket jelentsenek. - Wy - Fotó: KPM Széchenyi István munkássága A „legnagyobb magyar” szü­letésének 200. évfordulóját ün­nepelve ezzel az elnevezéssel szervez szabadegyetemet a szekszárdi Babits Mihály Műve­lődési Ház, a Széchenyi Társa­ság Tolna Megyei Csoportja, a TIT Tolna Megyei Szervezete és a Megyei Pedagógiai Intézet. A sorozat nyolc előadásból áll, az elsőt október 24-én, csütör­tökön 17.30 órakor dr. Kukorelli István egyetemi docens tartja, Széchenyi reformersége cím­mel. Sióagárdi hírek Az elmúlt hét közepén ült össze a sióagárdi pénzügyi el­lenőrző bizottság, melynek na­pirendi pontjai az 1992. évi költ­ségvetés megtárgyalása a ren­delkezésre álló előzetes adatok alapján. Ehhez kapcsolódóan a bizottság megfogalmazta a viz- bázisfejlesztésre irányuló cél- támogatást szolgáló képvi­selő-testületi határozatot. Sor került még a gázközmű hozzá­járulási befizetések alakulásá­nak áttekintésére, az ezzel kap­csolatos pénzügyi helyzet váze- lására. Ezen kívül a Baros utcai telkek értékesítésével kapcsola­tos állásfoglalást is kialakított a bizottság, eszerint a INKÖZ-től kér a polgármesteri hivatal hiva­talos értékbecslést az értékesí­tésre kerülő telkek irányárának meghatározásához. Ezután ke­rülhet sor a telek értékesítésé­vel kapcsolatos hirdetés közzé­tételére. * A tizenegy tagú helytörténeti bizottság elmúlt héten megtar­totta soron következő ülését. A megbeszélés alkalmával a ta­gok eldöntötték, melyek azok a feladatok, amelyeket a község szépítése, hagyományainak ápolása érdekében a közeljö­vőben el tudnak, illetve el sze­retnének végezni. így többek között elhatározták, hogy októ­ber végén parkosítják, fásitják a hazáért meghaltak emlékére felújított és felállított temetői ke­reszt környékét. A falu központ­jában lévő első és második vi­lágháborús emlékművek megvi­lágítását november 1 -jére kíván­ják megoldani. Az első világhá­borús emlékmű, melynek köz­vetlen környékét a községi ön- kormányzat szeptember elején újra parkosította, a körülötte lévő kődarabok eltávolítását a helytörténeti bizottság 1992 ta­vaszára tervezi. Kiállítás Bonyhádon A Vörösmarty Mihály műve­lődési házban október 23-án, délután öt órakor nyílik Minker Tibor és Németh István közös kiállítása. A kiállítás november 20-ig lesz nyitva az érdeklődő közönség előtt, naponta 10-12 és 14-18 óráig. Rendbe hoztak a patakpartot is Készül az iskola új szárnyának tetőszerkezete Gyermekszépségverseny, 1991. Dinnés Sándor Paks, Árnyas u. 20. Pegler Erika Szekszárd, Martos F. u. 79. Ferger Rita Szekszárd, Martos F. u. 64. Kovács Renáta Szekszárd, Zrínyi u. 64. Sárközi Lívia Hajnalka Szekszárd, Béri B. Á. 105. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebb­nek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztősé­günkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszép­ségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, il­letve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik vissza szerkesztőségünk cí­mére. Sokan érdeklődnek, mikor láthaják lapunkban a beküldött fényképet. Előbb-utóbb min­denki sorra kerül. Legközelebb, csütörtökön a fácánkerti Joha- novics Nikoletta, a tamási Filó Gábor, a nagyszokolyi Szabó Gergely, a szekszárdi Erlich Anett', a bonyhádi Rottár Adri­enn fényképét közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom