Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-22 / 248. szám
1991. október 22. PÚJSÁG 3 Tv-nap ló Nemes Nagy Ágnes emléke Azok közé tartozott, akiket a „fordulat éve” elnémított, évtizedeken át rejtve élt közöttünk, s amikor 1986-ban megjelent összegyűjtött verseinek kötete, A Föld emlékei, végre egész nagyságában állt előttünk. A század jelentős költői között a helye, a legjobbak között, de ezt csak későn tudtuk meg, a hallgatás keserű évei után. Első verseskönyve, a Kettős világban, pontosan mutat szándékot és célt, s költői programját látjuk az ilyen sorokban: „Hazám: az lét - de benne ring a mérték, mint esti kutban csillagrendszerek ...” A mérték erkölcsi és költői feladat, amit Babitstól tanult, akiről élete végén nagyon szép tanulmányt írt, s verset is, így szólítva meg: ki milliók helyett arc vagy előttem, szenvedő arc, ki védelmedre késztetsz, készületlent... „Csak egy marad meg, semmi más: a tiszta ismeret” - írta fiatalon s élete végéig a titkos ismeretet kereste, ég és föld titkát, azt kérdezve, ki bírja el, hogy vége lesz? „Lélekzetvételnyi végtelenben” élt, a versek védőgátja mögött, s tiszta emlékét is versek őrzik, immár nem a lélekzetvételnyi végtelenben. A televízió most idézte emlékét, Lator László tanulmányával, Czigány György által válogatott filmrészletekkel, melyek utolsó éveiben mutatják. A betegség kikezdte szervezetét, az utolsó filmkockákon már a halállal eljegyzett költőt látjuk, de szellem ekkor is tisztán lobogott, s ahogy verseit mondta, a maradandóság lebegett körülötte. Színház Hajdufy Miklós előszeretettel viszi filmre a háború előtti idők színműveit, azt remélve, hogy elfelejtett remekművet talál közöttük. Nem talál, nem is találhat, a Molnár Ferenc sikerei füzénél melegedő szerzők alkalmi darabokat írtak s az ünnepelt Herczeg Ferenc is csak kivételes óráiban művelt igazi irodalmat. Az' úgynevezett export-dráma az irodalom peremén lebeg, értéke csekély, letűnt sikerét az a városi polgárság biztosította, amelyiknek ennyi is elég volt. Bókay János még csak nem is exportra dolgozott, beérte a pesti belváros tapsával, szerény képességéből legföljebb egy-egy hatásos szerep megírására futotta, mint a Négy asz- szonyt szeretek című vígjátékában is. A Szakíts helyettem kínosan unalmas történet, felújítását semmi nem indokolja, még csak drámatörténeti jelentősége sincs. Eszenyi Enikő kedvéért egy ideig elnézhetjük, de csodára ő sem képes. Mozart tizennégy éves volt, amikor Mitridátész, Pontusz királya című operáját komponálta. 1770 karácsonyán mutatták be Milanóban, sikerére jellemző, hogy egymást követően hússzor játszották, de már régen lekerült az operaházak műsoráról, a nagy operák elhalványították. Zeneileg tökéletes mű, Mozart tisztelőinek pedig ajándék a német operafilm. A környezet ünnepélyes, a vicenzai Teatro Olimpico Palladio Híres alkotása, az előadás pazarlóan gazdag kiállítása a rokokó régen elsüllyedt világát idézi. A szövegkönyv Racine nyomán készült, így is meglehetősen bonyolult, de nem is fontos megjegyeznünk a szereplők nevét, mert mindenért kárpótol az, amit egy tizennégy esztendős ifjú lángelméje teremtett. Csányi László A privatizáció joga Magyarországon Őcsényi történések Ahol növekszik a születések száma Egy bonyhádi kisszövetkezet alkalmazottai dolgoznak Sárközy Tamás professzor önyve a magyar privatizáci tör- snetének, elméleti vitáinak, zabályozásának első jogi negközelítésű feldolgozása. A zerző könyvében vázolja a lyakorlati nehézségeket, kü- inböző fejlesztési elképzelé- eket. Kitér a privatizáció politi- ai és erkölcsi problémáira, a irivatizáció közgazdaági-pénzügyi lehetőségeire és orlátaira, alkotmányjogi alapja- a. Vizsgálja az ún. spontán, az ellenőrzött és az államilag ve- érelt privatizáció előnyeit és iátrányait, elemzi a társasági s az átalakulási törvény privatizációs vonatkozásait, az állami vagyonvédelmi, illetve a Vagyonügynökség törvényt. A könyv először dolgozza fel a közelmúltban eifogadtott előprivatizációs, koncessziós valamint a kárpótlási törvényt. Áttekinti a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos vitákat, a külföldiek befektetéseivel kapcsolatos problémákat. Vizsgálja az alkalmazottak privatizációban való részvételét, a dolgozói tulajdon lehetőségeit. Végül tárgyalja az önkormányzati tulajdont, a vállalati önprivatizációt, a nagyvállalatok decentralizációjának kérdéskörét. Az átalakulás, az újfajta pénzelosztási szisztéma, a sokat szidott szabályozási rendszer ebben a faluban mást eredményezett, mint az ország legtöbb településén. Őcsény- nek soha nem volt még ennyi pénze, mint most. Igaz, hogy nem deficittel indult, hanem másfél milliós megtakarítással lépett át az önkormányzat az új „korszakba”... Szalma Gáborné polgármester és Toronyi István jegyző nem panaszkodik, hanem eredményekről számol be. Arról, hogy utakat, járdákat építettek, tetőszerkezet-felújítást végeztek a községházán és most folytatják a mellette lévő szolgálati épületen, rendbehozták a falun átfolyó Bátai-főcsatorna partját, csakúgy, mint a Szekszárdi utcában lévő vízelvezető rendszert. S mert a születések száma az országos tendenciával ellentétben itt növekszik, bővítik az óvodát és az iskolát is. Ez utóbbira egy pályázaton 2,4 millió forintot nyertek, az összberuházás 40 százalékát. Két tanterem, tanári, igazgatói szoba, iskolabolt kap majd helyet az új épületszárnyban, melynek falai már állnak. Céljuk, hogy teret adjanak az önálló német nemzetiségi oktatásnak. (A negyvenes évek végén ugyanis Tévéiről Őcsénybe települt körülbelül 50 sváb család.) A pénz persze soha nem elég, itt is gondolkodnak a helyi adók bevezetéséről, de igencsak feltételes módban. — Kilencszáz ház van Őcsényben - mondja a polgármester-asszony -, s mivel ezer forintnál nagyobb adót nem illik kivetni, elgondolkodtató a helyzet. Szociális és egyéb okok miatt ugyanis a családok felének mentességet kellene adni; befolyna tehát 4-500 ezer forint. Megéri-e ez a behajtással járó munkát? Érdemes-e ezért megkockáztatni, hogy elveszíthetjük a választók bizalmát? Olyan helyi adónemet kellene kivetni, ami minden lakost egyenlő mértékben sújt. De ilyen adónem pillanatnyilag nincs. — Könnyű beszélni a helyi adókról a lakosságtól távol - teszi hozzá a jegyző -, itt, közel már nehezebb. — Egyelőre annyiból kell gazdálkodnunk, amennyink van - veszi át a szót ismét Szalma Gáborné. — A falu költségvetésével is úgy kell bánni, és az országéval is, mint a kisháztartásokéval. Beosztani, s nem tovább nyújtózkodni, mint ameddig a takarónk ér. Úgy manőverezni, hogy örömet okozzanak a mindennapi tennivalók, ne pedig megoldatlan gondokat, terheket jelentsenek. - Wy - Fotó: KPM Széchenyi István munkássága A „legnagyobb magyar” születésének 200. évfordulóját ünnepelve ezzel az elnevezéssel szervez szabadegyetemet a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház, a Széchenyi Társaság Tolna Megyei Csoportja, a TIT Tolna Megyei Szervezete és a Megyei Pedagógiai Intézet. A sorozat nyolc előadásból áll, az elsőt október 24-én, csütörtökön 17.30 órakor dr. Kukorelli István egyetemi docens tartja, Széchenyi reformersége címmel. Sióagárdi hírek Az elmúlt hét közepén ült össze a sióagárdi pénzügyi ellenőrző bizottság, melynek napirendi pontjai az 1992. évi költségvetés megtárgyalása a rendelkezésre álló előzetes adatok alapján. Ehhez kapcsolódóan a bizottság megfogalmazta a viz- bázisfejlesztésre irányuló cél- támogatást szolgáló képviselő-testületi határozatot. Sor került még a gázközmű hozzájárulási befizetések alakulásának áttekintésére, az ezzel kapcsolatos pénzügyi helyzet váze- lására. Ezen kívül a Baros utcai telkek értékesítésével kapcsolatos állásfoglalást is kialakított a bizottság, eszerint a INKÖZ-től kér a polgármesteri hivatal hivatalos értékbecslést az értékesítésre kerülő telkek irányárának meghatározásához. Ezután kerülhet sor a telek értékesítésével kapcsolatos hirdetés közzétételére. * A tizenegy tagú helytörténeti bizottság elmúlt héten megtartotta soron következő ülését. A megbeszélés alkalmával a tagok eldöntötték, melyek azok a feladatok, amelyeket a község szépítése, hagyományainak ápolása érdekében a közeljövőben el tudnak, illetve el szeretnének végezni. így többek között elhatározták, hogy október végén parkosítják, fásitják a hazáért meghaltak emlékére felújított és felállított temetői kereszt környékét. A falu központjában lévő első és második világháborús emlékművek megvilágítását november 1 -jére kívánják megoldani. Az első világháborús emlékmű, melynek közvetlen környékét a községi ön- kormányzat szeptember elején újra parkosította, a körülötte lévő kődarabok eltávolítását a helytörténeti bizottság 1992 tavaszára tervezi. Kiállítás Bonyhádon A Vörösmarty Mihály művelődési házban október 23-án, délután öt órakor nyílik Minker Tibor és Németh István közös kiállítása. A kiállítás november 20-ig lesz nyitva az érdeklődő közönség előtt, naponta 10-12 és 14-18 óráig. Rendbe hoztak a patakpartot is Készül az iskola új szárnyának tetőszerkezete Gyermekszépségverseny, 1991. Dinnés Sándor Paks, Árnyas u. 20. Pegler Erika Szekszárd, Martos F. u. 79. Ferger Rita Szekszárd, Martos F. u. 64. Kovács Renáta Szekszárd, Zrínyi u. 64. Sárközi Lívia Hajnalka Szekszárd, Béri B. Á. 105. Úgy lehet szavazni, hogy az újságból kivágják a legszebbnek tartott kisgyerek fényképét, és beküldik szerkesztőségünkbe. Egy borítékban több fotó is beküldhető, mindössze annyit kérünk, hogy a címzés mellé írják oda: Gyermekszépségverseny. Címünk: Tolnai Népújság Szerkesztősége, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. Az nyeri a versenyt, illetve az ér el helyezést, akinek az újságból kivágott fényképe a legnagyobb számban érkezik vissza szerkesztőségünk címére. Sokan érdeklődnek, mikor láthaják lapunkban a beküldött fényképet. Előbb-utóbb mindenki sorra kerül. Legközelebb, csütörtökön a fácánkerti Joha- novics Nikoletta, a tamási Filó Gábor, a nagyszokolyi Szabó Gergely, a szekszárdi Erlich Anett', a bonyhádi Rottár Adrienn fényképét közöljük.
