Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-21 / 247. szám

1991. október 21. PÚJSÁG 3 Olvasó az olvasónak Holnaptól: sikerkönyvtár Amikor ez év tavaszán egy rádióriportból arról értesül­tem, hogy Szombathelyen a legfrissebb sikerkönyveket 20 forintért kölcsönzik, először fölháborodtam, majd - gon­dolkodván - bocsánatot is kértem gyorsan a vasi könyv­tárosoktól. Az ötletet kény­szer szülte, ami abból adódik, hogy egyre több ember szá­mára válnak megfizethetet­lenné a könyvek. Olvasni azonban még szeretünk, sőt, minél nehezebben jutunk az érdeklődésünknek, ízlésünk­nek megfelelő olvasnivaló­hoz, annál nagyobb a köny­vek vonzása. Könyvtáraink viszont szegények, ellátásuk se volt soha gyorsnak nevez­hető. A két baj ellen jó orvos­ság, amit Szombathelyen kita­láltak, sikerrel bevezettek és most, Pécs után Szekszárdon is nyit holnap - október 22-én - a megyei-városi könyvtár­ban a sikerkönyvtár, aminek megalapozásához hétezer fo­rintot különítettek el, s nagyon remélik, hogy a 20 forintos kölcsönzés révén, az új rész­leg önfenntartóként tud majd működni abban a korábbi ka­pualjból kialakított hangulatos helyiségben, aminek a nevét sikerkönyvtárként tanulhatjuk meg. Mint azt megtudtuk, a működtetők hetenként szerzik be a könyvkiadás legújabb termékei közül a sikeresek­nek ígérkezőket. Aki például kedden frissen, gyorsan ér­kezik - s megvenni nem tudja -, egy húszasért elsőként ol­vashatja Horn Gyula szenzá­ciós könyvét. De nem csak a politikai, gazdasági, művé­szeti és más sikerkönyvekhez juthatnak itt a beiratkozott ol­vasók, hanem számos nagy bestsellerhez, vagy olyan népszerű sorozatok egyes darabjaihoz, mint az Orvos­történetek, divatkiadványok, egyebek. Nem nehéz sikert jósolni a könyvtár olvasókat ezzel is, így is szolgáló új részlegének. S az sem biztos, hogy a sok kézben megforduló könyve­ket be lehet majd építeni az állományba. így is megéri, mert megtérülnek az árak, új alapot biztosítva a folyama­tos, hetenkénti beszerzéshez. Pécsett, a nyáron viszonylag alacsonyabb kölcsönzési for­galom mellett megtérült az in­duló befektetés. - laszlo i. ­Díszparancs a megbékélésről A forradalom évfordulója Tolnában (Folytatás az 1. oldalról). Tolnán, a Hősök téri emlékmű­nél délután öt órakor kezdődik az ünnepség, amelyen Lendvai István esperes mond beszédet, majd koszorúzásra kerül sor. Az megemlékezés előtt egy órával nyílik Beda László táj­képfestő kiállítása a tolnai mű­velődési központban. Emléktábla a városházán Október 23-án délelőtt tíz órakor Szekszárdon a város­háza konferenciatermében ün­nepi képviselő-testületi ülés lesz, amelyen posztumusz díszpolgári címet is adomá­nyoznak. Háromnegyed tizen­egykor ’56-os emléktáblát avat­nak a városháza aulájában, a szónok dr. Pálos Miklós állam­titkár lesz. Délután fél négykor ökume­nikus istentisztelet kezdődik a belvárosi templomban, majd négy órakor megemlékezést tartanak a Béla téri kopjafánál, ahol Székelyhídi Géza, a PO- FOSZ Tolna Megyei Szerveze­tének elnöke mond beszédet. Tolna Megyei Rendőr-Főka­pitányság és a szekszárdi rendőrség nyílt napot tart a me­gyeszékhelyen, az 5.Számú Ál­talános Iskolában. A rendezvény délelőtt tíz órakor közlekedésbiztonsági versennyel kezdődik. A színes programban lesz rendőrkutya- és közelharcbemutató - ez utóbbi a különlegesen kiképzett alakulat közreműködésével - , valamint a gyerekek megtekint­hetik a rendőrség egyik helikop­terét, és legeltethetik szemüket a bűnügyi technikai eszközö­kön. Bemutatják azt is, hogyan használják a számítógépet a rendőri munkában. Miért bukott el '56? Pakson délután három órakor dr. Varga László, a KDNP alel- nöke tart előadást „Miért bukott el az 1956-os forradalom” cím­mel. Délután öt órakor a Fehérvári úti, majd a református temető­ben, emlékeznek ’56 paksi ál­dozataira. Este 6-kor gyász­mise kezdődik a Jézus Szíve templomban a forradalom és szabadságharc halottainak em­lékére. A városi művelődési köz­pontban egy órával később Aba Béla grafikusművész alkotásai­ból nyílik kiállítás, majd ugyanitt fél nyolckor „’56 szellemisége és hatása korunk gondolkodá­sára” címmel Kőszeg Ferenc országgyűlési képviselő, a Be­szélő című folyóirat főszerkesz­tője tart előadást. Állampolgári eskü, kopjafaszentelés, koszorúzás Bonyhádon szerdán délelőtt 9 órakor ünnepi misét tartanak a katolikus templomban, ezután megkoszorúzzák a Szabadság téri 1956-os emléktáblát. Az ünnepségen - amelyre meghív­ták a bonyhádi '56-os forra­dalmi bizottság tagjait is - Barcza Imre országgyűlési képviselő és Oroszki István polgármester mond ünnepi be­szédet, majd négy Erdélyből át­települt család tagjai teszik le az állampolgári esküt a város polgármestere előtt. A katolikus temetőben koszorút helyeznek el a forradalom bonyhádi halot­tainak sírjára. Délután hasonló kegyeleti ak­tusra kerül sor a dunaföldvári temetőkben is, majd este fél 6-kor Boros Gábor, Kanadában élő fotóművész kiállítását nyit­ják meg a városi könyvtárban. Tamásiban ökumenikus is­tentiszteletet tartanak reggel ki­lenc órakor a római katolikus templomban, majd a városi megemlékezésen kopjafát szentelnek az 56-os áldozatok emlékére. Az ünnepség szó­noka dr. Deák Gábor polgár- mester lesz. Kisdorogon, a temetőben szentelnek kopjafát, ott negy­venkét székely emlékére, akik a menekülés során estek vagy tűntek el. Az emlékezés délelőtt tíz órakor istentisztelettel kez­dődik. Simontornyán a községháza előtt este fél hatkor tartanak ünnepséget, ezen dr. Dési Ist­vánná polgármester mond be­szédet, majd a helyi énekkar és a szakmunkásképző intézet ta­nulóinak megemlékező műso­rára kerül sor. „Ha nem Noé bárkája - akkor micsoda?” Az ausztrál Dr. Alan Robert Sydney-ben beje­lentette, hogy a jövő nyáron visszatér Törökor­szágba, hogy további kutatásokat folytasson Noé bárkája után. Az 58 éves tudós ugyanis - amint az annakidején bejárta a világsajtót - idén ecjy megkövesedett hajóroncsra bukkant az Ara­rat lejtőjén, 2000 méteres magasságban. „Még nem állíthatom teljes bizonyossággal, hogy a maradványok Noé bárkájának roncsai - nyilat­kozta -, de az bizonyos, hogy egy hatalmas ha­jóról származnak. A hajó orrát, tatját, a bordáza­tot és a válaszfalakat egyértelműen föl lehet is­merni. Ha nem Noé bárkája - akkor micsoda?” Roberts nem régész, hanem történész és ab­ból indul ki, hogy az özönvízről és a jóságos Noéról szóló bibliai történet valóságos tényeken nyugszik. Sok tudóssal ellentétben, akik csak példabeszédnek tekintik az állatok megmentőjé- nek történetét, dr. Roberts szilárdan hiszi, hogy a legenda valóban megesett. Noé bárkájának fel­kutatására már eddig is sok expedíciót indítottak. Az ausztrál tudós légifelvételek tanulmányozá­sával kezdte a feladat megoldását. Egy hajófor­májú sziklaképződmény megpillantása után dön­tött úgy, hogy a helyszínen tanulmányozza az alakzatot. Ferenczy-Europress Tetemrehívás a szekszárdi önkormányzati ülésen „Bepuccsolt” a gazdasági bizottság? g m «aa« ggggg m gggg ggg ?m ggg ggjgggg gg| gj g Posztumusz díszpolgári cím dr. Nagy Istvánnak Kárrendezési hivatal Rémhírek és arogáns ügyfelek Akárcsak a parlamentben, a múlt csütörtöki szekszárdi ön- kormányzati ülésen is a napi­rend előtti felszólalás jelentett kisebbfajta szenzációt. Posta Péter képviselő ugyanis ma­gyarázatot kért Szögi Béla kép­viselőtársától arról a tilosban parkolási ügyről, amely már a keddi közmeghallgatáson is kel­tett némi feltűnést. S akárcsak akkor, ez alkalommal sem sike­rült mindent részletesen tisz­tázni, s ezt az is alátámasztja, hogy a Szögi Béla által vezetett gazdasági bizottság tagjai te­vékenységük szüneteltetésével adtak nyomatékot véleményük­nek. Az ülés ezt követően zárt ajtók mögött folytatódott, de immár a következő napirend­del, melynek megfelelően a tes­tület az október 23-i ünnep tisz­teletére újabb díszpolgárral gyarapította Szekszárd városát. Az előterjesztett javaslatok kö­zül a képviselők néhai dr. Nagy István orvos személyére vok­soltak, aki jelentős szerepet vál­lalt 1956-ban a megyeszékhe­lyen. Alapos, megfontolt, szakértői véleményekre támaszkodó eszmecsere: ez jellemezte a Séd-patak lefedésével kapcso­latos napirendet, bár maga a terv már több alkalommal került a képviselők elé. Ez alkalom­mal, úgy tűnik, végre ered­ménnyel járt Kovács Gábor vál­lalkozó kitartása, aki több mint fél év elteltével hozzákezdhet a szükséges előkészületekhez, ami persze még egyáltalán nem jelenti a munkák azonnali beindítását. Döntés született az előtakarékos garzonlakásokat illetően is.(Erről olvasóink a Szekszárdi Szemle hasábjain, a 4. oldalon találhatnak részle­tes információkat.) Balogh Lajos, a Totév igaz­gatója vállalata szekszárdi te­vékenységéről számolt be a testületnek, azzal a kíméletle­nül őszinte megállapítással, hogy ez a tevékenység jelenleg szinte egyenlő a nullával. A képviselők még fel sem ocsúd­hattak meglepetésükből, ami­kor is Balogh Lajos máris egy újabb szenzációval szolgált: 100 millió forint nyereség lehe­tőségét villantotta fel a résztve­vők előtt, akik egyre nagyobb figyelemmel hallgatták a nagy­vonalú elképzelést. Ennek ér­telmében a nyomdának ki kel­lene költöznie a Totév üresen álló, de nyomdai célra kiválóan és rövid határidővel átalakítható csarnokába, s az így felszaba­dult városközponti épületet a Totév átalakítaná, akár bevá­sárlóközponttá, vagy amivé kell. A nyomdából így egy rend­kívül exkluzív, magas áron ér­tékesíthető épületegyüttes válna, maga a nyomda pedig technológiailag is sokkal jobb helyre kerülne. A városi önkor­mányzat pedig egyfajta nyo­másgyakorlással is segíthetné ezt a tervet. Kérdés persze, hogy Balogh Lajos ötletéhez mit szól majd a nyomda veze­tése. S hogy a végére is jusson valami érdekes, ismét előkerült Szögi Béla ügye. A képviselő ugyanis értetlenségének adott hangot, rákérdezve arra, hogy az általa vezetett gazdasági bi­zottság tagjai lényegében mit kifogásolnak munkájuk felfüg­gesztésével. Némi húzódozás után végül is Németh Zoltán képviselő vállalkozott arra, hogy megvilágítsa a helyzetet. Mint kiderült, a bizottsági tagok már korábban egyetértésre ju­tottak abban, hogy Szögi Bélát nem tartják alkalmasnak a gaz­dasági bizottság vezetésére, s ezen véleményüket az ülésen egyenkénti hozzászólással meg is erősítették. Csikós Mi­hály képviselő minderre úgy re­agált, hogy kibújt a szög a zsákból, íme, a tilosban parko­lási affért a gazdasági bizottság tagjai ürügyként felhasználva puccsot követtek el. Kocsis Imre Antal keresztkérdéseinek, no meg az érintett képviselők tiltakozásainak hatására Csikós Mihály ugyan valamelyest ár­nyalva korábbi megfogalmazá­sát, már csak „puccs-szerűnek” minősítette a történteket, ám mindez nem oldotta a mindin­kább kínossá váló légkört. Maga Szögi Béla kijelentette: úgy érzi, prejudikáció, azaz már előre eldöntött ítélet áldozata, s azt kérte, legalább várják meg képviselőtársai a lefolytatandó vizsgálat eredményét, s annak ismeretében határozzanak.-szá­(Folytatás az 1. oldalról). A leggyakoribb kérdés még mindig, hogy készpénzt kap­nak-e, és kérhetik-e ugyanazt a földet, mint amit elvettek tő­lük. Mindkét kérdésre a válasz: nem, kárpótlási jegyet kapnak, a földre pedig licitálni kell. Gyakran találkozunk arogáns ügyfelekkel is, akik követelik, hogy mi töltsük ki az adatlapo­kat, kötetnyi papírral érkeznek, még arra sem vették a fáradsá­got, hogy kiválogassák a szük­séges iratokat. Szeretném ki­hangsúlyozni, a kárrendezési hivatal nem foglalkozik az iratok beszerzésével, nem ez a fel­adatunk. Sajnos, a beadott ké­relmek egyharmada hiánypót­lásra szorul. De ne csak a kel­lemetlenségeket soroljam, mert azért szivet-lelket melengető megnyilatkozásoknak is voltunk már részesei. Az ügyfeleink kö­zött sokan vannak, akik a földet azért kérik vissza, mert gazdál­kodni szeretnének, látszik raj­tuk az öröm, a vállalkozásra való készülődés izgalma, ami­kor hozzánk jönnek. Úgy ér­zem, az egyéni gazdálkodás hagyományai még nem haltak ki.- Városban, vidéken egya­ránt hallani olyan híreket, hogy a hivatalok egyrésze megnehezíti a szükséges ira­tok kiadását. Különösen kis- sebb városokban jellemző a földhivatalok korlátozott nyitva tartási rendje, ami sok bosszúságot okoz, különö­sen a távolról adatokért oda utazónak.- Munkánk során mi is sok, rosszindulatú, visszahúzó álhír­rel találkozunk, meggyőződé­sem, hogy akik terjesztik, a kár- rendezési törvényt szeretnék le­járatni. A közszájon forgó rém­hírek közül a legdöbbenete­sebb, aki törvényadta jógával élve, kárpótlást kér, attól meg­vonják a nyugdiját, vagy akinek a földjét a tsz megváltotta, an­nak nem jár kárpótlás. Kérem, higgyék el, egyik sem igaz. Minden gazdálkodási szerv köteles a birtokában lévő iratok­ról másolatot, igazolást kiadni, ami a kárpótláshoz szükséges. Sokat segítene az érintetteken, ha az érdekképviseleti vagy a törvényességi felügyeletet el­látó szervek célvizsgálatot tar­tanának arról, hogy a szövetke­zetek eleget tesznek-e a tör­vény előírásainak, biztosítják-e az adatok hozzáférhetőségét.- A mai napig, hányán ad­ták be kárpótlási igényüket?- A szám naponta változik, október 15.-ig 5225 igény ér­kezett be, ebből 2812 került eddig feldolgozásra, melyben 7252 „F” lapot, 296 „H” és 161 „V” lapot néztünk át.- Akik most kimaradtak a kárrendezésből, mint példáúl a kitelepítettek, mikor kérhet­nek sérelmeikre kárpótlást?- A következő kárrendezési törvényt november 30,-áig kell elfogadnia az Országgyűlés­nek. Az 1939. május 1 és 1949 junius 8.-ig terjedő időben el­szenvedett sérelmek kárpótlá­sára kerül majd sor a következő lépésben. Ez érinti a kitelepítet- teket, a zsidóságot, a háború alatt elszenvedett személyi sé­relmeket, a bányákat, ipari vál­lalatokat, bankokat.- Mi történik november 8. után?- November 8. jogvesztő ha­táridő, aki elfelejti beadni a ké­relmét addig, az elveszíti a jo­gát a kárrendezésre. Kivétel le­het az, aki tartós kiküldetésben, vagy betegállományban van azóta, amióta a törvény életbe lépett. A beérkezéstől számítva hat hónap az ügyintézési határidő. November 8.-a után elkezdjük az igények érdemi elbírálását. Létre kell hozni az árverési csoportot is, melynek tagjai in­tenzív felkészítésben vesznek majd részt. Az első licitálásra február körül kerülhet sor, ahol a közjegyzők fogják majd a tör­vényességet ellenőrizni. Talán nem árt, ha a nyitva tartási rendünket ismét elmond­juk: minden munkanapon 8-tól délig van ügyfélfogadás. Mauthner Ilona Testületi ülés Tolnán A városi képviselők soronkö- vetkező ülésüket október 28-án 17 órától tartják. Szó lesz töb­bek között a ’92-es költségvetés készítésének irányelveiről, az oktatási intézmények működé­sének aktuális kérdéseiről, a bérlakások elidegenítési kon­cepciójáról és arról is, hogy a partnervárosi kapcsolatok koor­dinálására az alpolgármester városi bizottság felállítását in­dítványozza. Hanglemez­premier Szvorák Katalin énekes elő­adóművész Jelenti magát Jézus című hanglemezének salgótar­jáni premierjét tartották vasár­nap a salgótartjáni Főplébánia templomban. A füleki szárma­zású művésznő saját szerkesz­tésében adta közre a lemezen Erdélytől a Felvidékig gyűjtött, de hangos kiadásban még soha meg nem jelent magyar egy­házi, népi énekeket, Mária-da- lokat, zenekari, illetve a kis- templomok jellegzetes hangula­tát idéző szép harmóniumkísé- rettel. II. világháborús emlékmű Attalán Vasárnap délután II. Világhá­borús emlékművet avattak Atta­lán. A márvány síremléken, me­lyet a falu hősi halottjainak tisz­teletére készíttettek, 22 név szerepel. Az ünnepségen ott volt a község apraja-nagyja; kö­zel 800 résztvevő. Megjelentek a település vezetői is, Bognár Zoltán polgármester és más tes­tületi tagok. Az emlékművet, ka­tonai tiszteletadás mellett, Er­dős László, a Honvédelmi Mi­nisztérium ezredese leplezte le. Az avatóbeszédet is ő mondta. Az emlékhely megáldását, szentelését pedig dr. Baráti Já­nos kaposvári apátplébános végezte. Templom­szentelés Simontornyán Ötéves építő-javító munka során újult meg a simontornyai református templom. A helybe­liek mintegy 3500 óra önkéntes munkával járultak hozzá ahhoz, hogy az épület elnyerhesse mai arculatát. A segítségnyújtásban élen járt a Simontornyai Bőr­gyár. Az újávarázsolt templom szentelését tegnap délután fő­tiszteletű dr. Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egy­házkerület püspöke végezte. Az eseményen közel 20 palástos lelkipásztor jelent meg, valamint Simontornya önkormányzatá­nak vezetői, élen a polgármes­ter-asszonnyal, dr. Dési István- néval. Az imaház zsúfolásig megtelt, körülbelül négyszázan kisérték figyelemmel a történte­ket a templomban, a karzaton és a kihelyezett monitorokon. A templomszentelő ünnepségen közreműködött a pesterzsébeti református énekkar is. A másfél órás istentisztelet végén szere- tetvendégségre hívta meg a je­lenlevőket Takaró András, a he­lyi tiszteletes. Lelle és Boglár választ Vasárnapra (20-ára) írták ki a különvált Bogláron és Lellén az időközi önkormányzati válasz­tásokat. Amint az várható volt, a szétválást kiharcoló balatonlel- leiek szép számban vettek részt a szavazáson, de Bogláron az urnák lezárásakor még nem volt meg a szükséges 40 százalé­kos részvétel. így ott meg kell ismételni a polgármester- és képviselőválasztást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom