Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-21 / 247. szám

4

PÚJSÁG

Szekszárdi Szemle

1991. október 21.

Babits Mihály T ársaság

A szekszárdi Tanítóképző Főiskolán a közelmúltban alakult meg az a társaság, melynek alapítólevelevelét az alábbiakban közöljük.

Mi alulírottak a mai napon egybegyűltünk és közös egyező akarattal a következőket határoztuk:

1. Babits Mihály Társaság néven egyesületet hozunk létre;

2. a Babits Mihály Társaság célja, hogy művelje és támogassa az igényes kultúrát, bármilyen formában és téren nyilatkozik is meg az;

3. pártoktól függetlenül, csupán a mű minőségére tekintve kívánunk véleményt mondani, előadást rendezni és tartani, alkotói műhelymunkát végezni;

4. anyagi lehetőségeinkhez mérten támogatunk minden biztató kezdeményezést a művelődés területén - a pénzügyi

haszon legcsekélyebb reménye nélkül;

5. feladatunknak tekintjük, hogy folyóiratot adjunk ki, amely megjelenést biztosít a művészetek legkülönbözőbb ágaiban tevékenykedőknek, legelsősorban a pályakezdőknek;

6. a fentiek szellemében megbízzuk az alapítók által megjelölteket, hogy dolgozzák ki a Babits Mihály Társaság részletes alapszabályait 1991. november 26-ig; az e napig csatlakozók alapító tagoknak tekintendők;

7. a Babits Mihály Társaság tagjai sorába várjuk mindazokat, akik az alapítólevélben foglaltakkal egyetértenek.

A jelentkezéseket a szekszárdi Tanítóképző Főiskolára, Balássy György nevére kell eljuttatni.

Öröm és félelem

A közelmúltban, a hét derekán megszállták a Béla teret és a Garay tér idetorkoló parányi útszakaszát a kertészet dolgozói. Itt, a járda és az úttest közötti keskeny sávba nyurga bokrokat raktak, ami két okból is jó. Először: nagyobb a valószínűsége annak, hogy meg is erednek, másodszor, ezeken nehezebb átmasírozniok azoknak, akik se Istent, se embert nem néznek és átgázolnának mindenen. Az igazi öröm azonban odafönt éri a szemlélődve sétálót, amikor látja, hogy a fürge kis motoros kapával előkészített földbe sorjáztatják a törpe rózsatöveket. Ahány, mind erős gyökérzetű, s azt ígéri, hogy rendesen megtelepedve a zimankó beálltáig, állja majd a telet is.

Csöndben, nagy gonddal végzik munkájukat a kertépítők és ha tavasszal erre térnek, bizonyára az én örömömhöz hasonlót éreznek majd. Ha csak... Ha csak mellbe nem vágja őket az, ami valahányszor csak a városszépítők serénykedését nézem, lehetségesként elszomorít. Itt ugyanis évek óta nem csak mozdítható padokat lopnak, akik javaikat így gyarapítják. Szekszárdon sajnos, az értékesebb virágpalánták, díszbokrok, díszfák lopása is divattá lett. Mit mondjak? Kicsit valamennyiünk szégyenére ...- la Rejtett értékeink

A Széchenyi utcai ostorfák

Nyolvan éve felháborodott olvasó levelét közölte a Tolnavármegye és a Közérdek szeptember 21-i száma: „A Széchenyi utcában sétálgatva tűszúrásként hat a szemlélőre a gyalogjárók mellett ültetett, igazán gyönyörű fiatal fácskák nagy részének megcsonkítása, ágainak letördelése. Szinte lehetetlen dolognak tartjuk azt, hogy valaki akad, aki nem tudná, miszerint a torkos-pajkos gyermekek, óvodások és iskolások, utóbbiak közül inkább a kisebbek, miért bántják a kisded fákat. Ha valaki azonban nem tudná, megmondjuk neki! Ugyanis terem rajtuk valami olyan lehetetlen ízű, kemény magú kis bogyó, aminek köszönhetik megcsonkításaikat. Utána jártunk a dolognak és megtudtuk, hogy az iskolában a legszigorúbb büntetésben részesülnek, kikről kitudódik a fák megsértése, azt is tudjuk, hogy a legtöbb szülő,hasonlóképpen cselekszik. (...) így aztán - közakarattal - útját fogjuk állni a kis fácskáink fiatalon való elpusztulásának”.

Ma már nem lehet tudni, hogy a Botot nekik! című fenti felhívásnak lett-e foganatja vagy a gyermekek (nagyszüle- ink) jutottak-e más édességhez, az bizonyos, a legtöbb fa túlélte az idők megpróbáltatását. Eredetileg a fasort 1905-ben ültették, miután a Kissebesi Gránitkő Részvénytársaság kikövezte az addig poros, tehéncsorda járta főútvonalat s így ismét egy lépéssel közelebb kerültünk a városias külső felé. Nemcsak a Széchenyi utcában plántáltak azonban nyugati ostorfát, hanem ez díszlett a kórház körül is, sőt jutott belőle a

Mitől mérgező?

Gombavizsgálat: Szekszárd megfelel a követelményeknek

Hétvégére készült el a számítógépes összesítés a legutóbbi évek megyénkben, gombamérgezettjeiről. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szekszárdi székházában faggatom Krasznai Atti- lánét arról, hogy a táblázat mit mutat egy gyakorlott gombato- xikológus számára?

— A legfontosabbnak a bejelentett esetek stagnálását látom. Az adatokat igen sok tényező befolyásolja, hadd említsem közülük a példa kedvéért a csapadékos napok számát.

— Milyen a társadalom ve- szélyeztetttsége? Megvallom, elég kevésnek tartom - persze csak statisztikailag - az évi egy-két tucat póruljártat a megye össznépességéhez viszonyítva.

— A megbetegedések súlyos hatása a kórházi ápolási napokon kívül a gyakran hosz- szú táppénzes utógondozás. De a mérgezések igen sokszor okoznak maradandó egészségkárosodást. Visszatérve a számokhoz: sajnos a felvilágosítás hatásmechanizmusa matematikai módszerekkel nehezen mérhető. A megelőző és

felderítő munkánkat azonban nem azért végezzük, hogy szép grafikonokat rajzolhassunk. Gombaszedéshez áprilistól decemberig érdemes a határt járni, a legaktívabb hónap a november. Ezt mutatja az exponáltak évközbeni időbeli eloszlása is.

— Mitől válik a gomba mérgezővé?

— A kérdés így nehezen megválaszolható. Ha a gombára kérdezett rá, akkor egyértelműen a benne fellelhető toxi- nokra, mint méreganyagokra kell gondolnunk. Ezek károsító hatásukat' az emberi sejtek pusztításával fejtik ki. Elsősorban a máj és a vese sérülhet. A galócaszerű mérgeknek nincs specifikus ellenszere. A sejteket védő szer létezik, csak azt felszívódást megelőzően kellene szedni. Ráadásul nem regenerálódó szerveinkről van szó. Ha a kérdés az ételre vonatkozik, akkor válaszolhatunk úgy, hogy az ételkészítéshez használt mérgesgombától, hiszen annak toxintartalma nem bomlott el a hőhatástól. De a nem mérgező gombából készült étel is okozhat egészségkárosodást, hasonlóan más eredetű ételekhez. Az ok ebben az esetben a kórokozóktól származó másodlagos szeny- nyeződés. Természetesen az utóbbi megbetegedéseket táblázatunk nem tartalmazza.

— Milyen a megye gom- bász-ellátottsága?

— A megyei helyzet nem rózsás. Egy rendelet a hétköznapi feladatellátást a helyi köz- igazgatásra, a hétvégit az egészségügyre ruházta. Ennek személyi és tárgyi feltételei Szekszárdot kivéve nem biztosítottak. A vásárcsarnokban hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken reggel 7-től 8-ig, szerdán 6-tól 8-ig, szombaton 6-tól 9-ig van ügyelet, de az ÁNTSZ székházból sem küldtünk el még senkit, ha munkaidőnkben hozott gombát. Azokon a helyeken kell érdeklődni elsősorban, ahol a tisztiorvosi szolgálat területi egységei találhatók - tanácsot elsősorban azok szakemberei adhatnak. Egyébként az országban a fővároson kívül gombatoxikológiai laboratórium üzemel, közülük egy Szekszárdon, intézményünkben.

— Végezetül kérem sorolja fel a gombaszedésre legal- kamasabb területeket.

— Szekszárd-Bonyhád-Bá- taszék háromszög, Dombóvár környéke, a Tamási erdőség, Gyönk és Paks környéke, valamint a Gemenci terület Du- namenti része.

— Köszönöm a beszélgetést, és minél kevesebb számadatot kívánok a következő évek felméréséhez.

Ódry Károly

Jó hír a garzanlakóknak

Lehetővé vált a csere

Hegyközségi

rendelet

A Városüzemeltetési és Beruházási Iroda elkészítette a „Hegyközségi rendelet” koncepcióját, melyet két fordulóban - első ízben október 31-én - vitat meg a képviselőtestület. Ekkor tárgyalják meg a parkolókról szóló rendelettervezetet is.

Bartina, Bezerédj, Mérey utcákba és még számos, addig fátlan útvonalra. A kórház előtt már cserje sincs, a többi helyen pedig - élen a Széchenyi utcával - hol itt, hol ott döntöttek le néhány ép, életképes törzset. Ezért nincs ma a Titán bolttól a kórházig egy sem, ezért nem nyújt árnyat az Augusz-ház előtt a régi lomb, s 1983-tól ko- párság tanúskodik a szakmunkásképző-intézet előtti útszélesítésről is. A földhivatal melletti autósbolt előtt félig elfa- gyott-korhadt ostorfa küzd a részvétlenséggel, amely

gyógymetszéssel megmenthetné a régi belvárosi ültetés kilencven esztendős emlékét. Az sem ártana, hogy ezzel a sokat bíró fával, amely még az útsó- zás „gyönyöreit” is túléli, újra próbálkoznánk, az üresen maradt helyekre telepítenénk.

Nem kétséges számomra, hogy ma is küzdenünk kellene megmaradásukért, de néhány cég - így például a Kispipa Kft névadó vendéglője előtt - megtehetné, akár saját erőforrásból is, s telepíthetne néhány előnevelt, földlabdás fát. Ha most arra hivatkozna valaki, hogy ez bizony drága, akkor gondoljon arra, hogy az sem volt olcsóbb, amit kivágtak, vagy hagytak elpusztulni: a megmaradt fák egyenként közel egy milliót érnek - de csak életükben. Tűzifaként, „haszonfaként” mindössze töredéke az áruk. A mai rendelkezések szerint a közcélú felajánlásokat le lehet vonni az adóalapból. Vajon mit lehet inkább közcélú felajánlásnak nevezni, mint azt, ha több nemzedék számára enyhíti egy fa az aszfalt ridegségét, örömére dajkál és táplál madarat - s talán egy-egy gyermeket is ..

Dr. Töttős Gábor

Fotó: Ótós Réka

E heti kérdésünk: Mikor kapta a nevét a Széchenyi utca: 1860-ban, 1907-ben vagy

1911-ben?

Szekszárd önkormányzata legutóbbi ülésén fontos döntést hozott, s ennek leginkább a garzonban lakók örülhetnek. Igaz, az eredeti szerződésben vállalt feltétel, az öt év utáni minőségi csere immár lehetetlenné vált, de ezzel együtt bizonyára sokan járnak jól az újfajta megoldással. Mindeddig ugyanis az előtakarékos garzoTalán emlékszik még a Kedves Olvasó, hogy e hó 15-én megjelent egy cikk a szekszárdi oldalban Rejtély az erkélyen Címmel. A történet röviden: A mintegy három milliméter vastagfalú műanyag edény tetején kerek lyuk keletkezett, peremén égésnyomokkal, s nemcsak ez az anyag "párolgott el" nyomtalanul, hanem mintegy négy liternyi folyadék is.

Szíves engedelmükkel röviden ismertetném azon információkat, amelyeket szakemberektől, főleg kutató és elméleti fizikusoktól sikerült begyűjteni. Egy olyan jelenségről, amely magyarázatul szolgálhat a történtekre még akkor is, ha maga az a természeti tünemény, amit gömvillámnak nevezünk nem kevésbé titokzatos, mint az UFO-k.

Maga a jelenség már évszázadok óta ismert, több ezer esetben regisztrálták szerte a világon. A fizika tudományának jelenlegi állása szerint a gömbvillám, ismeretlen körülmények között létrejövő rendkívül erős mágneses teret létrehozó, több tízezer Celsius fokos plazmaállapot. Keletkezésének módjára, körülményeire, instabil állapotára, megszűnésére, illetve mindezek okarira nézve nem tudunk semmi biztosat. Csak feltételezések vannak mindezek magyarázataira. Van amikor „békésen”, viselkedik, máskor pedig szörnyű katasztrófákat okozott. Az egyik hipotézis szerint a jelenleg még nem bizonyított több dimenziós tér adhatja meg a jelenség magyanokat tilos volt elcserélni, s ezt a tilalmat oldotta fel a testület.

— A használatba vételi díj kétszeres összegének ellenében - ez mérettől függően 50-60 ezer forint - mód nyílik a cserére - részletezte az új rendeletet dr. Palkó László jegyző.

Albérletbe viszont továbbra is csak a lakásügyi hatóság engedélyével lehet kiadni a garrázatát. (Hasonlóan a fekete lyukak és az antianyag elméletéhez, hisz fizikailag bizonyított létük, legfeljebb a magyarázatokat nem ismerjük.)

A több dimenziós tér elméletét Nobel-díjas tudósok is elfogadták. A jelenség, vagy jelenségcsoport egzakt, tudományos, műszeres vizsgálatát rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy ebben az állapotában minden anyag instabil, vagyis gyorsan változó. Ezért kutatása még csak a kezdeti lépéseknél tart, és csak a feltételezések és elméletek szintjén. Példaként említeném meg, hogy az amerikai NASA-nál, az űrkutatási központban, külön szekció foglalkozik a gömbvillámmal, illetve a több dimenziós tér elméletének kutatásával, természetesen szigorúan titkosan.

Legtöbb fejlett országban a „hadügy” a témát legszívesebben szigorúan elzárná a világtól. Érthető is mindez, ha meggondoljuk, hogy e különösen viselkedő fizikai jelenség megfejtője egy iszonyú fegyverhez jutna, már amennyiben megérti, hogy miként zajlik a folyamat, mert ettől kezdve már csak néhány lépés lehetne a mesterséges előállítása. Ez a témakörnek „csak” a hadügyi oldala, mert létezik békés felhasználása is, ez pedig a fúziós erőmű, ami gyakorlatilag korlátlan enegiaforrás. Talán nem lehet már messze a megfejtés ha végiggondoljunk az utóbbi évtizedek irdatlan tudományos és technikai haladásának eredzonokat, az engedély nélküli bérbe adás szankciókkal járhat.

A döntés következtében további két-háromszáz bérlakás jelenik meg a piacon. S ha valaki vissza kívánja adni a garzont az önkormányzatnak, annak sincs akadálya. Ekkor a használatba vételi díj négy-ötszöröse jár a lakónak, s ez elérheti a 120-150 ezer forintot.

ményeit. A haditechnika amúgy is már 2020-ban jár!

Felmerül a kérdés, mit tegyünk, ha gömbvillámmal találkozunk? Hogyan kerülhetjük el a balesetet? Lehetőleg ne tartsunk semmilyen hegyes fémtárgyat magunknál, mert ezek „vonzzák” a jelenséget. Ha mód van rá, próbáljuk meg áramta- lanítani a lakást. Lehetőleg kerülni kell a hirtelen helyváltoztatást, mert ez esetben feltehetően követni fog bennünket a megsemmisüléséig. Képes bármin áthatolni, s rombolást végezni.

Véleményem szerint az UFO gyűjtőnévvel jelzett esetekhez nincs köze, csak azon sok jelenség közül, amelyek jelenlegi ismereteink szerint látszólag felfoghatatlanok. Az azonosítat- lan repülő tárgyakat még repülős (radaros) katona koromból emlékezve a dolgokra, a légierők kezelik szintén nagy titok: ban. Ennek a témakörnek is a legnagyobb kutatója a NASA, az amerikai űrközpont. Felhívnám a figyelmet arra a tényre is, hogy Szekszárd fölött naponta több száz tranzit-repülőgép halad át, amelyek esetleg UFO látszatát kelthetik, elsősorban éjszaka, a jelzőfények miatt.

A gömbillám-jelenség iránt egyre nagyobb a tudomány érdeklődése, s ezért kérik hogy aki bármién hasonlót észlel írja meg a következő címre: 2092 Budakeszi Pf.: 38. Európa Alapítvány. Dr. Egely György mérnök-fizikus.

Boda László

Volt, nincs, hová lett?

Néhány szó a gömb villámról