Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

2 PÚJSÁG 1991. október 1. Nem bűn, nem betegség Öregség... Ha emlékeim közt kutakodom, a művésznő jut eszembe, aki hajlott kora ellenére meleg színekkel festi képeit. —- Minden kornak megvan a maga szépsége, csak észre kell venni - mondta, amikor megkérdeztem tőle, nem bánja-e, hogy elszállt felette a kegyetlen idő. Mástól e közhelyszerű mondatnak minden bizonnyal nem lenne hitele, mert könnyen az orra alá dörgölhetném: könnyű észrevenni annak e szép­ségeket, akihez kegyes volt a sors. De tudom, hogy neki sokat kellett (és kell ma is) nélkülöznie, s a legkedvesebb képeitől is meg kell válnia, hogy megélhes­sen. Mégis: tudja, hogy mikor mi a fontos. Egyáltalán: az élet lé­nyeges dolgait képes megkülönböztetni a lényegtelenektől. Soha nem figyelt például az áskálódásra, a féltékenységre, az elkent igazságokra. Remélte, hogy munkája egyetlen fok­mérője az értékessége. Ha csalódott, hát gyakran amiatt, hogy mások nem így gondolták.. Ha valamelyik művét gyengébbnek találta, nem adta ki a kezéből, de nem is tépte össze. Elő-előveszi, bírálja, vagy csak mosolyog rajta. Elfogadja azonban, hogy „ez is ő volt”, ez is hozzátartozik a lényéhez, és nem tiltja meg magának, hogy ezután is tévedhessen. Talán ez (is) harmóniájának titka? Hetven fölött ma már az unoka a fontos számára. Vele brin­gázik (I), játszik és „mellesleg” kompozíciókat, színeket, han­gulatokat „csempész" elé, de úgy, hogy ne vegye észre a kis ravasz, hogy tanítják. A művésznő tudja: egyszer majd le kell mondania a bicajról, és a szó is nehéz lesz számára. Nem követel, nem kér, nem könyörög szeretetet magának a nehéz időkre, de titkon bízik bene: majd „akkor" valaki segít neki, hogy az utolsó fejezet is békében és megnyugvással érjen véget.- hangyái ­Mi lesz Markus Wolf sorsa? 1970. december 31-én Ma­gyarország konvertibilis adós­ságállománya 542 millió dollár volt, ami elérte a nem rubel re­lációjú export 70 százalékát. 1975-re az adósságállomány kétmilliárd dollárra nőtt, 1978-ban a nettó adósság már hatmilliárd dollár. Ekkor meg­szólalt a vészcsengő, 1979-ben jelentős reformlépések követ­keztek, a kormányzat meghozta az első nadrágszíjmegszorító intézkedéseket, radikálisan visszafogtuk az importot, ösz­tönöztük az exportot. így sike­rült mérsékelni az adósságnö­vekedés ütemét, és 1984-ben még mindig csak hétmilliárd dollár volt az adósság. 1982-84 között sikerült külkereskedelmi aktívumot elérnünk három éven keresztül. 1984-ben azután minden ott folytatódott, ahol 1979-ben ab­bahagytuk. 1984-87 között megduplázódott az adósságál­lomány, és elérte a 14 milliárd dollárt. A Grósz kormány ehhez még összeszedett hatot, röpke két- és fél év alatt, és máris ott voltunk a húszmilliárd dollárnál, ami egy főre vetítve megha­ladja Lengyelország adósságát is. Minden magyar állampol­gárra így közel 1900 dollár, jut, ami forintra átszámítva 140.000 forint. Most évente 2,5-3 milliárd dollárt tesz ki a kamatfizetés és a részlettörlesztés. Az ezred­fordulóig 25-30 milliárd dollárt fognak hitelezőink kiszivaty- tyúzni az országból, miközben ebben az évtizedben meg kel­lene oldanunk az általános mo­dernizáció, a szerkezetváltás, ... de nem félkézről kezelik Mórágyon. Hajdanában volt a falunak egy jól felszerelt gyógyszertára, megszűnése után hol így, hol úgy szerezték be a helybéliek a szükséges gyógyirt. Tegnap óta ismét lehet A szovjet birodalmi politika történetében roppant tanulsá­gos a független grúz tifliszi (tbi­liszi) kormány megdöntésének története. A hatalomra szabá­lyos parlamenti választások út­ján került sor, a főleg mensevik politikusokból álló testület 1918-ban Németországgal, ké­sőbb pedig az antantállamokkal is megpróbálta elismertetni magát. A polgárháború idején ügyesen egyensúlyozott a vö­rösök és a fehérek között, végig kereskedett velük. A mensevik Grúz Köztársaság addigra már kész oázisnak tűnt az éhínség­gel, polgárháborúval küszködő egykori cári birodalomban. Sztálin és Ordzsonikidze irá­nyításával Moszkvából felkelést szerveztek a köztársaság né­hány hegyi falujában, majd egy állig felfegyverzett, orosz kato­nákból álló hadsereget vezé­nyeltek a helyszínre. Az ered­mény: Grúzia hét évtizedre el­veszítette függetlenségét. A mensevik kormány emigrált, s az új hatalom ellen fellázadt százezrekre tömeges kivégzés és kitelepítés várt. Röviddel később, 1922-ben, a Szovjetunió kikiáltását meg­előző hónapokban kiderült, hogy Sztálin és hívei formálisan is szeretnék bekebelezni Grú­ziát, Ukrajnát, Belorussziát, és a másik két kaukázuson túli köztársaságot, Azerbajdzsánt és Örményországot, ahol szin­tén a Vörös Hadsereg jelenlé­tének nyomós érve segítette a szovjet-hatalom kikiáltását. A sztálini elgondolás szerint mind az öt „vazallus” köztársaság au­tonómiát kapott volna, mint az infrastruktúra fejlesztése egyenként is hatalmas felada­tát, mégpedig úgy, hogy köz­ben ne süllyedjenek százezrek a nyomorszintre, hogy közben kezelni tudjuk a valószínűleg milliós nagyságrendet elérő munkanélküliséget (amely a struktúraváltás kikerülhetetlen következménye lesz), egyszó­val közben megőrizve az or­szág politikai stabilitását. S mindezt egy apátiába, kö­zönybe fulladt országgal, amelynek újra az a véleménye, hogy a politika úri huncutság, és a tömegek ki vannak zárva belőle. A magyar kormány gondosan ügyel arra, hogy fizetőképessé­günkön nehogy csorba essen. Ezt helyesen teszi, hiszen a fi­zetőképesség megingása sú­lyos következménnyel járna. Nehezen kapnánk új hitelt, az importáruért azonnal kész­pénzzel kellene fizetnünk, stb. Nem is a magyar kormány feladata, hogy az adósságprob­lémát felvesse, hanem éppen a hitelezőinké. Valami már meg­mozdult. Lengyelország adós­ságainak egy részét elenged­ték, igaz a lengyelek többnyire kormányhiteleket vettek föl, míg mi japán magánbankok felé adósodtunk el. Most a Financial Timesban a Nemzetközi Valutaalap egy belga tisztségviselője cikket je­lentetett meg arról, hogy hono­rálni kellene a nyugatnak Ma­gyarország erőfeszítéseit, ame­lyekkel igyekszik megőrizni fize­tőképességét a romló gazda­sági helyzet ellenére. Hozzátenném, hogy a nyugat gyógyszert kapni Mórágyon a helyi körzeti orvosi rendelő munkatársainak jóvoltából. Az egykori közös tanács egyik he­lyiségét alakították át a célra, ahol több, mint kétszáz fajta gyógyszert tartanak. A betegek a körzeti orvos heti Szovjet-Oroszország része. Ezzel szemben Lenin, aki ko­rábban Sztálinhoz hasonlóan országszerte irtotta a „burzsoá nacionalizmus” vadhajtásait, felismerte, milyen veszélyt je­lent a leendő államalakulatra az orosz szupremácia, a birodalmi gondolat. Ezért az autonómia helyett az Európa és Ázsia Szovjet Köztársaságai Szövet­sége elnevezésű államalakulat proklamálását javasolta. Ter­véhez megnyerte Trockijnak és a nemzetiségi pártvezetők nagy részének a támogatását. Lenin egészségi állapota azonban 1922 december vé­gén, a Szovjetunió kikiáltásá­nak napjaiban válságosra for­dult. Sztálin a reá nehezedő po­litikai nyomás miatt - néhány ponton engedett ugyan, ám mi­vel a reális hatalom már 1922-ben egyre inkább az ő kezében volt, hamarosan győz­tek az „orosz nagyhatalmi kur­zus” hívei. A szövetséges köz­társaságok önálló külpolitikája elsorvadt, mielőtt szárba szök­kent volna. A különböző nem­zetiségű újoncokat nem a saját köztársaságukba vezényelték, hanem a birodalom távoleső tartományaiba. Felelevenítették ezáltal a rossz emlékű cári tra­díciót, amely lehetővé tette a más nemzetiségű hadsereg bevetését egy-egy régió lakos­ságával szemben. A harmincas évek elejére kia­lakult továbbá a Szovjetunióban (a legutóbbi időkig fennálló) gyakorlat, amely szerint minden köztársaságban orosz volt a párt másodtitkára, a miniszter- elnök első helyettese, a belügy honorálhatná Magyarország szerepvállalását a neosztáli- nista rezsimek fellazításában, gondolok itt arra, hogy éppen két évvel ezelőtt nyitottuk meg ausztriai határunkat a ke­let-német menekülők előtt, és ezzel megadtuk a kegyelemdö­fést a Honecker rezsimnek. Egyáltalában, a nyugatnak be kellene látnia, hogy a végle­tekig eladósodott Kelet-Európa képtelen ezekkel az adósság­terhekkel a vállán megbirkózni gazdasági gondjaival, és ha a térség destabilizálódik, az Eu­rópa nyugati felére is súlyos ha­tással lehet. A moszkvai puccs­kísérlet is felhívhatná a figyel­met a nyugatot is fenyegető ve­szélyekre! Azt is ki kell emelnünk, hogy a nyugat is felelős a jelenlegi adósságválság kialakulásáért, hiszen nyakló nélkül adta a hi­teldollár milliárdokat e térség diktatórikus rezsimjeinek. Ez egyébként Kenneth Galb­raith, a neves amerikai közgaz­dász véleménye is, aki a hitel­nyújtó bankárokat is ostobának tartja. Mégegyszer hangsúlyozom, hogy a magyar kormány nem kérhet átütemezést, vagy egyéb módon történő adósság- könnyítést. A probléma rende­zése a hitelezők oldaláról kell, hogy kiinduljon. Kelet-Európa és a Szovjetunió szanálása el­kerülhetetlen a nyugat szá­mára, hiszen ha nem kerül rá sor, az egész térség destabili­zálódik. Jó lenne végre ezt megérteni a Lajtán és az Elbán túl... Dr. Gazdag László háromszori rendelési ideje alatt juthatnak hozzá a szükséges tablettákhoz. A munkába „besegít” a báta- széki gyógyszertár kollektívája is: ott készülnek el a „kikeve­rendő és összeöntendő” ké­szítmények. vezetője, a köztársaság terüle­tén állomásozó csapatok, meg az ottani hadkerület parancs­noka. Erőteljes áttelepítésekkel sikerült módosítani jó néhány, főleg közép-ázsiai és ukrajnai területen a lakossági részarányt az oroszok javára. Az igazsághoz az is hozzá­tartozik, hogy a különböző nemzetiségek kulturális és gazdasági téren a húszas években egy ideig kétségtele­nül nagy és látványos fejlődés­nek indultak. Volt olyan kis nemzet Szibériában és a Kau­kázus vidékén, amelynek sora­iból ekkor kerültek ki történel­mük folyamán az első értelmi­ségiek. A különböző autonóm területeken és szövetséges köztársaságokban sorra nyíltak meg az egyetemek és főisko­lák, a lap- és könyvkiadók. 1938-ig az orosz nyelvet sem tanították kötelező jelleggel az egész birodalom területén. Ám a harmincas évek elejétől e látványos fejlődés megtor­pant. Ukrajnában, Közép-Azsi- ában majd szerte a Szovjetuni­óban sorra rendezték a „bur­zsoá nacionalisták” elleni kira­katpereket. Az „új idők” jeleként abbamaradt a cári hódítók bírá­lata a történelemkönyvekben. A hagyományos, főleg az arab ábécét a birodalom különböző pontjain rendre kiszorította a la­tin, majd a ciril írás. Sőt ezt az erőszakos nyelvi politikát al­kalmazták a birodalmon kívül is, a vazallusnak tekintett mon­gol nemzettel szemben. Kun Miklós (Folytatjuk) Kérdőjelek Kire számítsunk? Jutott részünk figyelmez­tető jelekből. Nem mindig úgy reagálnak szavainkra ahogyan számítunk rá, és másként cselekednek, mint ahogyan reméljük. Véletlen, hogy éppen most? Ezernyi okból kiéle­zettek az indulatok Európá­nak ebben a részében; ki sem mondott gondolatok­nak is hátsó szándékot tu­lajdonítanak. Tőlünk Nyu­gatra pedig úgy erősödik a nemzeti érzékenység, aho­gyan közeledik az integrá­lódás 1993-as éve. Mi is kapunk ezek „légnyomásá­ból”. Mire számítsunk? Bős-Nagymaros ügyében például tudnunk kell, hogy határainkon túl nemcsak támogatói vannak a magyar elképzeléseknek. Amikor szót emelünk a Jugoszlávi­ában élő magyarság mel­lett, nem feledhetjük, hogy mások biztosan másutt húzzák meg lehetőségeink határait, mint mi. Mert 1991-ben élünk és Európá­ban. Mire ne számítsunk? Biz­tos, hogy mások holnap sem nézik a mi szemünkkel a közös történelmet. Egy vagyunk a kontinens kis ná­ciói közül. Egyedül va­gyunk? Viszont igaz, hogy számítani csak magunkra szabad. De szövetkezni kell mindekivel, minden ügyben, ahol találkoznak az érdeke­ink. És ha rajtunk áll? - ne civakodjunk, s főként ne szolgáltassunk rá ürügyet másoknak. Kocsis Tamás (FEB) A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 12680,40 13464,76 ausztrál dollár 5790,29 6148,45 belga frank 211,30 224,38 dán korona 1128,59 1198,39 finn márka 1787,28 1897,84 francia frank 1277,78 1356,82 görög drachma/a 39,09 41,51 holland forint 3862,67 4101,59 ír font 11638,31 12358,21 japán yen(1000) 545,34 579,08 kanadai dollár 6395,11 6790,69 kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel német márka 4353,69 4622,99 norvég korona 1112,57 1181,39 olasz líra(1000) 58,20 61,80 osztrák schilling 618,81 657,09 portugál escudo 50,34 53,46 spanyol pezeta 68,81 73,07 svájci frank 4997,72 5306,86 svéd korona 1193,15 1266,95 USA dollár 7236,70 7684,34 ECU (Közös Piac) 8908,91 9459,97 görög drachma 40,26 40,34 Termelőszövetkezetünk : értékesítésre j felkínálja az alábbi termékeit: : kukorica: 600 Ft/q j lucerna széna: 450 Ft/q j réti széna: 350 Ft/q i étkezési búza: 500 Ft/q | rizlingszilváni: 12Ft/kg : zöldveltelini: 13Ft/kg : Érdeklődni: i Debreczeni Sándor ág.vezetőnél: : 75/36-057, valamint l Prantner Mihály j ág.vezetőnél: : 75/36-067-es telefonon. | Ezüstkalász Mgtsz. • Dunaszentgyörgy ■ (26): Markus Wolf, az egykori NDK egykori hírszerzésének évtize­deken át legendás főnöke végül befejezte a német újraegyesí­téskor felvállalt moszkvai majd bécsi száműzetését. Önként távozott és most - ha igaz - nem kevésbé önként hazatért Németországba. Vállalta a ve­szélyt, a bírósági eljárást. Közben - általános meglepe­tést keltve - kiállt egykori ellen­fele védelmében többek között Herbert Hellenbroich, a nyugat­német hírszerzés, a BND volt vezetője: „Akkor velem, a ko­rábbi BND főnökkel szemben miért nem indítanak eljárást’” - kérdezi a német Bild Zeitung feltűnést keltő összeállításá­ban. Az NDK „szuperkém” ügyével kapcsolatos alkotmányjogi ér­vek eddig is ismertek voltak. így nem új az a szakértői-bírói in­doklás sem, hogy amennyiben Wolf kémkedés címén bíróság elé állítható, úgy a nyugatné­met hírszerzőket is el lehetne ítélni azon a címen, hogy vala­mikor az NDK ellen kémkedtek. Például akár a BND valamennyi volt vezetőjét is. „Az NDK nem­zetközi jogilag elismert állam volt, tehát minden más ország­hoz hasonlóan jogosan tartott fenn titkosszolgálatot is” így a szakértők véleménye, ami Wolf hazatérése után is érvényes. A Konrad Wolf elleni eljárás legújabb érvei viszont kevésbé elviek, sokkalta inkább konkrét vádak konkrét ügyekben. Egy vádpont szerint Wolf többízben nyugatnémet hivatalnokok megvesztegetésére adott pa­rancsot. Klaus Kuront, a szö­vetségi állambiztonsági hivatal kölni főtanácsosát az ő szemé­lyes utasítására „kenték meg” 150 ezer márkával, s utaltak ki neki később rendszeresen „fize­tést”, összesen mintegy 750 ezer márkát. Azt is Wolf számlájára írják most, hogy annakidején éksze­rekkel megvesztegette Marga­rethe L. idegennyelvű levelezőt. A hölgy ellenszolgáltatásképp először az NSZK védelmi mi­nisztériumában, majd a római nyugatnémet nagykövetségen, végül pedig a szövetségi köz­társaság brüsszeli NATO-kép- viseletén kémkedett. A szakértők egybehangzó vé­leménye, hogy ezekre az ese­tekre nem ad büntetlenséget Wolfnak az, hogy az egykori NDK kémfőnökeként tevékeny­kedett. Tehát legalábbis ezek­ben és hasonló ügyekben el­ítélhető. Az más kérdés, hogy végül valóban el is akarják-e ítélni a 68 éves titkosszolgálati vezetőt, akinek pénzben kifejezett árfo­lyama egyébként állandóan nő. Közvetlen visszavonulása után, 1987-ben a ZDF televízió még egy fillért sem fizetett Wolfnak, amikor filmet forgatott róla. A Bild am Sonntag 1989 decem­berében 5 ezer márkáért tudta meginterjúvolni. A Spiegel és a Bunta Illustrierte viszont együtt összesen 155 ezer márka ho­noráriumot utalt ki, hogy Wolf - néhány hete - hajlandó legyen megszólalni számukra. Kocsis Tamás (FEB) Szekszárd Város Polgármesteri Hivatalának Közgazdasági Irodája PÁLYÁZATOT HIRDET vezető könyvelői állás betöltésére. A pályázónak felsőfokú számviteli végzettséggel és 5 éves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. A pályázatokat október 10-ig kérjük eljuttatni a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodájára. A pályázatnak tartalmaznia kell az iskolai végzettséget igazoló okmány másolatát és rövid önéletrajzot! CÍM: Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. (224) Gyógyszertár félkézzel... A birodalom kezdetei és végnapjai (3.) Taktika és praktika Meddig lehetünk jó adósok?

Next

/
Oldalképek
Tartalom