Tolnai Népújság, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-01 / 230. szám
2 PÚJSÁG 1991. október 1. Nem bűn, nem betegség Öregség... Ha emlékeim közt kutakodom, a művésznő jut eszembe, aki hajlott kora ellenére meleg színekkel festi képeit. —- Minden kornak megvan a maga szépsége, csak észre kell venni - mondta, amikor megkérdeztem tőle, nem bánja-e, hogy elszállt felette a kegyetlen idő. Mástól e közhelyszerű mondatnak minden bizonnyal nem lenne hitele, mert könnyen az orra alá dörgölhetném: könnyű észrevenni annak e szépségeket, akihez kegyes volt a sors. De tudom, hogy neki sokat kellett (és kell ma is) nélkülöznie, s a legkedvesebb képeitől is meg kell válnia, hogy megélhessen. Mégis: tudja, hogy mikor mi a fontos. Egyáltalán: az élet lényeges dolgait képes megkülönböztetni a lényegtelenektől. Soha nem figyelt például az áskálódásra, a féltékenységre, az elkent igazságokra. Remélte, hogy munkája egyetlen fokmérője az értékessége. Ha csalódott, hát gyakran amiatt, hogy mások nem így gondolták.. Ha valamelyik művét gyengébbnek találta, nem adta ki a kezéből, de nem is tépte össze. Elő-előveszi, bírálja, vagy csak mosolyog rajta. Elfogadja azonban, hogy „ez is ő volt”, ez is hozzátartozik a lényéhez, és nem tiltja meg magának, hogy ezután is tévedhessen. Talán ez (is) harmóniájának titka? Hetven fölött ma már az unoka a fontos számára. Vele bringázik (I), játszik és „mellesleg” kompozíciókat, színeket, hangulatokat „csempész" elé, de úgy, hogy ne vegye észre a kis ravasz, hogy tanítják. A művésznő tudja: egyszer majd le kell mondania a bicajról, és a szó is nehéz lesz számára. Nem követel, nem kér, nem könyörög szeretetet magának a nehéz időkre, de titkon bízik bene: majd „akkor" valaki segít neki, hogy az utolsó fejezet is békében és megnyugvással érjen véget.- hangyái Mi lesz Markus Wolf sorsa? 1970. december 31-én Magyarország konvertibilis adósságállománya 542 millió dollár volt, ami elérte a nem rubel relációjú export 70 százalékát. 1975-re az adósságállomány kétmilliárd dollárra nőtt, 1978-ban a nettó adósság már hatmilliárd dollár. Ekkor megszólalt a vészcsengő, 1979-ben jelentős reformlépések következtek, a kormányzat meghozta az első nadrágszíjmegszorító intézkedéseket, radikálisan visszafogtuk az importot, ösztönöztük az exportot. így sikerült mérsékelni az adósságnövekedés ütemét, és 1984-ben még mindig csak hétmilliárd dollár volt az adósság. 1982-84 között sikerült külkereskedelmi aktívumot elérnünk három éven keresztül. 1984-ben azután minden ott folytatódott, ahol 1979-ben abbahagytuk. 1984-87 között megduplázódott az adósságállomány, és elérte a 14 milliárd dollárt. A Grósz kormány ehhez még összeszedett hatot, röpke két- és fél év alatt, és máris ott voltunk a húszmilliárd dollárnál, ami egy főre vetítve meghaladja Lengyelország adósságát is. Minden magyar állampolgárra így közel 1900 dollár, jut, ami forintra átszámítva 140.000 forint. Most évente 2,5-3 milliárd dollárt tesz ki a kamatfizetés és a részlettörlesztés. Az ezredfordulóig 25-30 milliárd dollárt fognak hitelezőink kiszivaty- tyúzni az országból, miközben ebben az évtizedben meg kellene oldanunk az általános modernizáció, a szerkezetváltás, ... de nem félkézről kezelik Mórágyon. Hajdanában volt a falunak egy jól felszerelt gyógyszertára, megszűnése után hol így, hol úgy szerezték be a helybéliek a szükséges gyógyirt. Tegnap óta ismét lehet A szovjet birodalmi politika történetében roppant tanulságos a független grúz tifliszi (tbiliszi) kormány megdöntésének története. A hatalomra szabályos parlamenti választások útján került sor, a főleg mensevik politikusokból álló testület 1918-ban Németországgal, később pedig az antantállamokkal is megpróbálta elismertetni magát. A polgárháború idején ügyesen egyensúlyozott a vörösök és a fehérek között, végig kereskedett velük. A mensevik Grúz Köztársaság addigra már kész oázisnak tűnt az éhínséggel, polgárháborúval küszködő egykori cári birodalomban. Sztálin és Ordzsonikidze irányításával Moszkvából felkelést szerveztek a köztársaság néhány hegyi falujában, majd egy állig felfegyverzett, orosz katonákból álló hadsereget vezényeltek a helyszínre. Az eredmény: Grúzia hét évtizedre elveszítette függetlenségét. A mensevik kormány emigrált, s az új hatalom ellen fellázadt százezrekre tömeges kivégzés és kitelepítés várt. Röviddel később, 1922-ben, a Szovjetunió kikiáltását megelőző hónapokban kiderült, hogy Sztálin és hívei formálisan is szeretnék bekebelezni Grúziát, Ukrajnát, Belorussziát, és a másik két kaukázuson túli köztársaságot, Azerbajdzsánt és Örményországot, ahol szintén a Vörös Hadsereg jelenlétének nyomós érve segítette a szovjet-hatalom kikiáltását. A sztálini elgondolás szerint mind az öt „vazallus” köztársaság autonómiát kapott volna, mint az infrastruktúra fejlesztése egyenként is hatalmas feladatát, mégpedig úgy, hogy közben ne süllyedjenek százezrek a nyomorszintre, hogy közben kezelni tudjuk a valószínűleg milliós nagyságrendet elérő munkanélküliséget (amely a struktúraváltás kikerülhetetlen következménye lesz), egyszóval közben megőrizve az ország politikai stabilitását. S mindezt egy apátiába, közönybe fulladt országgal, amelynek újra az a véleménye, hogy a politika úri huncutság, és a tömegek ki vannak zárva belőle. A magyar kormány gondosan ügyel arra, hogy fizetőképességünkön nehogy csorba essen. Ezt helyesen teszi, hiszen a fizetőképesség megingása súlyos következménnyel járna. Nehezen kapnánk új hitelt, az importáruért azonnal készpénzzel kellene fizetnünk, stb. Nem is a magyar kormány feladata, hogy az adósságproblémát felvesse, hanem éppen a hitelezőinké. Valami már megmozdult. Lengyelország adósságainak egy részét elengedték, igaz a lengyelek többnyire kormányhiteleket vettek föl, míg mi japán magánbankok felé adósodtunk el. Most a Financial Timesban a Nemzetközi Valutaalap egy belga tisztségviselője cikket jelentetett meg arról, hogy honorálni kellene a nyugatnak Magyarország erőfeszítéseit, amelyekkel igyekszik megőrizni fizetőképességét a romló gazdasági helyzet ellenére. Hozzátenném, hogy a nyugat gyógyszert kapni Mórágyon a helyi körzeti orvosi rendelő munkatársainak jóvoltából. Az egykori közös tanács egyik helyiségét alakították át a célra, ahol több, mint kétszáz fajta gyógyszert tartanak. A betegek a körzeti orvos heti Szovjet-Oroszország része. Ezzel szemben Lenin, aki korábban Sztálinhoz hasonlóan országszerte irtotta a „burzsoá nacionalizmus” vadhajtásait, felismerte, milyen veszélyt jelent a leendő államalakulatra az orosz szupremácia, a birodalmi gondolat. Ezért az autonómia helyett az Európa és Ázsia Szovjet Köztársaságai Szövetsége elnevezésű államalakulat proklamálását javasolta. Tervéhez megnyerte Trockijnak és a nemzetiségi pártvezetők nagy részének a támogatását. Lenin egészségi állapota azonban 1922 december végén, a Szovjetunió kikiáltásának napjaiban válságosra fordult. Sztálin a reá nehezedő politikai nyomás miatt - néhány ponton engedett ugyan, ám mivel a reális hatalom már 1922-ben egyre inkább az ő kezében volt, hamarosan győztek az „orosz nagyhatalmi kurzus” hívei. A szövetséges köztársaságok önálló külpolitikája elsorvadt, mielőtt szárba szökkent volna. A különböző nemzetiségű újoncokat nem a saját köztársaságukba vezényelték, hanem a birodalom távoleső tartományaiba. Felelevenítették ezáltal a rossz emlékű cári tradíciót, amely lehetővé tette a más nemzetiségű hadsereg bevetését egy-egy régió lakosságával szemben. A harmincas évek elejére kialakult továbbá a Szovjetunióban (a legutóbbi időkig fennálló) gyakorlat, amely szerint minden köztársaságban orosz volt a párt másodtitkára, a miniszter- elnök első helyettese, a belügy honorálhatná Magyarország szerepvállalását a neosztáli- nista rezsimek fellazításában, gondolok itt arra, hogy éppen két évvel ezelőtt nyitottuk meg ausztriai határunkat a kelet-német menekülők előtt, és ezzel megadtuk a kegyelemdöfést a Honecker rezsimnek. Egyáltalában, a nyugatnak be kellene látnia, hogy a végletekig eladósodott Kelet-Európa képtelen ezekkel az adósságterhekkel a vállán megbirkózni gazdasági gondjaival, és ha a térség destabilizálódik, az Európa nyugati felére is súlyos hatással lehet. A moszkvai puccskísérlet is felhívhatná a figyelmet a nyugatot is fenyegető veszélyekre! Azt is ki kell emelnünk, hogy a nyugat is felelős a jelenlegi adósságválság kialakulásáért, hiszen nyakló nélkül adta a hiteldollár milliárdokat e térség diktatórikus rezsimjeinek. Ez egyébként Kenneth Galbraith, a neves amerikai közgazdász véleménye is, aki a hitelnyújtó bankárokat is ostobának tartja. Mégegyszer hangsúlyozom, hogy a magyar kormány nem kérhet átütemezést, vagy egyéb módon történő adósság- könnyítést. A probléma rendezése a hitelezők oldaláról kell, hogy kiinduljon. Kelet-Európa és a Szovjetunió szanálása elkerülhetetlen a nyugat számára, hiszen ha nem kerül rá sor, az egész térség destabilizálódik. Jó lenne végre ezt megérteni a Lajtán és az Elbán túl... Dr. Gazdag László háromszori rendelési ideje alatt juthatnak hozzá a szükséges tablettákhoz. A munkába „besegít” a báta- széki gyógyszertár kollektívája is: ott készülnek el a „kikeverendő és összeöntendő” készítmények. vezetője, a köztársaság területén állomásozó csapatok, meg az ottani hadkerület parancsnoka. Erőteljes áttelepítésekkel sikerült módosítani jó néhány, főleg közép-ázsiai és ukrajnai területen a lakossági részarányt az oroszok javára. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a különböző nemzetiségek kulturális és gazdasági téren a húszas években egy ideig kétségtelenül nagy és látványos fejlődésnek indultak. Volt olyan kis nemzet Szibériában és a Kaukázus vidékén, amelynek soraiból ekkor kerültek ki történelmük folyamán az első értelmiségiek. A különböző autonóm területeken és szövetséges köztársaságokban sorra nyíltak meg az egyetemek és főiskolák, a lap- és könyvkiadók. 1938-ig az orosz nyelvet sem tanították kötelező jelleggel az egész birodalom területén. Ám a harmincas évek elejétől e látványos fejlődés megtorpant. Ukrajnában, Közép-Azsi- ában majd szerte a Szovjetunióban sorra rendezték a „burzsoá nacionalisták” elleni kirakatpereket. Az „új idők” jeleként abbamaradt a cári hódítók bírálata a történelemkönyvekben. A hagyományos, főleg az arab ábécét a birodalom különböző pontjain rendre kiszorította a latin, majd a ciril írás. Sőt ezt az erőszakos nyelvi politikát alkalmazták a birodalmon kívül is, a vazallusnak tekintett mongol nemzettel szemben. Kun Miklós (Folytatjuk) Kérdőjelek Kire számítsunk? Jutott részünk figyelmeztető jelekből. Nem mindig úgy reagálnak szavainkra ahogyan számítunk rá, és másként cselekednek, mint ahogyan reméljük. Véletlen, hogy éppen most? Ezernyi okból kiélezettek az indulatok Európának ebben a részében; ki sem mondott gondolatoknak is hátsó szándékot tulajdonítanak. Tőlünk Nyugatra pedig úgy erősödik a nemzeti érzékenység, ahogyan közeledik az integrálódás 1993-as éve. Mi is kapunk ezek „légnyomásából”. Mire számítsunk? Bős-Nagymaros ügyében például tudnunk kell, hogy határainkon túl nemcsak támogatói vannak a magyar elképzeléseknek. Amikor szót emelünk a Jugoszláviában élő magyarság mellett, nem feledhetjük, hogy mások biztosan másutt húzzák meg lehetőségeink határait, mint mi. Mert 1991-ben élünk és Európában. Mire ne számítsunk? Biztos, hogy mások holnap sem nézik a mi szemünkkel a közös történelmet. Egy vagyunk a kontinens kis nációi közül. Egyedül vagyunk? Viszont igaz, hogy számítani csak magunkra szabad. De szövetkezni kell mindekivel, minden ügyben, ahol találkoznak az érdekeink. És ha rajtunk áll? - ne civakodjunk, s főként ne szolgáltassunk rá ürügyet másoknak. Kocsis Tamás (FEB) A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 12680,40 13464,76 ausztrál dollár 5790,29 6148,45 belga frank 211,30 224,38 dán korona 1128,59 1198,39 finn márka 1787,28 1897,84 francia frank 1277,78 1356,82 görög drachma/a 39,09 41,51 holland forint 3862,67 4101,59 ír font 11638,31 12358,21 japán yen(1000) 545,34 579,08 kanadai dollár 6395,11 6790,69 kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel német márka 4353,69 4622,99 norvég korona 1112,57 1181,39 olasz líra(1000) 58,20 61,80 osztrák schilling 618,81 657,09 portugál escudo 50,34 53,46 spanyol pezeta 68,81 73,07 svájci frank 4997,72 5306,86 svéd korona 1193,15 1266,95 USA dollár 7236,70 7684,34 ECU (Közös Piac) 8908,91 9459,97 görög drachma 40,26 40,34 Termelőszövetkezetünk : értékesítésre j felkínálja az alábbi termékeit: : kukorica: 600 Ft/q j lucerna széna: 450 Ft/q j réti széna: 350 Ft/q i étkezési búza: 500 Ft/q | rizlingszilváni: 12Ft/kg : zöldveltelini: 13Ft/kg : Érdeklődni: i Debreczeni Sándor ág.vezetőnél: : 75/36-057, valamint l Prantner Mihály j ág.vezetőnél: : 75/36-067-es telefonon. | Ezüstkalász Mgtsz. • Dunaszentgyörgy ■ (26): Markus Wolf, az egykori NDK egykori hírszerzésének évtizedeken át legendás főnöke végül befejezte a német újraegyesítéskor felvállalt moszkvai majd bécsi száműzetését. Önként távozott és most - ha igaz - nem kevésbé önként hazatért Németországba. Vállalta a veszélyt, a bírósági eljárást. Közben - általános meglepetést keltve - kiállt egykori ellenfele védelmében többek között Herbert Hellenbroich, a nyugatnémet hírszerzés, a BND volt vezetője: „Akkor velem, a korábbi BND főnökkel szemben miért nem indítanak eljárást’” - kérdezi a német Bild Zeitung feltűnést keltő összeállításában. Az NDK „szuperkém” ügyével kapcsolatos alkotmányjogi érvek eddig is ismertek voltak. így nem új az a szakértői-bírói indoklás sem, hogy amennyiben Wolf kémkedés címén bíróság elé állítható, úgy a nyugatnémet hírszerzőket is el lehetne ítélni azon a címen, hogy valamikor az NDK ellen kémkedtek. Például akár a BND valamennyi volt vezetőjét is. „Az NDK nemzetközi jogilag elismert állam volt, tehát minden más országhoz hasonlóan jogosan tartott fenn titkosszolgálatot is” így a szakértők véleménye, ami Wolf hazatérése után is érvényes. A Konrad Wolf elleni eljárás legújabb érvei viszont kevésbé elviek, sokkalta inkább konkrét vádak konkrét ügyekben. Egy vádpont szerint Wolf többízben nyugatnémet hivatalnokok megvesztegetésére adott parancsot. Klaus Kuront, a szövetségi állambiztonsági hivatal kölni főtanácsosát az ő személyes utasítására „kenték meg” 150 ezer márkával, s utaltak ki neki később rendszeresen „fizetést”, összesen mintegy 750 ezer márkát. Azt is Wolf számlájára írják most, hogy annakidején ékszerekkel megvesztegette Margarethe L. idegennyelvű levelezőt. A hölgy ellenszolgáltatásképp először az NSZK védelmi minisztériumában, majd a római nyugatnémet nagykövetségen, végül pedig a szövetségi köztársaság brüsszeli NATO-kép- viseletén kémkedett. A szakértők egybehangzó véleménye, hogy ezekre az esetekre nem ad büntetlenséget Wolfnak az, hogy az egykori NDK kémfőnökeként tevékenykedett. Tehát legalábbis ezekben és hasonló ügyekben elítélhető. Az más kérdés, hogy végül valóban el is akarják-e ítélni a 68 éves titkosszolgálati vezetőt, akinek pénzben kifejezett árfolyama egyébként állandóan nő. Közvetlen visszavonulása után, 1987-ben a ZDF televízió még egy fillért sem fizetett Wolfnak, amikor filmet forgatott róla. A Bild am Sonntag 1989 decemberében 5 ezer márkáért tudta meginterjúvolni. A Spiegel és a Bunta Illustrierte viszont együtt összesen 155 ezer márka honoráriumot utalt ki, hogy Wolf - néhány hete - hajlandó legyen megszólalni számukra. Kocsis Tamás (FEB) Szekszárd Város Polgármesteri Hivatalának Közgazdasági Irodája PÁLYÁZATOT HIRDET vezető könyvelői állás betöltésére. A pályázónak felsőfokú számviteli végzettséggel és 5 éves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. A pályázatokat október 10-ig kérjük eljuttatni a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodájára. A pályázatnak tartalmaznia kell az iskolai végzettséget igazoló okmány másolatát és rövid önéletrajzot! CÍM: Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. (224) Gyógyszertár félkézzel... A birodalom kezdetei és végnapjai (3.) Taktika és praktika Meddig lehetünk jó adósok?
