Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1991-09-04 / 207. szám

1991. szeptember 4. PÚJSÁG 3 Már a zöldhatáron is jönnek a menekültek Segítség a kárpótláshoz Megoldásra várva — esetek a földhivatalban Új jelenség a magyar-jugo- szláv határon, hogy a menekül­tek nemcsak a határátkelőhe­lyeken érkeznek hazánkba, ha­nem a zöldhatáron is - közölte tegnap reggel a határőrség ille­tékese. Krisán Attila ezredes, helyet­tes szóvivő elmondta, hogy 24 óra alatt tizenkilenc jugoszláv állampolgár a határállomásokat kikerülve érkezett hazánkba, s kért ideiglenes menedéket. Valamennyien rendelkeztek útlevéllel, de mint kiderült, a „legrövidebb úton” kívánták el­hagyni hazájukat. Rajtuk kívül tizennyolcán a határállomásokon kértek segít­séget a magyar határőrségtől. A kárpótlásra jogosultak többsége elsőként a helyi föld­hivatalokat kénytelen felke­resni, hiszen itt kapnak választ azokra a kérdésekre, hogy pél­dául mekkora volt az ősi tulaj­don, kinek a nevén szerepel, bejegyezték-e. Itt lehet fénymá­solatot is kérni a tulajdoni la­pokról és útbaigazítást a to­vábbi teendőkről. Farkas Istvánt a megyei föld­hivatal vezetőjét a napi gon­dokról kérdeztem. — Csak igazolásokat tudunk kiadni a meglévő iratokról akár­csak az önkormányzatok, gaz­dasági* szervezetek, levéltárak. Döntési jogkörünk nincs, pedig nagyon sok példa adódik a gyakorlatban, amire a végrehaj­tási rendeletet megalkotók nem gondoltak. A legutóbbi értekez­letünkön amit az Országos Kár- rendezési Hivatal vezetői szer­veztek, olyan esetek is szóba kerültek melyekre egyértelmű választ senki nem tudott adni. — Nem ritka eset, hogy va­laki a cséplőgépe után kér kár­pótlást, mégpedig a vállalkozási kategóriában, ahol a végrehaj­tási rendelet szerint az alkal­mazottak után jár a kárpótlási jegy. Ugyanakkor az akkori rendelet szerint nem kellett be­jelenteni a foglalkoztatottak számát, mert időszaki munká­sok voltak és csak két hónapig dolgoztak. Most akkor minek az alapján kérjük a létszámot? De arra sincs válasz - ennél az esetnél maradva -, hogy a két hónapos foglalkoztatást ugyan­úgy kell-e elbírálni, mint a teljes évit?! — De másik példát is hozha­tok. Egyik ügyfelünknek gyógy­szertára volt még az államosí­tás előtt, de csak a berendezés volt az övé, a helyiséget bé­relte. A végrehajtási rendelet úgy szól, hogy csak az ingatla­nokra lehet kárrendezést kérni, hiszen annak az értékében be­lefoglalták a berendezést is. Ügyfelünk esetében milyen kárpótlás jár? Ez a kérdés is megválaszolatlan maradt ezi- dáig. — Nem gondolták át a tör­vényt alkotók a beépített és a beépítetlen ingatlanok utáni kárpótlást sem eléggé, hiszen sokszor jobban jár az, aki a be­építetlen telek után kéri a kár­pótlást. Konkrét példát is mondok: ezer~ négyzetméteres ingatla­non van egy száz négyzetméte­res lakóház, ez beépített terü­letnek számít, ezért ebben az esetben városban nyolcszáz­szoros a szorzó vagyis nyolc­vanezer forint kárpótlási jegy jár. De ha beépítetlen terület­ként számoltatná el, akkor ezer négyzetméterre kétszázforintos szorzóval is kétszázezer forint után jár kárpótlási jegy. Vagyis egy üres területet jobban kárpó­tolnak mint egy beépítettet. Az egyedi esetek elbírálóhoz az Országos Kárrendezési Hi­vatalhoz lehet segítségért for­dulni. A járási földhivatal munkatár­sai arról tájékoztattak, hogy ed­dig hatezer ügy van folyamat­ban náluk, ami családokra vo­natkoztatva azt jelenti, hogy 24-25 ezer embert érinthet a megyében. Sokan jöttek vidék­ről, Budapestről sőt Debrecen­ből is. A földhivatal munkatársai mindent elkövetnek, hogy az érdeklődőknek még aznap megadják azt a segítséget amit kérnek, hogy még aznap vissza is tudjanak utazni. A leggyako­ribb esetben valamilyen adattal az ügyfelek rendelkeznek, de az is előfordult, hogy a néven kívül semmi más kapaszkodót nem tudott mondani az örökös. — Mire használható fel a kárpótlási jegy? - kérdeztem Farkas Istvántól. — Földre, állami vagyonra lehet vele licitálni, életjára­dékra, bérlakásra, de akár részvényvásárlására is ha elfo­gadják. — Meddig lesz érvényes? — Csak annyit tudunk, hogy 3 évig kamatozik, mégpedig a mindenkori jegybanki kamat 75 százalékát, vagyis úgy 16-18 százalék körül. — A földeket ki fogja ki­mérni? — Bárki vállalhatja, akinek erre iparengedélye van. A föl­dhivatal mellett a geodéziai és a tervező vállalat és más vállal­kozók. Számításaink szerint egy hektár 3 ezer forintból ki­hozható, attól függ hol mérik ki, hány műszer felállítása szük­séges hozzá. — Ki fizeti majd ki ezt az összeget? — A kárpótlásra jogosult, vagyis aki kiméreti. Szeretném felhívni olvasóink figyelmét, hogy a földigénylés benyújtásánál minden esetben a külön helyrajzi számmal ren­delkező ingatlant külön „F” la­pon kell kitölteni. Erre a célra a postán kell kérni az ”F” lapot, amely 10 forintba kerül és nem kell megvenni a teljes egység- csomagot. A posta kérésére azt is elmondjuk, hogy a fel nem használt, üres, vagy elrontott adatlapokat nem cserélik be, azokat visszaváltani nem lehet. Várjuk továbbra is olvasóink leveleit. Mauthner Ilona Horvátországi menekültek a szigetvári sátortáborban Munkában az alkalmi borbély Mélyponton: a szakmunkás- képzés Nem lesz könnyű az idei tanév a szakmunkásképző intézetek­ben. A vállalatok a gazdasági elbizonytalanodás miatt sorra bont­ják fel az iskolákkal a már megkötött szerződéseket, melyben ko­rábban vállalták a tanulók gyakorlati képzését. Az iskolák ma­gukra maradtak, a szülők és a gyerekek kétségbeestek, hiszen van akit csak egy év választott el a szakmunkásbizonyítványtól, s ha végezne legalább esélyt kapna arra, hogy ne szaporítsa a munkanélküliek amúgy sem kis létszámú táborát. Végső tehetetlenségében fordult hozzánk Babai Zoltán a szek­szárdi 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója is. — Amikor tapasztaltuk, hogy a vállalatok sorra felmondanak a saját dolgozóiknak is, biztosak voltunk abban, hogy hamarosan a tanulókra sem lesz szükség. Azért, hogy a vállalatokat mentesít­sük, az alapgyakorlatokat a tanműhelyünkben igyekeztük megol­dani. A további gyakorlati oktatást már az érvényes szerződésünk alapján, a megfelelő vállalatoknál kapták eddig a tanulóink. Ilyen volt a Piramis-, és a Sió Szövetkezet, valamint a TÁÉV. Sajnos szeptember 2-án jelezte a TÁÉV vezetősége, hogy az augusztus 30-án kötött megállapodás már nem érvényes és a másodévesek gyakorlati képzését nem vállalják. De ha a gyerekek gyakorlati oktatását nem tudjuk biztosítani akkor elméleti órákra sem járhatnak, hiszen annak önmagában semmi értelme. Megtartottuk a tanévnyitót, a gyerekek elfoglalták a helyüket a kollégiumban, de akár mehetnek is rögtön haza, mert nem tudjuk biztosítani a tanulás feltételeit. Fordultunk már ügy­védhez is, hiszen érvényes szerződésünk van a vállalatokkal, de azonnali megoldást a pereskedés sem hozna. Talán ha így újsá­gon keresztül akadna olyan vállalkozó vagy vállalat, ahol csősze­relőt, villanyszerelőt és könnyűszerkezeti lakatos tanulókat tud­nának foglalkoztatni, sokat segítenének nekünk. Egy vállalkozó már jelentkezett, ő az asztalos tanulóinkat fogadta be. Bonyhádon, Tamásiban és Dombóváron is hasonló a helyzet a szakmunkásképző intézetekben. Bonyhádon 250 tanuló helyzete kritikus, mondta Stzer Márton igazgató, ők elsősorban a vasas szakmában szeretnének majd elhelyezkedni. Elkezdeni ugyan eltudták a tanévet, de, hogy mi lesz pár hónap múlva, azt nem tudják. Tamásiban a 620 fős intézetben a szülők bevonásával igyek­szenek a gondokon enyhíteni, rajtuk keresztül próbálnak olyan munkahelyet keresni, ahol fogadnák a gyerekeket gyakorlatra. A helyi önkormányzat segítségével elkészült a tanvarroda ahol a le­endő ruhakészítők próbálhatják ki tudásukat. Dombóváron is csak elodázni tudták a nehézségeket. A Bikali Állami Gazdaság csak december 31-ig kötött szerződést az isko­lával. Mi lesz azután? Egyelőre erre a kérdésre senki nem tud válaszolni... Mauthner Ilona A megoldás: égi telefonközpont A világ egyetlen nagy telefon- fülke és a föld ötmilliárd lakója nem más, mint egyetlen óriási, beszélgető közösség. Ezt a csábító gondolatot szeretné öt éven belül megvalósítani egy amerikai elektronikai óriáskon­szern, a Motorola. Ha a cég meg tudja valósítani célkitűzé­seit, 1996-ban már mindenki mindenkivel cseverészhet, a vi­lág bármely pontján is található a keresett személy. Sőt - és ez a lényeg - az előfizető a világ bármely pontjára magával viheti telefonszámát és készülékét. A Motorola „lridium”-nak nevezte el a jövő telefonhálózatát, utalva arra a kémiai elemre, melynek magját 77 elektron ve­szi körül. Pontosan ennyi azok­nak a műholdaknak is a száma, melyek az égi „szuper-telefon­központ” működtetéséhez szükségesek. A műholdak 11 különböző körpályán keringe­nek majd, így jön létre az a zárt vevőrendszer, mely az utolsó őserdei települést vagy sivatagi oázist is összeköti a világ többi részével. Ha valaki csatlakozni sze­retne az „Iridium” telefonháló­zathoz, mindössze egy hordoz­ható telefon kell, amely az elő­zetes számítások szerint 7000 német márkába kerül. A Motorola azért is szeretné minél előbb nyélbe ütni a dol­got, mert reméli, hogy ezzel egycsapásra véget vethetne a Kelet-Európábán uralkodó „kő­korszaki” telefonhelyzetnek. FEB-SAD A mi házunk... Gyümölcs karnevál Rehabilitációs vándorgyűlés­sel, valamint országos idegen- forgalmi találkozóval kezdődik holnap Nyíregyházán a Nyír­ségi Ősz tudományos-, kultúrá- lis—, és sportrendezvény-soro­zat - jelentették be a szervező bizottság tegnapi sajtótájékoz­tatóján. Az egy hónap időtartamú eseménysorozat kiemelkedő rendezvényére, a gyümölcs­karneválra szombaton kerül sor a nyírségi megyeszékhelyen. Szeptember 8-án énekkari ős­bemutató lesz a nyíregyházi római katolikus templomban: 13-15 között virágkiállítást és kötészeti versenyt rendeznek. Szeptember 21-22 én nemzet­közi társastánc verseny színhe­lye lesz Nyírbátor és Nyíregy­háza: 27-29-én a romániai Szatmár megye gyárai, vállala­tai és szövetkezetei mutatják be termékeiket a nyíregyházi sportcsarnokban. A nyírségi di­xieland fesztivál időpontja: szeptember 30. A közgazdász napok rendezvényein a gazda­sági rendszerváltás feladatairól tanácskoznak, neves előadók vitaindítója alapján. Az ötvenes években közszá­jon forgott egy versike, amely így hangzott: A mi házunk béke-ház, nincsen benne vil­lany, gáz... Ez persze nem volt igaz, dehát a versike így szólt. Szekszárdon 1956-ig egyet­len bérház volt, a képen jobb oldalt látható, a Hunyadi utcá­ban áll és a teret délről zárja le. Még a háború előtt készült és igen korszerű volt, hiszen már garázzsal építették. A lakások alapterülete meghaladta a száz négyzetmétert. Igaz, központi fűtés nem volt benne, volt vi­szont cselédszobaája. Szóval ez az egyetlen bérház volt a városban 1956-ig. Ekkor épült a Béke-ház, melyet kato­natiszt-családok laktak. Kis la­kások voltak, sem cselédszo­bát, sem garázst nem alakítot­tak ki benne. Most átépítik. Rendes tetőt kap, mely alatt még egy lakó­szintet lehetett így elhelyezni. Tetó került az epületre FOTO: Bakó Jenő Hőgyésziek utaznak Németországba Németországba, Döckin- gembe utazik száznegyven hő- gyészi Petz József esperes meghívására. Szeptember 12-én tartja aranymiséjét, melyre a hőgyészieket várja. Ebből az alkalomból búcsút is tartanak, melynek jelmondata: Erősítsük Európa vallási lelkét. A döckingemi programra a hő- gyészi egyházi vegyeskórus is elutazik és részt vesz az ese­ményen. Ugyanebben az idő­pontban Gramheimben magyar estet rendeznek, ahol Mayer Mihály megyéspüspök celeb­rálja a szentmisét. Volt szekszárdi zeneiskolások hangversenye A Pécsi Művészeti Szakkö­zépiskola végzett növendékei, volt szekszárdi zeneiskolások, Háuszek Beáta (szólóének) és Bodó Ágnes (karvezetés) ad hangversenyt Szekszárdon, a Művészetek Házában szep­tember 7-én, este, fél nyolc órai kezdéssel. Műsorukban Mozart, Liszt, Händel, Bartók, Kodály, Bárdos, Pergolese, Schubert művei és ismert operettdalok szerepel­nek. A hangversenyen közre­működik a Pécsi Művészeti Szakközépiskola női kara, or­gonán közreműködik Csonka Csilla. A biztonságról tárgyalnak Regöly község önkormányza­tának képviselő-testülete két, rendkívül fontos témát tűzött napirendjére a soron következő testületi ülésén. Ennek megtár­gyalására csütörtökön, szep­tember 5-én délután öt órakor ülnek össze a képviselők. Az egyik fontos napirend: szükségessé vált a községben, hogy a közbiztonságot egy önálló rendőr őrizze. De nem­csak a közbiztonságot, a va­gyonvédelmet is meg kell ol­dani. A testület várhatóan meg­tárgyalja, megbeszéli, hogy mi­ként lehetséges egy mezőőr beállítása a zártkertek védel­mére. Megbeszéli a testület egy igazgatási társulás létrejöttét, melyet a Tamási Polgármesteri Hivatal műszaki osztályával kötnének meg, s mint építési hatóság működne. A testületi ülésen szó esik még a mozi üzemeltetéséről is. Az önkormányzat nem tudja vál­lalni a működtetésével járó költ­ségeket, az intézmény fenntar­tását. Kiállítás Szekszárdon a Babits Mihály művelődési ház márványtermé­ben Emlékezés Széchenyire címmel nyílik kiállítás szeptem­ber 6-án a Magyar Nemzeti Mú­zeum és Tolna Megye Önkor­mányzata Levéltárának anya­gából. A bemutatott anyag szeptember 18-ig lesz látható, melyet naponta 10-től 18 óráig nézhetnek meg az érdeklődők. Szovjet nagykövet lesz a vendég A szekszárdi Orvos Klubnak a vendége csütörtökön, 5-én este fél hétkor Aboimov szovjet nagykövet lesz, akivel az érdek­lődők Szekszárdon, a Szak- szervezetek Házában találkoz­hatnak, az első emeleti klubte­remben. Várják mindazokat, akik a mai aktuális szovjet ese­ményekről szeretnének hallani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom