Tolnai Népújság, 1991. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1991-08-30 / 203. szám
(tolnai) 2 népújság 1991. augusztus 30. Világgazdasági kislexikon A tőkepiac A tőkepiacon a rendelkezésre álló befektetési lehetőségek képezik a keresletet. A kínálatot pedig a minél nagyobb nyereség és biztonság irányába orientálódó tőke nyújtja. Az 1991. júniusában Osakában tartott nemzetközi pénzügyi konferencia - angol nevén International Monetary Conference (IMC) - amelyen évente a világ több mint száz legnagyobb bankjainak vezető képviselői vesznek részt - azt vetítette előre, hogy a következő éveket a tőkehiány jellemzi majd. Ennek következtében - az időszakos konjunkturális ingadozásoktól eltekintve - belátható időn belül nem lehet számítani a magas Kamatok csökkentésére. A világpiacon a tőke iránti növekvő kereslet legfőbb okai a következők: — az Egyesült Államok magas költségvetési deficitje, — a fejlődő országok nagyarányú tőkekereslete, — a közel-kelti háború utáni újjáépítés költségei, amelyek egyedül Kuwaitban 100 milliárd dollárt tesznek ki, — a német újraegyesülés költségei, amire az NSZK 1991-ben 150 milliárd márkát költ. A kelet-európai államok tőke- szükségletét - a volt NDK és a Szovjetunió nélkül - a következő öt esztendőre 200-250 milliárd dollárra becsülik. A pénzvilág szakértői úgy vélik, hogy Kelet-Európa és a fejlődő államok tőkeszükségletét csupán részben tudják majd kielégíteni. Kelet-Európábán erre inkább a működő tőke, vagyis a vállalkozásokba történő külföldi befektetések formájában látnak lehetőséget. Kevésbé tartják valószínűnek, hogy nagyobb arányú bankhitelek áramolnának a térség országaiba. Bíró Gerd Információ elsőkézből Körülnézett a főszemlélő Lőrincz Kálmán altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának vendégeként néhány napot hazánkban töltött Dieter Wellershoff tengernagy, a Bundeswehr főszemlélője. A többnyire kiképzési kérdésekkel foglalkozó tábornok elutazása előtt sajtótájékoztatót tartott magyarországi tárgyalásairól. A Ferenczy-Europress többek között a német-magyar kapcsolatok egyik új területéről - a katonai együttműködés lehetőségeiről - kérdezte vendégünket: — Nagyon sok közös probléma foglalkoztatja a két hadsereg vezetőit - kezdte nyilatkozatát Wellershoff tengernagy. - Az európai biztonságpolitika ezernyi nyitott kérdésére új választ kell találnunk, miközben önöket is, minket is bizonyos reformok végrehajtása foglalkoztat. A földrészünkön kialakult új biztonságpolitikai környzet új megoldásokat sürget, s e feladatoknak önöknek is, nekünk is egy, a korábbinál kisebb és másfajta diszlokációra épülő hadsereggel kell megfelelnünk. Lőrincz altábornagy úrral tárgyaltunk a jövőre lejáró kétoldalú együttműködési szerződés meghosszabbításának előkészítéséről és kibővítéséről is. — Mondana erről valamit? — A szerződés véglegesítése a miniszterek dolga lesz, de remélem, hogy sikerül újabb elemekkel bővíteni a kiképzési, továbbképzési együttműködést, talán a tiszthelyettes-képzésben is találhatunk közös feladatokat. Lehetőség kínálkozik a hadtáp együttműködésének kialakítására, a szociális szolgálatok közötti kapcsolatok bővítésére és a szakmai folyóiratok cikkeinek cseréjére. — Tárgyalások folytak arról, hogy Magyarország esetleg vásárolna az egykori NDK Néphadsereg fegyverzetéből. A megállapodás előkészítését az NSZK kormánya befagyasztotta. Szóbakerült-e a folytatás? — A problémáról tudok, de a mostani megbeszélések nem érintették ezt a kérdéskört. Egyszerűen azért, mert ezen a területen nem én vagyok a kompetens tárgyalófél. — A moszkvai puccs idején sokan rebesgették, hogy a NATO valamiféle biztonsági garanciát ígért volna hazánknak. Mondana erről valamit? Garanciákról szó sem lehetett, hiszen a NATO nem adhat ilyet tömbön kívüli országoknak. A kérdésnek azonban van egy politikai-pszichológiai oldala: Európa biztonságáért mindannyian aggódtunk azokban a napokban. Az örök békére senkinek nincs receptje, de a bizalom, a tárgyalási készség és az együttműködés megelőzhet sok bajt köröttünk. — Ön meglátogatta a honi légvédelem egyik harcálláspontját is. Nem tapasztalt nyugtalanságot a magyar katonák között a jugoszláviai fejlemények miatt? — Csak fellengzős választ adhatnék erre a kérdésre, hiszen néhány nap alatt aligha lehetett felmérni a csapatok pszichés állapotát. Azt azonban tapasztaltam, hogy magyar tárgyalópartnereimnek valóban fejfájást okoz a déli határok közvetlen közelében eszkalálódó konfliktus. Örömmel láttam, hogy felelősen kezelik a problémát, hogy érzik milyen keskeny az az ösvény, amelyen egy ilyen helyzetben a katonai vezetés haladhat. Nagyon remélem, mielőbb befejeződik ez a konfliktus. Somfai Péter Ferenczy-Europress A rendőrség felhívása 1991. augusztus 21-én (szombaton) az 56-os számú főút 7/500-as kilométerkőnél Szekszárd határában ismeretlen személy feltehetően a DC 78-65 forgalmi rendszámú, citromsárga színű, Lada személygépkocsijával segítség- nyújtás elmulasztásának bűntettét követte el. A baleset következtében a gépkocsi jobb oldala, valamint mindkét ajtaja megrongálódott. Az esemény 13.30 óra körüli időben történt, majd az ismeretlen elkövető menekülési útvonala a Szekszárd, Major utca - Otthon utca - Csatári út - Csatári torok - Alisca út - Barátság utca - Május 1. úti ABC környékére tehető. Kérjük azokat a szemtanúkat, akik ezen a napon 13.00 és 14.00 óra között látták a fentebb leírt gépkocsit közlekedni, jelentkezzenek személyesen vagy telefonon a Szekszárdi Rendőrkapitányság Közlekedési Alosztályán. Telefonszám: 11-199. Rendőrkapitányság Szekszárd Antall József és Zvonimir Separovic megbeszélése Kárpótlás a gyakorlatban A Miniszterelnöki Sajtóiroda közlése szerint Antall József miniszterelnök tegnap délelőtt hivatalában fogadta Zvonimir Separovic horvát külügyminisztert. A találkozón a magyar kormányfő emlékeztette arra az elképzelésre, mely szerint Jugoszlávia népeinek egyetértése esetén szívesen fogadnánk a szuverén köztársaságok konföderációját, hangsúlyozva a szuverén szót ebben, és azt, hogy ennek mindig összhangban kell lennie a nemzetek önrendelkezési jogával. Ezzel kapcsolatban Antall József megerősítette, hogy célszerű lenne ezt az elvet - mint elvi lehetőséget - fenntartani. Fontosnak tartanánk meggyőzni erről a világ közvéleményét, kormányait és mindazokat, akik ennek útjában állnak. A magyar kormányfő hangsúlyozottan szólt arról, hogy milyen fontosnak tartja a hor- vát-szlovén együttműködést. Utalt arra, hogy közös fellépéssel jó benyomást tennének a világra. A miniszterelnök ezt követően részletesen tájékoztatta vendégét, a horvát külügyminisztert a magyar kormány eddigi külpolitikai lépéseiről, és aláhúzta, hogy Magyarország mindenkor, még a szovjetunióbeli puccs időszakában is, felhívta a világ közvéleményének, kormányainak figyelmét arra, hogy a szovjetunióbeli válságos események egy pillanatig sem árnyékolhatják be azt, ami Jugoszláviában, illetve Horvátor1 szágban történik. Válaszában a horvát külügyminiszter köszönetét mondott Antall Józsefnek a magyar kormány eddigi erőfeszítéseiért. Átadta Tudjman elnök leg- szívélyesebb üdvözletét és köszönetét. Értékelte a legfrissebb jugoszláviai eseményeket, fejleményeket, tájékoztatást adott a horvát kormánynak a válság rendezésével kapcsolatos elképzeléseiről és tervezett külpolitikai lépéseiről. Jelezte, hogy a napokban találkozik szlovén kollégájával. A találkozón jelen volt Kodo- lányi Gyula címzetes államtitkár, Szokai Imre külügyi helyettes államtitkár és Bagi Gábor hazánk zágrábi főkonzulja. (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a kárpótlási ügyek véglegesen rendezhetőek légynek a jogszabályi előírások szerint. A kárpótlási jegyek tőzsdei bevezetésén, valamint az életjáradékra válthatóságán a szakemberek jelenleg is dolgoznak. A Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, Jójárt László azokat a szakmai kérdéseket elemezte, amelyek a kárpótlással kapcsolatban a legnagyobb vitát válthatják ki. Ez pedig a földtulajdon visz- szajuttatása az igénylőknek, azaz a jelenlegi szövetkezeti tulajdonban lévő földek esetében az úgynevezett táblakijelölés Koszorúzási ünnepséget tartottak tegnap a mohácsi csata 465. évfordulójának napján II. Lajos király emlékművénél. Az ifjú urlakodó 1526. augusztus 29-én a törökkel vívott vesztes ütközet után nehéz páncélzatba öltözve menekült lován a csata helyszínéről, s a magáradt Csele patak vizében lelte halálát. Az ünnepség résztvevőit kü- lönhajó vitte a Dunán Mohácsról a Csele patak partján álló emlékműhöz, ahol Kuti István, a város polgármestere mondott módja. Ez a kérdés azért fontos, mivel tipográfiailag nem köthető pontosan konkrét földterülethez egy-egy tulajdon. Továbbá az is gondot jelenthet, hogy vannak olyan szövetkezetek, ahol nagyobb tulajdont tartanak nyilván papíron, mint amekkorát a mezőgazdasági szövetkezet ténylegesen birtokol. Az Földművelésügyi Minisztérium jogügyi főosztályának osztályvezetője úgy vélte: jogos az az igény, hogy a földkijelölés módja ellen a helybéliek valamilyen módon jogorvoslatot kaphassanak, akkor, ha azt nem tartják önmaguk számára megfelelőnek. beszédet, majd megkoszorúzták II. Lajos emlékművét. A 465 évvel ezelőtti történelmi ütközetben 25-30 ezres magyar sereg vette fel a harcot a többszörös túlerőben lévő hódító török hadakkal, s a véres csatában 20 ezer magyar katona esett el. Az ütközet halottjainak tömegsírjánál, a Mohács közelében fekvő sátorhelyi történelmi emlékparkban múlt vasárnap Antall József miniszter- elnök és Dankó László kalocsai érsek részvételével tartottak ünnepi megemlékezést. Koszorúzás Mohácson Pozsonyi hangok - Bősről A Verejnost című pozsonyi napilap szerkesztősége a közelmúltban kerekasztal beszélgetést rendezett a bősi erőmű kérdéseiről. A tegnap megjelent számban két teljes oldalon közük az ott elhangzott véleményeket. Figyelmet érdemel, hogy a szlovák sajtóban megnyilvánuló álláspontok között - amelyek döntő többsége erőműpárti - ez a kerekasztal beszélgetés rendhagyónak tekinthető, mert a résztvevők „arányos felállásban” mondtak véleményt a bősi erőmű ellen és mellett. Az építők, tervezők csapatával szembenálló környezetvédők, illetve a Csallóközi Régió valamint az Euro- lánc képviselőinek véleménye arányos mértékben kapott he- lyet. Az Új Szó csütörtöki száma azt írja, hogy a bősi erőmű környékén az utóbbi napokban „megélénkült az építkezési tevékenység”. A kereszténydemokrata Slovensky Dennik tegnapi száma közli a járási hivatalok 38 vezetőjének a szlovák kormány Bőssel kapcsolatos döntését támogató nyilatkozatát, s azt, hogy az aláírók részletes névsora a szerkesztőségben tekinthető meg. Nem tesz azonban említést arról, hogy a bősi erőmű által veszélyeztetett Duna-menti szlovákiai területek, a Csallóközi Régió polgármesterei aláírták-e ezt a támogató levelet. Ez ugyanis aligha lehet valószínű. Ugyanez a lap azzal vádolja meg Josef Vavrouseket, a csehszlovák szövetségi kormány környezetvédelmi miniszterét, hogy a bősi erőmű ügyében Szlovákia kárára hazardí- rozik. A lap azt állítja, hogy Vavrou- sek személyes jelenlétével támogatta meg a Csölösztőnél hetekig tiltakozó környezetvédőket, noha az illetékes tárca minisztere csupán tájékozódás céljából járt az építkezés helyszínén, ahol Carnogursky szlovák kormányfő is megfordult, ám ő helikopterről tekintette csak meg a tüntetőket a ví- zügy-lobby embereinek a társaságában. Vavrousek gépkocsival és gyalog járta be az ominózus helyszínt. Vavrousek „tettét” felelőtlennek minősítve a lap a következőket írja: „Vavrousek miniszter úrnak sem a szlovák, sem a szövetségi kormánytól nincs mandátuma arra, hogy hazardírozó módon próbálja érvényre juttatni a saját - úgynevezett kompromisszumos - megoldását, amely eltér az eredeti szerződésben rögzített megoldástól, s ezzel de facto az a szándéka, hogy elismerje a magyar oldalon leállított építkezésről szóló döntést, s így a jelenleg is érvényes 1977-es nemzetközi szerződéstől való visszalépés irányába terelje az ügyet. Áz írást, amelyben további vádaskodások is olvashatók, Jan Lackó, az erőmű egyik kivitelező vállalata, a Hydrostav mérnöke írta alá. Bősi helyzetkép - július végén (Archív felvétel) Zöld út az autópályának Neuralgikus pontok a közigazgatásban Politikailag megbízhatók előnyben! A Közigazgatási Kamara megyei tagozatának ülése A folytatódó harcok ellenére a horvát kormány jóváhagyását adta az ausztriai Spielfeld és Zágráb közötti autópálya megépítéséhez - jelentette be a be- ruhást szervező Universale osztrák-német építőipari vállalat. A beruházás magánvállalkozásban valósul meg, állami pénzen, de a pénzügyi részletek tisztázása csak az ősz folyamán várható. A 116 kilométeres autópályaszakasz építése előreláthatólag a jövő év tavaszán kezdődik és 1,2 milliárd német márkába kerül. A beruházók arra számítanak, hogy hamarosan a szlovén kormány is zöld utat ad a beruházásnak. (Folytatás az 1. oldalról) Tarthatatlan a megyei ön- kormányzatok helyzete, a törvény adta jogaikkal - enyhén fogalmazva is - csak „sóhivatalként” működhetnek. A kamara álláspontja szerint az ezer- éves szerves fejlődéssel történelmileg kialakult közigazgatási struktúrát - amelyben a megyék mindig jelentős szerepet játszottak - hiba volt egy, a hagyományoktól idegen, új struktúrával, a köztársasági megbízotti hivatalok rendszerével felcserélni. Ebből a felállásból és a jogok elosztásából olyan ellentétek születtek ezen hivatalok és a megyék között, amelyek semmiképpen nem szolgálják a közigazgatás olajozott működését. A köztársasági megbízotti hivatal nem más, mint a kormányzat az ön- kormányzatok felett gyakorolt hatalmának rendkívül erős jogokkal felruházott eszköze. Ugyanakkor ezek a hivatalok nem látják el azokat a feladatokat - a helyi önkormányzatok tisztviselőinek toyábbképzése, segítés, tanácsadás -, amelyeket a megyék korábban jól elláttak. A továbbiakban dr. Farkas László megyei főjegyző a kamara előtt álló feladatokról szólt, amelyek közül talán a legfontosabb a törvénytervezetek véleményezése, illetve az elfogadott törvények feldolgozása, értelmezése, hiszen ezzel komoly segítséget adhat a helyi önkormányzatoknak. Az ülés utolsó részében dr. Kiss László tartott konzultációt a hatásköri törvényről a megjelent közigazgatási szakembereknek, -áa-